Ukrajna csak másfél-két évvel a háború befejezése után tud majd népszámlálást végezni – jelentette ki hétfőn Arszen Makarcsuk, az Állami Statisztikai Szolgálat vezetője az Ukrinform hírügynökségnek nyilatkozva, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint Makarcsuk elmondta: „A háború befejezése után is másfél-két évet kell várni a társadalmi folyamatok lezajlására – az emberek visszatérésére, leszerelésére, a társadalomba való visszailleszkedésre. Csak ezután lesz értelme rögzíteni a lakosság állapotát és méretét.” Hozzátette, hogy Ukrajna részt kíván venni a 2030-as népszámlálás európai fordulójában. Ez a legjobb világgyakorlatok alkalmazását foglalja magában – kombinált vagy regiszteres népszámlálást részleges népességfelméréssel.
Példaként Makarcsuk Észtországot hozta fel, ahol több mint 50 adatforrást használnak a népességszám becslésére, beleértve a vízfogyasztást, a háztartási hulladék mennyiségét és a liftek aktivitását a társasházakban. Mint hangsúlyozta, a népszámlálás nem csupán az emberek számának felmérése. Lehetővé teszi a társadalmi-gazdasági körülmények, az életkori és nemi összetétel, az infrastruktúrához való hozzáférés stb. megismerését.
Az Állami Statisztikai Szolgálat vezetője hozzátette, hogy a népességbecslés még folyamatban van, de még nem hozták nyilvánosságra. „Kiszámoltuk ezeket a mutatókat, most azt vitatjuk meg, hogy ebből mi hozható nyilvánosságra. Ezeket az információkat egyelőre nem hozzuk nyilvánosságra, de remélem, hogy konszenzust találunk a kormánnyal, és közzé tudjuk tenni” – mondta el Arszen Makarcsuk.
(vb/pravda.com.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna csak másfél-két évvel a háború befejezése után tud majd népszámlálást végezni – jelentette ki hétfőn Arszen Makarcsuk, az Állami Statisztikai Szolgálat vezetője.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1773076320
[modified] => 1773052273
)
[title] => Népszámlálás csak másfél-két évvel a háború után lehetséges – Állami Statisztikai Szolgálat
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=275478&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 275478
[uk] => 275486
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 275479
[image] => Array
(
[id] => 275479
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/nepesseg-lakossag-nepszamlalas-ua-people.webp
[original_lng] => 70168
[original_w] => 1944
[original_h] => 924
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/nepesseg-lakossag-nepszamlalas-ua-people-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/nepesseg-lakossag-nepszamlalas-ua-people-300x143.webp
[width] => 300
[height] => 143
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/nepesseg-lakossag-nepszamlalas-ua-people-768x365.webp
[width] => 768
[height] => 365
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/nepesseg-lakossag-nepszamlalas-ua-people-1024x487.webp
[width] => 1024
[height] => 487
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/nepesseg-lakossag-nepszamlalas-ua-people-1536x730.webp
[width] => 1536
[height] => 730
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/nepesseg-lakossag-nepszamlalas-ua-people.webp
[width] => 1944
[height] => 924
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/nepesseg-lakossag-nepszamlalas-ua-people.webp
[width] => 1944
[height] => 924
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1773046894:2
[_thumbnail_id] => 275479
[_edit_last] => 5
[views_count] => 805
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 742037735001
[_oembed_dfdf20d0a3294cf0b69e39538da69d13] =>
🤯 WOW: Humanoid robot soldiers arrive in Ukraine for battlefield testing
Humanoid robot soldiers Phantom MK-1 that Ukraine received for testing their effectiveness on the front line. This can’t be good. pic.twitter.com/cqteomDsCK
A San Francisco–based robotics startup, Foundation, is in discussions with the U.S. Department of Defense, aiming for its humanoid robot, Phantom MK1, to assist or even replace soldiers in dangerous missions. The company has… pic.twitter.com/sOieeCrhXm
China's robot war dog is here—equipped with a stabilized turret and a QJB-201 belt-fed machine gun!
