A kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb élő alakja, Krasznahorkai László ünnepélyes keretek között vette át az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Akadémia indoklása szerint műveinek „kozmikus tágassága, hömpölygő mondatai és páratlan víziói” tették őt a világirodalom kiemelkedő alakjává – és most már hivatalosan is a Nobel-díjasok sorába emelték. Az esemény nemcsak irodalmi, hanem világszintű kulturális elismerés is Magyarország számára, és külön dicsőség, hogy hazánk az elmúlt években már többször is a nemzetközi figyelem középpontjába került a Nobel-elismerések révén.
Astrid Söderbergh Widding, a Nobel Alapítvány kuratóriumának elnöke nyitóbeszédében az irodalmi Nobel-díjról szólva hangsúlyozta: „olyan írói pályát ismerünk el, amelyben a melankólia és az apokalipszis uralja a képet, de ahol a művészet és teremtés ereje, bármilyen felfoghatatlan is, még mindig túlléphet a sötét és erőszakos erőkön.”
Anders Olsson, az irodalmi Nobel-bizottság elnöke a magyar írót méltatva kiemelte: Krasznahorkai László nagysága íróként az, hogy sikeresen ötvözte az illúziómentes, az ember által létrehozott rendek törékenységén átlátó művészi személetet az irodalom erejébe vetett rendíthetetlen hittel. Krasznahorkai László az irodalmi Nobel-díjat látnoki erejű életművéért kapta, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét – írja az MTI.
Krasznahorkai prózavilága a kortárs irodalom egyik legkülönösebb és legeredetibb univerzuma. Hosszú, hömpölygő mondatai, apokaliptikus tájképei és metafizikai kérdéseket feszegető történetei – a Sátántangótól kezdve egészen Az ellenállás melankóliájáig – nemcsak a magyar olvasókat ragadták meg, hanem világszerte meghatározó hatást gyakoroltak az írókra és kritikusokra. Műveit rangos díjak sokasága – köztük Kossuth-díj – ismerte el, de a Nobel-díj most végérvényesen a világirodalmi kánon legfelső szintjére helyezi őt.
Érdekesség, hogy az idei Nobel-díjasok közül egyelőre Krasznaihorkai László az egyetlen, aki egyedüliként, nem másokkal megosztva nyerte el az elismerést. A Nobel-díjjal járó 11 millió svéd koronát a tudósok között egyenlő arányban osztják el.
Ő a második magyar irodalmi Nobel-díjas, 23 évvel ezelőtt Kertész Imre nyert először ebben a kategóriában
A Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának portréjában felidézték: Krasznahorkai László 1954. január 5-én született Gyulán. Az érettségit követően a szegedi, majd a pesti egyetemen hallgatott jogot, és elvégezte az ELTE magyar-népművelés szakát is, diplomamunkáját Márai emigrációs pályájáról írta.
1977 és 1982 között a Gondolat Könyvkiadó dokumentátora volt. 1982-től írásaiból él.
Első írása, a Tebenned hittem című elbeszélés 1977-ben a Mozgó Világ hasábjain jelent meg.
Első regénye az 1985-ben napvilágot látott Sátántangó, amelyben az egyetemes pusztulás víziójához rendelte hozzá a kíméletlen pontossággal megrajzolt realitást. A kritika által nagy elismeréssel fogadott könyvet követte első novelláskötete, a Kegyelmi viszonyok 1986-ban.
A nyolcvanas évek közepétől Tarr Béla filmrendező alkotótársaként forgatókönyvírással is foglalkozott, első közös munkájuk, a reménytelenséget és elmagányosodást megjelenítő Kárhozat volt. Tarr készítette el a Sátántangóból a mindmáig leghosszabb, hét és fél órás magyar filmet is. Együttműködésüknek köszönhető az író Az ellenállás melankóliája című regénye alapján készült Werckmeister harmóniák, majd A londoni férfi (Georges Simenon regénye nyomán) és A torinói ló, amelyet a rendező életműve befejező darabjának szánt, s amely 2011-ben elnyerte a Berlini Filmfesztiválon a zsűri nagydíját. Az ellenállás melankóliája alapján készült Eötvös Péter utolsó, Valuska című operája (2023).
