Norvégia szigorú szabályokat vezet be a mesterséges intelligencia (MI) iskolai használatára. Az általános iskolákban szinte teljesen megtiltják az MI-eszközök alkalmazását, a nagyobb diákok számára pedig csak korlátozottan engedélyezik.
Az új szabályok szerint az elsőtől a hetedik osztályig tanuló, 6–13 éves gyermekek általában nem használhatnak mesterséges intelligenciát a tanulás során. A 8–10. évfolyamos, 14–16 éves diákok már használhatják ezeket az eszközöket, de csak tanári felügyelet mellett.
A norvég kormány szerint a generatív MI kritikátlan használata hátráltathatja a tanulási folyamatot, és ronthatja a diákok alapvető készségeinek fejlődését. A cél ezért egyértelmű irányelvek bevezetése az iskolákban.
A tanároknak megfelelő tudással kell rendelkezniük az MI-eszközök kezeléséhez, amit az oktatási hatóság is figyelemmel kísér. A középiskolásokra viszont nem vonatkozik teljes tiltás: nekik meg kell tanulniuk felelősen használni a mesterséges intelligenciát a jövőbeli tanulás és munka érdekében.
Norvégia szinte teljes tilalmat vezet be a generatív mesterségesintelligencia-eszközök használatára az általános iskolákban, miközben a középfokú oktatási intézményekben is csak szigorú feltételek mellett használhatóak majd ezek a szolgáltatások.
Jonas Gahr Stoere, norvég miniszterelnök szerint az intézkedésre azért van szükség, mert a tanulmányi teszteredmények az elmúlt években romlottak, ami a kormány szerint összefüggésben áll a gyors és sokkszerű digitális átalakulással.
Néhány éve kezdődött az iskolai szigor
A norvég kormány már 2024-ben megkezdte a digitális eszközök használatának korlátozását az oktatási intézményekben, amikor kitiltotta az okostelefonokat az iskolákból. Ezzel egyidejűleg a tanárok szélesebb jogköröket kaptak a tantermi fegyelem fenntartása érdekében.
A mesterséges intelligencia használata növeli annak kockázatát, hogy a fiatalabb gyermekek kihagyják az oktatásuk fontos lépcsőfokait − mondta Jonas Gahr Stoere pénteki sajtótájékoztatóján, majd azt is hozzátette, hogy az a legfontosabb, hogy a fiatalok megtanuljanak írni, olvasni és számolni.
Az új szabályok augusztus végétől, a 2026/2027-es tanév kezdetétől érvényesek.
Korcsoportonként eltérő szigor
Az új szabályozás értelmében az elsőtől a hetedik osztályig egyáltalán nem lehet majd használni a mesterséges intelligencia alapú eszközöket és applikációkat, míg a felsőbb tagozatokban tanuló diákok – amely Norvégiában a nyolcadik és tizedik közötti osztályoknak felel meg – csak szigorú tanári felügyelet mellett vonhatják be tanulmányaikba a digitális asszisztenseket. Tizedik osztály felett pedig már az lesz a cél, hogy a fiatalok képesek legyenek megfelelően elsajátítani az AI használatát és azt képesek legyenek később, felsőfokú tanulmányaik során hasznosítani.
Ez a fajta felosztás azt jelenti, hogy a 6 és 13 év közötti korosztály egyáltalán nem, a 14 és 16 közöttiek pedig szigorú kontroll mellett alkalmazhatják a mesterséges intelligenciát, míg a 17 és 19 év közötti korcsoport megkezdheti az eszközök teljes bevonását a tantermi munkába.
A rendszer tehát szigorú, azonban célja nem a teljes tiltás, sokkal inkább a megfelelő használatra történő oktatás.
De-digitalizáció a norvég iskolákban
A norvég oktatási rendszer már az 1990-es évektől kezdve használja a számítógépeket és digitális megoldásokat az iskolákban, 2010-től, amikor megjelentek az első táblagépek, pedig igazi digitális forradalom kezdődött. Ez a folyamat csökkentette a könyvhasználatot, valamint kéziratok alkalmazását.
A kormány úgy tűnik ezen a trenden is fordítani kíván, mivel a pénteki közleményből az is kiderült, hogy hamarosan egy törvényjavaslat érkezik, amely különböző finanszírozások által a könyvek tantermi használatát támogatja majd.
