Népességfogyással és a társadalom öregedésével küzd Lengyelország. A születési ráta folyamatosan csökken: 1990-ben 1,99-et, tavaly pedig 1,068-at tett ki – írta a Money.pl lengyel gazdasági szakportál a lengyel statisztikai hivatal (GUS) legfrissebb adataira hivatkozva.
Az egy szülőképes korú nőre jutó átlagos gyermekszámnak a népesség természetes reprodukciójához körülbelül 2,1–2,15 között kellene lennie. A GUS azt is közölte, hogy tavaly az első gyermekét szülő nőknek 29,5 év volt az átlagos életkoruk, csaknem 7 évvel magasabb az 1990-esnél.
Lengyelország népességének száma az 1990-ben jegyzett 38,07 millióról tavaly 37,33 millióra csökkent.
Egyúttal észlelhető a társadalom öregedése is: a lakosság átlagos életkora tavaly 43,8 év volt az 1990-ben jegyzett 32,3 évhez képest. Az utóbbi években növekedett a lengyelek átlagos élethossza – a férfiak esetében tavaly 75,4 évet, a nők esetében 82,5 évet tett ki.
Az alkalmazotti koron túli, idősebb emberek aránya 1990-ben 12,8 százalékot, tavaly pedig már 24,1 százalékot tett ki. Csökkent viszont a kiskorúak (0–17 évesek) aránya, amely 1990-ben 29 százalékot, tavaly pedig csak 17,7 százalékot tett ki a teljes népességben – derül ki a GUS adataiból.
Mélyen elgondolkodtató képet fest Ukrajna jövőjéről, hogy a szabad területeken már csak mintegy 29 millió ember él. Egyetlen év alatt egymillióval csökkent a lakosság, a veszteség hátterében pedig főként halálozás, kisebb részben elvándorlás állhat. Miközben a háború továbbra is tart, egy csendes, de súlyos demográfiai válság bontakozik ki, amely hosszú távon is meghatározhatja az ország jövőjét.
Jelenleg Ukrajnában a szabad területeken körülbelül 29 millió ember él. Ez félmilliós pontosságú becslés – mondta Ella Libanova, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia M. V. Ptuha Demográfiai és Társadalomkutató Intézetének igazgatója.
Felhívta a figyelmet arra, hogy egy év alatt mintegy egymillióval csökkent az ukránok száma a szabad területeken. Ezeknek az embereknek a többsége az orosz–ukrán háború során meghalt, kisebb részük külföldre távozott – számolt be a promin.cv.ua
„Vannak aggodalmak azzal kapcsolatban, mi történt azután, hogy a fiatal férfiak számára engedélyezték a távozást. Az Eurostat adatai alapján azonban nem látok jelentős növekedést az ilyen korú férfiak számában” – mondta.
Idén február 28-án körülbelül 4,4 millió ukrán élt az Európai Unióban, Norvégiában és Svájcban, további 700 ezer pedig más országokban tartózkodott.
„Németországban valóban sok ukrán él – több mint egymillióan, Lengyelországban valamivel kevesebben, mint egymillióan. Az ukránok aránya Csehországban a legmagasabb – a teljes népesség mintegy 3 százalékát teszik ki” – mondta a demográfiai intézet igazgatója.
Libanova rámutatott, hogy a háború minden egyes hónapjával csökken a hazatérők száma. Az Eurostat adatai szerint az ukrán nők 70 százaléka dolgozik, ami arra utal, hogy nem fognak visszatérni. Libanova úgy véli, hogy a legjobb esetben a teljes körű háború lezárulta után a menekültek egyharmada térhet vissza Ukrajnába. Egy újabb migrációs hullám kockázata is fennáll. Az a veszély is megvan, hogy nem a nők térnek haza, hanem inkább a férfiak mennek külföldre, hogy újraegyesítsék családjukat.
„A hadiállapot feloldása után egy második migrációs hullám fenyeget minket” – mondta.
Ukrajna lakossága a kilencvenes évek óta akár 30 millió fővel is visszaeshetett, ami szakértők szerint már demográfiai katasztrófát jelez. Will Lloyd, a brit New Statesman magazin főszerkesztő-helyettese borúlátóan nyilatkozott arról, milyen állapotban lesz az ország a következő évtizedekben.
