A bukaresti Nemzeti Politikai és Közigazgatási Iskola szenátusa csütörtökön úgy határozott, hogy elindítja az eljárást, hogy jelölje az Amerikai Egyesült Államok elnökét Nobel-békedíjra – közölte az SNSPA.
A döntés célja, hogy elismerjék Trump erőfeszítéseit a globális béke és stabilitás előmozdításában, különösen olyan régiókban, amelyeket a folyamatos geopolitikai feszültségek jellemeznek. Az egyetem közleménye kiemeli szerepét a gázai konfliktus deeszkalációjában, az ukrajnai béketárgyalások előmozdításában, valamint a világpolitikai egyensúly fenntartásában.
Az SNSPA vezetése szerint az amerikai elnök folyamatosan azon dolgozik, hogy a nemzetközi jog elvei mentén támogassa a diplomáciai megoldásokat és a párbeszédet a világ vezető hatalmai között.
„A demokratikus értékek és a nemzetközi jog iránt elkötelezett felsőoktatási intézményként az SNSPA fontosnak tartja támogatni azokat a vezetőket, akik érdemben hozzájárulnak a globális békéhez” – olvasható az egyetem közleményében.
Hangsúlyozzák, hogy Donald Trump szerepe az ukrajnai konfliktus lezárásában, valamint a fekete-tengeri térség stabilitásának biztosításában kulcsfontosságú.
„Donald Trump olyan politikus, aki minden klasszikus formából kitör, de a végső cél felé orientálódik. Mivel ez a cél a béke, ami biztonságot, a nemzetek közötti tiszteletet és a polgárok jólétét jelenti, ezt az erőfeszítést világszerte el kell ismerni és támogatni kell” – közölte a szenátor.
Az SNSPA felhívást intézett más egyetemekhez és nemzetközi partnerekhez is, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez.
Az egyetem oktatói és kutatói aktívan részt vesznek az euroatlanti kapcsolatok erősítésében, a NATO és az EU tagállamainak támogatásában, valamint a demokratikus értékek előmozdításában.
A norvég Nobel Intézet szerdai bejelentése szerint idén összesen 338 jelölést nyújtottak be a Nobel-békedíjra, azonban a jelöltek neveit nem hozták nyilvánosságra.
Az intézet közleményében annyit árult el, hogy 244 személyről és 94 szervezetről van szó – írja a hirado.hu.
Ez jelentős növekedés a tavalyi 286 jelöléshez képest, de alatta marad a 2016-ban jegyzett, rekordnak számító 376-tól.
A Nobel-békedíj statútuma szerint a jelöltek nevét ötven évre titkosítják. A jelölőket (az összes ország parlamenti képviselőit, minisztereit, korábbi díjazottakat, egyes egyetemi tanárokat) azonban nem köti titoktartási kötelezettség a jelöltjük nevét illetően.
Issa hivatala később az amerikai médiának nyilatkozva Trumpnak a Közel-Keleten kifejtett békeerőfeszítéseivel indokolta a jelölést.
Olekszandr Merezsko, Volodimir Zelenszkij elnök Nép Szolgája nevű pártjának parlamenti képviselője, az ukrán törvényhozás külügyi bizottságának elnöke már novemberben javasolta a díj odaítélését Trumpnak.
Norvég parlamenti képviselők idén közölték a norvég médiával, hogy Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkárt, António Guterres ENSZ-főtitkárt és Ferenc pápát jelölték a díjra.
A Nobel-békedíjat tavaly a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás túlélőinek szervezete, a Nihon Hidankjo kapta. A bizottság a két nukleáris csapás túlélői alulról szerveződő szervezetének az atomfegyvermentes világért folytatott erőfeszítéseiért ítélte oda a kitüntetést, és azért, mert a túlélők – japánul hibakusák – tanúságtételükkel bizonyítják, hogy soha többé nem szabad bevetni nukleáris fegyvert.
BREAKING NEWS The Norwegian Nobel Committee has decided to award the 2023 #NobelPeacePrize to Narges Mohammadi for her fight against the oppression of women in Iran and her fight to promote human rights and freedom for all.#NobelPrizepic.twitter.com/2fyzoYkHyf
Donald Trump amerikai elnököt Nobel-békedíjra jelölik, jelentette be Darrel Issa kongresszusi képviselő, írta a The Hill.