Krasznahorkai a kilencvenes évek elejétől szinte állandóan „útközben” van, magyarországi és németországi tartózkodásai közben hosszabb-rövidebb időt töltött Európában (Svájc, Anglia, Görögország, Dánia, Olaszország), az Egyesült Államokban, valamint Japánban és Kínában is.
Írásművészete is jórészt az utazásai közben szerzett élményeiből, tapasztalataiból táplálkozik, műveiben a tér, a távolságok, az elzártság nagy szerepet játszanak.
Krasznahorkai művészetét kritikusai vizionárius vagy mágikus realizmusnak nevezik. Minden munkáját kompozíciós kiegyensúlyozottság, arányérzék, erősen intellektuális jelleg, az elbeszélő személytelensége, mintegy történeten kívülisége jellemzi, prózája többek között Kafka, Faulkner, Márquez és Bernhard szövegvilágával és szemléletformáival rokon. Egy amerikai bírálója azt írta:
„Őt olvasni kicsit olyan, mint elnézni egy városi téren az ott körben álló embereket, akik látszólag a kezeiket melengetik, és aztán, közelebb érve rájönni, hogy nincs is tűz és a semmi körül gyűltek össze”.
Magyar Nobel-hagyomány: Karikó Katalintól a korábbi díjazottakig
Az idei irodalmi Nobel-díj egy olyan tradícióba illeszkedik, amelyre Magyarország méltán lehet büszke. Mindössze két éve még Karikó Katalin nevét ünnepelte az ország, amikor az mRNS-technológia kifejlesztéséért kapta meg az orvosi Nobel-díjat – egy olyan áttörésért, amely milliók életét változtatta meg. Mellette ugyancsak 2023-ban Krausz Frenc magyar fizikus is Nobel-díjat vehetett át az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért.
A Nobel-díjas magyarok sorában olyan nevek szerepelnek, mint Szent-Györgyi Albert, aki a C-vitamin felfedezéséért kapott elismerést, vagy Wigner Jenő és Neumann János, akik a modern fizika és informatika alapjait rakták le. A sor hosszú és tekintélyes, és most Krasznahorkai László neve is ott ragyog közöttük.
Az összes kategóriát tekintve a Nemzeti Archívum Sajtóarchívuma szerint 16 alkalommal nyertek díjat magyarok vagy magyar származású személyek Krasznahorkai László előtt:
1905 – fizikai: Lénárd Fülöp / Philipp E. A. von Lenard (1862-1947), a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (dinamida);
1914 – orvosi: Bárány Róbert / Robert Bárány (1876-1936), a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért;
1925 – kémiai: Zsigmondy Richárd / Richard A. Zsigmondy (1865-1929), a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségűek;
1937 – orvosi: Szent-Györgyi Albert / Albert von Szent-Györgyi (1893-1986), a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen ami a C-vitamin és a fumársav-katalízis felfedezését illeti (ő az egyetlen magyar tudós, aki idehaza folytatott kutatásaiért kapta meg a díjat);
1943 – kémiai: Hevesy György / George de Hevesy (1885-1966), a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért;
1961 – orvosi: Békésy György / Georg von Békésy (1899-1972), a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért;
1963 – fizikai: Wigner Jenő / Eugene P. Wigner (1902-1995), az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért;
1971 – fizikai: Gábor Dénes / Dennis Gabor (1900-1979), a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért;
1986 – kémiai: Polányi János / John C. Polanyi (1929-), a kémiai reakciók folyamatának jobb megértését szolgáló kutatásaiért, reakciódinamikai felismeréseiért
1986 – Nobel-békedíj: Elie Wiesel (1928-2016), az erőszak, az elnyomás a fajgyűlölet elleni harcáért;
1994 – közgazdasági: Harsányi János / John C. Harsanyi (1920-2000), a játékelmélet területén kidolgozott elemzéseiért;
1994 – kémiai: Oláh György / George A. Olah (1927-2017), a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeiért;
2002 – irodalom: Kertész Imre (1929-2016), a törékeny egyén és a történelem barbár önkénye közötti összecsapásban átéltek megörökítéséért;
2004 – kémiai: Herskó Ferenc / Avram Hershko (1937-), a fehérjék sejten belüli lebontási mechanizmusának felismeréséért;
2023 – orvosi-élettani: Karikó Katalin (1955-), az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért;
2023 – fizikai: Krausz Ferenc (1962-), az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
Különleges programsorozatot valósított meg Magyarország Kijevi Nagykövetsége az elmúlt napokban, hiszen rövid időn belül 2 kiállítást is megnyitottak, amelyekkel a magyar kultúra és tudományos életet kívánták népszerűsíteni. Előbb a magyar Nobel-díjasokról, majd pedig a régi budapesti kávéházakról tartottak előadásokat is Kijev több helyszínén.