Ukrajna lakossága mintegy 20 millió főre zsugorodhatott napjainkra – nyilatkozta Will Lloyd, a brit New Statesman magazin főszerkesztő-helyettese a lap podcastjében. Elmondása szerint egy brit tisztviselőtől hallotta ezt az adatot, amikor legutóbbi ukrajnai útjára készült – írja a Strana.
Az említett szám különösen megrázó annak fényében, hogy a kilencvenes évek elején még körülbelül 52 millióan éltek Ukrajnában, vagyis több mint 30 millió ember „tűnt el” azóta.
Will Lloyd szerint ez olyan léptékű változás, amelynek társadalmi következményeit szinte lehetetlen felmérni. Mint fogalmazott, emberek halnak meg, mások elhagyják Ukrajnát, így nehéz elképzelni, milyen állapotban lesz az ország 2040-re.
A folyamatot a szakértők is rendkívül súlyosnak tartják: Ella Libanova, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia demográfiai intézetének vezetője korábban demográfiai katasztrófáról beszélt. Becslése szerint a háború során mintegy 10 millió embert veszített Ukrajna, miközben a születésszám gyakorlatilag összeomlott. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Rosemary DiCarlo ENSZ-főtitkárhelyettes szerint az elmúlt évben meredeken nőtt a civil lakosság halálozási aránya is.
Csehországban 2025 végén több mint egymillió-százezer külföldi élt legálisan, így a külföldiek aránya már a lakosság több mint tíz százalékát teszi ki. Közülük több mint hatszázezer ukrán nemzetiségű, így ők jelentik a legnagyobb létszámú külföldi kolóniát az uniós országban.
Az ott élő ukrán állampolgárok miatt 2025 végére Csehország minden tizedik lakosa külföldi volt – írta meg az EurAsia Daily, a cseh belügyminisztérium adataira hivatkozva. A jelentések szerint 2025 végén több mint 1,13 millió külföldi állampolgár élt legálisan Csehországban, ezzel az éves növekedés mintegy 3,4 százalék, 37 ezer fő volt az előző időszakhoz képest. Ugyanakkor a külföldiek aránya a teljes népességen belül elérte a 10,38 százalékot, és a migránsok legnagyobb koncentrációja a fővárosban, Prágában figyelhető meg.
A külföldi lakosok között mintegy 613 ezer fővel az ukránok állnak az élen, őket a 125 ezer fős szlovák, a hetvenezeres vietnámi és a több mint 37 ezres orosz kolónia követi. A legálisan Csehországban élő külföldiek 80 százaléka EU-n kívüli országból származik.
A cseh minisztérium a külföldi népesség jelentős növekedését elsősorban az ellenségeskedés miatt hazájuk elhagyására kényszerült ukrán állampolgároknak nyújtott ideiglenes védelemmel magyarázza. Ez a migránskategória a Cseh Köztársaságban regisztrált összes külföldi több mint felét teszi ki. 2025 végén mintegy 393 ezer ember rendelkezett ideiglenes védelmi státusszal, ami a köztársaság teljes lakosságának körülbelül 3,6 százaléka – közölte a hírportál, emlékeztetve, hogy az orosz-ukrán háború kezdetét követő első évben Csehország több mint 470 ezer ideiglenes védelmi okmányt állított ki, amely az ukrán menekülteknek hozzáférést biztosít az állami egészségbiztosításhoz, az oktatáshoz és a munkaerőpiachoz.
2023 végére 375 ezer, 2024 végére pedig mintegy 389 ezer ukrán rendelkezett ezzel a státusszal Csehországban.
A védelem meghosszabbítását évente kell kiadni, ezt tavaly 351 ezer ember kérte. A tudósítás szerint a cseh kormány hangsúlyozta, hogy a köztársaság régóta az az EU-tagállam, amely saját lakosságához képest a legtöbb ukrán menekültet fogadta be.
Annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nyolc gyermek vállalására és „az ókori Oroszország hagyományos nagycsaládos rendszeréhez való visszatérésre” szólított fel, a teljes születési arány tizedik éve egymás után csökken. Az oroszországi teljes születési arány, amely a szülőképes korú nőkre jutó átlagos gyermekszámot tükrözi, 2025 végére a tizedik éve egymás után csökkent, derült ki a Rossztat adataiból, írja a TMT.