„Ma, március 4-én Donald Trump amerikai elnököt jelölöm a Nobel-békedíjra. Senki sem érdemel ennél többet”, közölte Issa az X közösségi hálón.
Egy későbbi nyilatkozatában Jonathan Wilcox, Issa apparátusának vezetőhelyettese és kommunikációs igazgatója, kiemelte Trump közel-keleti béketörekvéseit.
Issa kongresszusi képviselő a közelmúltban négy közel-keleti országba látogató kongresszusi delegációt vezetett, és személyes és több államfővel való tárgyalás során megfigyelte, hogy a béke szelleme és a konfliktusok feloldása valódi és sokrétű – jegyezte meg Wilcox.
Elmondása szerint Trump megválasztását és beiktatását követően „oly módon inspirálta és mozdította elő a béke ügyét, amiről hosszú évek óta nem hallottunk”.
„A propagandája egy háború nélküli világra vágyik, és azt látjuk, hogy ma a világ több régiójában is felfigyel rá, nem csak egyben”, jelentette ki Wilcox.
Idén a Nobel-békedíjat a Hirosima és Nagaszaki atomtámadásának túlélőit képviselő Nihon Hidankjo szervezet kapja – jelentette be pénteken Jorgen Watne Frydnes, a norvég Nobel-bizottság elnöke Oslóban.
A bizottság a két nukleáris csapás túlélőinek alulról szerveződő szervezetének az atomfegyvermentes világért folytatott erőfeszítéseiért ítélte oda a kitüntetést, és azért, mert a túlélők – japánul hibakusák – tanúságtételükkel bizonyítják, hogy soha többé nem szabad bevetni nukleáris fegyvert.
Az 1945 augusztusában végrehajtott amerikai atomtámadásokra válaszul létrejött globális mozgalom tagjai fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris fegyverek használatának katasztrofális humanitárius következményeire.
Fokozatosan kialakult egy erőteljes, „nukleáris tabu” néven ismertté vált nemzetközi norma, amely erkölcsileg elfogadhatatlannak bélyegezi a nukleáris fegyverek használatát. A hirosimai és nagaszaki atomcsapások túlélőinek tanúságtétele pedig e tágabb értelmezésben egyedülálló – mondta Frydnes.
A Nobel-bizottságnak a Nobelprize.org honlapon is megjelent indoklása szerint a hibakusák segítségével világszerte széles körű és masszív ellenállás jött létre a nukleáris fegyverekkel szemben azáltal, hogy a túlélők személyes tapasztalataik alapján tájékoztató kampányokat indítottak és nyomatékosan felszólítottak e fegyverek elterjedése és használata ellen.
„A hibakusák segítenek nekünk leírni a leírhatatlant, elgondolni az elképzelhetetlent, és valamiképpen felfogni a nukleáris fegyverek okozta felfoghatatlan fájdalmat és szenvedést” – fogalmazott az elnök.
Jorgen Watne Frydnes egyúttal felhívta a figyelmet arra a biztató tényre, hogy már csaknem 80 éve nem vetettek be nukleáris fegyvert háborúban, a Nihon Hidankjo és más túlélők rendkívüli erőfeszítései pedig nagyban hozzájárultak a nukleáris tabu megteremtéséhez. Ez a tabu azonban jelenleg veszélyben van, mivel a nukleáris hatalmak modernizálják és bővítik fegyverarzenáljukat, miközben új országok akarnak atomfegyverekhez jutni és a folyamatban lévő háborúkban nukleáris fegyverek bevetésére vonatkozó fenyegetések hangzanak el.
Az emberi történelem e pillanatában érdemes emlékeztetni magunkat arra, hogy mik is a nukleáris fegyverek: a legpusztítóbb fegyverek, amelyeket a világ valaha is látott. Az elnök hangsúlyozta: a mai nukleáris fegyverek jóval nagyobb pusztító erővel rendelkeznek, mint az a két bomba, amely annak idején azonnal megölte Hirosima és Nagaszaki mintegy 120 ezer lakóját, majd a következő években hasonló számban haltak meg égési, illetve a sugárzás okozta sérülésekben.