This is just the beginning. Future versions will have a fully articulated spine for better agility and larger frames for added armor! pic.twitter.com/ih9tuuXM0w
Ukrajna első és eddigi egyetlen hivatalos népszámlálása 2001. december 5-én volt, több mint egy évtizeddel az ország függetlenné válása után. Ez az átfogó adatgyűjtés alapvető információkat nyújtott az ország társadalmi, gazdasági és demográfiai helyzetéről, valamint kiindulópontként szolgált a későbbi statisztikai elemzésekhez. A népszámlálás adatai szerint Ukrajna összlakossága ekkor 48,457 millió fő volt.
Az ország 454 városa közül kilencnek a népessége haladta meg a félmillió főt, míg Kijev, a főváros több mint 2,6 millió lakossal büszkélkedett. A legnagyobb népességű régió Donyeck volt 4,841 millió fővel, míg a legkisebb a Krím félsziget déli részén fekvő Szevasztopol, ahol 379 500 ember élt. Mindkét régió a 2014-es háború óta orosz megszállás alatt van.
A nemzetiségi összetétel alapján az ukránok tették ki a lakosság többségét, 77,8 százalékos arányban. A második legnagyobb csoportot az oroszok alkották 17,3 százalékkal, ám a népszámlálás eredményei fontos figyelmeztetést is jelentettek a kisebbségre vonatkozóan: az orosz lakosság csökkenő tendenciát mutatott a legtöbb régióban, ugyanis az előző, 1989-es, még a Szovjetunió tagállamaként elkészített cenzuskor a lakosság 22,1 százalékát tették ki. Az 1989-es adatokhoz képest Csernyihiv megyében jelezték a legnagyobb, 12 százalékos csökkenést. A 2001-es cenzus az elmúlt 23 év távlatából különösen fontos dokumentum, mivel azóta nem tartottak újabb népszámlálást Ukrajnában, viszont az ország demográfiai és geopolitikai helyzete drámaian megváltozott.
A 2022 előtti ukrán kivándorlás
A függetlenség 1991-es elnyerését követően Ukrajna lakossága közel 20 százalékkal csökkent, aminek hátterében részben a tartósan magas kivándorlási arány, részben pedig a demográfiai hanyatlás állt. Az ország lakossága az 1991-es 52 millió főről 2020-ra becslések szerint 42 millió főre esett vissza. A független Ukrajna első három évtizedét is nagymértékű elvándorlás jellemezte. A politikai és gazdasági instabilitás, a korrupció és a munkalehetőségek hiánya számos ukránt késztetett arra, hogy külföldön keressen megélhetést.
Az Európai Unióhoz való közelség és az egyszerűsített munkavállalási szabályok miatt Lengyelország lett a legfontosabb célország, ahol 2019-re több mint 1,3 millió ukrán dolgozott. Az oroszországi munkaerőpiac hosszú ideig vonzó volt az ukránok számára, azonban a 2014-es orosz agresszió óta csökkent a népszerűsége, és az EU országai váltak az elsődleges célpontokká.
A kivándorlás gazdasági hatásai kettősek. Egyrészt a háború előtt az ukrán migránsok évente körülbelül 11 milliárd dollárt utaltak haza, amely az ország GDP-jének mintegy 10 százalékát tette ki. Másrészt az elvándorlás súlyos munkaerőhiányt eredményezett az otthoni gazdaság számára, különösen az építőiparban, a mezőgazdaságban és az egészségügyi szektorban. A kormány több programot is indított az elvándorolt állampolgárok visszacsábítására, azonban a tartós gazdasági és politikai instabilitás jelentős akadályt jelent ezen erőfeszítések sikerében.
Egy nemzet úton
A 2022-es orosz–ukrán háború eszkalációja óta az ukrán kivándorlás és menekülthullám az egyik legnagyobb és legösszetettebb migrációs válság lett Európában a második világháború óta. Több mint hatmillió ukrán él jelenleg menekültként külföldön, miközben legalább további négymillióan az országon belül kényszerültek lakóhelyük elhagyására. A legtöbb ukrán Lengyelországban lelt menedékre: számuk jelenleg 960 ezer körül mozog, viszont a háború kezdetén az ideiglenes védelemben részesülők száma az 1,6 milliót is elérte.