Decemberre a termékenységi ráta 1,374-re esett vissza (szemben a 2024 végi 1,4-gyel). A tavalyi adat a legalacsonyabb volt 2006 óta, amikor a mutató 1,305 volt. Az ország modern történelmének legmagasabb teljes termékenységi rátáját a Rossztat 2015-ben regisztrálta – 1,762. Azóta 0,388 pontot, azaz 22%-ot veszített, ami a legnagyobb csökkenés az 1990-es évek óta, amikor a ráta a Szovjetunió utolsó évében mért 1,892-ről 1999-re 1,157-re esett vissza. Ugyanakkor a nyilvánosan elérhető statisztikák a modern történelem során soha nem jegyezték a termékenységi ráta 10 egymást követő évben történő csökkenését.
Annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nyolc gyermek vállalására és az „ókori Oroszország hagyományos nagycsalád-méretéhez való visszatérésre” szólított fel, a harmadik és a további gyermekek aránya is csökkent. Decemberben 0,362 volt (szemben az egy évvel korábbi 0,376-tal), és a háború előtti szint (2021-ben 0,364) alá esett.
Nem tudni biztosan, hogy hány gyermek születik Oroszországban. Tavaly ősszel a Rossztat titkosította azokat a statisztikákat, amelyeket korábban havonta tett közzé. A legfrissebb elérhető adatok azt mutatják, hogy 2024-ben a születések száma 1,222 millió csecsemőre csökkent – ez a legalacsonyabb érték 1999 óta. 2014-hez képest a születési arány egyharmadával csökkent, míg 2025 január-márciusában még a 18. és 19. század fordulója óta antirekordot döntött – 288 ezer gyermek született három hónap alatt.
Az ötödik elnöki ciklusának kezdete után indított nemzeti projektek részeként Putyin követelte, hogy a teljes termékenységi rátát 2030-ra 1,6-ra, 2036-ra pedig 1,8-ra emeljék, azaz a Szovjetunió utolsó évei óta a legmagasabb szintre. Ezeket a célokat a hatóságok a „családközpontúság” demográfiai stratégiájában határozták meg.
Ezen stratégia részeként a tisztviselők a család és a házasság intézményének megerősítését, valamint a „hagyományos családi értékek” előmozdítását tervezik: nagycsaládosok képeinek bevezetését tervezik a reklámokban és a médiatartalmakban, valamint állami díjak bevezetését a sok unokával rendelkező nagyszülők számára.
Amikor Putyin 2018-ban megkezdte negyedik elnöki ciklusát, célul tűzte ki a Krím annektálása után röviddel elkezdődött természetes népességfogyás megállítását hat év alatt. Valójában Oroszország több mint 3 millió embert veszített 2018 és 2024 között, mivel a halálozások száma meghaladta a születéseket. A Rossztat adatai szerint 2024-ben a természetes fogyás 20%-kal gyorsult fel, 596 000 főre – átlagosan napi 1630 főre.
Ukrajnában 2025-ben közel félmillió halálesetet regisztráltak, minden újszülöttre három halott jutott, a legtöbb halálesetet Dnyipropetrovszk megyében regisztrálták – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál Opendatabot adataira hivatkozva.
A jelentés szerint Ukrajnában tavaly összesen 485,3 ezer ember halt meg. 2024-hez képest a halálozási arány kismértékben, 2%-kal csökkent. A tavalyi évben mindössze 168,8 ezer csecsemő született. Így minden újszülöttre három haláleset jutott.
A legtöbb halálesetet a következő helyeken regisztrálták: Dnyipropetrovszk megyében (52,6 ezer), Kijevben (36,3 ezer), Harkiv megyében (34,7 ezer), Lemberg megyében (31,5 ezer), Odessza megyében (31,3 ezer). A dinamika azonban nem mindenhol azonos. Például Poltava és Rivne megyékben 4%-kal csökkent a halálozások száma.
Ugyanakkor 6 megyében nőtt a halálesetek száma. A legnagyobb növekedés Kijevben volt, ahol 2%-kal nőtt ez az arány. A halálozási arány növekedését regisztrálták Csernyivci (+1,6%), Cserkaszi (+1%), Ivano-Frankivszk (+0,9%), Ternopil (+0,6%) és Lemberg (+0,4%) megyékben is.
Tavaly közel 169 ezer gyermek született az Ukrajna ellenőrzése alatt álló területeken. A legnagyobb szám Kijev (több mint 19 ezer), Lemberg (15,8 ezer) és Dnyipropetrovszk (12,7 ezer) megyékben volt.