A mai nukleáris fegyverek – mint fogalmazott – „milliókat ölhetnek meg, és katasztrofális hatással lennének az éghajlatra. Egy nukleáris háború elpusztíthatná civilizációnkat.”
A hirosimai és nagaszaki poklot túlélők sorsát sokáig eltitkolták és elhanyagolták. 1956-ban a helyi hibakusaszervezetek a csendes-óceáni atomfegyver-kísérletek áldozataival együtt megalakították a Nihon Hidankjót. Frydnes a bizottság indoklását ismertetve elmondta: az idei békedíj átadásával a Nobel-bizottság minden olyan túlélő előtt tiszteletét teszi, akik, keserű tapasztalataikat a remény és a béke iránti elkötelezettség ápolására használják fel.
A Nihon Hidankjo több ezer tanúvallomással szolgált, állásfoglalásokat és nyilvános felhívásokat adott ki, és évente küldöttségeket küldött az ENSZ-be és különböző békekonferenciákra, hogy emlékeztesse a világot a nukleáris leszerelés sürgető szükségességére.
„Egy nap a hibakusák, a történelem tanúi már nem lesznek közöttünk. De az emlékezés erős kultúrája és a folyamatos elkötelezettség révén Japánban az új generációk tovább viszik a tanúk tapasztalatait és üzenetét. Inspirálják és oktatják az embereket szerte a világon. Ily módon segítenek fenntartani a nukleáris tabut – az emberiség békés jövőjének előfeltételét” – fogalmazott.
A Norvég Nobel-bizottság tájékoztatása szerint a díjat 1901 óta 104-szer osztották ki, 111 személynek és 27 szervezetnek ítélték eddig oda, és két olyan szervezet is volt, amely egynél többször nyerte el az elismerést. Idén 286 jelölt volt a Nobel-békedíjra.
BREAKING NEWS The Norwegian Nobel Committee has decided to award the 2023 #NobelPeacePrize to Narges Mohammadi for her fight against the oppression of women in Iran and her fight to promote human rights and freedom for all.#NobelPrizepic.twitter.com/2fyzoYkHyf
Két amerikai tudós, Victor Ambros és Gary Ruvkun kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a mikro-RNS és a poszttranszkripciós génszabályozásban betöltött szerepe felfedezéséért – közölte a díjat odaítélő testület hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
„Úttörő felfedezésük egy teljesen új génszabályozási elvet tárt fel, amelyről kiderült, hogy alapvető fontosságú a többsejtű élőlények, köztük az ember számára is” – indokolta a Nobel-díjat odaítélő testület a döntését. A 71 éves Ambros a Harvard Egyetemen végezte a felfedezéssel kapcsolatos kutatásokat. Jelenleg a Massachusettsi Egyetem orvosi karának professzora. A 72 éves Ruvkun pedig kutatásait a Massachusettsi Általános Kórházban és a Harvard orvosi karán folytatta, amelynek genetikaprofesszora – mondta el Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság főtitkára. Hozzátette, hogy a bejelentés előtt a nagy időeltolódás miatt a két amerikai tudós közül csak Ruvkunnal tudtak beszélni. A tudós felesége vette fel hosszú csöngetés után a telefont, majd átadta férjének, aki nagyon fáradt hangon jelentkezett, de a hír felvillanyozta és nagyon örült a díjnak.
Ambros, akit a Nobel-bizottság nem tudott elérni telefonon, reggel együtt ünnepelte a díj hírét kollégájával és feleségével, Rosalind Lee-vel – számolt be róla a Nobel-díj Facebook-oldala egy fotót is megosztva róluk. A díjat odaítélő testület közleménye szerint „Victor Ambros és Gary Ruvkun arra voltak kíváncsiak, hogyan fejlődnek a különböző sejttípusok. Felfedezték a mikro-RNS-t, az apró RNS-molekulák egy új osztályát, amely döntő szerepet játszik a génszabályozásban. Ma már ismert, hogy az emberi genom több mint ezer mikro-RNS-t kódol. Meglepő felfedezésük a génszabályozás egy teljesen új dimenzióját tárta fel. A mikro-RNS-ek alapvetően fontosnak bizonyulnak az élőlények fejlődése és működése szempontjából.”
