A két ország közötti szövetség egyik támasza lehet az egyre nagyobb indiai diaszpóra Oroszországban. A jövő hónapban India fővárosában a két ország éves csúcstalálkozóján születhet megállapodás a migráció növeléséről.
Hamarosan megállapodhat Oroszország és India az Oroszországban dolgozó indiai munkások jogainak a védelméről, miután az ázsiai országból egyre többen vállalnak munkát orosz területeken.
Több indiai munkást szeretne Moszkva
A csökkenő népességgel szembenéző Oroszország igyekszik minél több indiai munkást az országba csábítani, akik az építőipartól a ruhaiparon át a gépiparig és más szektorokig helyezkednek el. Az indiai Economic Times írása szerint egyelőre több mint 70 ezer indiai dolgozhat Oroszországban, miután ezt a kvótát rögzítette a moszkvai munkaügyi minisztérium.
A két ország éves, jövő hónapban esedékes újdelhi bilaterális csúcstalálkozóján új szerződést köthetnek, amely tovább növelheti az Oroszországban dolgozó indiaiak számát. A kérdés a két ország munkaügyi minisztereinek dohai találkozóján, egy nemzetközi gyűlés margóján is felmerült.
Szakértők szerint a növekvő indiai diaszpóra lehet az orosz–indiai kapcsolatok egyik támasza. Bár augusztushoz képest szeptemberben India több mint kétszeresére növelte gyémántimportját Oroszországból, az év első nyolc hónapjában a szállítások 40 százalékot estek, s mindössze 342,1 millió dollárt tettek ki. A világ legnagyobb nyersgyémánt-termelőjeként Moszkva fontos szerepet játszik az indiai gyémántcsiszoló ipar ellátásában, azonban tavaly január óta a G7 és az Európai Unió országai szankciókat vezettek be az orosz gyémántokra, miközben az indiai gyémántműveseket 50 százalékos amerikai vám is sújtja, melynek a fele az orosz olaj vásárlása miatt terheli őket.
[type] => post [excerpt] => A két ország közötti szövetség egyik támasza lehet az egyre nagyobb indiai diaszpóra Oroszországban. A jövő hónapban India fővárosában a két ország éves csúcstalálkozóján születhet megállapodás a migráció növeléséről. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1762972740 [modified] => 1762908138 ) [title] => Indiaiakkal oldanák meg a népességfogyást az oroszok [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=261462&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 261462 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 261463 [image] => Array ( [id] => 261463 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/indiai-vendegmunkas.jpg [original_lng] => 91938 [original_w] => 1024 [original_h] => 682 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/indiai-vendegmunkas-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/indiai-vendegmunkas-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/indiai-vendegmunkas-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/indiai-vendegmunkas.jpg [width] => 1024 [height] => 682 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/indiai-vendegmunkas.jpg [width] => 1024 [height] => 682 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/indiai-vendegmunkas.jpg [width] => 1024 [height] => 682 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/indiai-vendegmunkas.jpg [width] => 1024 [height] => 682 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1762900940:12 [_thumbnail_id] => 261463 [_edit_last] => 12 [views_count] => 483 [_oembed_506027632425decde6c4d39f006699c1] =>
In Deutschland ist der Pianist und Dirigent Justus Frantz nicht mehr so gefragt wie einst, in Russland umso mehr. Wladimir Putin hat ihn nun ausgezeichnet - und Frantz fühlt sich geehrt. https://t.co/0VUn7dZmAa
Russia has created an AI-powered Agdroid "IDOL"🤣🤣🤣 The result is on video. These are the same people who scare everyone with various weapons – the Poseidon torpedo, the Burevestnik, Sarmat, and Oreshnik missiles... Don't get it? That's #putin's #russia. pic.twitter.com/ABlu25RUl7
Görögország 1,6 milliárd eurós csomag keretében drasztikus intézkedéseket vezet be a népességfogyás megállítására, amely ha ilyen ütemben folytatódik, az országot hamarosan Európa legidősebb nemzetévé teszi. A kontinens egyik legalacsonyabb termékenységi rátájával rendelkező állam miniszterelnöke a problémát nemzeti fenyegetésnek minősítette. A miniszterelnök vasárnap a program bejelentésekor elmondta, hogy az 1,6 milliárd eurós (azaz nagyjából 632 milliárd forintos) csomagot az egyik legnagyobb kihívás, egy példátlan méretű demográfiai válság indokolta.