Rekordszintű bevándorlás, túlterhelt iskolák, párhuzamos társadalmak: egyre súlyosabb következményekkel jár a kontrollálatlan migráció Skócia legnagyobb városában. A friss adatok szerint Glasgow általános iskoláiban már minden harmadik gyermek nem angol anyanyelvű, ami komoly kihívások elé állítja az oktatást és az integrációt.
Döbbenetes adatokat hozott nyilvánosságra a glasgow-i városi tanács: az általános iskolás gyerekek 31 százaléka nem beszél angolul anyanyelvi szinten, és külön nyelvi támogatásra szorul – derül ki a Telegraph riportjából. Ez több mint 7000 diákot jelent, miközben mindössze öt évvel ezelőtt még „csak” a tanulók egynegyede tartozott ebbe a csoportba. A növekedés hátterében Skócia példátlan migrációs hulláma áll, amely az elmúlt években alapjaiban változtatta meg a város demográfiai összetételét, erről ír a Modernity.
A helyzet az osztálytermekben mindennapos feszültségeket szül. A pedagógusok idejük jelentős hányadát tolmácsolásra és az elhangzottak újramagyarázására kénytelenek fordítani, így mind az angol anyanyelvű, mind a bevándorló hátterű gyerekek lemaradnak az alapvető tantárgyakban.
Egy névtelenül nyilatkozó iskolaigazgató szerint a szülői értekezleteken már rendszeresen a Google fordítóra támaszkodnak, ami hosszú távon tarthatatlan.
A leggyakrabban beszélt idegen nyelvek között
az arab,
a lengyel,
az urdu és
a pandzsábi szerepelnek.
Ez jól mutatja, hogy Glasgow egyszerre vált célpontjává a közel-keleti és ázsiai menekülthullámnak, valamint az Európai Unióból érkező, a brexit után is Skóciában letelepedő bevándorlóknak.
Christina Cannon, a városi tanács oktatási vezetője elismerte: az iskolák hatalmas nyomás alatt működnek. Bár több mint száz intézményben dolgoznak kifejezetten az angol mint idegen nyelv oktatásáért felelős koordinátorok, a finanszírozás messze nem tart lépést az igényekkel. A tanárok túlterheltek, az oktatási rendszer pedig már így is mintegy ezer pedagógussal kevesebbel működik, mint amennyire szükség lenne.
🎒 Almost one in three pupils in Glasgow does not speak English as their main language, analysis shows
Olyan negyedekben, mint Pollokshields, egyes beszámolók szerint az arab nyelv vált dominánssá, és a szülők egyre gyakrabban beszélnek „párhuzamos társadalmak” kialakulásáról. Egy glasgow-i anya szerint bár elméletben szép dolog a sokszínűség, a gyakorlatban a gyermeke nehezen boldogul, mert az órák jelentős része fordítással telik.
A politikai vita is egyre élesebb. Az SNP oktatási minisztere, Jenny Gilruth szerint a migráció alapvetően jót tesz Skócia gazdaságának, de elismeri, hogy több pénzre lenne szükség az integrációhoz.
Az ellenzék viszont úgy látja, a nyitott ajtók politikája gettósodáshoz vezet.
Murdo Fraser konzervatív képviselő szerint hatalmas beruházások nélkül az iskolák képtelenek lesznek kezelni a helyzetet.
A számok önmagukért beszélnek: míg Angliában átlagosan a diákok 20 százaléka szorul nyelvi támogatásra, Glasgow 31 százalékos aránya az egyik legmagasabb az Egyesült Királyságban.
Szakértők szerint ez egyértelmű figyelmeztetés: a migráció gyors üteme messze meghaladta az infrastruktúra és a közszolgáltatások alkalmazkodóképességét. Ha nem érkezik azonnali, célzott finanszírozás, Glasgow iskolái valóban a szakadék szélére sodródhatnak – és velük együtt az integráció esélye is.
Nagy a baj az osztrák iskolákban is
Szeptemberben arról is beszámoltunk, hogy Ausztriában egyre több gyerek és fiatal kerül olyan helyzetbe, hogy jóval idősebb osztálytársainál. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) felmérése szerint a migráns hátterű tanulók különösen érintettek, mivel a német nyelv hiányos ismerete gyakran visszaveti őket az iskolakezdésben és a továbbhaladásban.