„A kromoszómáinkban tárolt információ testünk összes sejtjének használati utasításához hasonlítható.”
„Minden sejt ugyanazokat a kromoszómákat, így pontosan ugyanazokat a géneket és utasításokat tartalmazza. Mégis a különböző sejttípusok, például az izom- és idegsejtek, nagyon eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. Hogyan jönnek létre ezek a különbségek? A válasz a génszabályozásban rejlik, amely lehetővé teszi, hogy minden sejt csak a megfelelő utasításokat válassza ki. Ez biztosítja, hogy minden sejttípusban csak a megfelelő génkészlet legyen aktív” – olvasható a Nobel-díj honlapján.
„A génszabályozás teszi lehetővé például, hogy az izomsejtek, a bélsejtek és az idegsejtek különböző típusai ellássák speciális funkcióikat.”
„Ezenkívül a génaktivitást folyamatosan finomhangolni kell, hogy a sejtfunkciókat a testünk és a környezetünk változó körülményeihez igazítsuk. Ha a génszabályozás elromlik, az olyan súlyos betegségekhez vezethet, mint a rák, a cukorbetegség vagy az autoimmun betegség. Ezért a génaktivitás szabályozásának megértése évtizedek óta fontos cél” – hangsúlyozták a felfedezés jelentőségét. Az 1960-as években kimutatták, hogy a transzkripciós faktoroknak nevezett speciális fehérjék képesek a DNS meghatározott régióihoz kötődni és a genetikai információ áramlását irányítani azáltal, hogy meghatározzák, mely mRNS-ek termelődjenek. Azóta több ezer transzkripciós faktort azonosítottak, és sokáig úgy vélték, hogy a génszabályozás fő alapelvei megoldódtak. Az idei Nobel-díjasok azonban 1993-ban váratlan eredményeket tettek közzé, amelyek a génszabályozás egy új szintjét írták le, amelyről kiderült, hogy rendkívül jelentős – foglalták össze a felfedezéshez vezető utat. Az 1980-as évek végén Ambros és Ruvkun posztdoktori ösztöndíjasok voltak a 2002-ben Nobel-díjjal kitüntetett Robert Horvitz laboratóriumában, Sydney Brenner és John Sulston mellett. Az 1 milliméter hosszú C. elegans fonálférget tanulmányozták. Ez lett később az első soksejtű élőlény, amelynek meghatározták a teljes genomszekvenciáját.
A kitüntetettek 11 millió svéd koronán osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át. Tavaly az Egyesült Államokban élő és dolgozó Karikó Katalin és az amerikai Drew Weissman kapta orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért. Az orvosi-élettani Nobel-díjak bejelentésével elindult Nobel-hét további részében kedden a fizikai, szerdán a kémiai, csütörtökön pedig az irodalmi Nobel-díjak nyerteseit hozzák nyilvánosságra. A Nobel-békedíj győztesét pénteken, az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjast pedig október 14-én hirdetik ki.
BREAKING NEWS The Norwegian Nobel Committee has decided to award the 2023 #NobelPeacePrize to Narges Mohammadi for her fight against the oppression of women in Iran and her fight to promote human rights and freedom for all.#NobelPrizepic.twitter.com/2fyzoYkHyf
86 éves korában elhunyt Martti Ahtisaari, Finnország korábbi elnöke, a nemzetközi konfliktusok megoldása érdekében végzett munkájáért 2008-ban Nobel-békedíjjal kitüntetett globális békeközvetítő – jelentette be hétfőn az Ahtisaari által alapított Válságkezelési Kezdeményezés – Martti Ahtisaari Békealapítvány.
Az erőszakos konfliktusok megelőzésére és megoldására általa létrehozott alapítvány közleménye szerint, a szervezet „mélyen megrendült alapítója és igazgatótanácsi elnöke elvesztése miatt”.
Két évvel ezelőtt, 2021-ben jelentették be, hogy Ahtisaari előrehaladott Alzheimer-kórban szenved.