A nyugati irányú migrációnál maradva Németország következik a sorban, amely több mint 1,1 millió ukrán menekültet fogadott be. Számukra különösen a német szövetségi kormány által nyújtott gazdasági lehetőségek és a szociális támogatások a vonzók. Ha a számokat nézzük, akkor Oroszország is sok menekültet, körülbelül 1,2 milliót regisztrált, a számok azonban korántsem pontosak, nem tudni ugyanis, hányan vannak azok, akik önként menekültek az országba, és hányan vannak azok, akik kényszer hatására. A nemzetközi közösség ugyanis aggódik az orosz hatóságok által végrehajtott kényszerű deportálások miatt, amelyek között gyermekeket érintő eseteket is dokumentáltak.
A kivándorlás dinamikája folyamatosan változik. Sok ukrán az első menedékhelyről továbbvándorol – például Lengyelországból Nyugat-Európába, különösen Németországba a kedvező lehetőségek miatt. Bár több millió határátlépés történt visszafelé Ukrajna irányába is, ezek jelentős része ismétlődő mozgás, és nagyjából 4,6 millió ember tért ténylegesen vissza, gyakran nem is az eredeti lakóhelyére.
A háború demográfiai öröksége
A háború által súlyosan érintett Ukrajna demográfiai jövőképe több szempontból is aggasztó, hiszen a konfliktus tovább mélyítette az ország már korábban is fennálló népességcsökkenési problémáit. A demográfiai kilátások az ország jövőjét alapvetően befolyásolják. A termékenységi ráta, amely már a háború előtt is rendkívül alacsony volt, tovább zuhant: 2021-ben 1,2 volt, 2022-re azonban 0,9-re esett vissza. Ez az érték Európa egyik legalacsonyabbja, és előrejelzések szerint a helyzet csak lassan, a 2030-as években kezdhet javulni. Emellett az ukrán férfiak várható élettartama 57,3 évre csökkent, amely jelentősen alacsonyabb az európai átlagnál.
A visszatérő menekültek aránya különösen a háború utáni gazdasági és biztonsági helyzettől függ. Bár a menekültek 30–50 százalékának hazatérését valószínűsítik, sokan azok közül, akik új életet kezdtek az Európai Unió országaiban vagy más, gazdaságilag stabil régiókban, tartósan külföldön maradhatnak. Az előrejelzések szerint Ukrajna lakossága pesszimista forgatókönyv esetén akár 24–32 millió fő közé csökkenhet 2030-ra, de még az optimista becslések szerint is legalább 18–21 százalékos népességvesztéssel kell számolni 2052-ig.
Az ukrán újraegyesítés stratégiája
A 2024 végén bejelentett Ukránok Újraegyesítéséért Felelős Minisztérium – köznyelven visszavándorlási minisztérium – egy új központi végrehajtó szervként jön létre, amely az ukrán diaszpóra bevonását célozza Ukrajna társadalmi, gazdasági és politikai életébe. A tárca elsődleges feladatai közé tartozik az ukrán diaszpóra kapcsolattartásának és kötődésének erősítése az anyaországhoz, valamint az orosz propaganda elleni harc az ukrán közösségek körében külföldön.
Volodimir Zelenszkij elnök kezdeményezése alapján a minisztérium vezetőjének kinevezése még az év vége előtt várható, hogy az intézmény 2025 elején megkezdhesse működését. Létrehozása nemzetközi példákra támaszkodik, mint Izrael, Örményország, Görögország és Írország hasonló intézményei, amelyek hatékonyan kezelik diaszpórájuk ügyeit, és szoros kapcsolatot ápolnak az elszármazott közösségekkel.
Ukrajna lakossága 10 millió fővel, nagyjából az egynegyedével csökkent a teljes körű orosz invázió kezdete óta a menekültek kiáramlása, a születésszám csökkenése és a háborús halálozások miatt – jelentette ki kedden Florence Bauer, az ENSZ Népesedési Alap kelet-európai részlegének vezetője, számolt be az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Bauer a genfi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a 2022 februári invázió az amúgy is nehéz demográfiai helyzetet tovább súlyosbította. „A termékenységi ráta drámaian csökkent, és jelenleg körülbelül egy gyermek jut egy nőre, ami az egyik legalacsonyabb ráta a világon” – mondta. Egy nőre számítva 2,1 gyermek születési aránya szükséges a stabil népesség fenntartásához.
Bauer szerint a háború Ukrajna lakosságára gyakorolt hatásának pontos felmérését el kell halasztani a konfliktus végéig, amikor végre lehetőség nyílik a teljes népszámlálásra. Szerinte a közvetlen hatást a gyakorlatilag elnéptelenedett régiók, falvak, ahol csak idősek és családot alapítani nem tudó párok maradtak, jelentik.