A jelenség hátterében elsősorban a bukás és a német nyelv hiányos ismerete áll. A Kurier beszámolója szerint az általános iskolákban a túlkorosok körülbelül fele, a középiskolák alsó tagozatában pedig harmaduk bukott tanuló.
Ha véget ér a háború, Ukrajna lakossága körülbelül 34 millió fővel stabilizálódik – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2025 októberi világgazdasági kilátásaira vonatkozó jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint az IMF megállapította, hogy Ukrajna lakossága 2021-ben 41,0 millió fő volt. 2022-ben 34,5 millióra, 2023-ban 34,026 millióra, 2024-ben pedig 33,343 millióra csökkent.
Az IMF a következő népességszámot jósolja: 2025 – 32,862 millió fő, 2026 – 33,383 millió fő, 2027 – 34,006 millió fő, 2028 – 33,981 millió fő, 2029 – 33,957 millió fő, 2030 – 33,936 millió fő.
Az előrejelzés összhangban van az IMF alapforgatókönyvével, amely szerint Oroszország Ukrajna elleni háborúja 2025 végére véget ér (ami a menekültek részleges visszatéréséhez vezet).
The death of 28 year old Lance Corporal George Hooley in Ukraine is a brutal reminder of how deeply the UK is entangled in this war while politicians pretend the risks are distant.
He is the first confirmed serving British soldier killed on the ground since 2022 and that alone… pic.twitter.com/l4LaVSVfnR
Humanoid robot soldiers Phantom MK-1 that Ukraine received for testing their effectiveness on the front line. This can’t be good. pic.twitter.com/cqteomDsCK
A San Francisco–based robotics startup, Foundation, is in discussions with the U.S. Department of Defense, aiming for its humanoid robot, Phantom MK1, to assist or even replace soldiers in dangerous missions. The company has… pic.twitter.com/sOieeCrhXm
China's robot war dog is here—equipped with a stabilized turret and a QJB-201 belt-fed machine gun!
This is just the beginning. Future versions will have a fully articulated spine for better agility and larger frames for added armor! pic.twitter.com/ih9tuuXM0w
Annak ellenére, hogy 2024-ben Németországban a születések száma alacsonyabb volt, mint a halálozások száma, az ország népessége – a migrációnak köszönhetően – növekedett. Ezt bizonyítják a Német Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai, számolt be a Welt.
2024 végén közel 83,6 millió ember élt Németországban, ami a valaha feljegyzett legnagyobb adat. A növekedés 2023-hoz képest 0,1%, azaz 121 ezer fő volt.
A német lakosság növekedése a külföldiek érkezésének köszönhető: a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint a németországi külföldi lakosság 283 ezer fővel, azaz 2,3%-kal nőtt.
A külföldiek aránya Németország lakosságán belül 2023 végére 14,5%-ról 2024 végére 14,8%-ra nőtt. A külföldiek legnagyobb csoportjait a törökök (körülbelül 1,4 millió), az ukránok (közel 1,1 millió) és a szíriaiak (körülbelül 890 ezer) alkották.
Ugyanakkor Németországban 2024-ben nem regisztráltak természetes népességnövekedést, mivel az elhalálozások száma 330 000-rel meghaladta a születések számát.
[type] => post
[excerpt] => Annak ellenére, hogy 2024-ben Németországban a születések száma alacsonyabb volt, mint a halálozások száma, az ország népessége – a migrációnak köszönhetően – növekedett.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1750626060
[modified] => 1750583075
)
[title] => Németországban ismét nőtt a lakosság száma
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=246188&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 246188
[uk] => 246069
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 246070
[image] => Array
(
[id] => 246070
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/bevoelkerungszahl.jpg
[original_lng] => 245532
[original_w] => 2000
[original_h] => 957
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/bevoelkerungszahl-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/bevoelkerungszahl-300x144.jpg
[width] => 300
[height] => 144
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/bevoelkerungszahl-768x367.jpg
[width] => 768
[height] => 367
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/bevoelkerungszahl-1024x490.jpg
[width] => 1024
[height] => 490
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/bevoelkerungszahl-1536x735.jpg
[width] => 1536
[height] => 735
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/bevoelkerungszahl.jpg
[width] => 2000
[height] => 957
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/bevoelkerungszahl.jpg
[width] => 2000
[height] => 957
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1750572276:12
[_thumbnail_id] => 246070
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3685
[_algolia_sync] => 188063591000
[_oembed_2326901bf191cc520e32bd9fbb1888ff] =>
