Európának kétszer annyiba kerülne, ha engedne Oroszország követeléseinek az ukrajnai háború lezárásában, mint ha továbbra is támogatná Ukrajnát a győzelem elérésében – írja egy norvég jelentés. A kockázatelemző cég szakértői a 2026 és 2029 közötti politikai, védelmi, humanitárius és gazdasági terheket vizsgálták, és arra jutottak: egy orosz győzelem 1120–1630 milliárd eurós, míg egy orosz vereség 522–838 milliárd eurós költséget jelentene Európa számára.
A kutatók azért készítették el a jelentést, hogy segítsék a döntéshozókat mindkét lehetséges forgatókönyv következményeinek átlátásában.
Elemzésük két kimenetelt és azok Európa biztonsági igényeire, valamint védelmi kiadásaira gyakorolt hatását részletezi.
Mindkét esetben azzal számolnak, hogy Európa viselné a teher jelentős részét, kiegészülve Kanada és Japán hozzájárulásával. A szakértők azt is feltételezik, hogy az Egyesült Államok felhagyna Európa és Ukrajna közvetlen katonai támogatásával, ugyanakkor továbbra is fegyvereket értékesítene mindkét fél számára.
1. forgatókönyv: részleges orosz győzelem
Az első lehetőség azt fejtegeti, mennyibe kerül Európának és szövetségeseinek, ha Oroszország katonailag és politikailag is sikeresen semlegesíti Ukrajnát. A Kyiv Post által közölt jelentés szerint ez azt jelenti, hogy Oroszország döntő katonai sikereket ér el, elfoglalja a Dnyeper felé eső további területeket, és olyan békét kényszerít Ukrajnára, amely rendkívül hátrányos Kijev számára.
Ez a forgatókönyv Európának a GDP 1,5–2,5 százalékába kerülne, ezáltal mintegy 1630 milliárd eurót emésztene fel. Ebből
256 milliárd eurót kellene fordítani a balti és északi térség gyorsított újrafegyverzésére, valamint Ukrajna további támogatására;
emellett akár további 952 milliárd euróra lenne szükség a Nyugatra menekülő emberek ellátásának biztosítására.
A jelentés szerint Oroszország így „felszabaduló” katonai erőket irányíthatna a NATO balti és skandináv határai, illetve Fehéroroszország és Moldova felé. Ez akár „olyan konfrontációkhoz vezethetne, amelyek fenyegetik az általunk ismert Európát”.
Oroszország részleges győzelme esetén emellett 6–11 millió menekült indulhatna el Európa felé, ami évente akár 275 milliárd eurós kiadást jelenthet. A jelentés szerint „a legrosszabb esetben Ukrajna úgynevezett csődbe ment állammá válik”.
2. forgatókönyv: részleges ukrán győzelem
A második eshetőség azt tárgyalja, mennyibe kerülne Európának, ha képessé teszi Ukrajnát arra, hogy megállítsa az orosz támadásokat, és ismét korlátozott ellentámadásokat indíthatna. Ez a forgatókönyv feltételezi, hogy az ukrán hadsereg képes megállítani az orosz előrenyomulást, megerősíti a légvédelmet, és az ebből fakadó katonai sikerek nyomán Oroszország változtatna számításain, és tárgyalni akarna.
Ez Európának a GDP 0,9 százalékába, legfeljebb 838 milliárd euróba kerülne a következő négy évben – tehát nagyjából fele annyiba, mint egy orosz győzelem.
A jelentés kiemeli, hogy a befagyasztott orosz vagyonok elkobzása ezt az összeget csaknem a felére csökkentené.
Emellett ebben az esetben a kutatók szerint akár 1,5 millió menekült térne vissza Ukrajnába.
A szerzők úgy vélik: „A második forgatókönyv megváltoztathatja Oroszország költség-haszon számítását, és ez kínálhatja a legreálisabb utat egy olyan tárgyaláshoz, amely a háború végét hozhatja.”
