Ukrajna az első helyen áll a világon a halandóság tekintetében, a születési ráta ugyanakkor a legalacsonyabb – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) jelentésére hivatkozva.
A CIA jelentése szerint Ukrajnában a halálozási arány ezer főre vetítve 18,6. Ez a legmagasabb mutató a világon. Litvánia a második a halandóság (15,02), Szerbia a harmadik (14,9) terén. Oroszország a kilencedik helyen áll 14 ezrelékkel.
A halandóság tekintetében az utolsó helyen az arab országok – Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Bahrein – állnak. A CIA szerint Ukrajnában a legalacsonyabb a születési ráta a világon, és a 228. helyen áll (hat gyerek jut ezer főre). A világ legmagasabb születési aránya az afrikai országokban van, Niger áll az első helyen. Ezer állampolgárra 46,6 születés jut.
A statisztikai adatok szerint Ukrajnában csökkent a születések aránya a teljes háború alatt. Volodimir Zelenszkij elnök korábban az ukrajnai születésszám kérdését kommentálva azt mondta, hogy a legfontosabb a gyermekek biztonsága. Véleménye szerint az anyagi tényező is fontos.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna az első helyen áll a világon a halandóság tekintetében, a születési ráta ugyanakkor a legalacsonyabb.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1726250280
[modified] => 1726248159
)
[title] => A CIA jelentése szerint a világon Ukrajnában legalacsonyabb a születési ráta és legmagasabb a halálozási arány
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=214513&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 214513
[uk] => 214530
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 214517
[image] => Array
(
[id] => 214517
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/ukran.jpg
[original_lng] => 35476
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/ukran-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/ukran-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/ukran.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/ukran.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/ukran.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/ukran.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/ukran.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1726237360:5
[_thumbnail_id] => 214517
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1322
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_5d13cd9d35a2f89691d5a06ee0bf728c] =>
Our diplomats from the Consulate General in Lviv are currently transporting a shipment of dryers provided by Ukraine to Czechia. Ukraine is at war, yet it does not forget its friends in need.
Oroszország lakossága évente 600 000 fővel csökken. Az orosz tudósok előrejelzései a születési ráta további csökkenését mutatják.
Oroszországot a lakosság teljes kihalása fenyegeti. A probléma már „katasztrofális”. Ezt Albert Bahtizin, az Orosz Tudományos Akadémia Központi Gazdasági és Matematikai Intézetének igazgatója nyilatkozta az orosz Interfaxnak adott interjújában.
„Népességcsökkenésünk katasztrofális: évente 500-600 ezer embert veszítünk el. Ez pedig veszélyt jelent a nemzetbiztonságra, figyelembe véve a terület nagyságát és azt, hogy jelentős számú emberre van szükség a gazdasági növekedési ütemek támogatásához” – hangsúlyozta.
Emlékeztetett az ENSZ előrejelzésére, amely szerint Oroszország lakossága a század végére 120,5 millió főre csökken. A szakember egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által finanszírozott Intézetből pesszimistább becslések szerint 106 millió fő.
A Russia-based disinformation network run by a former Florida cop has published a new fabricated story on a fake news website called "Seattle Tribune".
2023-ban havonta átlagosan körülbelül 16 100 gyermek született. A háború előtt a csecsemők száma havi 21-23 ezer között ingadozott.
Ukrajnában 2013 óta évente mintegy 7%-kal csökkent a születések száma, a háború pedig még nagyobb termékenységi válsághoz vezetett, számolt be az Egészségügyi Minisztérium és az Ukrán Nemzeti Egészségügyi Szolgálat, közölte az Ukrinform.
2023-ban havonta átlagosan körülbelül 16 100 gyermek született. Összehasonlításképpen: a korábbi években, a teljes körű invázió előtt a csecsemők száma havi 21-23 ezer között ingadozott.
