„Azt, hogy mikor lesz béke, biztos, hogy nem mi fogjuk eldönteni, azonban ismert tény az, hogy még az elmúlt évek rendkívül nehéz helyzete – gondoljunk itt a Covidra és elsősorban a háborúra – sem törte meg és nem roppantotta össze a kárpátaljai magyarságot és intézményrendszerét, hiszen működnek az iskoláink, működik az egyetem, megjelennek a sajtótermékeink, működnek az egyházaink – és ez nyilvánvalóan reményt ad a jövőre nézve is” – emelte ki Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a Nemzetstratégiai Kutatóintézetben (NSKI) megtartott könyvbemutatót követő kerekasztal-beszélgetésen november 10-én Budapesten.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet a Magyar a Magyarért Népfőiskola Alapítvánnyal közösen Volt egyszer egy lap – Kárpátalja címmel szervezett könyvbemutatót és kerekasztal-beszélgetést az intézet székházában. A rendezvényen bemutatták az 1990. április 30. és 1994. december 31. között Mankovits Tamás szerkesztésében megjelent Kárpátalja című lapok összefoglaló kiadványát.
Az esemény résztvevőit elsőként Szász Jenő miniszteri biztos, az NSKI elnöke köszöntötte, aki beszédében aláhúzta: a Szovjetunió felbomlása után a kárpátaljai magyarság számára „létezett egy kapaszkodó, amelyet Mankovits Tamás, akkori miskolci iparművész hozott létre 1990-ben, amikor saját költségén megalapította a Kárpátalja című lapot”.
Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára köszöntőjében méltatta Mankovits Tamás tevékenységét a magyar kultúra, a hagyományok, az iparművészet megőrzése tekintetében, majd a kötet mondanivalójáról szólva kiemelte: „A Volt egyszer egy lap – Kárpátalja nem pusztán egy sajtótörténeti visszatekintés, hanem egy közösségi tükör, hogy hogyan tudták az 1990-es évek elejét ott megélni, átvészelni. Ez a mű egy üzenet is nekünk ma, hiszen Kárpátalja és az ott élő emberek fontosak számunkra, és elképzelhetetlen számunkra az, hogy a magyar történelemről úgy beszéljünk, hogy ne említsük meg Kárpátalját; Kárpátalja számára is rendkívül fontos az anyaország, és ez így van rendjén. Hihetetlen az az élni akarás, ami a kárpátaljai magyarokat jellemzi, s példaértékű, ahogyan a jövőbe vetett hitüket nap mint nap megélik” – fogalmazott az államtitkár, aki az elmúlt időszakban többször is ellátogatott vidékünkre.
A köszöntőket követően a jelenlévők visszatekinthettek a rendszerváltás időszakába, hiszen Mankovits Tamás, az 1990–1994 között megjelenő Kárpátalja című lap főszerkesztője, a Magyar a Magyarért Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke felidézte az akkori eseményeket. Elmondta, hogy először 1988-ban látogatott a vidékre. A Kárpátok hegyvonulatai azonnal lenyűgözték, az elé táruló csodás táj és az ott élő emberek erős hatással voltak rá. Az elsősorban kulturális és közéleti témákat tartalmazó lap alapításának körülményeire visszaemlékezve elmondta, nagy szerepet játszott a létrehozásban Fodó Sándor, a KMKSZ alapító elnöke. Kiemelte továbbá, hogy a Magyarországon bejegyzett és nyomtatott sajtóorgánum kikerült a szovjet cenzúra markából, így a lapban publikáló újságírók, írók, költők, tanárok, művészek (Fodó Sándor mellett Móricz Kálmán, Dupka György, Horváth Sándor, Nagy Zoltán Mihály, Bornemissza Eszter és sokan mások) ezáltal cenzúramentesen továbbíthatták gondolataikat, hűen tükrözve az akkori állapotokat az olvasók felé.
