Két végzős diák érte el a lehető legjobb eredményt az idei ukrán országos többtantárgyas vizsgán (NMT): mind a négy tantárgyból 200 pontot szereztek, így összesen 800 ponttal zárták a „megmérettetést” – közölte az Ukrán Oktatásminőségi Értékelési Központ.
Az idei fő vizsgaidőszakra több mint 354 ezer jelentkező regisztrált, közülük több mint 324 ezren vettek részt a május 20. és június 25. között lebonyolított vizsgákon. A résztvevők 85 százaléka sikeresen teljesítette a minimális követelményeket mind a négy tantárgyból.
Legalább egy tantárgyból 3671 vizsgázó ért el maximális, 200 pontos eredményt, 259-en két tantárgyból, míg 28-an három tantárgyból is hibátlan teljesítményt nyújtottak. A legtöbb kiemelkedő eredmény angol nyelvből, matematikából és Ukrajna történelméből született.
A vizsgázók 14,83 százaléka legalább egy tantárgyból nem érte el a minimális ponthatárt. Az oktatási központ hangsúlyozta, hogy az adatok még nem véglegesek, mivel az NMT pótvizsga-időszaka még hátravan. Az idei felmérés szerint a legnépszerűbb választható tantárgy az angol nyelv volt, amelyet a jelentkezők közel egyharmada választott.
Június 17–19. között a Beregszászi kistérség négy településén – Orosziban, Csetfalván,Haláboron és Mezőgecsében – tartottak lakossági fórumokat. A találkozók középpontjában a kis létszámú oktatási intézmények helyzete, valamint azok esetleges átszervezése állt.
A fórumokra az érintett intézményekben – a Mezőgecsei Kajdy Lajos Gimnáziumban, az Oroszi, a Csetfalvai, valamint a Halábori Gimnáziumban – került sor. A találkozók fókuszában az elmúlt években tapasztalható társadalmi hatások miatt, a demográfiai csökkenés következtében több intézményben jelentősen visszaesett a tanulói létszám problémája állt, ami komoly kihívások elé állítja az önkormányzatot és az oktatási rendszert.
Babják Edit, a Beregszászi Városi Tanács Oktatási és Kulturális Osztályának vezetője a mezőgecsei fórumot követően foglalta össze hetilapunknak az eszemecserék eredményeit: „Négy településen került sor a lakossági fórumokra. Volt lehetőség találkozni pedagógusokkal, szülőkkel, képviselőkkel, elöljárókkal. Ez egy nagyon fájó kérdés minden településen. Mindenki érzi, hogy csökken a lakosságnak a száma, és ezzel párhuzamosan az iskolások száma is. Azt beszéltük meg, hogy milyen intézkedéseket kellene hozni abban az esetben, hogy ha az iskolában lecsökkent minimálisra – tehát 45 alá – a tanulóknak a létszáma, mi biztosítja a leginkább a gyerek fejlődését. Próbálunk kidolgozni egy fenntartható iskolarendszert a Beregszászi kistérségben, amely biztosítja minden gyereknek a fejlődését. A helyzet hasonló minden településen, de mégis más és más. Például Orosziban a lakossági fórumon kiderült, hogy a szülők részéről sok aggály felmerült, mert Oroszi messze van a várostól. A legtöbb szülő, hogyha iskolát váltanának a gyerekek, egy városi intézményt választana. Holott lehetőség lenne például a gyerekeket Csetfalván vagy Benében taníttatni, de ők be szeretnének jönni a városba, és hosszú a beutazási idő. Haláboron jelen pillanatban megvan a bűvös 45 szám, és ott bizakodók, optimisták. Reménykedünk, hogy a jövőben is meglesz a megfelelő gyereklétszám. Gecsében talán a legkönnyebb a helyzet, mert nincs messze a város.”
Babják Edit hangsúlyozta, hogy a tanügyi osztály egyelőre csak javaslatokat fogalmaz meg, a végső döntést a Beregszászi Városi Tanács hozza majd meg. Hozzátette: a pontos tanulói létszámok csak szeptember 1-jére lesznek ismertek, ezért elhamarkodott döntésekre nem kerül sor.
A Beregszászi kistérség oktatási osztályának vezetője az interjúban hozzátette: „A kialakult helyzeten tudna javítani az, hogyha megjelenne az ukrán törvénykezésben vagy a költségvetésben egy úgynevezett pozitív diszkrimináció, mert köztudott, hogy azok a kistérségek, ahol két nyelven biztosítjuk az oktatásokat, ez az oktatási rendszer sokkal drágább. Ha volna bizonyos pozitív diszkrimináció, olyan támogatás, amely lehetőséget adna, hogy mindenkinek tudjuk biztosítani az anyanyelvű oktatást, akkor ez sokat javítana a helyzeten.”