A Nemzeti Egészségügyi Szolgálat adatai szerint 2023-ban 176 981 születést regisztráltak az elektronikus egészségügyi rendszerben és 178 128 gyermek adatait rögzítették. Ennek megfelelően 2021-ben Ukrajnában 256 814 születést regisztráltak, a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat elektronikus rendszerébe rögzített gyermekek száma pedig 259 895 volt.
Ukrajnában 2022-ben 190 393-an szülést, a rendszerben pedig 192 691 gyermeket regisztráltak.
Arról nincs adat, hogy 2022. február 24. után hány ukrán nő szült külföldön.
Kína lakossága tovább csökken a rekordalacsony születési ráta és a Covid–19 okozta tavalyi halálozási hullám miatt – írja a Reuters.
A Nemzeti Statisztikai Hivatal jelentése szerint Kínában 2,08 millió fővel, 0,15%-kal, 1,409 milliárdra csökkent a lakosság száma 2023-ban.
Ez eltörpül a 2022-es 850 000 fős népességfogyás mellett, ami a második legnagyobb az 1961-es tömeges halálesetek után, a Mao Ce-tung-korszak alatti nagy éhínsége idején.
A halálozási arány tavaly 6,6%-kal nőtt, évi 11,1 millióra, ami az 1974-es kulturális forradalom óta a legmagasabb érték. Ezzel párhuzamosan a születési ráta 5,7%-kal, évi 9,02 millió újszülöttre esett vissza, és rekordmértékben, ezer főre vetítve 6,39 születést ért el ezer főre vetítve.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) várakozásai szerint mintegy 2 millió ukrán menekült marad tartósan külföldön az Oroszország elleni háború befejezése után – jelentette ki szerdán Sana Nadim IMF-munkatárs, számolt be az rbc.ua hírportál az IMF sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Nadim elmondta: „A menekülteknek időre van szükségük ahhoz, hogy visszatérjenek Ukrajnába. Így jövőre 2024-ben csak csekély nettó beáramlásra számítunk.” Az IMF előrejelzése szerint 2027-ig a háború előtti forgatókönyvhöz képest nettó 2 millió fős negatív kiáramlás lesz.
Az ENSZ adatai szerint 2022 végéig 5,7 millió ukrán távozott a szomszédos országokba, ami a leggyorsabb menekültkiáramlási válságot és a második világháború óta az egyik legnagyobb válságot okozta.
A Rating szociológiai csoport felmérése szerint az ukrán állampolgárok többsége kényelmes körülmények között él Európában. A több éve az országokban élő ukránok 89 %-a a legkényelmesebb feltételekkel rendelkezik. Bár a mostanában érkezetteknek is egészen tisztességes életkörülményeik vannak (kb. 80 %).
Az Eurostat idei október 31-i adatai szerint Ukrajna 4,24 millió lakosa, akik a háború kezdete után hagyták el az országot, átmeneti védelmet kapott az Európai Unió országaiban.
[type] => post
[excerpt] => A Nemzetközi Valutaalap (IMF) várakozásai szerint mintegy 2 millió ukrán menekült marad tartósan külföldön az Oroszország elleni háború befejezése után – jelentette ki szerdán Sana Nadim IMF-munkatárs.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1702504200
[modified] => 1702495593
)
[title] => Az IMF számításai szerint mintegy 2 millió ukrán marad külföldön a háború után
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=172304&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 172304
[uk] => 172306
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 80796
[image] => Array
(
[id] => 80796
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/56567667776767676.jpg
[original_lng] => 57947
[original_w] => 960
[original_h] => 519
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/56567667776767676-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/56567667776767676-300x162.jpg
[width] => 300
[height] => 162
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/56567667776767676-768x415.jpg
[width] => 768
[height] => 415
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/56567667776767676.jpg
[width] => 960
[height] => 519
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/56567667776767676.jpg
[width] => 960
[height] => 519
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/56567667776767676.jpg
[width] => 960
[height] => 519
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/56567667776767676.jpg
[width] => 960
[height] => 519
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1702488465:3
[_thumbnail_id] => 80796
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2703
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 49
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 706764
[1] => 13579
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Nemzetközi Valutaalap (IMF)
[1] => népesség csökkenés
)
)
[5] => Array
(
[id] => 131989
[content] =>
A népességfogyás fő okaiként a demográfiai folyamatokat és a migrációt nevezték meg, hozzátéve, hogy az ország lakosságának közel egyötödét a 65 év felettiek teszik ki.