Az egykori lap jelentőségét emelte ki Fedinec Csilla, az ELTE TK Kisebbségkutató Intézet tudományos főmunkatársa, aki egyben a lap egyik szerzője is volt. „A Volt egyszer egy lap – Kárpátalja című kötet nem egyszerű dokumentumgyűjtemény, hanem egy korszak élő lenyomata. A rendszerváltás pillanatában újra éledező kárpátaljai magyar identitás lélegzetvétele, öröme és törékenysége. […] A könyv több szerző személyes visszaemlékezéseiből, történelmi elemzésekből, korabeli lapszövegek válogatásából, valamint fotókból áll” – emelte ki, elemezve a rendezvényen bemutatott kiadványt. „A Kárpátalja című lap története és öröksége nem csupán sajtótörténet: sorsdokumentum, a történelem szélén élő közösség önazonosságának újjáépítéséről szól, arról a pillanatról, amikor újra lett szavunk, mert meg mertük mondani” – tette hozzá.
A könyvbemutató után sor került a Kárpátalja – 1990 elnevezésű kerekasztal-beszélgetésre, melynek moderátora Gulyás István, az M5 Csatornaigazgatóság igazgatója volt. Az eszmecserében részt vett Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, Németh Zsolt országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Tirts Tamás volt országgyűlési képviselő, a Fidesz „Kárpátalja-táborának” egyik alapítója, a Fidesz alelnöke 1993 és 1995 között, Vári Fábián László Kossuth- és József Attila-díjas költő, néprajzkutató, műfordító, valamint Dupka György író, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet igazgatója. Szó esett a rendszerváltás körüli és azt követő időszak fontos történéseiről a kárpátaljai magyarság vonatkozásában, az 1989-ben megalakult KMKSZ közreműködésével elért eredményekről. A résztvevők érintették az aktuális geopolitikai helyzetet, a magyar kormány következetes kiállását a külhoni magyar közösségek – beleértve a kárpátaljai magyarság – mellett, valamint a háború okozta rendkívül negatív hatásokat.
„Érdekes volt a mai rendezvény, hiszen egy olyan dologról beszéltünk, ami régen történt. Ez pedig a Kárpátalja című lap, amelyet Mankovits Tamás szerkesztett, és Magyarországon nyomtatták, és amely ebben az átmeneti időszakban – az 1980-as évek végén és az 1990-es évek legelején – volt az első olyan lap, amely független volt, és amely tudta közvetíteni a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség véleményét a kárpátaljai magyarság irányába. Hiszen akkor a Szovjetunióban még nem volt lehetőség arra, hogy független sajtóterméket indítsunk. Abban az időszakban, amikor létrejött a KMKSZ, hirtelen óriási volt a lelkesedés, nagyon sokan beléptek, néhány hónap alatt húszezer fő volt a tagja, s rendkívül nagy reményeink voltak arra nézve is, hogy sikerül kivívni jogainkat és megvalósítani a kárpátaljai autonómiát – ennek a lenyomata ez a lap, amelyben ezek a vélemények, hírek megjelentek. Nagyon fontos az, hogy ezt összegyűjtötték és így a Nemzetstratégiai Kutatóintézet támogatásával kiadták, hiszen ez egy lenyomata annak, hogy milyen történések voltak Kárpátalján, a kárpátaljai magyarság körében 1989 és 1994 között. Most a helyzet nagyon súlyos a kárpátaljai magyarság számára, néha kilátástalannak tűnik Azt hiszem, hogy az emlékezés reményt ad arra nézve is, hogy volt egy olyan időszak, amikor minden megalapozódott, és ezek az intézmények, amelyek abban az időszakban létrejöttek, máig is élnek és működnek. Reménykedünk abban, hogy béke lesz, megváltozik a helyzet, és a kárpátaljai magyarság számára újra lehetőség lesz arra, hogy békében éljen, visszaszerezhesse elvett jogait, lehetővé tegye azt, hogy megmaradjon szülőföldjén és fejlődjön” – mondta el tudósítónknak a rendezvényt követően Brenzovics László.
A Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel, Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyével, Szatmár megyével és a Tisza ETT-vel közösen folytatja azon szakemberek képzését, akik a KHÖT iránymutatásai alapján bekapcsolódnak a saját kistérségeik stratégiai fejlesztési terveinek elkészítésébe. A Planning 4U projektképzési napjain az NSKI a veszprémi Pannon Egyetem, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem elismert szakemberei adtak elő a kistérségek munkatársai számára, akik vállalták, hogy a KHÖT és az NSKI szakmai vezetése mellett résztvesznek a saját önkormányzatuk rövid és középtávú fejlesztésiterveinek elkészítésében.
A Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel, Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyével, Szatmár megyével és a Tisza ETT-vel közösen elkezdte azon szakemberek képzését, akik a KHÖT iránymutatásai alapján bekapcsolódnak a saját kistérségeik stratégiai fejlesztési terveinek elkészítésébe. A Planning4U projekt képzési napján elismert Magyarországi, Romániai és Kárpátaljai szakemberek adtak elő, a kistérségek munkatársai számára, akik vállalták, hogy a KHÖT és az NSKI szakmai vezetése mellett részt vesznek a saját önkormányzataik rövid és középtávú fejlesztési terveinek elkészítésébe.
A Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel, Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyével, Szatmár megyével és a Tisza ETT-vel közösen elkezdte azon szakemberek képzését, akik a KHÖT iránymutatásai alapján bekapcsolódnak a saját kistérségeik stratégiai fejlesztési terveinek elkészítésébe. A Planning 4U projekt képzési napján tartott előadást Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke is, aki felszólalásában a Régiók Európai Bizottságáról és a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulásról is beszélt. Továbbá olyan pozitív példákat mutatott be, amelyek előmozdították a szomszédos vármegye fejlődését.
A Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel, Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyével, Szatmár megyével és a Tisza ETT-vel közösen elkezdte azon szakemberek pallérozását, akik a KHÖT iránymutatásai alapján bekapcsolódnak a saját kistérségeik stratégiai fejlesztési terveinek elkészítésébe. A háború következtében Kárpátalja Ukrajnán belüli szerepe jelentős mértékben felértékelődött, hiszen az ország legbiztonságosabb régiójává vált. Kárpátalja a konfliktus kirobbanása óta eltelt három évben nagyfokú társadalmi-gazdasági átalakuláson ment keresztül, amire a KHÖT tagságának is reagálni kell, hangzott el a Planning4U projekt kárpátaljai képzési napján. Péti Márton az NSKI alelnöke a szakmai nap moderátora felszólalásában reményét fejezte ki, hogy a kezdeményezés előre mozdítja és megerősíti a térség gazdasági potenciáját, ami a két szomszédos romániai és magyarországi megyére is pozitívan fog hatni.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) 2025-ben is nagy sikerrel rendezte meg a magyar zászló és címer napja alkalmából meghirdetett rajz- és esszépályázatot, akárcsak az előző években. A pályázaton részt vehettek mindazon óvodások, általános és középiskolás, valamint felsőoktatásban tanuló diákok, akik a Kárpát-medencében vagy a világ bármely részén magyarnak vallják magukat. Idén a pályaműveket három témakörben lehetett benyújtani: Magyar zászló és címer, Jókai Mór-emlékév, valamint Nyújts segítő Mancsot!.
A díjazott alkotásokból összeállított ideiglenes tárlat megnyitójára és az ünnepélyes díjátadóra Magyarország Ungvári Főkonzulátusán csütörtökön került sor.
A megjelenteket elsőként Albertné Simon Edina konzul üdvözölte és elmondta:
– A Magyar Országgyűlés a magyar zászló és címer emléknapjául, így összetartozásunk egyik legfontosabb ünnepéül március 16-át jelölte ki. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet a Kárpát-medencében, illetve a világban szétszórtan élő, valamennyi magát magyarnak valló óvodás, tanuló és egyetemista számára – magyar zászló és címer tárgykörben – hirdetett pályázatot, idén immár tizenegyedik alkalommal. 2025-ben a pályázók Jókai Mór‒200 emlékév kapcsán a „nagy mesemondóra” vonatkozóan, valamint a 30 éve született híres magyar mentőkutya, Mancs emlékét megidézve is nyújthattak be alkotásokat.
Vida László, az ungvári főkonzulátus első beosztott konzulja kiemelte: a zászló és a címer, mint a közösség összetartozásának két jelképe a magyarok számára különös jelentőséggel bír. Magyarország határai nem esnek egybe a magyar nemzet határaival, a nemzet nyelvi, kulturális és történelmi hagyományainál fogva azonban egységes. Ennek az összetartozásnak a legfontosabb jelképe a himnusz mellett a magyar zászló és a nemzeti címer.