Ukrajna lélekszámának csökkenésében a legnagyobb részt a jelenleg külföldön, főként Európában élő 6,7 millió menekült teszi ki. A háborús halálesetek is szerepet játszottak. „Nehéz pontos számokat mondani, de becslések szerint az áldozatok száma több tízezerre tehető” – mondta el Florence Bauer.
A mai napon elindult az általános nép- és lakásszámlálás Moldovában – tájékoztatta a helyi statisztikai hivatal.
A tájékoztatás szerint július 7-ig több mint négyezer számlálóbiztos indul útnak, hogy adatokat gyűjtsön olyan társadalmi ismérvekről, mint az életkor, a nemi és etnikai hovatartozás, iskolai végzettség, foglalkozás és az életkörülmények, például az ivóvízellátás, fűtés, szennyvízelvezetés. A népszámlálást a korábbiaktól eltérően elektronikusan végzik, ami lehetővé teszi az adatok azonnali továbbítását a központi adatbázisba.
Legutóbb 2014-ben tartottak népszámlálást Moldovában. Az akkori adatok szerint a 33,8 ezer négyzetkilométer területű országban a lakosság száma – az el nem ismert szakadár Dnyeszteren túli területet nem számítva – tíz év alatt mintegy 8,8 százalékkal, 3,3 millióról 2,9 millióra csökkent. A népesség 63,1 százaléka volt munkaképes korú, a nyugdíjasok aránya pedig 18,5 százalékot tett ki, szemben a 2004-es 14,8 százalékkal.
A megkérdezettek 75,1 százaléka moldovainak, 7 százaléka románnak, 6,6 százaléka ukránnak, 4,6 százaléka gagauznak, 4,1 százaléka orosznak, 1,9 százaléka bolgárnak és 0,3 százaléka romának vallotta magát.
A statisztikai hivatal korábbi adatai azt mutatták, hogy 1989-ben Moldova lakossága – a Dnyeszteren túli területet nem számítva – 3,6 millió fő volt. A szakértők szerint a demográfiai helyzet javulhat, ha megszűnik a kivándorlás, újraindul a természetes népességnövekedés, és javul az életszínvonal.
A jelenlegi gazdasági helyzetben a munkanélküliség miatt csaknem minden harmadik munkaképes lakos távozott az országból, többségük Oroszországban és az Európai Unióban telepedett le – írta beszámolójában a TASZSZ hírügynökség.
Fenntartásokkal kell kezelni a romániai népszámlálás előzetes eredményeit, különösen az elvándorlásra vonatkozó adatokat – mondta el a Krónika.ro erdélyi közéleti portálnak Kiss Tamás szociológus.
A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa úgy vélte, a valóságban nemcsak a 19 milliós népességszám kisebb, mint amit a 2022-es romániai cenzus mutat, hanem a korfa is kedvezőtlenebb.
Elmondta, egészen biztosan szerepelnek olyanok az összeírásban, akik valójában nem élnek életvitelszerűen Romániában.
„Ha elfogadjuk a 19 millió fős népességszámot, akkor ez azt jelenti, hogy a migrációs veszteség az elmúlt 10 évben csupán mintegy 423 ezres volt” – mutatott rá a Krónikának adott interjúban a szociológus. Hozzátette, bár a külföldön élő ötmillió román állampolgárról szóló becslés talán túlzás, a tükörstatisztikák, vagyis a célországok bevándorlási adatai szerint a négymillió már valós lehet. Rámutatott, az előzetes eredmények szerint olyan megyéknek van pozitív vándormozgalmi egyenlegük, mint az erdélyi Beszterce-Naszód, valamint a moldvai Neamt és Suceava, miközben ezekben a megyékben sokan vannak olyanok, akik valójában életvitelszerűen külföldön tartózkodnak.
Kiss Tamás rámutatott: egy népszámlálásnál a cél nem pusztán a valóság leírása, hanem valamifajta reprezentációnak a közvetítése.