Csütörtök kora délután bejelentették a 2024-es irodalmi Nobel-díj győztesét. A Svéd Akadémia idén a dél-koreai Han Kangnak ítélte oda a díjat. Nem várt meglepetés az idei irodalmi Nobel-díj átadásakor: a dél-koreai írónő, Han Kang kapta az elismerést. A szerző a történelmi traumákat feldolgozó, az emberi élet törékenységét feltáró intenzív költői prózáért kapta a díjat.
Han Kang életművében a szerző és az olvasó is történelmi traumákkal és láthatatlan szabályrendszerekkel szembesül. Az írónő minden művében rámutat az emberi élet törékenységére. Egyedülállóan érzékeli és érzékelteti a test és lélek, az élők és a holtak közötti összefüggéseket, költői és kísérletező stílusával a kortárs próza megújítója lett.
A szerzőnek eddig két könyve jelent meg magyarul a Jelenkor Kiadó gondozásában. A Növényevő (ford. Kim Bogook és Németh Nikoletta) és a Nemes teremtmények (ford. Kiss Marcell) szerzőjének új könyve, a Görög leckék még 2024-ben megjelenik Kiss Marcell fordításában.
„Mindenképp kellemes meglepetés, hogy ő kapta a Nobel-díjat. Azt gondolom, hogy abszolút megérdemelte, mert nagyon jó stiliszta, tehát nagyon jól ír, mindemellett olyan témákat érint a regényeiben, amelyek fontosak Dél-Korea számára. Ezeknek mindig az emberi mélységeit találja meg, illetve olyan emberi tragédiákkal foglalkozik, amik máshol is megtörténtek, vagy megtörténhetnek. Az irodalmi érték mellett állandó aktualitása is van, ami miatt érdemes minél nagyobb körben olvasni a műveit” − fogalmazott lapunknak Kiss Marcell, Han Kang könyveinek egyik magyar fordítója.
„Van egy nagyon erős költői nyelvezete, ami kicsit fura, de ugyanakkor lehet hozzá kapcsolódni. Olyan író, akit univerzálisan is sokkal inkább meg lehet közelíteni. Nem azt mondom, hogy könnyű szerző, mert nem az, de talán sokkal inkább kapcsolható a világirodalomhoz, mint más dél-koreai szerzők” − tette hozzá Kiss.
Han Kang nem tartozott a favoritok közé. A fogadóirodák idén a 71 éves Can Xue kínai írónőt tartották a legesélyesebbnek. A szerzőnek eddig nem jelent meg magyar nyelven kötete. A potenciális várományosok között szerepelt Gerald Murnane ausztrál és César Aira argentin író is, valamint a hazánkban is nagy népszerűségnek örvendő Murakami Haruki, Thomas Pynchon és A szolgálólány meséje írója, Margaret Atwood is.
A fogadóirodák szerint Ko Un, Michel Houellebecq, Karl Ove Knausgård, Ljudmila Ulickaja, valamint a korábban szintén a legesélyesebbek közé sorolt Mircea Cartarescu is jó oddsokkal várhatta a csütörtöki bejelentést. A magyarok közül Krasznahorkai Lászlót még mindig az egyik legesélyesebb írónak tartják, Nádas Péter neve azonban hosszú évek után először tűnt el a fogadóirodák listáiról.