Függetlenedés „a valóságtól eltávolodott” Egyesült Államoktól
A kutatók sürgetik, hogy Európa vegye saját kezébe a kezdeményezést a diplomáciai erőfeszítésekben, és dolgozzon ki egy olyan tervet, amely nem függ az Egyesült Államoktól. A szerzők szerint az Egyesült Államok 28 pontos béketerve azt mutatja, hogy Donald Trump és kormányzata nincs tisztában a valódi tét nagyságával, és félreérti, mire lenne szükség egy stabil Ukrajna és Európa biztosításához.
Javaslatuk szerint Európának ehelyett a Moszkvára gyakorolt katonai és gazdasági nyomás fokozására kellene összpontosítania. A jelentés végül leszögezi, nem látnak okot arra, hogy megbízzanak Vlagyimir Putyin orosz elnökben.
„Oroszország vezetése a háború egész ideje alatt soha nem mutatott jó szándékot, kompromisszumkészséget vagy valódi tárgyalási szándékot” – írták.
Az ukránok körülbelül fele (47%) 2024 májusában tartott attól, hogy az Egyesült Államok béke-megállapodást köthet Oroszországgal az ukrán kormány részvétele nélkül – közölte szerdán az rbc.ua hírportál a Nemzetközi Kapcsolatok Európai Tanácsa által frissen végzett felmérés adataira hivatkozva.
A jelentés szerint a megkérdezettek 49%-a nem tart a Washington és Moszkva közötti titkos tárgyalásoktól. Arra is kérték a válaszadókat, hogy válasszanak a szuverenitás megőrzése és a területek visszafoglalása között. Az adatok azt mutatták, hogy az opciót, miszerint „Ukrajna elveszíti a jelenleg megszállt területeinek egy részét, de továbbra is szuverén marad saját hadsereggel és a szövetségek, például az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás választásának szabadságával” a válaszadók 45% választotta.
„Ukrajna visszaszerzi a jelenleg megszállt területeit, de beleegyezik a demilitarizálásba, és semleges országgá válik, amely nem tud csatlakozni olyan szövetségekhez, mint az EU és a NATO” lehetőséget a válaszadók 26%-a választotta.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a Kijevi Nemzetközi Szociológiai (KMISZ) felmérése szerint az ukránok relatív többsége (49%) gondolta úgy, hogy a Nyugat továbbra is támogatja Ukrajnát. A 44%-uk azonban azt mondta, hogy a Nyugatnak elege van Ukrajnából, és gyenge a támogatottság.
A Gulfstream G650ER Business Jet which departed yesterday from Washington D.C. and is claimed to be owned by Steve Witkoff, Special Envoy to the Middle East and Close-Aide to U.S. President Trump, has entered Russian Airspace and is approaching Moscow. pic.twitter.com/yfAalcQ1YL
A U.S. Air Force C-37B VIP Passenger Jet which took off earlier today from Joint Base Andrews near Washington, likely carrying a Diplomatic Delegation, is currently preparing to land in Moscow. pic.twitter.com/IytNonGatV
Today, I held a meeting with almost everyone on our team who works on freeing prisoners and providing them with assistance. There were representatives from the Headquarters, the services involved in the exchanges, the Office team, and our people who were released from Russian… pic.twitter.com/qeTifLkU8L
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 28, 2025
A nyugati védelmi vállalatoknak két évre lesz szükségük ahhoz, hogy elegendő lőszert gyártsanak Ukrajna számára – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál a The Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az újság megjegyezte, hogy a nyugati országok kénytelenek növelni az Ukrajnába irányuló szállítmányokat saját védelmi arzenáljuk kiépítésével egyidejűleg. „A fegyvergyártók alapvető dilemmával élnek: békeidőben, amikor folyamatos szerződéskötésekre van szükségük, a politikusokat nem ösztönzik fegyverekre való költekezésre. Azonban instabil időszakokban a védelmi kiadások emelkednek, ami teljes rendelésállományt, de hosszú késéseket eredményez mivel a vállalatoknál hiányzik az ellátási lánc befejezéséhez szükséges szakképzett munkaerő” – áll a cikkben.
Ugyanakkor a lap hangsúlyozta, hogy a késések különösen fájdalmasak azok számára, akik a frontvonalban vannak. Az egyik vezető nyugati tisztségviselő azt mondta a kiadványnak, hogy két évbe telik, amíg a nyugati védelmi vállalatok elegendő lőszert gyártanak az ukrán katonák számára, hogy egálban legyenek a megszállókkal.