Az országos statisztikai hivatal pénteken közzétett adatai alapján kiderült, miszerint az elmúlt 11 évben összesen 1,1 millió főt vesztett el Románia, amelynek következtében 19,05 millió főre apadt a népessége.
A népességfogyás fő okaiként a demográfiai folyamatokat és a migrációt nevezték meg, majd hozzátették, hogy a romániai lakosság közel egyötödét a 65 év felettiek teszik ki – derül ki a Reuters beszámolójából.
Emellett nyilvánvalóvá vált, hogy a 42 megyéből 39 tapasztalt népességfogyást az előző, 2011-es népszámlálás óta, beleértve a fővárost, Bukarestet is, továbbá a román népesség 51,5%-a (9,8 millió fő) nő, a lakosság 52,2%-a pedig városokban él.
Ám nem Románia az egyetlen, ahol negatív demográfiai folyamatok mentek vége, ugyanis a KSH adatai alapján Magyarországon az összes régióban meghaladta a halálozások száma a születésekét 2016 és 2020 között.
– Minden ötödik lengyelországi lakos hatvan évesnél idősebb. Súlyos kihívás ez a társadalompolitika számára – közölte Dominik Rozkrut, a lengyel központi statisztikai hivatal (GUS) vezetője. A hivatal szeptember vége óta folyamatosan közli a tavalyi népszámlálás eredményeit. Az adatokból egyértelműen kitűnik: Lengyelország lakossága egyelőre megállíthatatlanul fogy és öregszik.
A lepedőnyi kérdőívre adott válaszok kiértékelése hosszú időt vesz igénybe, ezért a lengyelországi népszámlálás eredményeit folyamatosan hozzák nyilvánosságra. A legfrissebb adatok a népességszámra és a házakra, lakásokra vonatkoznak, de nem tartalmazzák az idei, hétmillió főhöz közelítő ukrán menekültáradat számait, amelyek különben is bizonytalanok, hiszen nem lehet tudni, hogy az érkezők közül hányan utaztak tovább vagy tértek vissza Ukrajnába, és hányan szándékoznak véglegesen Lengyelországban letelepedni.
Az adatokból egyértelműen kitűnik: Lengyelország lakossága egyelőre megállíthatatlanul fogy és öregszik.
Jelenleg az ország lakóinak száma 38,014 millió, az előző, 2011-es népszámláláshoz képest 476 ezerrel kevesebb. A férfi–nő arány 52:48 a nők javára. A legnagyobb népességfogyás a keleti országrészben – a Litvániával és Belarusszal határos Podlasiei, az Ukrajna és Belarusz nyugati szomszédságában fekvő Lublini és az Oroszország kalinyingrádi exklávéjától délre elhelyezkedő Varmia-mazúriai vajdaságokban – következett be. Az elmúlt tíz évben a munkaképes korú lakosság (18–64 év közöttiek) részaránya 5,1 százalékkal csökkent. Ráadásul a mobilis, produktív korban lévők (44 év alattiak) száma nagyobb mértékben apadt, mint a nem mobilis és nem produktív (44–65 éves) korcsoporté. Bár a munkanélküliek száma kisebb és a foglalkoztatottaké nagyobb lett, az utóbbi csoport idősebb a tíz évvel ezelőttinél: az 55 éves és afeletti aktív korcsoport aránya 7,2 százalékkal nőtt, míg a 34 éven aluliaké kilenc százalékkal csökkent. 2011-hez képest tíz százalékkal több férfi és 18,4 százalékkal több nő dolgozott.