És itt a román államnak, bizonyos értelemben a társadalomnak is alapvető érdeke, hogy Románia súlya – amit népességszámban is mérnek, nem csak gazdasági teljesítőképességben – ne csökkenjen az Európai Unión belül – mondta. Hozzátette, hogy a strukturális alapokhoz való hozzáférés és az európai parlamenti helyek száma is ettől függ, ezért ha Románia súlya a népességszám miatt csökken, az nem feltétlenül előnyös a román politikai elit, az állam, a társadalom számára.
Kiss Tamás a portálnak nyilatkozva úgy vélte, a demográfiai elöregedés elsősorban a gyerekvállalási kedv csökkenésének tudható be. De már ebben is nagy a bizonytalanság, nem tudni, hogy a születési statisztikákban bejegyzett gyerekek közül valójában hány született Romániában.
Románia aktív, fiatal népessége nagyobb arányban él külföldön, mint ahogy azt a népszámlálás mutatja. Tehát a valóságban nemcsak a népességszám kisebb, mint amit a cenzus mutat, hanem minden bizonnyal a korfa is kedvezőtlenebb, továbbá kisebb az aktív és foglalkoztatott népesség aránya, mint ahogy ez a népszámlálásban megjelenik – jelentette ki.
Romániában 1 millió kétezer-kétszáz személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek az idei népszámláláson, így a magyar kisebbség a lakosság 6 százalékát teszi ki – közölte pénteken a román országos statisztikai intézet.
A legutóbbi, 2011-es cenzuson 1 227 623 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, vagyis tíz év alatt több mint 225 ezerrel csökkent a magyarok száma. Az előzetes adatok szerint Románia lakossága 19 053 800 fő, ebből 16 568 900 személy nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról. Közülük 89,3 százalék, 14,8 millió személy vallotta magát román nemzetiségűnek.
A lakosság 1,1 millióval csökkent a legutóbbi népszámláláshoz képest.
A magyar után a legnépesebb a roma kisebbség, amely 569 500 főt számlál, és a lakosság 3,4 százalékát teszi ki. Húszezer főnél nagyobb létszámú nemzetiség az ukrán (45 800 fő), a német (22 900) és a török (20 900).
A lakosság 6,3 százaléka nevezte meg a magyart anyanyelveként. 91,6 százalék a román nyelvet használja első nyelvként a családban. A roma nyelvet 1,2 százalék beszéli, az ukránt 0,2 százalék.
A felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdésre 16 millió 551 ezren válaszoltak: 85,3 százalékuk ortodox kereszténynek, 4,5 százaléka római katolikusnak, 3 százaléka reformátusnak vallotta magát. A magukat vallástalannak vagy ateistának vallók aránya 0,9 százalék volt.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a szövetség által pénteken kiadott közleményben azt hangsúlyozta, hogy sikerült megőrizni a magyarok 6 százalék feletti részarányát a romániai társadalmon belül. Jelezte: a népszámlálás részletes eredményeit jövőre elemzi ki az RMDSZ.
A statisztikai intézet közölte, hogy folytatódott a lakosság elöregedése, megnőtt a 65 év felettiek aránya: 121 idős személy jut 100 fiatalra, míg 2011-ben 101,8 idős jutott száz fiatalra. Így ez a mutató 20 százalékponttal romlott.
Az egyetemet végzettek aránya a 2011-es adatokhoz képest 12,9 százalékról 16 százalékra nőtt, míg az alacsony képzettségűeké 50 százalékról 40 százalékra mérséklődött. A népszámlálást eredetileg 2021-ben kellett volna megszervezni, de a járvány miatt elhalasztották az idei évre.
⚡️A sapper of the 128th separate mountain assault brigade of the Armed Forces of ??Ukraine in mine-resistant boots of the Ukrainian manufacturer pic.twitter.com/NCxSfuwl1e
Ukrajnában 1994 óta évről évre csökken a népesség, az országban jelenleg mintegy 34-35 millió ember élhet – közölte szerdán Ella Libanova demográfus, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Demográfiai és Társadalomkutatási Intézetének igazgatója, számolt be a korrespondent.net hírportál az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Libanova elmondta: „Ukrajna elnéptelenedése 1991-ben kezdődött. De ennek semmi köze a Szovjetunió összeomlásához és a független ukrán állam létrejöttéhez, ez csak véletlen. Két évig mentőövként szolgált a volt Szovjetunió területéről érkező hatalmas migránsáradat, elsősorban a közép-ázsiai köztársaságokból, mert ott súlyos volt a helyzet. Amikor ez a tartalék kimerült, 1994 óta Ukrajnában évről évre csökken a népesség.”
