Array
(
[count_posts] => 2
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjM2NDA7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 20953
[content] =>
Arra figyelmeztetnek a kutatók, hogy a növények egy jelentős része képtelen lesz kicsírázni, annyira meleg lesz az elkövetkezendő ötven évben. Ha pedig nem tudnak csírázni, nem élik túl.
Ausztrál tudósok több mint 1300 növényfaj magjait vizsgáltak meg a világ minden tájáról, hogy hogyan változik a csírázási képességük az egyre emelkedő hőmérsékletben. Aggasztó eredményre jutottak a szimulációk során: még a trópusi övezetekben is képtelen lesz a növények fele csírázni, annyira meleg lesz 2070-ig.
„A magokat egyrészt gyorsan meg lehet figyelni, másrészt számos tanulmány állt alapból rendelkezésünkre. De ami a legfontosabb: a magok közvetlenül mutatják, hogy egy-egy növényfaj hogy él majd túl. Ha egy mag nem tud kicsírázni, a növény egyszerűen nem marad életben” – mondta Alexander T. Sentinella, az ausztrál evolúció és ökológia kutatóintézet egyik munkatársa és a kutatás egyik vezetője.
A trópusi növények azért is érdekesek a kutatók szerint, mert egyáltalán nem tűrik jobban a hőmérséklet emelkedését, mint más, hűvösebb éghajlaton őshonos növények.
A magok csírázását elsősorban a hőmérséklet befolyásolja, így a kutatók egy lehetséges megoldásnak látják azt is, hogy a növények más éghajlatra „költöznek”, ahol optimálisabb számukra a hőmérséklet és azt sem tartják kizártnak, hogy megtanulnak valamennyire alkalmazkodni a klímaváltozáshoz.
„Néhány növényfaj viszont képtelen lesz arra, hogy elég gyorsan alkalmazkodjon. Néha a növények képesek arra, hogy távolabb kezdjenek el nőni, de amelyik faj erre nem lesz képes, az eltűnhet” – figyelmeztet a kutató.
Forrás: hvg
[type] => post
[excerpt] =>
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1594160100
[modified] => 1594133645
)
[title] => Még a trópusi növények fele is eltűnhet, akkora forróság lesz a klímaváltozás miatt
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=20953&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 20953
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 20954
[image] => Array
(
[id] => 20954
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/novenyek.jpg
[original_lng] => 100109
[original_w] => 800
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/novenyek-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/novenyek-300x139.jpg
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/novenyek-768x355.jpg
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/novenyek.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/novenyek.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/novenyek.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/novenyek.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1594123028:4
[_thumbnail_id] => 20954
[_edit_last] => 4
[views_count] => 3280
[_oembed_6bb34be07ab9c6f37451edd0b1bdbf2d] =>
[_oembed_time_6bb34be07ab9c6f37451edd0b1bdbf2d] => 1594149306
[_oembed_4cf3b80cfdbbd985fc25243562739e65] =>
[_oembed_time_4cf3b80cfdbbd985fc25243562739e65] => 1598692197
[_oembed_710c1ac10684aa8546065c17738df535] => This massive crater is at least the ninth spotted in Siberia since 2013.
Scientists are not sure exactly how the huge hole formed, but believe it could be linked to warming temperatures in the region: https://t.co/9FR6DWwxqL
— CNN International (@cnni) September 4, 2020
[_oembed_time_710c1ac10684aa8546065c17738df535] => 1600233094
[_oembed_d81fad98d730473f5975079a29abcf40] =>
[_oembed_time_d81fad98d730473f5975079a29abcf40] => 1600477852
[_oembed_eb2ccf4fcbc6f15532230f3dd6f47825] =>
[_oembed_time_eb2ccf4fcbc6f15532230f3dd6f47825] => 1600511497
[_oembed_a2a3aac1815498c39510e780e65e67be] =>
[_oembed_time_a2a3aac1815498c39510e780e65e67be] => 1604736986
[_oembed_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] =>
[_oembed_time_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] => 1607921916
[_oembed_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => Early humans may have survived the harsh winters by hibernating https://t.co/rrLTNL3HkA
— The Guardian (@guardian) December 20, 2020
[_oembed_time_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => 1609444955
[_oembed_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] =>
[_oembed_time_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] => 1611065160
[_oembed_586a48007469bf5ff202b3904eb937d0] => Another giant crater forms in the Siberian permafrost - blocks of soil and ice thrown hundreds of metres from epicentre on the Yamal peninsula https://t.co/iWTvVlumfs pic.twitter.com/lXD8Be90en
— The Ice Age ❄️? (@Jamie_Woodward_) August 29, 2020
[_oembed_time_586a48007469bf5ff202b3904eb937d0] => 1614565753
[_oembed_2e576809a19c1cb77521ddf57ae25db2] =>
[_oembed_time_2e576809a19c1cb77521ddf57ae25db2] => 1626165684
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1626165684
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1626460451
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1633325741
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648284714
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1652374072
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1671323180
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 709
[1] => 710
[2] => 3640
)
[tags_name] => Array
(
[0] => klímaváltozás
[1] => kutatás
[2] => növényvédelem
)
)
[1] => Array
(
[id] => 7633
[content] =>
A „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány március 11-én a nagydobronyi Magyar Házban szervezett előadás-sorozatot A biológiai növényvédelem, valamint a poszméhes beporzás alkalmazása a hajtatásban címmel.