„Minden ötödik lengyelországi lakos hatvan évesnél idősebb. Súlyos kihívás ez a társadalompolitika számára”– hívta fel a figyelmet Dominik Rozkrut, a GUS elnöke, akit a Sieci című hetilap idézett. Hozzáfűzte, legfőbb ideje elgondolkodni azon, hogyan szervezzék meg az egyre gyarapodó számú, nyolcvan éven felüli, egyedülálló öregek gondozását. A fiatalok aránya a 16 lengyel vajdaság közül az északi, Gdansk központú Pomerániai, és a Szlovákiával határos, Krakkó központú kis-lengyelországi vajdaságban a legmagasabb. Egyúttal ebben a két régióban él viszonylag a legkevesebb 65 éven felüli ember. A népesség csak négy vajdaságban – a kis-lengyelországiban, a Pomerániaiban, a Poznan központú nagy-lengyelországiban és a Varsó központú Mazóviaiban növekszik, az összes többiben fogy. Mazóvia a legnagyobb lengyel vajdaság, ott él a teljes népesség 14 százaléka, öt és fél millió ember. A második helyen a Katowice székhelyű Sziléziai (4,4 millió lakos), a harmadikon pedig a Nagy-lengyelországi vajdaság (három és fél millió ember) áll.
Legnagyobb ütemben a Kielce központú Szentkereszt vajdaságban fogy a népesség: az elmúlt tíz évben lakóinak csaknem hét százalékát elveszítette. A vajdaság lakóinak 55 százaléka falun él, de ez a népesség gyorsan öregszik, egyre több a nyugdíjas, és kevés gyerek születik. Hat-hétszázalékos népességfogyást szenvedett el az egykor legiparosodottabb és legnépesebb lengyel vajdaság, a Sziléziai, továbbá az északi, Bydgoszcz székhelyű Kujávia-pomerániai és a keleti, székvárosáról elnevezett Lublini vajdaság is. A legkisebb lakossággal a székhelyéről elnevezett délnyugati Opolei és a Zielona Góra központú, nyugati Lubusi vajdaság rendelkezik: mindkettőben egymilliónál kevesebben laknak, folyamatosan csökkenő létszámban.
Az összesen 37, százezernél több főt számláló város közül csak nyolcban nőtt, a többiben fogyott a lakosság száma.
A növekvő népességű városok: Zielona Góra, Varsó, Rzeszów, Wroclaw, Krakkó, Gdansk, Opole és Bialystok. Varsó lakóinak száma meghaladta az 1,86 milliót, a második helyen a történelmi főváros, Krakkó áll több mint nyolcszázezer lakossal.
Az elmúlt tíz év egyik legfontosabb jelensége a nagyvárosok lakóinak elővárosokba költözése, ami arról tanúskodik, hogy az emberek tehetősebbé váltak, a társadalom gazdasági helyzete javult. Katowice, Lódz, Kielce, Czestochowa és Bydgoszcz veszítette el a legtöbb lakóját ebben az időszakban. A leglátványosabb fogyás Lódzban történt: ott több mint 58 ezerrel kevesebben élnek, mint tíz évvel ezelőtt. A városvezetés szerint azonban ez a szám valójában kisebb, mert sokan költöztek be munkavállalás vagy tanulmányok folytatása céljából, de nem jelentkeztek be állandó lakosokként.
2021-ben több mint 15,2 millió ember, az összlakosság 40,2 százaléka lakott falun.
Meglepő, hogy számuk tíz év alatt 180 ezerrel nőtt. Igaz, ez utóbbiak többsége jövevény, akik a városokban dolgoznak, de úgy döntöttek, hogy kiköltöznek az agglomerációba.