Az irodalmi Nobel-díjat először 1901-ben osztották ki, idén már 117. alkalommal ítélték oda. A kitüntetést hétszer – 1914, 1918, 1935 és 1940–1943 között – nem adták oda senkinek, a 2018-as díj bejelentését pedig az akadémiát megrázó botrány miatt 2019-re halasztották.
A kitüntetettek száma eddig 120, ugyanis négy alkalommal megosztva ítélték oda a díjat. 1904-ben a francia Frédéric Mistral és a spanyol José Echegaray, 1917-ben a dán Henrik Pontoppidan és Karl Gjellerup, 1966-ban az izraeli Smuél Joszéf Agnon és a német Nelly Sachs, 1974-ben a svéd Harry Martinson és Eyvind Johnson kapta az irodalmi Nobelt.
Az irodalmi Nobel-díjat általában az életműért ítélik oda. A Svéd Akadémia azonban kilencszer kiemelte a kitüntetett egy alkotását:
Theodor Mommsen: A rómaiak története (1902),
Carl Spitteler: Olimpiai tavasz (1919),
Knut Hamsun: Az anyaföld áldása (1920),
Wladyslaw Reymont: Parasztok (1924),
Thomas Mann: A Buddenbrook ház (1929),
John Galsworthy: A Forsyte Saga (1932),
Roger Martin du Gard: A Thibault család (1937),
Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger (1954),
valamint Mihail Solohov: Csendes Don (1965) című művét.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
John Hopfield és Geoffrey Hinton nyerték el a 2024-es fizikai Nobel-díjat, amelyet a gépi tanulás terén végzett kiemelkedő munkájukért kaptak.
Az orvosi-élettani kategória után kedden gazdára talált a fizikai Nobel-díj is: az idei elismerést John Hopfield és Geoffrey Hinton megosztva kapták meg a Svéd Királyi Tudományos Akadémiától azokért az „alapvető felfedezésekért és találmányokért, amelyek lehetővé teszik a gépi tanulást a mesterséges neurális hálózatok segítségével”.
Az akadémia indoklása szerint John Hopfield, az amerikai Princeton Egyetem tudósa egy olyan asszociatív memóriát fejlesztett, amely képes tárolni és rekonstruálni a képeket és más típusú mintákat az adatokban. Geoffrey Hinton, a kanadai Torontói Egyetem kutatója egy módszert talált fel, amely önállóan képes tulajdonságokat keresni az adatokban, így olyan feladatokat hajt végre, mint például bizonyos elemek azonosítása a képeken.
Amikor a mesterséges intelligenciáról esik szó, gyakran a mesterséges neurális hálózatokat használó gépi tanulásra kell gondolni. Ezt a technológiát eredetileg az agy szerkezete ihlette. Egy mesterséges neurális hálózatban az agy neuronjainak különböző csomópontok felelnek meg. Ezek a csomópontok olyan kapcsolatokon keresztül hatnak egymásra, amelyek a szinapszisokhoz – az agy neuronjait összekötő hálózathoz – hasonlíthatók, és amelyek erősíthetők vagy gyengíthetők.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
A hálózatot például úgy oktatják, hogy erősebb kapcsolatokat alakítanak ki a csomópontok között egyidejűleg magas értékekkel.
„Az idei díjazottak az 1980-as évektől kezdve fontos munkát végeztek a mesterséges neurális hálózatokkal” – emeli ki az akadémia.
Hopfield egy olyan hálózatot talált fel, amely egy speciális módszert használ a minták mentésére (megtanulásra) és újraalkotására. A tudós a hálózat egészét a fizikában fellelhető spinrendszer – a spin minden atomot apró mágnessé változtat – energiájával egyenértékű módon írta le, és a csomópontok közötti kapcsolatok értékeinek meghatározásával képezi azt. A mentett képek így alacsony energiájúak a hálózatban.
Amikor egy hiányos kép áthalad a hálózat csomópontjain, akkor frissíti azok értékeit, így a hálózat energiája csökken. Ennek köszönhetően a rendszer lépésről lépésre dolgozik, hogy megtalálja azt a mentett képet, amely leginkább hasonlít arra a töredékre, amit adatként megkapott.