Az ukrán demográfus szakember hangsúlyozta, hogy ez nemcsak Ukrajna, hanem Európa és a világ problémája. És szerinte hamarosan ez a probléma Kínát is érinteni fogja. Mint rámutatott, a bejelentett népesség hozzávetőleges, mivel nincsenek pontos hivatalos adatok.
„Minden európai ország veszít a lakosságából, de ezt a migrációval kompenzálja. Ugyanakkor nem csak mennyiségileg kompenzálják a népességet. Fiatalok jönnek hozzájuk, akik egyre többet szülnek és kevesebben halnak meg, vagyis megfiatalítják a népesség korstruktúráját” – vázolta Ella Libanova.
IAEA inspectors have completed in-field verification activities at three locations in #Ukraine at the request of the ?? government — found no indications of undeclared nuclear activities and materials. https://t.co/RiY9hdJjSbpic.twitter.com/muPb3jeDOU
— IAEA - International Atomic Energy Agency ⚛️ (@iaeaorg) November 3, 2022
Finland donates high quality temporary family houses as emergency response to #Ukraine. Houses accommodate around 200 Ukrainians who have lost their home in Russia’s illegal war. Ministers @VilleSkinnari and @MikkonenKrista visited the site in #Irpin. pic.twitter.com/SN8nq6YVNs
Matkustin tänään Ukrainaan osoittaakseni Suomen tuen maan päättäjille ja sen rohkealle kansalle. Sota aiheuttaa Ukrainassa järkyttävää inhimillistä kärsimystä, josta toipuminen tulee kestämään pitkään. Suomi seisoo Ukrainan rinnalla, nyt ja jatkossa. pic.twitter.com/Z7fktVNdT3
Sea King from the UK has arrived in its new kingdom near the Black Sea in Ukraine! It is a strong reinforcement for the Ukrainian Navy. Our cooperation will continue to increase. Thank you to @BWallaceMP Together, we will secure the seas and lands across all of Europe! pic.twitter.com/Qf4mF2vp8L
Apparently, in this photo we can see an artillery shot for the D-20 howitzer, consisting of a Chinese 152-mm Type 66 high-explosive fragmentation projectile with an Iranian-made charge. - the photo was published by russian gunners. pic.twitter.com/pZzXkH0Lwp
Los musulmanes en Francia ahora establecen nuevas reglas para las mujeres:
1. Prohibición de conducir 2. No utilizar las redes sociales 3. No se permite ropa corta. 4. Sin derecho a trabajar. 5. Prohibición de asistir a recintos deportivos mixtos.pic.twitter.com/LP58z3kLWj
🔴 Aubervilliers (93) || Les élèves, du lycée Le Corbusier, ont bloqué l’établissement pour protester contre le manque de professeurs depuis le début de l’année scolaire. pic.twitter.com/W1LO5Qg84F
#Démographie | Au 1er janvier 2026, la population résidant en France est estimée à 69,1 millions d’habitants : 66,8 millions en France métropolitaine et 2,3 millions dans les départements d’outre-mer. La population augmenterait de 0,25 % sur un an. 👉 https://t.co/bFFoPzmFoDpic.twitter.com/OlhN8c7dNs
📈 Plus de décès (635000) que de naissances (621300) sur 12 mois en France Métropolitaine: le solde naturel est **négatif** pour le 5ème mois consécutif, et pour la 1ère fois depuis la 2ème guerre mondiale. https://t.co/PaOPJyEbCspic.twitter.com/Z1ZMakMEMz
A becslések szerint tizenegy év alatt akár 700 ezerrel is csökkenhetett az ország lakosságának száma. Szerbiában a Népszámlálás szombaton kezdődik.
Miladin Kovacevic, a központi statisztikai hivatal igazgatója hétfőn a szerbiai közszolgálati televízióban (RTS) arról beszélt, hogy az október 31-ig tartó cenzus során az állampolgároknak 69 kérdésre kell válaszolniuk. Mint mondta, Szerbiában most először végzik elektronikusan az adatbevitelt, vagyis a népszámlálási biztosok nem papírlapokra viszik fel az adatokat, hanem laptopon rögzítik, és azonnal továbbítják az információkat, így az adatfeldolgozás sokkal gyorsabb lesz, az előzetes eredmények már november végére megszülethetnek.