A szeptember végi adatok között a legörvendetesebb, hogy tíz év alatt 1,7 millió új lakás épült, ami 12,8 százalékos növekedést jelent. Lengyelországban jelenleg összesen 15,2 millió lakást tartanak nyilván. A lakások alapterülete is nőtt csaknem 175 millió négyzetméterrel (18,5 százalék). A lakások, egyéb építmények számának növekedése dinamikusabb volt a városokban, mint a falvakban, és számuk gyorsabban emelkedett, mint a népességé.
Az új lakásépítések tekintetében a Pomerániai (19,8 százalék) és a Kis-lengyelországi vajdaság (19,3 százalék) vezet, de több mint 17 százalékos növekedést tud felmutatni a Nagy-lengyelországi, a Wroclaw központú Alsó-sziléziai és a Mazóviai vajdaság is. Különösen dinamikus a főváros, Varsó és agglomerációjának fejlődése: gombamód szaporodnak az új városrészek, lakóövezetek, épülnek házak, utak, iskolák.
A háztartásokra vonatkozó adatokra – hányan élnek egy lakásban, mi az életkoruk, a tulajdonviszonyok, a lakások műszaki felszereltsége, stb. – még várni kell novemberig, amikor a népszámlálás következő részeredményeit közzéteszik.
Minister @a_niedzielski, minister zdrowia ??Wiktor Laszko oraz ambasador ?? w ?? @Vasyl_Zvarych podczas odprawy samolotu z pacjentami z Ukrainy, którzy z Medevac Hub Jasionka trafią na leczenie do Norwegii i Holandii. Wkrótce kolejne tego typu loty. pic.twitter.com/N1hYJ8NiaM
Wysunięte dowództwo @VCorps USA, funkcjonujące w ??od 2020 r., otrzymało nazwę „Camp Kościuszko" w lipcu 2022. Jego głównym zadaniem jest koordynacja działań i nadzór nad siłami lądowymi USA w Europie oraz współpraca i synchronizacja działań sił amerykańskich z wojskami NATO. pic.twitter.com/A2CxivuCks
— Ministerstwo Obrony Narodowej ?? (@MON_GOV_PL) March 21, 2023
A helyi statisztikai hivatal, az INS számításai szerint Romániának 2022. január 1-jén 19 millió 38 ezer állandó lakosa volt, 163 600 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A tavalyinál nagyobb népességfogyást csak az EU-csatlakozás évében, 2007-ben jegyeztek fel Romániában, amikor csaknem félmillió ember vándorolt el, illetve 2008-ban, amikor a migrációs veszteség megközelítette a 200 ezret – közölte az MTI a hotnews.ro hírportálra hivatkozva.
Tavaly azonban a migrációs veszteség az utóbbi évek mélypontjára csökkent: mindössze 16 ezerrel többen költöztek el egy évnél hosszabb időszakra az országból, mint ahányan letelepedtek Romániában.
A példátlan népességfogyásért elsősorban a természetes népszaporulat további drámai hanyatlása a felelős: 2021-ben az élve születettek száma már 156 ezerrel maradt el a halálozásokéhoz képest.
Az INS egy tavalyi közleménye a koronavírus-világjárványnak tulajdonította azt, hogy 2020-ban csaknem duplájára (120 ezerre) emelkedett a természetes népességfogyás az előző évek átlagához képest. A helyzet a világjárvány második évében súlyosbodott: míg 2020-ban a hivatalos statisztikákban 16 ezernél kevesebb áldozatot írtak a világjárvány számlájára, tavaly már 43 ezer nyilvántartott koronavírusos beteg halt meg. A korábbi években a születések száma átlagosan 70 ezerrel maradt el a halálozásokétól Romániában.
Folytatódik a lakosság elöregedése
Az ország népességéről szóló ideiglenes jelentésében a statisztikai hivatal rámutat: Romániában 2021-ben is fokozódott a lakosság elöregedése: míg a 15 év alattiak aránya (15,8 százalék) állandó maradt, a 65 év felettieké enyhén, 0,2 százalékponttal 19,5 százalékra emelkedett. Az úgynevezett eltartási ráta – amely azt tükrözi, hány gyerek és idős jut száz aktív felnőttre – 54-ről 54,4 százalékra nőtt.
