Array ( [count_posts] => 1 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjQ0MTU0O319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ== [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 51953 [content] =>Neurológiai és pszichológiai problémák fordulnak elő a Covidon átesett betegek számottevő részénél – állapította meg egy a Lancet Psychiatry nevű szaklapban publikált tanulmány.
Minden harmadik Covid-19-en átesett betegnél diagosztizáltak fél éven belül agyi vagy pszichés zavart – állapította meg a 230 ezer, főként amerikai páciens eseteit feldolgozó tanulmány.
A tudósok szerint a pandémia mentális és neurológia problémák hullámát válthatja ki.
A kutatást végző szerzők szerint nem világos, hogy az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) milyen módon kapcsolható az olyan pszichés zavarokhoz, mint a szorongás vagy depresszió, de ezek fordultak elő leggyakrabban a 14 rendellenesség között, amelyeket vizsgáltak.
A Covid-19 után jelentkező stroke, demencia és más neurológiai rendellenesség ritkább volt a vizsgált esetek között, ugyanakkor a kutatók szerint mégis jelentős volt az előfordulásuk, különösen azoknál, akik súlyos állapotba kerültek a Covid-19 miatt.
Max Taquet, az Oxfordi Egyetem pszichiátere, a kutatás egyik vezetője kiemelte, hogy eredményeik azt mutatják: a Covid-19 után gyakrabban fordul elő a pácienseknél az agyműködést vagy a pszichét érintő zavar, mint influenza vagy más légúti fertőzés után.
A tanulmányban nem tudták meghatározni, hogy milyen biológiai vagy pszichés folyamatok okozhatják ezeket a tüneteket, de mint a tudós hozzátette: sürgős kutatásokra van szükség, hogy azonosítani lehessen a problémát a megelőzés és kezelés érdekében.
Egészségügyi szakértők egyre jobban aggódnak amiatt, hogy a Covid-19-en átesett pácienseknél megnövekszik az agyi és mentális rendellenességek kockázata. A tanulmányon dolgozó tudósok egy korábbi kutatása tavaly arra a megállapításra jutott, hogy a Covid-19-en átesettek 20 százalékát diagnosztizálták három hónapon belül valamilyen pszichiátriai zavarral.
A kutatáshoz 236 379, főleg egyesült államokbeli, Covid-19-en átesett páciens orvosi dokumentációját elemezték. Eredményeik szerint 34 százalékuknál fél éven belül neurológiai vagy pszichiátriai betegséget állapítottak meg.
Összehasonlításuk szerint a Covid-19-en átesett betegeknél ezek a rendellenességek jóval gyakrabban jelentkeztek, mint ugyanebben az időszakban a kontrollcsoportbeli, influenzából vagy más légúti fertőzésből felgyógyultaknál. Mint írták, a Covid-19-nek tulajdonítható ez a különleges hatás.
A leggyakrabban előforduló rendellenesség, ami a páciensek 17 százalékát érintette, a szorongás volt, a kedélyzavart 14 százalék tapasztalta.
Úgy tűnt, hogy ezek egyike sem függött attól, hogy mennyire volt súlyos a Covid-19 lefolyása az érintett betegeknél. Az intenzív osztályra került páciensek közül azonban fél éven belül 7 százaléknál állapítottak meg stroke-ot és csaknem két százaléknál demenciát.
[type] => post [excerpt] => Neurológiai és pszichológiai problémák fordulnak elő a Covidon átesett betegek számottevő részénél – állapította meg egy a Lancet Psychiatry nevű szaklapban publikált tanulmány. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1617978300 [modified] => 1618048475 ) [title] => A gyógyultak egyharmada küzd idegrendszeri problémával egy tanulmány szerint [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=51953&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 51953 [uk] => 52055 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 51954 [image] => Array ( [id] => 51954 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/covid-korhaz-beteg.jpg [original_lng] => 49273 [original_w] => 800 [original_h] => 370 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/covid-korhaz-beteg-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/covid-korhaz-beteg-300x139.jpg [width] => 300 [height] => 139 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/covid-korhaz-beteg-768x355.jpg [width] => 768 [height] => 355 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/covid-korhaz-beteg.jpg [width] => 800 [height] => 370 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/covid-korhaz-beteg.jpg [width] => 800 [height] => 370 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/covid-korhaz-beteg.jpg [width] => 800 [height] => 370 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/covid-korhaz-beteg.jpg [width] => 800 [height] => 370 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1618037676:12 [_thumbnail_id] => 51954 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2694 [translation_required_done] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 4383 [2] => 594 [3] => 596 [4] => 11 [5] => 592 [6] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => COVID-19 HU [2] => Egészség [3] => Érdekes [4] => Kiemelt téma [5] => Társadalom [6] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 44154 [1] => 105 ) [tags_name] => Array ( [0] => neurológiai probléma [1] => tanulmány ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 44154 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => life ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 44154 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => life ) [_domains] => Array ( [life] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )„Bár a legtöbb rendellenesség esetében az egyéni kockázatok kicsik, a hatás a teljes népességre nézve jelentős lehet” – hangsúlyozta Paul Harrison, az Oxfordi Egyetem pszichiátria professzora, a kutatás másik vezetője.