A politikus legjelentősebb eredményei közé tartozik, hogy segített elérni a békemegállapodásokat Szerbia koszovói kivonulásával kapcsolatban az 1990-es évek végén, Namíbia függetlenségi törekvésével kapcsolatban az 1980-as években, valamint az indonéziai Aceh tartomány autonómiájával kapcsolatban 2005-ben. Az 1990-es évek végén részt vett az észak-írországi békefolyamatban is, és megbízást kapott az IRA terrorista csoport lefegyverzési folyamatának nyomon követésére.
A norvég Nobel-békedíjbizottság 2008 októberében a békedíj odaítélésékor kiemelte, hogy Ahtisaari „a nemzetközi konfliktusok megoldása érdekében több kontinensen és több mint három évtizeden keresztül tett fontos erőfeszítéseket”.
A politikus hat éven át – 1994-től 2000-ig – volt Finnország elnöke. A 2000 januári elnökválasztáson nem indult, hogy másodszor is államfő legyen. Ezután több nemzetközi pozíciót is felajánlottak neki, a többi között az ENSZ menekültügyi ügynökségénél, de ehelyett úgy döntött, hogy saját irodát nyit Helsinkiben, amely a nemzetközi válságok közvetítésére összpontosít. Ekkor alapította meg a helsinki székhelyű Válságkezelési Kezdeményezést.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => 86 éves korában elhunyt Martti Ahtisaari, Finnország korábbi elnöke, a nemzetközi konfliktusok megoldása érdekében végzett munkájáért 2008-ban Nobel-békedíjjal kitüntetett globális békeközvetítő – jelentette be hétfőn az Ahtisaari által alapított ... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1697476440 [modified] => 1697463877 ) [title] => Meghalt a Nobel-békedíjas volt finn elnök, Martti Ahtisaari [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=165413&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 165413 [uk] => 165406 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 165407 [image] => Array ( [id] => 165407 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/755850473102228.jpg [original_lng] => 35077 [original_w] => 800 [original_h] => 533 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/755850473102228-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/755850473102228-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/755850473102228-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/755850473102228.jpg [width] => 800 [height] => 533 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/755850473102228.jpg [width] => 800 [height] => 533 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/755850473102228.jpg [width] => 800 [height] => 533 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/755850473102228.jpg [width] => 800 [height] => 533 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1697453078:5 [_thumbnail_id] => 165407 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1544 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_f08eb61dd1de5fe06d0539428676dbbc] =>
BREAKING NEWS The Norwegian Nobel Committee has decided to award the 2023 #NobelPeacePrize to Narges Mohammadi for her fight against the oppression of women in Iran and her fight to promote human rights and freedom for all.#NobelPrizepic.twitter.com/2fyzoYkHyf
BREAKING | President Hage Geingob, 82 has died. He died on Sunday at 00:04.
Vice President Nangolo Mbumba announced his passing on nbc.
President Geingob was admitted at Lady Pohamba Private Hospital’s Intensive Care Unit following a medical treatment for cancerous cells after… pic.twitter.com/5U8hWhvvrS
BREAKING | President Hage Geingob, 82 has died. He died on Sunday at 00:04.
Vice President Nangolo Mbumba announced his passing on nbc.
President Geingob was admitted at Lady Pohamba Private Hospital’s Intensive Care Unit following a medical treatment for cancerous cells after… pic.twitter.com/5U8hWhvvrS
Thank you Kiingi Tuheitia Pootatau Te Wherowhero VII for your service. May you find peace & rest now as you join your ancestors. 😢 pic.twitter.com/y7RGEwn2oD
Nargesz Mohammadi iráni aktivista, újságíró kapja idén a Nobel-békedíjat „a nők iráni elnyomása ellen és az emberi jogokért és szabadságért folytatott küzdelméért” – jelentette be péntek délelőtt a kitüntetést odaítélő testület Oslóban.
BREAKING NEWS The Norwegian Nobel Committee has decided to award the 2023 #NobelPeacePrize to Narges Mohammadi for her fight against the oppression of women in Iran and her fight to promote human rights and freedom for all.#NobelPrizepic.twitter.com/2fyzoYkHyf
Az Iránban bebörtönzött emberi jogi aktivista mellett az idei békedíjjal azt a több százezer embert is elismerik, akik az elmúlt évben az iráni rezsim nőkkel szembeni diszkriminációs és elnyomó politikája ellen tüntettek. A tüntetők „Nő – Élet – Szabadság” – mottója jól kifejezi Nargesz Mohammadi elkötelezettségét és munkáját – fogalmazott a Nobel-bizottság a nobelprize.org honlapon megjelent indoklásban.