A statisztikai hivatal vezetője azt is közölte, hogy akik megtagadják a válaszadást, azok komoly pénzbüntetésre számíthatnak. Hozzátette: a nemzeti hovatartozásra, az anyanyelvre és a vallásra vonatkozó kérdésekre nem kötelező választ adni.
A legutóbbi, 2011-es népszámlálás adatai szerint Szerbiának 7 186 862 lakosa volt, ebből 253 899-en vallották magukat magyarnak. Becslések szerint az ország lakossága akár 700 ezerrel is csökkenhetett az utóbbi több mint egy évtizedben, míg a magyarok száma valószínűleg már nem éri el a kétszázezret.
A családügyi és demográfiai minisztérium közelmúltban közzétett adatai szerint Szerbia „rendkívül súlyos demográfiai helyzettel” néz szembe, tavaly például több mint 74 ezerrel csökkent az ország lakossága.
Ivan Marinkovic demográfus szerint az országban jelentősen csökkent a születésszám is, és ezt a folyamatot már nem lehet megállítani. Hozzátette: lehet egy-két olyan év, amikor valamennyire nő a születésszám, de ez nem állítja meg a népességcsökkenést – olvasható a vajdasági közszolgálati televízió (RTV) internetes oldalának beszámolójában.
A halálozások számának növekedése, illetve a születések számának csökkenése miatt körülbelül félmillióval csökkenhetett az ország lakossága az utóbbi évtizedben, az elvándorlás pedig további kétszázezres népességcsökkenéshez vezethetett – tette hozzá a szakember.
Gábrity Molnár Irén szociológus a Hét Nap című vajdasági napilap egy korábbi cikke szerint rámutatott, hogy a magyarság száma Szerbiában az 1961-es népszámláláskor volt a legmagasabb, amikor majdnem 450 ezer magyar élt a Vajdaságban, utána viszont nagymértékű elvándorlás kezdődött, és a megfigyelések szerint most már évente körülbelül öt-hatezerrel csökken a magyar lakosság száma az országban.
A szerbiai népszámlálást a koronavírus-járvány miatt halasztották el egy évvel 2021-ről 2022-re.
Továbbra is lassan halad a romániai népszámlálás második, személyes lekérdezésen alapuló szakasza, és így akár több mint 150 ezer magyar is kimaradhat a népszámlálásból – figyelmeztettek a cenzussal kapcsolatos tudnivalókat ismertető és a lakosságnak magyar nyelvű segítséget nyújtó Nepszámlálás.ro honlap működtetői.
A kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület által indított honlap közleményét csütörtökön ismertették az erdélyi magyar lapok.
A közlemény szerint bő egy héttel a népszámlálás tervezett vége előtt a statisztikai intézet által becsült lakosság mintegy egynegyede még nincs regisztrálva. A jelentős magyar lakosságú megyék helyzete is kedvezőtlen: Kolozs megyében 29, Szatmárban 24, Marosban 23, Biharban 19, Szilágyban 18, Hargita megyében 17, Kovászna megyében pedig a feltételezett lakosság 16 százalékát nem sikerült lekérdezni eddig.
A magyarlakta települések hatékonyságát elemezve megállapították, hogy akár több mint 150 ezer magyar kimaradhat az idei népszámlálásból, amennyiben nem sikerül javítani az összeírás ütemét. Alapvetően a nagyobb városokban, de sok faluban is gond van, olyan helyeken is, ahol számottevő a magyar lakosság száma és aránya. A jelentős magyarlakta városok közül a következők állnak gyengén: Temesvár (46 százaléka a becsült lakosságnak nincs még „megszámolva”), Kolozsvár (38), Marosvásárhely (32), Gyergyószentmiklós (30), Csíkszereda (28), Szatmárnémeti (28), Arad (26), Brassó (24), Nagyvárad (23) – írta közleményében a Népszámlálás.ro csapata.
Arra kérik a magyar lakosságot, hogy legyenek együttműködők a számlálóbiztossal. Fogadják abban az esetben is, ha már részt vettek az önkitöltéses szakaszban, illetve hívják fel telefonon, amennyiben a kérdezőbiztos nem találta őket otthon, de hagyott kopogtatócédulát.