– Nagy megtiszteltetés Magyarország Ungvári Főkonzulátusa és Beregszászi Konzulátusa számára, hogy minden évben partnerei lehetünk az emléknap alkalmából a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által meghirdetett rajz- és esszépályázat megszervezésében. Örömünkre szolgál, hogy hagyományosan Kárpátaljáról érkezik a legtöbb pályamunka, amely egyaránt dicséri a szülők és a felkészítő pedagógusok figyelmét és munkáját. A pályázatok nagy száma is jelzi, hogy kárpátaljai fiatalok számára nagyon fontos a magyar nemzethez való ragaszkodás, illetve hogy a negyedik éve tartó hadiállapot, a növekvő létbizonytalanság közepette is megmutassák mit jelent számukra a haza, a magyar önazonosság, a magyar anyanyelv és kultúra. Reménnyel tölt el minket, hogy a körülmények ellenére ennyi lelkes gyermek jelentkezik évről évre a felhívásra – jegyezte meg a diplomata további sikereket kívánva a díjazottaknak.
Mivel Kárpátaljáról érkezik arányaiban a legtöbb pályamunka, elismerésként az intézet részéről a rendezvényt megtisztelte jelenlétével Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, az orosz–ukrán háború nemzetpolitikai hatásainak stratégiai elemzéséért és nyomon követéséért felelős miniszteri biztos. Ünnepi beszédében megköszönte a Rákóczi Szövetség partnerségét és tolmácsolta a forgalmi nehézségek miatt távol maradt Csáky Csongor elnök jókívánságait. A pályázat védnöke elmondta, hogy minden év elején, amikor meghirdetik a pályázatot, a kutatóintézet székházának arra kijelölt helyiségében a munkatársai kialakítanak egy rendszert a beérkező pályázatok fogadására és rendszerezésére.
– A pályázatok sokféle módon érkeznek, ráadásul több korcsoportban történik a díjazás, ezért felettébb szükség van a rendre és a módszerességre, nehogy egyetlen egy beérkezett pályamű is elkallódjon – hangsúlyozta. – Néha-néha benézek ebbe a terembe és megelégedéssel nyugtázom, hogy évről évre milyen szépen gyűlnek az alkotások, hogyan terebélyesednek azok a bizonyos dobozok, és egyre inkább szűkül a terület, ahol lehet térülni-fordulni. Van egy sarok ebben a teremben, ahol az van írva a dobozokra, hogy Kárpátalja. Ez azért van, mert a kárpátaljai résztvevőknek külön zsűrizést és immár sokadszor külön díjátadó rendezvényt szervezünk. Ezek a dobozok telnek a leggyorsabban, és ezek előtt szoktam a legtöbbet elidőzni – mondta és megjegyezte, hogy talán azért telnek a közösség arányait tekintve a legnagyobb mértékben a kárpátaljai dobozok, mert az összetartozás, illetve az anyaországgal való kapcsolódás igényét még a többi külhoni területnél is sokkal jobban érzik és élik az itteni nemzettársak.
– Ma Kárpátalja szívében nem csupán a rajzokat és az esszéket, hanem a magyar lélek színes, eleven erejét díjazzuk, amely bennetek ragyogva tündököl ékes bizonyítékaként annak, hogy összetartozásunk ereje nemcsak határokon, hanem generációkon is átível. Minden alkotás egy eskü, a hűség és a felelősség esküje. […] Nincs felemelőbb annál, mint megtapasztalni, hogy a nemzet élni akarását leginkább gyermekeink rajzai, gondolatai, szívük és az abban rejlő hitük mutatja. Ezek a gyerekek törékeny hírnökei a szépségnek, a bátorságnak, illetve a töretlenül hitt kárpátaljai magyar jövőnek is. Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy óvjuk és védjük őket – zárta szavait Szász Jenő.
Erfán Ferenc ipar- és festőművész, a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatója, a zsűri kárpátaljai tagja elmondta, hogy idén is nehéz dolga volt a zsűrinek.