A mezőgecsei fórum során nemcsak konkrét számadatokkal ismerkedtek meg a jelenlévők, de Babják Editet követően felszólalt Mester András, a település elöljárója és Kampó Ildikó, a Beregszászi Zrínyi Ilona Líceum igazgatója is.
Mester András elöljáró elmondta: a fórumon világossá vált, hogy az iskola helyzete rendkívül nehéz. „Szembesültünk a mezőgecsei iskola jelenlegi helyzetével. Az oktatási osztály ismertette a tanulói létszámot és az intézmény fenntartásának költségeit. A felső tagozaton mindössze két évfolyamon van osztály, és egyelőre nem látható, hogy a következő években elegendő gyermek érkezne ezek pótlására. Az alsóbb évfolyamokon és az óvodában is alacsony a létszám. Kérdéses, hogyan oldjuk meg a logisztikát, hogy ha be kell zárni a felső osztályokat, s emiatt a gecsei gimnáziumot elemi iskolává kell átminősíteni, akkor gördülékeny legyen a gyerekeknek a környező településekre való utaztatása, akár Beregszászba, a Zrínyi-középiskolába, akár Nagymuzsalyba. Gyakorlatilag itt nincs más lehetőség, mint elgondolkodni azon, hogy mi lesz az iskolával, fenntartja a továbbiakban is az önkormányzat vagy nem. De mindenképpen szem előtt kell tartanunk azt, hogy a szülőknek ne okozzon problémát az, hogy a gyerekek hogyan jutnak el az iskolába, ha Mezőgecsében nem lesz lehetőség, hogy az iskola tovább működjön.”
Felszólalásában Mester András kérte, hogy az esetlegesen felszabaduló ingatlanok ne váljanak elhagyatottá: „A kistérségnek mindenféleképpen el kell azon gondolkodni, hogy ha átminősítenek bizonyos iskolákat, az ott lévő ingatlanokkal valamit kezdeni kell, tehát nem lehet a település központjában romhalmazokat hagyni, hasznosítani kell az épületeket: át lehet alakítani nyári táboroztatásra, vagy akár öregek otthonát létrehozni. Ezzel megoldódhatna az a probléma is, hogy ha adott esetben egy intézményből munkásokat kell elbocsátani, azoknak utána munkát tudnánk adni.”
Külön szólt Mester András a KMKSZ szerepéről is. Mint mondta, a szövetség képviselői minden esetben a helyi közösségek akaratát kívánják képviselni. A KMKSZ frakciója a Beregszászi kistérségben mindig a közösség érdekeit tartja szem előtt. „Ha egy település ragaszkodik iskolája megtartásához, azt támogatni fogjuk. Ugyanakkor vannak olyan helyzetek, amikor a demográfiai folyamatok miatt felelős döntéseket kell hozni. Mezőgecsében nem szabad a problémát tovább halogatni, de csak olyan megoldás fogadható el, amely nem sérti a helyi családok és gyermekek érdekeit” – fogalmazott.
A lakossági fórumok lezárultak, a végleges döntések azonban várhatóan csak később születnek meg.
Június 17-én a Beregszászi kistérség két településén, Orosziban és Csetfalván tartottak lakossági fórumokat, amelyek középpontjában a kislétszámú oktatási intézmények jelenlegi helyzete és jövőbeni működése állt. A rendezvények célja az volt, hogy teret biztosítsanak a nyílt párbeszédnek az érintett közösségek és a döntéshozók között.
A találkozókon szülők, pedagógusok, önkormányzati képviselők és helyi vezetők vettek részt, akik közösen tekintették át az esetleges átszervezések várható hatásait, valamint az oktatási intézmények hosszú távú működésével kapcsolatos lehetőségeket és kihívásokat.
A fórumokon elhangzott, hogy az elmúlt évek társadalmi és demográfiai változásai miatt több intézményben jelentősen csökkent a tanulói létszám. Ez komoly kihívás elé állítja az önkormányzatot, hiszen 2025. szeptember 1-jétől az állami támogatás már nem biztosított azon általános intézmények számára, ahol a tanulók száma 45 fő alá csökken. 2026-tól további létszámhatárok is életbe lépnek az intézménytípusoktól függően.