Ukraine has initiated an urgent UN Security Council meeting in response to Russia’s latest escalation of terror, which led to the killing of people and damage in Kyiv.
An emergency meeting of the UN Security Council under the agenda item “Maintenance of peace and security of…
A Kremlt gyakran kritizáló orosz sakknagymester egy Twitter-posztot tett közzé hétfőn, amelyben a Nyugatot bírálta az ukrajnai fegyverszállítások késedelme miatt.
„A szakértők tavaly nyáron közölték, mire lesz szükség ahhoz, hogy Ukrajna visszafoglalja a területeit: nagy hatótávolságú tüzérségre, harckocsikra és rengeteg lőszerre. A drónok és az F-16-os vadászgépek is felgyorsítanák a folyamatot.
Minek késlekednek annyit [a fegyverszállításokkal], miközben ártatlan ukránok halnak meg és Oroszország ismét felfegyverzi magát?” – tette fel a kérdést Garri Kaszparov.
Hozzáfűzte azt is, hogy a fegyverszállítások kérdése már a 2014-es ukrajnai harcok óta napirenden van, majd megkérdőjelezte, hogy az Egyesült Államok valóban akarja-e, hogy Ukrajna győzzön a háborúban, valamint hogy Európa még mindig bízik-e a putyini rezsimmel való kapcsolatok javulásában.
A késlekedés miatt elgondolkozom ezeken. Szüntessenek meg minden kapcsolatot. Küldjenek el minden fegyvert – írta.
This is not a rhetorical question; it hasn’t been since 2014. Does the United States really want Ukraine to win? Is Europe still hoping to reestablish ties with Putin‘s war criminal regime at some point? Delays make me wonder. Cut all ties. Send all weapons.
This is not a rhetorical question; it hasn’t been since 2014. Does the United States really want Ukraine to win? Is Europe still hoping to reestablish ties with Putin‘s war criminal regime at some point? Delays make me wonder. Cut all ties. Send all weapons.
Since there are several people asking for this video and many discussing it on Telegram and across social media channels, here is my latest episode of Russia Hates the Truth.
The russians and their supporters are gnashing their teeth as predicted.
This is not a rhetorical question; it hasn’t been since 2014. Does the United States really want Ukraine to win? Is Europe still hoping to reestablish ties with Putin‘s war criminal regime at some point? Delays make me wonder. Cut all ties. Send all weapons.
Miközben a Nyugat lélegzet elállítva figyeli az ukrajnai helyzetet és az esetleges orosz támadást, Közép- és Kelet-Európa országai elkezdték a felkészülést a humanitárius következményekre, amelyeket az orosz agresszió okozhat. És ezek közül az egyik egy újabb menekültválság lehet.
Ennek kapcsán Dana Spinant, az Európai Bizottság (EB) hivatalos képviselője a közelmúltban kijelentette, hogy az EB már elkezdte a készültségi tervek kidolgozását arra az esetre, ha az oroszok hadművelet indítanának Ukrajna ellen, és ezek egy része a migránsokkal kapcsolatos helyzet esetleges súlyosbodása. „Szorosan együttműködünk tagállamainkkal annak érdekében, hogy mindenkor biztosítsuk a szükséges operatív támogatást” – mondta Spinant február 14-én.
Mindnyájan tudjuk, Ukrajna nagyon szeretne az Európai Unióhoz csatlakozni, és bár ettől még eléggé messze vagyunk (ha egyáltalán megtörténik), az ukránok már most vízum nélkül utazhatnak Európába a biometrikus útlevél segítségével. Ukrajnának közös határszakasza van Lengyelországgal, Szlovákiával, Magyarországgal és Romániával. Ezért számos szakértő szerint, ha Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin mégis támadni mer, akkor ukrán menekültek egész „hadserege” keres majd biztonságot ezekben az országokban.
Emellett a „vasfüggöny” és a szovjet hatás emlékei még mindig nagyon élénken élnek az EU keleti szárnyán élő idős európai lakosban, ahol az emberek félnek elveszíteni azt a stabilitást, amely hatással lehet a gazdaságukra és migrációs hullámot okozhat.