„Tudjuk, hogy más a megélhetés költsége, ha valakinek nincs gyermeke, és más, ha két vagy három gyermeket nevel. Ezért államként kötelességünk megtalálni a módját, hogy jutalmazzuk polgárainkat, akik a gyermekvállalás mellett döntenek”– mondta Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök.
Az intézkedések – melyek a két százalékpontos adócsökkentéstől minden jövedelmi sávban a négygyermekes, alacsony jövedelmű családok teljes adómentességéig terjednek– 2026-ban lépnek életbe – közölte a The Guardian. Micotákisz szerint ez lesz az elmúlt több mint ötven év legbátrabb adóreformja.
A görög termékenységi ráta Európa egyik legalacsonyabbja: egy nőre átlagosan 1,4 gyermek jut, ami messze elmarad a 2,1-es fogyást gátló szinttől. A számokat ismerve Micotákisz „nemzeti fenyegetésnek” nevezte a problémát. Az Eurostat előrejelzése szerint a görög népesség a jelenlegi 10,2 millióról 8 millió alá csökkenhet 2050-re, amikor a lakosság 36 százaléka 65 év feletti lesz.
A hanyatlást „egzisztenciális méretűnek” nevezve Kiriákosz Pierrakakisz pénzügyminiszter kijelentette: a termékenységi mutatók a gazdasági válság kezdete, vagyis 15 év óta megfeleződtek.
A közel egy évtizedig tartó válságot széles körben hibáztatják az aggasztó népességcsökkenésért. Ez részben annak tudható be, hogy a fiatalok voltak a leginkább sújtottak a nemzetközi mentőcsomagok feltételéül szabott megszorítások miatt, amelyekkel sikerült elkerülni az államcsődöt és az EU-ból való kizárást.
A válság idején több mint 500 000 görög – főként fiatal és képzett munkavállaló – hagyta el az országot munka reményében, és a kormány most próbálja visszacsábítani őket. A most bejelentett intézkedések – például az 1500 főnél kisebb falvakban élők adókötelezettségének eltörlése – a költségvetési többletből lesznek finanszírozva, amelyet a gazdasági fellendülés tett lehetővé.
A tisztviselők szerint a csökkenő születési arány példátlan kockázatot jelent a nyugdíjrendszerre, az egészségügyre, a munkaerőpiacra és a nemzetbiztonságra is, különösen a jelenlegi geopolitikai bizonytalanság idején. A brit Lancet orvosi szaklap figyelmeztetett: egy ilyen radikális demográfiai változás önmagában fenyegetést jelent az egészségügyi rendszerre, továbbá fokozza a társadalmi-gazdasági nyomást.
Ukrajnát három év alatt több mint ötmillió ember hagyta el a háború következményeként. A migráció nemcsak humanitárius, hanem demográfiai és gazdasági válságot is előidézhet, különösen, ha a menekültek jelentős része végleg külföldön marad. A visszatérésre egyre kevesebben számítanak, és a nemzetközi támogatás is fokozatosan apad.
A Migrációkutató Intézet a szemléjében a kijevi Centre for Economic Strategy (CES) kutatásait elemzi, amelyek az elmúlt évek kivándorlási hullámait, a menekültek helyzetét és a hazatérés lehetőségeit vizsgálták. Az orosz–ukrán háború 2022. február 24-i kitörése óta eddig négy nagyobb migrációs hullámot azonosítottak, amelyek szoros összefüggésben állnak a harcok intenzitásával és az orosz támadások időzítésével. A legintenzívebb kivándorlás 2022 márciusában történt, amikor mintegy 2,5 millióan hagyták el az országot. A menekültek zöme nő és gyermek, különösen magas a 35–44 év közötti nők aránya.
A migráció gazdasági és demográfiai következményei
2024 novemberének végéig már 5,2 millió ukrán menekültet regisztráltak külföldön, közülük 1,3 millióan Oroszországba vagy Belaruszba kerültek – többségük nem önként. A Migrációkutató Intézet szerint a kivándorlás nemcsak emberi tragédiák sorát jelenti, hanem Ukrajna demográfiai jövőjét is súlyosan veszélyezteti. Az ország már a háború előtt is az elöregedés és a népességcsökkenés problémájával küzdött, és a tartós külföldi tartózkodás tovább rontja a helyzetet.
A kutatások alapján 1,7–2,7 millió menekült maradhat hosszú távon külföldön, ami évente 5,1–7,8 százalékos GDP-veszteséget is jelenthet Ukrajnának.
