Eddig összesen hat darab G-objektumot találtak a Kaliforniai Egyetem kutatói a Tejútrendszer közepén található szupermasszív fekete lyuk körül. Annyira furcsák, hogy külön csoport dolgozik azon, hogy be lehessen sorolni őket valahova.
Az már régóta közismert tudományos tény, hogy a Tejútrendszer középpontjában egy szupermasszív fekete lyuk található, a kutatók azonban most azt mondják, valami más furcsaság is van még ott. A csillagászok 2020-ban hat olyan új objektumot fedeztek fel a Sagittarius A* közelében, amihez foghatót eddig még sehol máshol nem láttak. Annyira különlegesek, hogy a tudósok új osztályt hoztak létre miattuk: ezek a G-objektumok – derül ki a Nature-ben minap megjelent publikációból.
A tanulmány szerint az első két objektum, a G1 és a G2 csaknem két évtizede keltette fel először a kutatók figyelmét. A pályájukat és a viselkedésüket tekintve arra jutottak, hogy 100 csillagászati egység méretű gázfelhők lehetnek. Ezek a fekete lyukhoz közel megnyúlnak, miközben port és gáz lövellnek a térbe.
Csakhogy a G1 és a G2 nem gázfelhőként viselkedett.
Andrea Ghez, a Kaliforniai Egyetem kutatója korábban mindezt úgy magyarázta, hogy az objektumok ugyan gázfelhőnek tűnnek, de úgy viselkednek, mint a csillagok.
Ghez csapatával együtt 20 éven át tanulmányozta a Tejútrendszer közepét, ennek köszönhetően pedig újabb G-objektumokra bukkantak: a G3-ra, a G4-re, a G5-re és a G6-ra.
Ezek a G1 és a G2 pályájától eltérő pályán mozognak, keringési idejük pedig 170–1600 év között alakul. A szakemberek nem tudják, hogy mik lehetnek ezek, ám Ghez szerint az, hogy a G2 2014-ben sértetlenül bukkant elő a periapszisból – vagyis a fekete lyukhoz legközelebb eső pályarészéből – igen árulkodó volt.
A kutatók szerint a magyarázatot a hatalmas kettős csillagok adhatják. Ezek a legtöbbször ártalmatlanul keringenek egymás körül, ám előfordulhat, hogy összeolvadnak. Ilyenkor hatalmas gáz- és porfelhőt hoznak létre, ami körülbelül 1 millió évig veszi körül az új csillagot.
Kérdés, hogy ha ilyen folyamatról lehet szó a G2 esetében, akkor mi a helyzet a további öt G-objektummal. A kutatók úgy vélik, hogy azok is lehetnek a bináris csillagok egyesülései. A galaxis középpontja körül nagyon sok a kettős csillag, a szupermasszív fekete lyuk pedig kellően erős ahhoz, hogy destabilizálja a pályájukat.
Ghez szerint mindez arra utalhat, hogy a csillagok egyesülése gyakrabban megtörténik, mint gondoltuk.
Hogy pontosan mik a G-objektumok, azt csak további megfigyeléssel és vizsgálattal lehet majd megállapítani.
[type] => post
[excerpt] => Eddig összesen hat darab G-objektumot találtak a Kaliforniai Egyetem kutatói a Tejútrendszer közepén található szupermasszív fekete lyuk körül. Annyira furcsák, hogy külön csoport dolgozik azon, hogy be lehessen sorolni őket valahova.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1688594460
[modified] => 1688526327
)
[title] => Találtak egy rejtélyes objektumot a Tejútrendszer közepén, ráadásul van még belőle további öt
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=153324&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 153324
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 153327
[image] => Array
(
[id] => 153327
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/ur.jpg
[original_lng] => 30430
[original_w] => 800
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/ur-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/ur-300x139.jpg
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/ur-768x355.jpg
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/ur.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/ur.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/ur.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/ur.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1688515528:12
[_thumbnail_id] => 153327
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1938
[_oembed_c88d6aedaa43db2665724296c6d63232] =>
[_oembed_time_c88d6aedaa43db2665724296c6d63232] => 1688515533
[_oembed_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] =>
[_oembed_time_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] => 1688515533
[_oembed_a5730e7559b9a60f8f510f4339beca01] =>
[_oembed_time_a5730e7559b9a60f8f510f4339beca01] => 1719705471
[_oembed_e9b17ba508e6f8c455068d5ed51b6d0b] =>
[_oembed_time_e9b17ba508e6f8c455068d5ed51b6d0b] => 1719705471
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 607097
[1] => 81556
[2] => 15144
)
[tags_name] => Array
(
[0] => G-objektum
[1] => objektum
[2] => Tejútrendszer
)
)
[1] => Array
(
[id] => 88328
[content] =>
Titokzatos jelenségre lettek figyelmesek az ausztrál Curtin Egyetem tudósai a világűr tanulmányozása közben. A szakemberek egy olyan objektumra bukkantak, ami 20 percenként felvillan – vagyis rádióhullámokat bocsát ki magából. Natasha Hurley-Walker, az egyetem Nemzetközi Rádiócsillagászati Kutatóközpontjának munkatársa szerint a dolog azért is kísérteties, mert még soha nem találkoztak olyan égitesttel, ami így viselkedik.
A kutatók a Nature hasábjain jelentették meg a felfedezésüket leíró publikációt, amelyben azt is leszögezik: bár a jel valóban furcsa, minden bizonnyal egy forgó objektumtól, nem pedig egy technológiailag fejlett civilizációtól származik.
A The Guardian beszámolója szerint a tudósok még 2018 elején észlelték az ismétlődő jeleket. A csapat úgy véli, hogy az objektum a lassan forgó neutroncsillagok új osztálya lehet, amely rendkívül erős mágneses mezővel rendelkezik. Mivel a jel a megfigyelés óta eltűnt, úgy vélik, hogy a villogás egy drámai, egyszeri eseményhez köthető, például egy csillagrengéshez.
A legvalószínűbb az, hogy a Földtől nagyjából 4000 fényévre – vagyis meglehetősen közel –, a Tejútrendszerben lévő objektum egy korábban már megjósolt, ám eddig még egyszer sem detektált égitest, egy ultrahosszú periódusú magnetár lehet. Ez egy nagyon lassan forgó neutroncsillag, ami a jelenleg ismert világegyetemben a legerősebb mágneses mezővel rendelkezik.
A kutatók számára a legnagyobb rejtély, hogy miért tudták észlelni a jelenséget. A neutroncsillagok ugyanis azok a csillagmaradványok, amelyek egy szupernóva-robbanás után hátramaradnak. A gyorsan forgó neutroncsillagok pulzárként viselkednek – ezek periodikusan bocsátanak ki jeleket magukból –, ám másodpercenként vagy milliszekundumonként villannak fel.
A neutroncsillagok az idő múlásával lassulnak, ám ha egy bizonyos szint alá esik a sebességük, elvileg nem szabadna őket látni. Emiatt nem értik, hogy egy magnetár hogyan volt képes még mindig annyi energiát kibocsátani magából, hogy látni lehetett. Hurley-Walker szerint az égitest valahogy sokkal hatékonyabban alakítja át a mágneses mezőt rádióhullámmá, mint bármi, amit eddig láttunk.