Utoljára hasonló az 1990-es években volt tapasztalható, az egykori Jugoszlávia szétesése idején. De a szomszédos országok kormányai és városai (mint jó szomszédok – szerző) arra készülnek, hogy ha szükség van rá, fogadhassák a menekülteket.
Leginkább talán Lengyelország érzi át ukrán menekülthullám következményeit. „Kormányunknak fel kell készülnie a legrosszabb forgatókönyvre” – jelentette ki ennek kapcsán Maciej Wacik lengyel belügyminiszter-helyettes. „A Belügyminisztérium már megtett néhány lépést annak érdekében, hogy akár egymillió ember érkezésére is felkészüljünk.”
Magyarország is komoly intézkedéseket hoz. „Háború esetére is van cselekvési tervünk” – közölte múlt szombaton Orbán Viktor, az ország miniszterelnöke. Mint ismeretes, Orbán úr nagyon bízik abban, hogy nem lesz háború, mert arra senkinek sincs szüksége. Azt is tudjuk, hogy Magyarország mindig is segítette Ukrajnát több tucat válsághelyzetben, és minden bizonnyal készen áll arra, hogy ezt a jövőben megtegye.
Orbán Viktor miniszterelnök egyben kihangsúlyozta, hogy ha a konfliktus elmérgesedik, készen áll menekültek százezrei fogadására. „Emlékezzünk az 1990-es évekre, amikor emberek tízezrei érkeztek az egykori Jugoszlávia területeiről. Nem volt egyszerű – de Ukrajnából sokkal többen jöhetnek, talán a visszatérés reménye nélkül” – közölte Magyarország kormányfője.
Az Ukrajnával közös hosszú határszakasszal rendelkező Románia a múlt héten befejezte a cselekvési terv kidolgozását, számolt be Lucian Bode belügyminiszter: „Tudjuk, hogy Lengyelország 1 millió migráns befogadására készül. Készen áll-e Románia több százezer menekült befogadására egy kezelhetetlen hullám esetében? Több hipotézist is figyelembe vettünk… Jelenleg azt elemezzük, hogy hány menekülttábort tudunk létrehozni viszonylag rövid idő – 10, 12, 24 óra alatt. Elemezzük a határ menti régiókban meglévő telepítési lehetőségeket, de tárgyalunk a második szakaszról a szomszédos járásokkal és a harmadik szakaszról az egész országban”.
A szlovák védelmi miniszter közölte, hogy menekültek tízezrei jelenhetnek meg egy kisebb mértékű konfliktus esetében is. Az ország belügyminisztere, Roman Mikulec elmondta, a kormány a hadsereggel közösen készül fel a lehetséges forgatókönyvekre, és szorosan együttműködik az ukrán vezetéssel.
A balti államok – Litvánia, Lettország és Észtország – szintén közölték, hogy készen állnak menekülteket befogadni. A litván belügyminisztérium például a múlt héten azt közölte, hogy felkérte az önkormányzatokat, állítsák össze a megfizethető lakások listáját, hozzátéve, hogy arra számítanak, hogy a Lengyelországból és repülőgépekkel fognak érkezni. A lett belügyminisztérium pedig annak a lehetőségét fontolgatja, hogy az ország keleti határa mentén számos menekültközpontot hozzanak létre az okmányok nélküli ukránok elhelyezésére, közölte a BNS hírügynökség. A tervet a kormánynak kell jóváhagynia, de ezzel nem lesz probléma.
Minister @a_niedzielski, minister zdrowia ??Wiktor Laszko oraz ambasador ?? w ?? @Vasyl_Zvarych podczas odprawy samolotu z pacjentami z Ukrainy, którzy z Medevac Hub Jasionka trafią na leczenie do Norwegii i Holandii. Wkrótce kolejne tego typu loty. pic.twitter.com/N1hYJ8NiaM
This is not a rhetorical question; it hasn’t been since 2014. Does the United States really want Ukraine to win? Is Europe still hoping to reestablish ties with Putin‘s war criminal regime at some point? Delays make me wonder. Cut all ties. Send all weapons.
