Idén már harminc esetet regisztráltak, amit a nyugat-nílusi láz okozott.
– Oltásokkal előzhető meg a súlyos fertőzések, így például a Covid, a szamárköhögés és a kanyaró kialakulása – hívta fel a figyelmet Szlávik János infektológus Áder János volt köztársasági elnök Kék Bolygó című, hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető podcastjában.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének arra a felvetésére reagálva, hogy az elmúlt időszakban egyre többen kapják meg a Covid-fertőzést, Szlávik János elmondta: a koronavírus az influenzával ellentétben nem évszakfüggő, és a nyár folyamán kezdett emelkedni a szennyvíz víruskoncentrációja. Ugyanakkor a vírus megszelídült, és egyre kevésbé okoz súlyos tüneteket, ám az idősek esetében továbbra is veszélyes lehet. Példaként említette, hogy a vírus folyamatosan mutálódik, van olyan variáns, amely harminc elemében változott, így ehhez kellett igazítani az új védőoltásokat is. „Ezek a fertőzést nem akadályozzák meg, de a súlyos tüneteket igen” – tette hozzá.
Áder János a továbbiakban arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre több trópusi szúnyogfaj jelenik meg Magyarországon, amelyek például a nyugat-nílusi láz terjesztői, és idén már harminc ilyen fertőzést regisztráltak. Szlávik János szerint ez nem riasztó, hiszen 2018-ban például 200 ilyen esetet regisztráltak. A fertőzöttek 80‒90 százalékánál csak enyhe vagy semmilyen tünetek nem jelentkeznek. „Ám a fertőzöttek öt-tíz százalékánál kórházi kezelés szükséges. A baj az, hogy nincs ellene védőoltás” – jegyezte meg.
Közlése szerint a globális felmelegedés miatt a szúnyogok egyre északabbra húzódnak, és 2030-ra akár az összes trópusi szúnyogfaj jelen lehet Magyarországon. Arra is figyelmeztetett, hogy ha valaki trópusi országból hazatérve betegnek érzi magát, azonnal menjen orvoshoz. A továbbiakban Áder János hangsúlyozta, napjainkban olyan betegségek jelennek meg újra, mint például a szamárköhögés, amelyeket már legyőzöttnek hittünk.
Szlávik János elmondta, ugyan, „egész Európában emelkedik a szamárköhögéses esetek száma, de járványról nem beszélhetünk”.
Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a Covid miatt bevezetett hosszú lezárások nyomán, amíg nem érintkeztek egymással az emberek, nőtt a populáció fertőzések iránti fogékonysága. „Ezért a szamárköhögés is jóval erősebben támad” – fűzte hozzá.
Szerinte az is okozhatja a terjedését, hogy a manapság használt oltóanyag jóval biztonságosabb, ám gyengébb is, mint a korábban alkalmazott készítmény, és elsősorban a csecsemők védettségét szolgálja. Ebben a helyzetben az infektológus azt ajánlja, hogy a nők már a várandósság alatt oltassák be magukat a szamárköhögés elleni vakcinával, illetve mindenki tegye, aki közvetlen kapcsolatba kerülhet a csecsemővel, így pedig elkerülhető a baj. Mindezzel kapcsolatban arról is beszéltek, hogy sok nyugat-európai országban nincs kötelező oltási rend. Szlávik János megjegyezte, sok szülő tévesen hiszi azt, hogy jobb átesni a betegségen, mint a védőoltás. Miközben több betegségnek, például a kanyarónak súlyos, az idegrendszert romboló következményei lehetnek. A szigorú magyar oltási rendnek köszönhetően a kanyaró ma jellemzően a környező országokból behurcolt betegség Magyarországon, és 2002 óta nem is találkoztak olyan beteggel, aki Magyarországon fertőződött meg – tette hozzá.
Végül Áder János és Szlávik János egyetértett abban, hogy pánikra ugyan nincs ok, de fontos a megelőzés.