Az Eurostat adatai szerint a legtöbb menekült Németországban (27 százalék) és Lengyelországban (23) él, de jelentős számú ukrán közösség alakult ki az Egyesült Államokban, Kanadában és az Egyesült Királyságban is. Csehországban a legnagyobb az egy főre jutó menekültek aránya. A háború első hónapjaiban sok ország bőkezűen támogatta az érkezőket, de mára a szociális juttatások és támogatások sok helyen csökkentek vagy szigorúbb feltételekhez kötöttek.
Ugyanakkor a legtöbb európai ország 2026 márciusáig biztosítja az ukrán menekültek tartózkodási és szociális jogosultságait, feltéve, ha a háború tovább húzódik.
A CES felmérései szerint a háború kitörése után az ukránok 34,7 százaléka képes volt mind az alapvető, mind a drágább termékek megvásárlására, 2023 májusára ez az arány hat százalékra esett vissza. 2024 végére újra nőtt a számuk – 31,4 százalékra –, de a megélhetés még mindig sokaknak nehézséget okoz külföldön.
Migrációs típusok és a visszatérés lehetősége
A CES kutatásai alapján a külföldre került menekültek négy fő csoportba sorolhatók. Az első, „hazafias” kategóriába tartozik a menekültek 28 százaléka, akik erősebben kötődnek Ukrajnához, és a többieknél nagyobb arányban (86 százalék) tervezik a hazatérést. A második csoport a „kvázi munkavállalók” rétege, akik már dolgoznak a befogadó országban, kevésbé részesülnek segélyekben, jobban integrálódtak, és csak húsz százalékuk biztos benne, hogy visszatér. A harmadik csoportba a hagyományos értelemben vett menekültek tartoznak, akik inkább a biztonság hiánya miatt hagyták el Ukrajnát, és a visszatérésüket is ehhez kötik. A negyedik csoport azoké, akik a harcok vagy a megszállt régiók miatt menekültek el: ők a legmegosztottabbak a jövőt illetően – 26,3 százalékuk határozottan visszatérne, de sokan végleg külföldön maradnának.
A Migrációkutató Intézet szerint a visszatérés legfőbb akadályai továbbra is az orosz–ukrán háború bizonytalan kimenetele, az infrastruktúra pusztulása és a gazdasági bizonytalanság. A visszatérési hajlandóságot befolyásolja a nyelvtudás, a munkalehetőségek, valamint az, hogy ki mennyire tudott beilleszkedni új környezetébe. Azok, akik a befogadó ország nyelvét legalább B2 szinten beszélik, jóval ritkábban terveznek visszatérni, mint azok, akik nyelvi akadályokkal küzdenek.
A migráció kezelése és a hazatérés ösztönzése
A CES és a Migrációkutató Intézet egyaránt hangsúlyozza, hogy hosszú távon elengedhetetlen a hazatérés támogatása, ha Ukrajna meg akarja őrizni gazdasági és társadalmi működőképességét. Ennek részeként javasolják a diplomáciai képviseleteken keresztüli kapcsolattartás erősítését, a gyermekek reintegrációját az ukrán oktatási rendszerbe, valamint a felsőoktatásba visszajutás támogatását.
Kiemelt szerepet kap a háborús övezetek újjáépítése és az ott élők célzott segítése is.
Az elemzés szerint alapvető fontosságú lenne, hogy az ukrán állampolgárok továbbra is élhessenek az uniós polgárokkal egyenrangú szabad mozgás és lakóhelyválasztás jogával az Európai Unión belül, még a háborút követően is. A hazatérés szándékát ugyanis gyakran az a félelem gyengíti, hogy Ukrajnában nem tudnak majd biztos megélhetést találni, miközben az új országban már kialakult egyfajta egzisztencia.
A Migrációkutató Intézet arra is felhívja a figyelmet, hogy a hazatérés ösztönzése nemcsak Ukrajna érdeke, hanem az európai országoknak is kedvező lehet, hiszen a menekültek hosszú távú integrációja komoly társadalmi és gazdasági kihívásokat jelent.
A következő években ezért nem csupán humanitárius, hanem stratégiai kérdés is lesz, hogyan alakul az ukrán migráció sorsa.
Mindez egy 60 éves időtávlatot tekintve, miközben a népesség csökkenése az orosz-ukrán háború árnyékában is jelentős.