Románia természetes népszaporulata 25 éve, 1992-ben került negatív tartományba, azóta egyre súlyosbodik a népességfogyás, a szakemberek pedig a mutatók további romlására számítanak. Az állandó lakosság 2014-ben húszmillió alá csökkent, pedig a rendszerváltozáskor még több mint 22 millió volt.
Horvátországnak 3 888 529 lakosa van, 396 360-nal kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt, ami közel tíz százalékos csökkenés – közölte a horvát statisztikai hivatal (DZS) pénteken, a 2021-es népszámlálás első eredményei alapján.
Lidija Brkovic, a DZS vezetője szerint a népességcsökkenés a természetes fogyás és az elvándorlás következménye. Kiemelte: a legkisebb népességcsökkenés Zágráb városában tapasztalható, ezt Dubrovnik-Neretva (Dubrovacko-Neretvanska) és Zára (Zadar) megye követi. A legtöbb lakost Vukovár-Szerém (Vukovarska-Srijemska), Sziszek-Monoszló (Sisacko-Moslavacka) és Bród-Szávamente (Brodsko-Posavska) megye veszítette: ezeken a helyeken 19, 18, illetve 17 százalékkal kevesebben élnek. Csökkent a háztartások száma is – 1 561 038-ról 1 480 423-ra; ez öt százalékos mérséklődést jelent.
„Ezek az első eredmények a népszámlálásról, amelyek még változhatnak, a végleges eredmények az adatfeldolgozás befejeztével lesznek ismertek” – tette hozzá Brkovic. A részletes, például a nemzeti kisebbségekre vonatkozó adatokat firtató újságírói kérdésre válaszolva, azt mondta: ezek néhány hónapon belül várhatóak.
Horvátországban tavaly szeptembertől november közepéig végeztek népszámlálást. Az első szakaszban, 2021. szeptember 16. és 26. között online formában az interneten található kérdőívet tölthették ki a lakosok, míg a második szakaszban, szeptember 27-től október 17-ig mindazok, akik nem használták ki az internetes lehetőséget, papíralapú kérdőívet kaptak kitöltésre. Az összeírást népszámláló biztosok végezték. A koronavírus-járvány miatt a kormány kétszer is meghosszabbította az összeírás időtartamát, így az végül november közepéig tartott.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) a demográfiai folyamatokról szóló elemző jelentést hozott nyilvánosságra, amely szerint 2050-re Ukrajna lakossága 35 millióra csökken, közölte a Szlovo i Gyilo.
„Ukrajna lakossága a világon az egyik leggyorsabb ütemben csökken, és 2050-re valószínűleg csupán 35 millió lesz. Az alacsony születési és a magas elhalálozási ráta valamint a külső migráció folyamatos növekedése tönkreteszi Ukrajna humántőkéjét, és ezáltal, a fenntartható fejlődés alapját” – áll a jelentésben.
Az ENSZ jelentése szerint az ukrán migránsok többsége diák, aki külföldre megy tanulni, és nem tervezi a visszatérést. Egyben megjegyezni, hogy Ukrajna lakossága az egyik leggyorsabban öregedő Európában, ami egyenes következménye a születések számának csökkenése.
„A lakosság több mint egyötöde 60 év feletti, és ez az arány az előrejelzések szerint 2050-re 36%-ra fog nőni” – áll a jelentésben.
Ukrajna lakossága az egyik leggyorsabban öregedő Európában, a lakosság több mint egyötöde 60 év feletti. Emiatt nőttek az egészségügyi és nyugdíjkiadások, ami az állami költségvetést terheli. A 2021-es év 8 hónapja alatt (január-augusztus) 245,9 ezer fővel csökkent Ukrajna lakossága. Az ország összlakossága jelenleg több mint 41,3 millió ember.