A díjjal 11 millió svéd korona is jár. A Nobel-békedíjat hagyományosan az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át Oslóban.
Kedden Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier kapta a fizikai Nobel-díjat.
Szerdán Moungi Bawendi, Louis Brus és Alekszej Jekimov kapta a kémiai Nobel-díjat. Csütörtökön pedig Jon Fosse norvég írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a svéd akadémia.
BREAKING NEWS The Norwegian Nobel Committee has decided to award the 2023 #NobelPeacePrize to Narges Mohammadi for her fight against the oppression of women in Iran and her fight to promote human rights and freedom for all.#NobelPrizepic.twitter.com/2fyzoYkHyf
BREAKING NEWS The Norwegian Nobel Committee has decided to award the 2023 #NobelPeacePrize to Narges Mohammadi for her fight against the oppression of women in Iran and her fight to promote human rights and freedom for all.#NobelPrizepic.twitter.com/2fyzoYkHyf
A Nobel-békedíjas emberi jogi szakértő, Olekszandra Matvijcsuk rövid üzeneteket visz a pápának a Krímből és Ukrajna más régióiból származó hadifoglyok és illegálisan bebörtönzött civilek hozzátartozóitól – írja az Ukrinform.
Néhány nap múlva találkozom a pápával a Vatikánban. Korábban több alkalommal is átadtunk neki leveleket, melyekben arra kértük, hogy segítse elő foglyaink szabadon bocsátását. Hivatalos felhívásként, a hozzátartozók által aláírt kollektív petícióként, nyílt levélként fogalmaztuk meg ezeket – mondta Matvijcsuk.
My Website
Elmondása szerint a Vatikán békefenntartó missziót küldött Ukrajnába és Oroszországba, „így ennek a missziónak az elsődleges feladata az összes ukrán hadifogoly és illegálisan fogva tartott civil hazatérése kell, hogy legyen”
BREAKING NEWS The Norwegian Nobel Committee has decided to award the 2023 #NobelPeacePrize to Narges Mohammadi for her fight against the oppression of women in Iran and her fight to promote human rights and freedom for all.#NobelPrizepic.twitter.com/2fyzoYkHyf
Vatican announces new rules to authenticate miracles such as weeping statues, visions of the Virgin Mary and unexplained stigmata as social media sees apocalyptic prophecies spread faster than ever The Church is stepping in amid a boom in claims of supernatural events pic.twitter.com/0LQMfWcR0B
Vatican announces new rules to authenticate miracles such as weeping statues, visions of the Virgin Mary and unexplained stigmata as social media sees apocalyptic prophecies spread faster than ever The Church is stepping in amid a boom in claims of supernatural events pic.twitter.com/0LQMfWcR0B
Összesen 305 jelöltje van az idei Nobel-békedíjnak – jelentette be szerdán Oslóban a Norvég Nobel Bizottság, amely a neveket azonban nem tette közzé.
A jelöltek – akiknek a száma alatta marad a 2016. évi 376-os rekordnak – 212 magánszemély és 93 szervezet között oszlanak meg. A jelölési határidő február 1-én járt le. Az oslói székhelyű bizottság alapszabálya szerint a jelöltek nevét ötven évre titkosítják. A több ezer jelölő (bármely ország parlamenti képviselője, minisztere, korábbi díjazottak, egyes egyetemi tanárok) azonban közzéteheti a jelöltje nevét.
Mint tavaly, idén is számos jelölés áll kapcsolatban az ukrajnai háborúval:
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Recep Tayyip Erdogan török államfő, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és egy háborús bűnöket kivizsgáló nemzetközi bíróság felállításán munkálkodó ukrán szervezet. A Nobel-békedíjra jelöltek között vannak Vlagyimir Putyin orosz elnököt bíráló oroszok is: Alekszej Navalnij ellenzéki politikus, Vlagyimir Kara-Murza újságíró és a Veszna demokráciatapárti ifjúsági szervezet.