A norvég döntéshozók áprilisban már azt is bejelentették, hogy valószínűleg 16 éves korig teljesen megtiltaná a közösségimédia-platformok használatát a gyermekeknek, ezzel követve az ausztrál példát. Ennek célja a fiatalok elektronikus eszközhasználatának visszaszorítása.
Egészen különleges mérnöki projektre készül Norvégia: megépülhet a világ első olyan alagútja, amelyet kifejezetten nagy tengeri hajók számára alakítanak ki – írja az Auto, Motor und Sport.
A Stad hajóalagút a nyugati partvidéken fúrja majd át a Stadlandet-félszigetet, lehetővé téve, hogy a hajók egy veszélyes tengeri szakasz megkerülése helyett egyszerűen áthaladjanak a hegyen.
A közel 1,8 kilométer hosszú és 37 méter széles alagútban akár 140 méter hosszú, 16 ezer tonnás hajók is közlekedhetnek majd. A beruházás célja, hogy biztonságosabbá tegye a hajózást a hírhedten zord időjárásáról ismert Stad-fok környékén, ahol az erős szelek és a hatalmas hullámok rendszeresen okoznak fennakadásokat.
A projektet már 2017-ben jóváhagyták, de az évek során a költségek jelentősen megemelkedtek. A jelenlegi tervek szerint mintegy 8,6 milliárd norvég koronából, vagyis nagyjából 782 millió euróból valósulhat meg az építkezés, amely 2027-ben indulhat el.
A norvég kormány szigorította az ukrán menekültek befogadásának szabályait: a jövőben a 18 és 60 év közötti férfiak már nem jogosultak az egyszerűsített kollektív védelemre. A döntést Oslo hozták meg, és hamarosan hatályba is lép – írta meg az Obozrevatel.
Az új szabályozás szerint az érintett férfiaknak ezentúl egyéni menedékkérelmet kell benyújtaniuk a szokásos eljárás keretében. A kormány indoklása szerint a változtatásra a helyi közösségek túlterheltsége miatt volt szükség: egyre nagyobb gondot jelent a lakhatás biztosítása és a szociális ellátórendszer kapacitása.
Astri Aas-Hansen igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy Norvégia már így is a legtöbb ukrán menekültet fogadta be a skandináv térségben. Hozzátette: 2025 őszétől különösen megnőtt az érkezők száma, köztük sok fiatal férfi, ezért a szigorítás célja a migráció kezelhetőségének megőrzése és a régión belüli terhek kiegyensúlyozása.
A döntéshozók szerint az is fontos szempont, hogy minél több ukrán maradjon hazájában a társadalom működésének fenntartása és a védekezés támogatása érdekében.
Az intézkedés ugyanakkor nem érinti azokat, akik már megkapták a kollektív védelmet. Kivételt képeznek továbbá a kiskorúak, a 60 év felettiek, az egészségi okokból katonai szolgálatra alkalmatlanok, a speciális egészségügyi programok keretében érkezők, valamint az egyedül gyermeket nevelő férfiak.
A régióban más változások is történnek: Írország például csökkenti a menekülteket befogadó háztartások támogatását – a havi összeg 600 euróról 400 euróra mérséklődik, a program pedig várhatóan 2027 márciusáig marad érvényben.
Lengyelországban megszűnik a korábbi speciális szabályozás, amely automatikusan ingyenes közfinanszírozású orvosi kezelést biztosított az ukrán menekülteknek. Ingyenes ellátásra továbbra is jogosultak maradnak bizonyos csoportok.
Dánia is szigorítani készül az orosz–ukrán háború elől menekülő ukránok különleges védelmi rendszerén. Németország szintén szigoríthatja az ukrán menekültek szociális támogatását: az április elseje után érkezők már csak az alacsonyabb összegű menekültügyi alapellátást kaphatják, ha a parlament elfogadja a kormány javaslatát.