Ukrajna lakossága akár 25 millióra is csökkenhet 2051-re egy új kutatás szerint. A fronton elszenvedett veszteségek azonban csekélyek az országot elhagyók számához képest. A Nemzeti Tudományos Akadémia Demográfiai és Társadalomkutatási Intézetének új kutatása feltárta: 2041-ben, vagyis 17 év múlva az ukrán népesség 28,9 millióra csökken, 2051-re pedig 25,2 millióra. 2022. január 1-je, vagyis az orosz hadsereg inváziója előtt Ukrajnában még 42 millióan laktak.
A népességfogyáshoz természetesen hozzájárul a háború, de az elvándorlás még nagyobb mértékben – írja a Kyiv Post. Az intézeti jelentés szerint ugyanakkor a „népességszám előrejelzése nehéz a szükséges statisztikai adatok hiánya miatt. Ennek az az oka, hogy az ideiglenesen megszállt területek demográfiai mutatóit nem tudjuk figyelembe venni.”
A jelentés szerzői kiemelik a népességfogyás (amikor a halálozások száma meghaladja a születések számát) jelentőségét és a nagyarányú munkaerő-elvándorlás okozta jelentős népességcsökkenést, amely gyakran állandósul.
A Wall Street Journal múlt havi cikke szerint, amelyet ukrán forrásokra, és nyugati hírszerzési adatokra alapoztak, az ukrán hadsereg elesett tagjainak a száma elérte a 80 ezret. Ezen felül akkor 400 ezer sebesült katonát tartottak számon.
Mivel egyik fél sem publikál hivatalos adatokat a halottak és sebesültek számáról, nehéz felmérni a valódi veszteségeket.
2023 novemberében az ENSZ becslése szerint legalább 10 ezer ukrán civil halt meg a háború miatt, de ez a szám is jóval magasabb lehet.
Ukrajna lakosságának csökkenése már a háború előtt elkezdődött. A 2001-es népszámlálás szerint az országban akkor még 48,5 millióan éltek, tehát mintegy 6,5 millióval többen, mint a háború kezdete előtt.
Ukrajna népessége az ország 1991-es függetlenné válásakor még 52 millió volt. Ez a szám hamarosan csökkent, amint az ukránok elkezdtek külföldre vándorolni a jobb munkalehetőségek reményében.
A következő 10 évben Ukrajna lakossága jó esetben elérheti a 30 millió főt, amely szám bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi az ország normális működését és fejlődését, de ha nem, akkor akár évi 300 ezer migráns befogadására is szükség lehet – jelentette ki hétfőn Olekszij Poznyak, az M. V. Ptuh Demográfiai és Társadalomkutatási Intézet tudósa, a Nemzeti Tudományos Akadémia demográfia- és migrációkutatási osztályának vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Poznyak szerint „legvalószínűbb, hogy Ukrajna lakossága megközelíti a 30 milliót. És ez feltéve, ha hatékony migrációs politika lesz. Akkor többé-kevésbé ezen a szinten lehet stabilizálni.” Hozzátette, hogy ez többé-kevésbé normális forgatókönyv, mert a 30 millió „nem az elnéptelenedés mértéke, hanem az a szint, amikor kellő mértékben fenntartható a terület fejlesztése”. „Annál is inkább, mert az agresszor állammal határos területek nyugtalanok maradnak és nem lesznek sűrűn lakottak” – mutatott rá.
A demográfus úgy vélte, hogy az ország keleti részén bizonyos lélekszám fenntartása szükséges lesz. Ugyanakkor – jegyezte meg – e területek nagy népsűrűsége egyszerűen veszélyes lehet a lakosokra nézve. „Ennek megfelelően ilyen feltételek mellett 30 millió ember elegendő lesz a lakosság eltartására minden régióban” – vázolta. Egyúttal megemlítette azt a minimális lakosságszámot is, amely kritikussá válhat az állam működése szempontjából. „Szerintem 20 millió. Ez kritikus szint lesz” – jelezte.