– Gratulálok a tanároknak, a szülőknek, akik irányították a gyerekeket. A kiállított munkákon is láthatjuk, hogy a rajzok nagyon különbözőek és a korábbiakhoz képest nagyon mélyek. Korábban sok egyforma, tipikus munka volt, a mostaniak sokkal kreatívabbak. Mindegyik külön-külön egy remekmű.
A díjátadó ünnepséget az Ungvári Művészeti Iskola növendékeinek magyar népdalokból összeállított műsora színesítette.
A nyertes rajzok kiállítása előzetes egyeztetést követően megtekinthető a főkonzulátus aulájában.
A rajzpályázat kárpátaljai díjazottjai 2025-ben:
Óvodás korosztály: I. helyezett: Juhász Sándor – Nagy-Magyarország kicsiny gyermekszemmel, Ungvári 8. számú Csengőcske Óvoda. Felkészítette: Ircsák Katalin. Különdíj: Pércsi Bence – Magyar szivárvány, Beregszászi 10. Számú Fenyőfácska Óvoda.
Általános iskola 1–2. osztály: I. helyezett: Gogola Erzsébet – Zászlók gyökerei egy kislány keze nyomán, Beregszászi Bethlen Gábor Líceum. Felkészítette: Gogola Zoltán. II. helyezett: Pallagi Hanna Flóra – Magyar lelkem van, Beregszászi Bethlen Gábor Líceum. Felkészítette: Pallagi Éva.
Általános iskola 3–4. osztály: I. helyezett: Szabó Anna Lívia – Csodaszarvas, Ungvári Dayka Gábor Líceum. Felkészítette: Csizmadia-Mondok Tímea. II. helyezett: Szabó Petra – Számíthatsz rám, Bátyúi Művészeti Iskola. Felkészítette: Deme Mária. III. helyezett: Pércsi Anna – Mancs a szívemben, Beregszászi Bethlen Gábor Líceum.
Mancs közönségdíj: Szabó Petra, Bátyúi Művészeti Iskola.
Általános iskola 5–6. osztály: I. helyezett: Lengyel Adél – Mancs a hős, Ungvári Művészeti Iskola, Felkészítette: Jolics Mihajlo. II. helyezett: Liszakova Misel – Ünnep, Ungvári Művészeti Iskola. Felkészítette: Román Elina.
Mancs közönségdíj: Diósi Amira – Mancs a hős, Bátyui Művészeti Iskola.
Általános iskola 7–8. osztály: I. helyezett: Lebidi Darina – Jókai Mór: Arany Ember, Illusztráció, Ungvári Művészeti Iskola. Felkészítette: Jolics Mihajlo. II. helyezett: Rajksz Anasztázia – Magyarország jelképei, Ungvári Művészeti Iskola. Felkészítette: Jolics Mihajlo. III. helyezett: Andrejcsik Dániel – Mancs akcióba lép, Ungvári Művészeti Iskola. Felkészítette: Jolics Mihajlo.
Különdíjasok: Hmelnickij Katalin – Emlék Mancsról, Ungvári Művészeti Iskola, Felkészítette: Jolics Mihajlo. Kótyuk Alexandra – Jókai Mór, Ungvári Dayka Gábor Líceum. Felkészítette: Kornyejcsuk Lili.
A különdíjas és egyben Mancs közönségdíjas: Ilosvai Levente – Mancs egy sikeres mentés után, Tiszapéterfalvai Magyar Tannyelvű Református Líceum.
Középiskola: I. helyezett: Katkó Adél – Jókai békéje a Tisza parton, Nagydobronyi Református Líceum. Felkészítette: Badó Margit. II. helyezett: Gogola Anna – Szeret….Nem szeret …..Magyar vagyok Ukrajnában. II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete. III. helyezett: Kramarenko Zlata – Jókai Mór: Aranyember, Illusztráció, Ungvári Művészeti Iskola. Felkészítette: Jolics Mihajlo.
Különdíjasok: Gogola Mária – Táncolhatok, amikor senki se látja – A magyar lélek szabad szárnyalása, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete. Buleza Izabella – Nemzetünk lobogói, Péterfalvai Magyar Tannyelvű Református Líceum. Felkészítette: Buleza Tünde. Mihajcsuk Tetyana – Magyarország lelke, Ungvári Művészeti Iskola, Felkészítette: Szidoruk Olekszandr.