[type] => post
[excerpt] => A norvég kormány szigorította az ukrán menekültek befogadásának szabályait: a jövőben a 18 és 60 év közötti férfiak már nem jogosultak az egyszerűsített kollektív védelemre. A döntést Oslo hozták meg, és hamarosan hatályba is lép – írta meg az Obo...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1774905960
[modified] => 1774868160
)
[title] => Maradjanak otthon és harcoljanak – átalakítják az ukrán menekültek védelmét Norvégiában
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=278081&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 278081
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 278083
[image] => Array
(
[id] => 278083
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/ukran-menekultak-ukranok.jpg
[original_lng] => 128348
[original_w] => 1024
[original_h] => 682
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/ukran-menekultak-ukranok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/ukran-menekultak-ukranok-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/ukran-menekultak-ukranok-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/ukran-menekultak-ukranok.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/ukran-menekultak-ukranok.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/ukran-menekultak-ukranok.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/ukran-menekultak-ukranok.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1774857361:12
[_thumbnail_id] => 278083
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1342
[_oembed_7d3046eb649166dc9f823f0f552207d6] =>
[_oembed_time_7d3046eb649166dc9f823f0f552207d6] => 1774856855
[_oembed_8c75844196ae70a256764a79d48ae9e0] =>
[_oembed_time_8c75844196ae70a256764a79d48ae9e0] => 1774856855
[_oembed_2d455c554cb26717ffa0a9513deea910] =>
[_oembed_time_2d455c554cb26717ffa0a9513deea910] => 1774856855
[_oembed_0f2217618c5d24794111cf88816e660d] =>
[_oembed_time_0f2217618c5d24794111cf88816e660d] => 1774856856
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 835000869000
[_oembed_f59d15b82739cb7aea783d25f5747da8] =>
[_oembed_time_f59d15b82739cb7aea783d25f5747da8] => 1775394728
[_oembed_bea99c46b6447bda759e372790791c2c] =>
[_oembed_time_bea99c46b6447bda759e372790791c2c] => 1776272609
[_oembed_e88a80a9fe6993c7d4cec7b4eb0b7d5e] =>
[_oembed_time_e88a80a9fe6993c7d4cec7b4eb0b7d5e] => 1779467377
[_oembed_4a985be463a167e56fb4bb5cd686f9dc] =>
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
A norvég kormány szigorítani kívánja az Ukrajnából érkező menekültekre vonatkozó tartózkodási szabályokat: a jövőben a 18 és 60 év közötti ukrán férfiak – bizonyos kivételektől eltekintve – nem részesülnek ideiglenes kollektív védelemben. A tervezett jogszabály-módosításokat várhatóan húsvétig fogadják el, és röviddel ezután hatályba léphetnek – írja az Unian.
Az ország igazságügyi minisztériuma szerint 2025 ősze óta jelentősen megnőtt a Norvégiába érkező fiatal ukrán férfiak száma. A kormány álláspontja szerint az intézkedés célja, hogy az ország ne fogadjon aránytalanul nagy számú menekültet, valamint kezelni tudja a helyi közösségekre nehezedő terheket.
Az új szabályozás értelmében az érintett férfiak nem kapnak automatikusan, csoportos elbírálás alapján ideiglenes tartózkodási engedélyt, hanem az általános menedékjogi eljárás keretében kell kérelmet benyújtaniuk. A kormány szerint a szigorítás szükséges ahhoz, hogy az ország csak annyi embert fogadjon be, amennyit képes hatékonyan integrálni.
A norvég önkormányzatok az elmúlt években jelentős szerepet vállaltak a menekültek befogadásában, és közel 100 ezer ukrán állampolgár letelepítését segítették elő. Több település azonban a helyi szolgáltatások túlterheltségéről és lakáshiányról számolt be, ami indokolttá tette a kormány szerint a szigorúbb szabályok bevezetését. A hatóságok hangsúlyozzák, hogy az új intézkedések célja a települések támogatása, valamint a menekültek munkaerőpiaci beilleszkedésének elősegítése.
A korlátozások kizárólag az új kérelmezőkre vonatkoznak, és nem érintik azokat, akik már ideiglenes kollektív védelemmel rendelkeznek Norvégiában. Kivételt képeznek azok a férfiak, akik dokumentáltan mentesülnek a katonai szolgálat alól vagy egészségügyi okokból nem alkalmasak arra, továbbá az orvosi evakuáció keretében érkezettek. Szintén kivétel vonatkozik azokra, akik gyermekek kíséretéért vagy gondozásáért viselnek teljes felelősséget.