Hinton az úgynevezett Boltzmann-gépet használta a munkája során, ami megtanulhatja felismerni egy adott típusú adat jellemző elemeit. A gépet olyan példák betáplálásával képezik ki, amelyek nagy valószínűséggel előfordulnak a gép futása során. A Boltzmann-gép használható képek osztályozására vagy új példák létrehozására arra a mintatípusra, amelyre betanították. Hinton erre a munkára épített, és hozzájárult a gépi tanulás jelenlegi robbanásszerű fejlődésének elindításához.
„A díjazottak munkája már eddig is komoly haszonnal járt. A fizikában számos területen használunk mesterséges neurális hálózatokat, például új, sajátos tulajdonságokkal rendelkező anyagok kifejlesztésében” – mondja Ellen Moons, a Nobel Fizikai Bizottság elnöke.
A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (388 millió forintnyi összegen) osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
👋 Meet Victoria Shi — a digital representative of the MFA of Ukraine, created using AI to provide timely updates on consular affairs!
For the first time in history, the MFA of Ukraine has presented a digital persona that will officially comment for the media. pic.twitter.com/KTtuCVR1ku
Coca-Cola has used artificial intelligence to reinvent its iconic Christmas advert. The original used real actors and two tonne trucks decked with Christmas lights, but this year's ad has been developed solely using AI, meaning that none of the shots were actually filmed on location.The company said the new commercial was an 'efficient' way of saving time and money. What do you think? #cocacola#theholidaysarecoming#AI
Claudia Goldin amerikai gazdaságtörténésznek, a Harvard Egyetem professzorának ítélte oda idén a közgazdaságtudományi Nobel-emlékdíjat a Svéd Tudományos Akadémia, amely hétfőn Stockholmban jelentette be döntését.
Az akadémia indoklásában egyebek között az szerepelt, hogy az 1946-ban született Claudia Goldin nyújtotta az első átfogó, évszázadokat átölelő beszámolót a nők keresetéről és munkaerőpiaci részvételéről. Kutatásai feltárták a változások, valamint a nemek közötti különbségek fő okait.
Tanulmánya szerint a nők jelentősen alulreprezentáltak a globális munkaerőpiacon, és amikor dolgoznak, kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Claudia Goldin több mint 200 évnyi adatot gyűjtött az Egyesült Államokban levéltárakban, hogy bemutassa, hogyan és miért változtak a nemek közötti különbségek a keresetek és a foglalkoztatási ráták terén az idők során.
Goldin kimutatta, hogy a nők munkaerőpiaci részvétele ebben az időszakban nem nőtt, hanem egy „U” alakú görbét alkotott. A házas nők unkaerőpiaci részvétele a tizenkilencedik század elején az agrártársadalomból az ipari társadalomba való átmenettel csökkent, majd a XX. század elején a szolgáltatási szektor növekedésével növekedni kezdett. Goldin ezt a mintát a strukturális változások és a nőknek az otthon és a család iránti felelősségével kapcsolatos társadalmi normák fejlődésével magyarázta.
A huszadik században a nők iskolai végzettsége folyamatosan emelkedett, és a legtöbb magas jövedelmű országban ma már lényegesen magasabb, mint a férfiaké. Goldin szerint a fogamzásgátló tablettákhoz való hozzáférés fontos szerepet játszott e forradalmi változás felgyorsításában azáltal, hogy új lehetőségeket kínált a karriertervezéshez.
A huszadik századi modernizáció, gazdasági növekedés és a foglalkoztatott nők arányának bővülése ellenére a nők és a férfiak kereseti különbsége hosszú ideig alig közeledett.
Goldin ezt arra vezette vissza, hogy az egész életen át tartó karrierlehetőségeket befolyásoló, tanulmányokra vonatkozó döntéseket viszonylag fiatal korban kell meghozni. Amennyiben viszont a fiatal nők elvárásait az előző generációk tapasztalatai alkotják – például az, hogy az anyukák nem mentek vissza dolgozni, amíg a gyerekek fel nem nőttek –, akkor a karrierfejlődés lassú lesz.