Ennek kapcsán a kutató elmondta: előbb-utóbb szembe kell néznünk azzal, hogy migránsokat kell bevonzanunk. „És nem azon múlik, hogy a menekültjeink mekkora hányada tér vissza. Ha feltételezzük is, hogy az összes ukrán menekült és háború előtti vendégmunkás visszatér, ez lehetővé teszi számunkra, hogy csak bizonyos ideig tartsuk fenn a szükséges munkaerőszintet. Hosszú távon pedig előbb-utóbb mégiscsak be kell vonzani a migránsokat. Ez egy elkerülhetetlen folyamat, és már most fel kell készülni rá, fel kell készíteni a lakosságot, el kell magyarázni, hogy a migránsok nem veszélyt jelentenek, hanem a fejlődés forrásait. Évente 300 ezerről lehet szó, és ez a munkaerőpiac háború utáni kapacitásától függ” – vázolta Ukrajna demográfiai jövőjét Olekszij Poznyak.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => A következő 10 évben Ukrajna lakossága jó esetben elérheti a 30 millió főt, amely szám bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi az ország normális működését és fejlődését, de ha nem, akkor akár évi 300 ezer migráns befogadására is szükség lehet ... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1702325400 [modified] => 1702321751 ) [title] => Ukrajna lakosságát fel kell készíteni a migránsok befogadására a romló népesedési helyzet miatt – demográfus [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=172112&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 172112 [uk] => 172116 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 172113 [image] => Array ( [id] => 172113 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok.jpg [original_lng] => 46037 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1702315110:3 [_thumbnail_id] => 172113 [_edit_last] => 12 [views_count] => 6071 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_e5b226150c60f7a2229b4b9ab7004c1d] => [_oembed_time_e5b226150c60f7a2229b4b9ab7004c1d] => 1733246950 [_algolia_sync] => 508426973000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 4000 [2] => 41 [3] => 11 [4] => 598 [5] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Kiemelt téma [4] => Tudomány [5] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 499697 [1] => 19808 [2] => 23424 [3] => 639108 [4] => 706166 ) [tags_name] => Array ( [0] => lakosságcsere [1] => migráció [2] => migránsok [3] => népességfogyás [4] => Olekszij Poznyak ) ) [5] => Array ( [id] => 159729 [content] =>
Évtizedek óta először nőtt tavaly Románia lakossága annak köszönhetően, hogy a migrációs mérlegnél egy uniós határozat alapján a tagállamoknak a bevándorlók közé kell számolniuk az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező (átmeneti védelemben részesülő) ukrán menekülteket is – derült ki az országos statisztikai intézet (INS) szerdán közzétett jelentéséből.
Az ország népességéről szóló ideiglenes jelentés szerint tavaly 9100-zal nőtt Románia rezidens lakossága 2021-hez képest. Az INS számításai szerint az országnak az idei év első napján 19 051 562 lakosa volt. A 2021. december elsejei állapotokat tükröző legutóbbi népszámlálás 19 053 815 lakost állandó lakost mutatott ki Romániában.
A statisztikai intézet szerint tavaly 201 ezer lakos hagyta el Romániát, miközben a hazatérő román állampolgárok, illetve az egy évnél hosszabb időre itt letelepült külföldi bevándorlók száma (a Romániában átmeneti védelmet igénylő ukrán menekültekkel együtt) megközelítette a 287 ezret.
A migrációs mérleg így első ízben hozott lakosságtöbbletet, méghozzá olyan mértékűt (85 480 ember), ami ellensúlyozni tudta a továbbra is negatív tartományban lévő természetes szaporulatot.
A statisztikai hivatal jelentése szerint Romániában tavaly is fokozódott a lakosság elöregedése: míg a 15 év alattiak aránya (16,2 százalék) állandó maradt, a 65 év felettieké enyhén (0,3 százalékponttal) emelkedett (19,7 százalékra). Az úgynevezett függőségi ráta – amely azt tükrözi, hány gyerek és idős jut száz aktív (15-65 év közötti) felnőttre – 55,5-ről 56,1 százalékra nőtt.
A rendszerváltáskor még több mint 22 milliós ország drasztikus népességfogyásáért – főleg az uniós csatlakozást követő években – elsősorban az elvándorlás felelős, Romániából ugyanis több mint hárommillió vendégmunkás költözött Nyugatra. Bár a kivándorlás mérséklődött, továbbra is kedvezőtlenül befolyásolja a demográfiai adatokat azáltal, hogy a külföldre költözött román állampolgárok zöme a gyermekvállalás szempontjából fontos 25-45 év közötti korosztályhoz tartozik.
A lakosságfogyás miatt súlyos munkaerőhiánnyal küzdő Románia az utóbbi időszakban egyre több Európai Unión kívülről érkező külföldi állampolgár letelepedését engedélyezte, a vendégmunkáskvótát 2022-ben és 2023-ban is százezerben szabta meg a bukaresti kormány. A román média beszámolói szerint azonban a távol-keleti bevándorlók többsége csak ugródeszkának tekinti a román munkavállalói vízumot, amely révén törvényesen bejuthat az Európai Unióba, de nem marad Romániában, hanem megpróbál illegálisan Nyugat-Európába jutni.