[type] => post
[excerpt] => A norvég kormány szigorítani kívánja az Ukrajnából érkező menekültekre vonatkozó tartózkodási szabályokat: a jövőben a 18 és 60 év közötti ukrán férfiak – bizonyos kivételektől eltekintve – nem részesülnek ideiglenes kollektív védelemben.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1772192640
[modified] => 1772171367
)
[title] => Megszünteti Norvégia az ideiglenes védelmet az újonnan érkező ukrán férfiak számára
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=274461&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 274461
[uk] => 274481
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 274462
[image] => Array
(
[id] => 274462
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/norveg-ukran.jpg
[original_lng] => 144240
[original_w] => 1200
[original_h] => 767
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/norveg-ukran-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/norveg-ukran-300x192.jpg
[width] => 300
[height] => 192
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/norveg-ukran-768x491.jpg
[width] => 768
[height] => 491
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/norveg-ukran-1024x655.jpg
[width] => 1024
[height] => 655
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/norveg-ukran.jpg
[width] => 1200
[height] => 767
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/norveg-ukran.jpg
[width] => 1200
[height] => 767
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/norveg-ukran.jpg
[width] => 1200
[height] => 767
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1772191004:8
[_thumbnail_id] => 274462
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1258
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 721891440001
[_oembed_4a985be463a167e56fb4bb5cd686f9dc] =>
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Norvégia, amely több mint 100 000 ukránt fogadott be, az elmúlt hónapokban egyre több fiatal férfi érkezését tapasztalja Ukrajnából, és kapcsolatban áll Kijevvel ebben a kérdésben – jelentette ki Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen megtartott kijevi sajtótájékoztatóján, számolt be az Ukrinform tudósítója.
„Úgy gondolom, hogy több mint 100 000 ukrán él Norvégiában. Nagy hatást gyakorolnak ránk. Hozzájárulnak a gazdaságunkhoz, és remélem, hogy egy napon elmondhatják majd, hogy visszatérhetnek Ukrajnába, és hozzájárulhatnak Ukrajna további fejlődéséhez” – mondta.
Újságíróknak válaszolva a kormányfő megjegyezte, hogy Norvégia senkit sem küld haza, és hozzátette, hogy az elmúlt hónapokban egyre több fiatal férfi érkezik Ukrajnából.
„A mozgósítás és védelem folyamata ukrán ügy, nem olyan dolog, amiben mi részt veszünk. Ezért stabil alapot szeretnénk teremteni azoknak, akik Norvégiába jönnek, mi így dolgozunk, valamint szoros kapcsolatot tartunk fenn ukrán partnereinkkel is ebben az ügyben” – jegyezte meg a miniszterelnök.
Norvégiában több ezren kaptak hétfőn a hadseregtől levelet, amely szerint háború esetén a fegyveres erők lefoglalhatják javaikat. A tájékoztatás szerint a hadsereg annak érdekében foglalná le – szigorúan háború esetén – a szóban forgó javakat, például ingatlant, munkagépet vagy hajót, hogy az ország védelméhez megfelelő eszközökre tehessen szert.
A tervek szerint idén körülbelül 13 500 értesítőt kézbesítenek ki, amely azonban – mint arra a hadsereg közleményében felhívták a figyelmet – békeidőben semmiféle teendőkkel nem jár.
Az egy évig érvényes, most kiküldött vagy kiküldendő értesítések mintegy kétharmada csupán az előző években már kiküldött értesítés meghosszabbítása. Anders Jernberg, a norvég fegyveres erők logisztikai főnöke leszögezte: a válságokra és a háborúra való felkészülés rendkívüli fontosságot kapott az utóbbi években. Mint mondta, hazája biztonsági helyzete utoljára a második világháború idején volt ilyen ingatag.
Társadalmunknak fel kell készülnie a biztonsági válságokra és – legrosszabb esetben – a háborúra is – jelentette ki. Hozzátette: a levelek fokozzák a felkészültséget és „csökkentik az erőforrások elosztásával kapcsolatos bizonytalanságot esetleges háború esetén”.
A magát a NATO „szemének és fülének” tartó Norvégiának közös tengeri határa, valamint 198 kilométeres szárazföldi határa is van Oroszországgal – írta az MTI.
A napokban megszüntette működését a norvégiai Svalbard (Spitzbergák) szigetén található 7-es számú szénbánya, ezzel véget vetve az országban folytatott több mint egy évszázados szénbányászatnak, jelentette a Jevropejszka Pravda az NTB-re hivatkozva.