Történelmileg a keresetek területén tapasztalható nemek közötti különbségek nagy része az iskolai végzettség és a foglalkozás megválasztása közötti különbségekkel magyarázható. Goldin azonban kimutatta, hogy az egymás közötti, valamint az egyazon foglalkozású nők közötti különbségeket legfőképpen az alapozza meg, hogy mikor született az első gyerek.
Jakob Svensson, a Közgazdaságtudományi Díj Bizottságának elnöke azt mondta, hogy „a nők munkában betöltött szerepének megértése fontos a társadalom számára. Claudia Goldin úttörő kutatásának köszönhetően ma már sokkal többet tudunk a mögöttes tényezőkről és arról, hogy a jövőben milyen akadályokat kell kezelni.”
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
Mint ahogyan arról már mi is beszámoltunk, az Ukrajnában dúló háború kárvallottjai számára tervezi felajánlani 122 millió forintos pénzdíjának nagy részét Krausz Ferenc magyar kutató, akit az idén fizikai Nobel-díjjal tüntetett ki a Svéd Királyi Akadémia.
Krausz Ferenc a Magyar Tudományos Akadémiának adott interjújában úgy fogalmazott: rendszeresen jár Magyarországra, a háború pedig ide sokkal közelebb van, mint Németországhoz, ahol ő egyébként főállásban kutat. Amit itt az elmúlt másfél év alatt a háború következményeiből látott, meggyőzte arról, hogy ahogy csak tud, segíteni szeretné az orosz agresszió áldozatait és családtagjaikat.
Krausz arra is gondolt, hogy önkéntesként elmegy az ukrán határra segíteni a menekültek fogadását, de végül úgy döntött, hogy kiterjedt tudományos kapcsolatrendszerén keresztül többet tud tenni ezekért az emberekét, mint személyesen: egy jó ideje már ezért a Science4People nevű jótékonysági szervezeten keresztül adakozik ő maga is a háború kárvallottjai számára, ahogy ugyanerre buzdítja az őt körülvevő tudományos közeg szereplőit is.
Két legutóbbi díjam, a tavalyi Wolf-díj és az idei Frontiers of Knowledge díj összegét – az előbbit teljes egészében, az utóbbit jelentős részben – felajánlottam az alapítványnak, és hasonlóan szeretnék a Nobel-díjjal kapcsolatban is eljárni – fejtette ki a Nobel-díjas kutató az MTA-nak.
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
A kvantumpöttyök felfedezéséért és előállításáért Moungi Bawendi, Louis Brus és Alekszej Jekimov kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
Az akadémia közleménye szerint a díjazottak – akik mindhárman az Egyesült Államokban dolgoznak – a nanotechnológia egy fontos magját vetették el. A kvantumpöttyök (vagy kvantumpontok) ma már megtalálhatók tévékészülékekben és LED-lámpákban, de segítik a sebészek munkáját is.
A kitüntetettek 11 millió svéd koronán osztoznak egyenlő arányban.
A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
A kémiai Nobel-díj nyerteseinek nevét már órákkal a Svéd Királyi Tudományos Akadémia bejelentése előtt véletlenül nyilvánosságra hozták egy e-mailben, amely több svéd laphoz is eljutott.
Az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre Hans Ellegren, az akadémia főtitkára elmondta, hogy nagyon sajnálják a történteket, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyertesek kiválasztása hosszú folyamat, és a kiszivárgott levél nem befolyásolta a döntést.
A bejelentést követően telefonon kapcsolták Moungi Bawendit, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tudósát. A francia születésű kutató elárulta, hogy álmából ébresztették fel a hírrel, amely nagyon meglepte. Hangsúlyozta, hogy nagy megtiszteltetésnek tartja az elismerést. Ezen a tudományterületen nagyon sokan dolgoznak, ezért nem gondolta, hogy megkaphatja munkájáért a Nobel-díjat – tette hozzá.
Újságírói kérdésre azt is elmondta, nem tudott róla, hogy a díjazottak neve korábban kiszivárgott. A felfedezés jelentőségével kapcsolatban kiemelte, hogy még csak az út elején járnak, és nagy jövőt jósolt a gyakorlati alkalmazásnak.