Babják Edit, a Beregszászi kistérség oktatási osztályának vezetője tartotta a községekben a fórumokat. Hangsúlyozta: ez minden érintett településen érzékeny kérdés. A cél egy olyan fenntartható iskolarendszer kialakítása, amely a gyermekek fejlődését és a minőségi oktatáshoz való hozzáférést is biztosítja. Az átszervezés mellett szólhatnak a kedvezőbb pedagógiai feltételek, a nagyobb tanulói közösségek és a helyi költségvetés megtakarítása, ugyanakkor komoly kihívást jelent a gyermekek utaztatása, pszichológiai alkalmazkodása, valamint a pedagógusok munkahelyének bizonytalanná válása, ami ebben a nehéz időben különösen fontos.
Orosziban a szülők különösen a hosszú beutazási idő és a speciális ellátást igénylő gyermekek helyzete miatt fejezték ki aggodalmukat. Többen hangsúlyozták, hogy szeretnék megőrizni a helyi iskola működését, hiszen az intézmény nemcsak oktatási, hanem közösségi szerepet is betölt a település életében.
A fórum során több javaslat is elhangzott. Egyes résztvevők arra hívták fel a figyelmet, hogy érdemes lenne átfogóan megvizsgálni az iskolák fenntartására fordított összegek gazdasági hatását is. Véleményük szerint a működésre fordított források egy része adók, helyi vásárlások és egyéb bevételek formájában visszakerülhet a kistérséghez, így a fenntartási költségek megítélésénél ezt is figyelembe kellene venni.
Többen arra is rámutattak, hogy az oktatási intézmények megszűnése vagy elemi iskolává történő visszaminősítése túlmutat a pusztán gazdasági szempontokon. A jelenlévők szerint a háborús időszakban különösen fontos kérdés, hogy milyen jövőképet tudnak kínálni a helyben maradó családok számára. Megfogalmazódott az a vélemény is, hogy ha egy település elveszíti iskoláját és ezzel együtt több munkahelyet is, az tovább gyorsíthatja az elvándorlást. Többen hangsúlyozták, hogy a kárpátaljai magyar közösség megmaradása szempontjából is kiemelt jelentőségű a helyi oktatási intézmények működésének megőrzése.
Csetfalván jelenleg 50 tanuló van az iskolában, így az intézmény egyelőre nem tartozik a legveszélyeztetettebbek közé, de a pontos tanulói létszámok szeptember 1-jére válnak ismertté.
Babják Edit kiemelte, hogy a tanügyi osztály jelenleg csak javaslatokat fogalmaz meg, a végső döntést a Beregszászi Városi Tanács hozza majd meg.
Norvégia szinte teljes tilalmat vezet be a generatív mesterségesintelligencia-eszközök használatára az általános iskolákban, miközben a középfokú oktatási intézményekben is csak szigorú feltételek mellett használhatóak majd ezek a szolgáltatások.
Jonas Gahr Stoere, norvég miniszterelnök szerint az intézkedésre azért van szükség, mert a tanulmányi teszteredmények az elmúlt években romlottak, ami a kormány szerint összefüggésben áll a gyors és sokkszerű digitális átalakulással.
Néhány éve kezdődött az iskolai szigor
A norvég kormány már 2024-ben megkezdte a digitális eszközök használatának korlátozását az oktatási intézményekben, amikor kitiltotta az okostelefonokat az iskolákból. Ezzel egyidejűleg a tanárok szélesebb jogköröket kaptak a tantermi fegyelem fenntartása érdekében.
A mesterséges intelligencia használata növeli annak kockázatát, hogy a fiatalabb gyermekek kihagyják az oktatásuk fontos lépcsőfokait − mondta Jonas Gahr Stoere pénteki sajtótájékoztatóján, majd azt is hozzátette, hogy az a legfontosabb, hogy a fiatalok megtanuljanak írni, olvasni és számolni.
Az új szabályok augusztus végétől, a 2026/2027-es tanév kezdetétől érvényesek.
Korcsoportonként eltérő szigor
Az új szabályozás értelmében az elsőtől a hetedik osztályig egyáltalán nem lehet majd használni a mesterséges intelligencia alapú eszközöket és applikációkat, míg a felsőbb tagozatokban tanuló diákok – amely Norvégiában a nyolcadik és tizedik közötti osztályoknak felel meg – csak szigorú tanári felügyelet mellett vonhatják be tanulmányaikba a digitális asszisztenseket. Tizedik osztály felett pedig már az lesz a cél, hogy a fiatalok képesek legyenek megfelelően elsajátítani az AI használatát és azt képesek legyenek később, felsőfokú tanulmányaik során hasznosítani.
Ez a fajta felosztás azt jelenti, hogy a 6 és 13 év közötti korosztály egyáltalán nem, a 14 és 16 közöttiek pedig szigorú kontroll mellett alkalmazhatják a mesterséges intelligenciát, míg a 17 és 19 év közötti korcsoport megkezdheti az eszközök teljes bevonását a tantermi munkába.