Akik még nem vettek részt a népszámláláson, ezt jelezhetik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megyei, területi szervezeteinél, hogy értesítsék a lakcímüknek megfelelő körzet számlálóbiztosát – hívta fel a figyelmet a munkacsoport. Hozzáteszik: a hét végétől újabb lehetőség is nyílik a regisztrálásra, a statisztikai intézet ugyanis újra összeírópontokat nyit azokon a településeken, ahol ezt az önkormányzatok igényelték, és ott a számlálóbiztos helyben rögzíti az adatokat.
A kérdőíveket mindenkire vonatkozóan töltsék ki, akik a háztartásban éltek 2021. december 1-jén: gyerekekre, felnőttekre, idősekre és azokra is, akik éppen nincsenek otthon, vagy ideiglenesen külföldön tartózkodnak. Arra is vigyázzanak – és ezt mindenképpen ellenőrizzék is –, hogy mindenkinek helyesen legyen beírva az etnikuma, az anyanyelve és a felekezeti hovatartozása – figyelmeztetett a Népszámlálás.ro közleménye.
Romániában július 17-én ér véget a népszámlálás hagyományos, személyes megkereséses időszaka, amelynek során azokat keresik fel a számlálóbiztosok, akik nem vagy hiányosan töltötték ki interneten a cenzus kérdőívét a március 14. és május 27. közötti online önkitöltéses szakaszban.
További csaknem két héttel meghosszabbították Romániában a népszámlálás március 14-én kezdődött online önkitöltési időszakát – közölte pénteken az országos statisztikai intézet (INS).
A hivatal közleménye szerint – az eredetileg megszabott május 15-i határidő helyett – május 27-ig tölthetik ki a romániai lakosok a recensamantromania.ro portálon elérhető népszámlálási űrlapot, de ez nem jelenti a teljes menetrend elcsúsztatását, hanem a számlálóbiztosok terepmunkájára fog kevesebb idő jutni. A hagyományos személyes lekérdezési időszak, amelynek során azokat keresik fel otthonaikban, akik nem töltötték ki a kérdőívet interneten, az eredeti menetrendnek megfelelően július 17. ér véget.
A hivatal közleménye az online önkitöltés iránti érdeklődés megnövekedésével indokolja az országos népszámlálási bizottság döntését: míg korábban naponta 120 ezer kérdőívet töltöttek fel, az utóbbi időszakban napi 400 ezerre emelkedett az interneten kitöltött népszámlálási kérdőívek száma.
Csütörtökig 8 millió 440 ezer lakos élt az önkitöltés lehetőségével, ami az ország becsült lakosságának 44 százaléka, vagyis már most jelentősen meghaladja az eredeti célkitűzésként kijelölt 35 százalékot.
Tudorel Andrei, az INS vezetője pénteki sajtóértekezletén elmondta: a hosszabbításról szóló döntést takarékossági szempontok is befolyásolták: a hatóságoknak kérdőívenként akár 10 lejes megtakarítást jelent minden olyan kérdőív, amelyet a lakosok maguk töltenek be a rendszerbe ahelyett, hogy kérdezőbiztos keresse fel őket.
A koronavírus-járvány miatt tavalyról idénre halasztott „2021-es lakás- és népességösszeíráson” először van lehetősége a lakosságnak online is kitölteni a kérdőívet, vagyis először nyílik alkalom arra, hogy mindenki saját maga írja be adatait, nemzetiségét, anyanyelvét, vallását.
Akiknek az adatait sem az önkitöltéses időszakban, sem a számlálóbiztosok terepmunkája során nem pontosítják, azokról az adminisztratív nyilvántartásokban szereplő adatbázisokból emelnek be információkat az összeírásba. Nekik azonban nem lesz nemzeti, nyelvi vallási identitásuk, így, ha kisebbségi közösségek tagjai mulasztják el az adatközlést, akkor azzal közösségük hivatalosan kimutatott részarányát rontják.
A romániai településeken a népszámláláson megállapított etnikai arányoktól függ, hogy egy kisebbségnek joga van-e anyanyelvű ügyintézésre és köztéri feliratozásra. A legutóbbi, 2011-es népszámláláson Románia 3181 településéből 324-ben haladta meg a magyarság aránya a hivatalos anyanyelvhasználatra jogosító húszszázalékos küszöböt.