Az akadémia közleménye szerint az idei díjazottaknak sikerült olyan parányi részecskéket létrehozniuk, amelyek tulajdonságait a kvantumjelenségek határozzák meg.
Ezek a kvantumpöttyök ma már a nanotechnológia fontos részei.
„A kvantumpöttyöknek sok érdekes és szokatlan tulajdonságuk van. Egyik fontos tulajdonságuk, hogy méretüktől függően különböző a színük” – emelte ki Johan Aqvist, a kémiai Nobel-bizottság elnöke.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
11 millió svéd koronával, vagyis mintegy 368 millió forint pénzjutalommal jár egy idei Nobel-díj. A fizikai Nobel-díjat hárman kapták megosztva, ők fejenként 122 millió forinthoz jutnak így. Köztük a magyar Krausz Ferenc, aki ma azt is elárulta: jótékony célra fordítja az elnyert összeget.
Krausz Ferenc, magyar származású kutató kapta az idei fizikai Nobel-díjat megosztva két tudóstársával. A Mórról származó, jelenleg Németországban élő szakember az attofizika egyik úttörője. Kutatási eredményeit számos területen hasznosítják, köztük a gyógyászatban és a lézeres vizsgálatoknál. A 2023-as fizikai Nobel-díj hivatalos indoklása szerint a kitüntettek „az anyagban lévő elektronok dinamikájának tanulmányozására szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért” kapták az elismerést.
Óriási meglepetésként érte a friss magyar Nobel-díjast, hogy elnyerte a legkiválóbb tudósoknak járó díjat, a megtiszteltetésért elsőkét kollégáinak mondott köszönetet a Deutschlandfunk rádióadásában elhangzott rövid interjú szerint. Az estét már családjával tölti a tudós, aki a díjjal járó pénzjutalmat nem tartja meg saját magának: a másfél éve általa alapított Science 4 People egyesület a tudományos élet képviselőinek összefogása az ukrajnai háború által sújtott nehéz sorsú emberek megsegítésére, ennek javára szánja a pénzjutalmat.
Ahogy az interjúban elhangzik, Krausz Ferenc az utóbbi időben elnyert díjainak anyagi részét ennek az ukrajnai kezdeményezésnek a javára különítette el, és nem lesz ez másképp a Nobel-díjjal sem.
Honlapja szerint az S4P célja az Ukrajnán belüli helyi közösségek projektjeinek támogatása. Olyan tevékenységeket segítenek, amelyek azonnali szükségleteket elégítenek ki, és tartós értéket teremtenek. Első projektjeikkel mintegy 30 gyermeknek segítettek, akik elvesztették otthonukat Kelet-Ukrajnában, és egy nyugat-ukrajnai kis falu, Bakosh általános iskolájában találtak menedéket. Az iskola több mint 300 tanulóját a digitális tanulást segítő eszközökkel támogatják.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
A magyar fizikusnak és társainak az attoszekundumos fényimpulzusok kutatásáért ítélték a rangos díjat 2023-ban.
A Svéd Királyi Akadémia kedd délelőtti bejelentése szerint 2023-ban Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier kapja a fizikai Nobel-díjat az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért.
A Németországban élő Krausz Ferenc társaival az ultragyors lézertudomány megalapítója. Az attoszekundum a másodperc egymilliárdod részének egymilliárdod része vagyis 10–18 másodperc. Az ilyen időtartományban működő lézerekkel olyan fizikai folyamatokat lehet vizsgálni, amiket eddig nem tudtunk, például az elektron útját az atom belsejében.
Pierre Agostini az Ohiói Egyetem munkatársa, a 65 esztendős francia Anne L’Huillier a Lundi Egyetem atomfizika-professzora. A 61 esztendős Krausz Ferenc a müncheni Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, a Ludwig Maximilians Egyetem Kísérleti Fizikai Tanszékének vezetője, az MTA külső tagja. Krausz és munkatársai 2001-ben elsőként állítottak elő és mértek attoszekundum időtartamú fényimpulzusokat.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
Krausz Ferenc és kutatótársai 2015 óta szerepeltek a Nobel-díjra esélyesek listáján.