A listán szerepel továbbá két fiatal klímaaktivista, a svéd Greta Thunberg – őt ezúttal már negyedik alkalommal jelölték a díjra – és az ugandai Vanessa Nakate, Maszi Alinedzsád iráni nőjogi aktivista és az általa vezetett, a hidzsáb viselését ellenző My Stealthy Freedom nevű szervezet, Mahbuba Szeradzs afgán nőjogi aktivista, valamint az Üdvhadsereg.
Henrik Urdal, az Oslói Békekutató Intézet igazgatója, aki több emberi jogi aktivistát is jelölt a kitüntetésre, február 1-én emlékeztetett, hogy idén van a 75. évfordulója az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának, és a listájával az emberi jogok védelmezőire hívja fel a figyelmet.
A listán szerepelnek demokráciapárti kínai és hongkongi aktivisták (Csov Hang-tung, Peng Lifa, az Ujgur Bíróság nevű szervezet), a junta által leváltott Kjaú Mo Tun mianmari ENSZ-nagykövet, aki azóta is hivatalban van, és a katonai diktatúrát ellenző NUCC pártszövetség, valamint Maggie Gobran egyiptomi esélymunkás. Tavaly a Nobel-békedíjat hárman kapták megosztva: az orosz hatóságok által betiltott Memorial orosz civil szervezet, az ukrán Polgári Szabadságjogok Központja és Alesz Bjaljacki bebörtönzött fehérorosz aktivista.
A díjazottak Oslóban december 10-én, az alapító Alfred Nobel 1896-os halálának évfordulóján veszik át a díjjal járó oklevelet és a 10 millió svéd koronás (mintegy 950 ezer dollár) pénzjutalmat. A Nobel-békedíj jelöltjei – tudományos kollégáikhoz képest – gyakrabban okoznak meglepetést és vitákat. 2021-ben Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök egyaránt a jelöltek között volt.
BREAKING NEWS The Norwegian Nobel Committee has decided to award the 2023 #NobelPeacePrize to Narges Mohammadi for her fight against the oppression of women in Iran and her fight to promote human rights and freedom for all.#NobelPrizepic.twitter.com/2fyzoYkHyf
BREAKING NEWS The Norwegian Nobel Committee has decided to award the 2023 #NobelPeacePrize to Narges Mohammadi for her fight against the oppression of women in Iran and her fight to promote human rights and freedom for all.#NobelPrizepic.twitter.com/2fyzoYkHyf
Nobel-békedíjra javasolta honfitársát, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt egy norvég parlamenti képviselő az Oroszországgal szembeni fellépéséért az ukrajnai háborúban − írta meg az MTI.
A NATO főtitkáraként a szövetség nehéz időszakában, egy békés ország elleni indokolatlan és brutális offenzíva idején végzett példaértékű munkája miatt Stoltenberg megérdemli a díjat – írta Facebook-oldalán Christian Tybring-Gjedde jobboldali képviselő.
Norvégia volt − munkáspárti − miniszterelnöke, a NATO főtitkára „az első pillanatokban megértette, milyen súlyos az orosz agresszió, és mit jelent a kormányzás a demokráciára és a szabadságjogokra alapozó országokra nézve” − tette hozzá a képviselő.
A Nobel-békedíj jelöltjére több tízezren, közöttük valamennyi ország parlamenti képviselői és miniszterei, egykori díjazottak, valamint egyetemi tanárok tehetnek javaslatot.
A jelöltek listája titkos, de a jelölőkre nem vonatkozik a titoktartási kötelezettség. A Nobel-békedíj kitüntetettjeinek nevét októberben teszik közzé.
BREAKING NEWS The Norwegian Nobel Committee has decided to award the 2023 #NobelPeacePrize to Narges Mohammadi for her fight against the oppression of women in Iran and her fight to promote human rights and freedom for all.#NobelPrizepic.twitter.com/2fyzoYkHyf
BREAKING NEWS The Norwegian Nobel Committee has decided to award the 2023 #NobelPeacePrize to Narges Mohammadi for her fight against the oppression of women in Iran and her fight to promote human rights and freedom for all.#NobelPrizepic.twitter.com/2fyzoYkHyf