Mancs közönségdíj: Nyomó Dominika – Mancs az életmentő, Nagydobronyi Református Líceum.
Kulturális és Innovációs Minisztérium különdíja: Gogola Mária – Táncolhatok, amikor senki se látja – A magyar lélek szabad szárnyalása, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete.
Egyetemisták, különdíjas: Bilcsik István – Jókai Mór, a hazafi, Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán‒Magyar Oktatási-Tudományos Intézet.
Esszépályázat díjazottjai: Általános iskola 7–8. osztály: III. helyezett: Balog Csenge – Nyújts segítő Mancsot!, Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum. Felkészítette: Zeke Zsuzsanna.
Különdíjas: Dudics Katalin – Erő, hit, remény, nemzeti jelképeink üzenete, Nagydobronyi Református Líceum tanulója.
2. korcsoport – Középiskola, egyetem kategória
Különdíjas: Simon Eszter – Piros, fehér, zöld, Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán‒Magyar Oktatási-Tudományos Intézet. Felkészítette: dr. Zékány Krisztina.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet az elmúlt évekhez hasonlóan idén is nagy sikerrel rendezte meg a Kárpát-medencében, illetve a világban szétszórtan élő, valamennyi magát magyarnak valló óvodás, diák és egyetemista számára a magyar zászló- és címer tárgykörben kiírt rajz- és esszépályázatot. Öröm az ürömben, hogy a háborús helyzet sem szegte alkotókedvét a kárpátaljai magyar fiataloknak és szép számban nyújtottak be pályaműveket. A díjazott alkotásokból ideiglenes tárlat nyílt Magyarország Ungvári Főkonzulátusán.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetésével – valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Tűzoltó Szövetség, az Asociatia Multisalva, a „Derceni Egyházi Önkéntes Tűzoltóság” Jótékonysági Szervezet, a Nagydobrony Térség Fejlesztéséért Civil Szervezet és Tiszacsernyő Önkormányzatának partneri szerepvállalásával – 2025. január 1-jén kezdődött a PRE_SAFE EU-s projekt megvalósítása a PARTNERSÉG HATÁROK NÉLKÜL jelmondat mentén. A program hivatalos kárpátaljai nyitó rendezvényére a Nagydobronyi Magyar Házban került sor, ahol vázolták a kitűzött célokat.
Nyíregyháza adott otthont a Nemzetstratégiai Kutatóintézet PRE_SAFE projekt hivatalos nyitórendezvényének. Az eseményen Szász Jenő miniszteri biztos, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke köszöntötte a résztvevőket, kiemelve a határokon átnyúló együttműködések fontosságát és a projekt jelentőségét a térség biztonságának növelésében. A PRE_SAFE projekt hosszú távon is értékes tapasztalatokat nyújt. Különösen fontos szerepet kap a katasztrófavédelem területe, mivel a hatékony együttműködés vészhelyzetekben életbevágó lehet. A program gyakorlati előnyöket is biztosít a térségben élők számára. Az eseményen részt vett a Budapesti Tűzoltó Szövetség elnöke Kelemen Zsolt is, aki hangsúlyozta, hogy a katasztrófavédelem kiemelt szerepe miatt a projekt különös figyelmet fordít a határon átnyúló vészhelyzeti beavatkozások fejlesztésére. A programban résztvevők hangsúlyozzák: kiemelten fontos a négy határ menti régió együttműködésének erősítése, valamint a közös irányítási és koordinációs mechanizmusok kialakítása. A 765 ezer eurós támogatással megvalósuló program 2025. január 1-én kezdődött és 2026. december 31-ig tart. A projektpartnerek között magyarországi, romániai, szlovákiai és ukrajnai szervezetek is vannak
11-ik alkalommal tartották meg a budapesti székely bált, melynek főszereplője a kárpátaljai magyarság volt. A főszervező Nemzetstratégiai Kutatóintézet minden eszközzel segíti azt a közösséget, mely már közel három éve elszenvedője az orosz-ukrán háborúnak. Hála nekik, az elmúlt években már nemcsak Magyarországra, de Székelyföldre is utazhattak nyári kirándulásra a kárpátaljai gyermekek.