A 7-es számú bánya 1976 óta működött, és az elmúlt években Norvégia egyetlen szénbányája volt, mintegy 60 embernek biztosítva munkahelyet. Hétfőn szállították el az utolsó adag szenet.
A hatóságok a bánya bezárásának okaként a tartalékok kimerülését, valamint azt a tényt jelölték meg, hogy más potenciális bányászati helyszíneken a szén sokkal rosszabb minőségű.
A Svalbardon található 7. számú bánya 2024-es bezárásáról szóló döntést hivatalosan a norvég parlament hagyta jóvá, miután annak működését egy évvel meghosszabbították. Ezzel véget ért a norvég szénbányászat 109 éves története.
A bánya bezárása egy fontos korszak végét is jelzi a norvég ipartörténetben, amikor a szén volt a települések és az infrastruktúra alapja Svalbardon.
A norvég kormány a letelepedési engedélyt kérvényező külföldiekre vonatkozó nyelvi követelmények változásait jelentette be. 2025. szeptember 1-jétől a norvég nyelv szóbeli jártasságának követelménye, a szükséges tudásszint A1-ről A2-re emelkedik, közölte a norvég kormány.
„Azoknak a külföldieknek, akik állandó tartózkodási engedélyt szeretnének szerezni Norvégiában, bizonyos szintű szóbeli norvég nyelvtudással kell rendelkezniük. A norvég nyelv ismerete és megértése fontos előfeltétele az oktatásban és a foglalkoztatásban való részvételnek” – mondta Astri Aas-Hansen igazságügyi és közbiztonsági miniszter.
A fent említett szintek megfelelnek a nyelvoktatásra vonatkozó közös európai ajánlásoknak (A1, A2, B1, B2, C1, C2), ahol az A1 a legalacsonyabb szint. Az A2 szint azt jelenti, hogy egy személy megérti az egyszerű mindennapi nyelvet, és könnyedén kifejezi magát a személyéhez, családjához, közvetlen környezetéhez és munkájához kapcsolódó témákban. Egyszerű és mindennapi társalgási helyzeteket is képes kezelni, ha a másik személy lassan és érthetően beszél.
A norvég követelményt nem alkalmazzák, ha a külföldi személy különleges egészségügyi okokat vagy személyes körülményeket igazol, amelyekre nincs ráhatása. Ez vonatkozhat a kevés vagy semmilyen iskolai végzettséggel nem rendelkező felnőtt bevándorlókra, akiknek korlátozott az írástudási szintjük, valamint az idősekre. Az ilyen személyek mentesülhetnek az A2 szintű norvég nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól.
Az új szabályok a 2025. szeptember 1-je után benyújtott állandó tartózkodási engedély iránti kérelmekre vonatkoznak.
Norvégia mintegy 580 millió eurót szán annak a Nagy-Britanniával közösen irányított „tengerészeti koalíciónak” a támogatására, amelynek célja felszíni drónok fejlesztése és gyártása Ukrajnában – számolt be róla az Index az RBK Ukraine nyomán.
A norvég védelmi minisztérium bejelentése szerint a pénz egy része a Kongsberg Defence & Aerospace (KDA) technológiáját használó, pilóta nélküli tengeri járművek fejlesztésére és ukrajnai gyártására szolgál. Tore O. Sandvik norvég védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy „a gyártás Ukrajnában fog zajlani”.
A norvég védelmi vállalat már megállapodást írt alá ukrán partnerével a felszíni drónok közös fejlesztéséről és ukrajnai gyártásáról, norvég technológia és tapasztalat felhasználásával. A norvég védelmi tárca szerint „a felszíni drónok fontos szerepet játszanak abban, hogy segítsenek Ukrajnának megvédeni területét és semlegesíteni az orosz flottát a Fekete-tengeren”.
Ez már a második jelentős norvég bejelentés a napokban: Tore Onshuus Sandvik védelmi miniszter ukrán látogatása alkalmával korábban 400 millió dolláros fegyvervásárlási ígéretet jelentette be. Norvégia parlamenti pártjai tavaly novemberben megállapodtak arról, hogy 2025-ben 3,2 milliárd dollárt különítenek el Ukrajna támogatására.