Az attoszekundumos fizika gyakorlati alkalmazása hívja életre az attoszekundumos kémia tudományát, ami az elektronok lokalizációja alapján tud anyagokat tervezni, de biokémiában is alkalmazható szövetek molekuláris működéseinek azonosítására. Anne L’Huillier a sajtó kérdésére az új tudomány alkalmazásával kapcsolatban elmondta, hogy az attoszekundumos lézereket például a félvezetőiparban, mikrochipek gyártásában használják a gyakorlatban.
Magyarországon jelenleg a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóközpontban végeznek ultragyors impulzusú lézeres kutatásokat.
A 2022-es fizikai Nobel-díjat Alain Aspectnek, John F. Clausernek és Anton Zellingernek ítélték a kvantuminformációval kapcsolatos kutatásaikért. Aspect, Clauser és Zellinger három évtizede voltak esélyesek a díjra, ezért már „örökös jelöltként” emlegették őket.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
Az orvostudományi Nobel-díjat 1901 óta 114. alkalommal ítélték oda, összesen 227 kitüntetettnek: 40 alkalommal kapta egy, 35 alkalommal két, 39 alkalommal három tudós megosztva az elismerést. A 227 kitüntetettből 13 nő, akik közül csak Barbara McClintock vehette át egyedül a díjat 1983-ban. A kitüntetést kilenc alkalommal (1915, 1916, 1917, 1918, 1921, 1925, 1940, 1941 és 1942) nem ítélték oda. A díjat egy kitüntetett nem vehette át: a német Gerhard Domagk a náci kormány parancsára vissza kellett utasítsa a neki 1939-ben megítélt Nobel-díjat, a tudós az érmet és az oklevelet (a pénzt már nem) csak 1947-ben vehette át.
Az eddigi legfiatalabb kitüntetett a kanadai Frederick G. Banting, aki 1923-ban 32 évesen vehette át a díjat, míg a legidősebb az amerikai Francis Peyton Rous, aki 87 éves volt, amikor 1966-ban neki ítélték a kitüntetést. 1947-ben fordult elő első alkalommal, hogy egy házaspár mindkét tagja, Gerty és Carl Cori is megkapta az orvosi Nobel-díjat, majd 2014-ben a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser szintén megosztott orvosi Nobel-díjat kapott. 2022-ben első alkalommal díjazták egy orvosi Nobel-díjas tudós gyermekét: az 1982-ben kitüntetett svéd Sune Bergström után fia, Svante Pääbo genetikus is megkapta a Nobel-díjat. A legidősebb élő kitüntetett az 1924-ben született francia-amerikai Roger Guillemin, aki 1977-ben kapta meg az elismerést. 2011-ben a kanadai Ralph Steinman a kitüntetés bejelentése előtt három nappal meghalt, de a díjat – amely 1974 óta posztumusz nem adható – nem vonták vissza, mert a bizottság a döntés meghozatalakor még nem értesült a hírről.
Érdekesség, hogy a jelöltekről ötven évig nem közölhető információ. Így például csak a fél évszázad lejártával derülhetett ki, hogy Sigmund Freud osztrák pszichiátert több mint tucatnyi alkalommal jelölték, ennek ellenére sem kapta meg a díjat.
Az élettani-orvosi Nobel-díjnak eddig három magyar vagy magyar származású kitüntetettje volt. Bárány Róbert (1876-1936), aki az első világháború után Svédországban élt, 1914-ben kapta a díjat „a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért”. 1937-ben Szent-Györgyi Albert (1893-1986) kapta a kitüntetést „a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen ami a C-vitamin és a fumársav-katalízis felfedezését illeti” – ő az egyetlen magyar tudós, aki idehaza folytatott kutatásaiért kapta meg a díjat. Az Amerikában letelepedett Békésy György (1899-1972) „a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért” 1961-ben kapott orvosi Nobel-díjat.
A kitüntetett 11 millió svéd koronát kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