Hidi László, az alapítvány elnöke újságírónknak elmondta, hogy lassan Ukrajnában is bevezetik az Európai Unióban bevett gyakorlatokat a növényvédelem tekintetében, amelynek célja a vegyszerek redukálása a különböző élelmiszernövényeken, valamint a zöldség- és gyümölcsféléken megtalálható növényvédőszer-maradványok nullára történő csökkentése. Az előadásokra vidékünk más-más járásaiból gyűltek össze zömében hajtatással foglalkozó kertészek, ugyanis elsősorban őket érinti az a súlyos probléma, hogy nincs mivel védekezni az évről évre jelentkező kártevők ellen. Idén pedig, az enyhe telet követően a kártevők nagyszabású elszaporodására lehet számítani – húzta alá Hidi László. „A világban elindult egy olyan tendencia, amelyben előtérbe kerül a ragadozó bogarak és szervezetek betelepítése egy adott termesztésbe, amelyek megfelelő szinten tartják a különféle kártevők egyedszámát” – fejtette ki a biológiai növényvédelem lényegére rámutatva a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke.
Az alapítvány két évvel ezelőtt felvette a kapcsolatot egy biológiai növényvédelemmel foglalkozó ukrán céggel, ezáltal Kárpátalja magyarlakta területein több fóliatelepen kerültek kihelyezésre a különböző kártevőket irtó rovarok. Egyes helyeken működött az új gyakorlat, míg más helyeken kudarcba fulladt. Utóbbi elsősorban a nem megfelelő szállításnak tudható be, ugyanis a kihelyezett rovarok legyengültek a hosszú ideig tartó szállítás során. Tavasszal az alapítványt felkereste a holland Koppert Biological Systems vállalat, amely fenntartható növénytermesztési megoldásokat kínál az élelmiszernövények termelői számára. A vállalat a gazdálkodókkal együttműködve azon munkálkodik, hogy egészségesebbé, termelékenyebbé és ellenállóbbá tegye a mezőgazdasági és kertészeti növényeket. Mindezt úgy, hogy a kártevők természetes ellenségeinek segítségével veszi fel a harcot a kártevők okozta fertőzésekkel szemben, poszméheket alkalmaz a természetes beporzás érdekében, továbbá biostimulánsokkal támogatja és erősíti a növények föld alatti és föld feletti részét.
A „Pro Agricultura Carpatika” Alapítvány felkérte a céget, hogy képviselőik tartsanak előadást a kárpátaljai magyar gazdák számára, amelynek lényege az, hogy a gazdák megbízható forrásból tudják beszerezni a biológiai növényvédelemhez alapul szolgáló rovarokat. Az előadások sorát Szergej Kosztyuk, az Olan Agro mint a Koppert világcég hivatalos forgalmazójának megbízottja kezdte, aki bemutatta a Koppert Biological Systems vállalatot, Európa legnagyobb biológiai növényvédő szereinek előállítóját. Eszkander Abduramanov, az Olan Agro főagronómusa a poszméhek hajtatásban történő beporzás használatára hívta fel a jelenlévők figyelmét. Volodimir Piszmencsuk, a Koppert képviselője A kártevők elleni komplex növényvédelem a hajtatásban címmel tartott előadást, kiemelve a biológiai növényvédelem lényegét, a türelemjátékon alapuló növénytermesztést. Alekszander Hareba, a „СОЛАРЕ УКРАИНА” (Solare Ukraina) cég igazgatója a Forcrop Spanyolországban előállított mikroműtrágyáinak és biostimulátorainak a zöldséghajtatásban történő használatát mutatta be. Az előadásokat ukránul zajlottak magyar tolmácsolással. A program az előadókkal való kötetlen beszélgetéssel zárult.
(lexi/Kárpátalja hetilap)
[type] => post
[excerpt] => A „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány március 11-én a nagydobronyi Magyar Házban szervezett előadás-sorozatot A biológiai növényvédelem, valamint a poszméhes beporzás alkalmazása a hajtatásban címmel.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1584206280
[modified] => 1584195329
)
[title] => A biológiai növényvédelemről Nagydobronyban
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=7633&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 7633
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 7634
[image] => Array
(
[id] => 7634
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/nov1.jpg
[original_lng] => 94762
[original_w] => 1000
[original_h] => 521
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/nov1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/nov1-300x156.jpg
[width] => 300
[height] => 156
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/nov1-768x400.jpg
[width] => 768
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/nov1.jpg
[width] => 1000
[height] => 521
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/nov1.jpg
[width] => 1000
[height] => 521
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/nov1.jpg
[width] => 1000
[height] => 521
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/nov1.jpg
[width] => 1000
[height] => 521
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1584188129:5
[_thumbnail_id] => 7634
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 4434
[_hipstart_feed_include] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_2e576809a19c1cb77521ddf57ae25db2] =>
[_oembed_time_2e576809a19c1cb77521ddf57ae25db2] => 1625945876
[_oembed_165efe9785d7b6450c3e49d5e23ad0cf] =>
[_oembed_time_165efe9785d7b6450c3e49d5e23ad0cf] => 1635838646
[_oembed_8e78fe7862a3b68631144247a3050189] =>
[_oembed_time_8e78fe7862a3b68631144247a3050189] => 1692700585
[_oembed_36be042f48e3b2a6ffbc00306358dd85] =>
[_oembed_time_36be042f48e3b2a6ffbc00306358dd85] => 1696571920
[_oembed_e76e1687f4662c7625ca6473cfaca031] => {{unknown}}
[_oembed_553ecb7e067fda56083b7553918d3f45] => {{unknown}}
[_oembed_219586e6999b6faa0b909f23eab536da] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 31
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Kárpátalja
)
[tags] => Array
(
[0] => 3639
[1] => 3641
[2] => 3640
)
[tags_name] => Array
(
[0] => „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány
[1] => gazdálkodás
[2] => növényvédelem
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 3640
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 3640
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
növényvédelem (1 Oldal)