A rendszer tehát szigorú, azonban célja nem a teljes tiltás, sokkal inkább a megfelelő használatra történő oktatás.
De-digitalizáció a norvég iskolákban
A norvég oktatási rendszer már az 1990-es évektől kezdve használja a számítógépeket és digitális megoldásokat az iskolákban, 2010-től, amikor megjelentek az első táblagépek, pedig igazi digitális forradalom kezdődött. Ez a folyamat csökkentette a könyvhasználatot, valamint kéziratok alkalmazását.
A kormány úgy tűnik ezen a trenden is fordítani kíván, mivel a pénteki közleményből az is kiderült, hogy hamarosan egy törvényjavaslat érkezik, amely különböző finanszírozások által a könyvek tantermi használatát támogatja majd.
A norvég döntéshozók áprilisban már azt is bejelentették, hogy valószínűleg 16 éves korig teljesen megtiltaná a közösségimédia-platformok használatát a gyermekeknek, ezzel követve az ausztrál példát. Ennek célja a fiatalok elektronikus eszközhasználatának visszaszorítása.
Az ukrán Egészségügyi Minisztérium pontosította a gyermekek oktatási intézményekbe járásának szabályait azokban az esetekben, amikor nem kapták meg a kötelező védőoltásokat. A minisztérium szerint a közösségi médiában terjedő hírek a teljes tiltásról eltúlzottak.
A vita alapját egy, a parlament elé terjesztett új törvényjavaslat adta, amely a fertőző betegségekről szóló, még 2000-ben elfogadott jogszabály korszerűsítését célozza. Ihor Kuzin országos tisztifőorvos szerint a tervezet nem vezet be szigorúbb általános korlátozásokat, hanem az elavult szabályokat igazítja a jelenlegi előírásokhoz és az európai normákhoz.
A minisztérium hangsúlyozta: nincs szó arról, hogy a be nem oltott gyermekeket automatikusan kitiltanák az iskolákból, óvodákból vagy egyetemekről. Ugyanakkor járványügyi veszélyhelyzetben – például kanyarójárvány vagy magas influenzás megbetegedési arány esetén – az intézmények ideiglenesen korlátozhatják a személyes jelenlétet.
Az ilyen döntéseket az intézmény vezetője hozhatja meg, de a gyermek számára alternatív oktatási lehetőséget kell biztosítani, például távoktatást vagy egyéni tanrendet. Kivételt jelentenek azok a gyerekek is, akiknél orvos által igazolt egészségügyi ok miatt nem adható be az oltás.
Az ukrán hatóságok szerint az ilyen intézkedések nem sértik az alapvető jogokat. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2021-ben kimondta, hogy a gyermekintézmények látogatásához kapcsolódó oltási követelmények bizonyos feltételek mellett elfogadhatók.
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán Egészségügyi Minisztérium pontosította a gyermekek oktatási intézményekbe járásának szabályait azokban az esetekben, amikor nem kapták meg a kötelező védőoltásokat. A minisztérium szerint a közösségi médiában terjedő hírek a teljes tiltás...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1781950260
[modified] => 1781884058
)
[title] => Nem tiltják ki az iskolából a be nem oltott gyerekeket
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=287916&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 287916
[uk] => 287865
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 287866
[image] => Array
(
[id] => 287866
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-226.png
[original_lng] => 442590
[original_w] => 650
[original_h] => 420
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-226-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-226-300x194.png
[width] => 300
[height] => 194
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-226.png
[width] => 650
[height] => 420
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-226.png
[width] => 650
[height] => 420
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-226.png
[width] => 650
[height] => 420
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-226.png
[width] => 650
[height] => 420
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-226.png
[width] => 650
[height] => 420
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1781873258:5
[_thumbnail_id] => 287866
[_edit_last] => 5
[views_count] => 782
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 997563968001
[_oembed_bea99c46b6447bda759e372790791c2c] =>
[_oembed_time_bea99c46b6447bda759e372790791c2c] => 1781939522
[_oembed_9a9612eaae1b5f0f62e0afa63f7cfb5c] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 594
[2] => 49
[3] => 600
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Egészség
[2] => Hírek
[3] => Oktatás
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 4192
[1] => 249
[2] => 60711
[3] => 297
[4] => 2010483
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Egészségügyi Minisztérium
[1] => Iskola
[2] => kötelező védőoltás
[3] => oktatás
[4] => oltatlan gyerekek
)
)
[5] => Array
(
[id] => 285573
[content] =>
Ukrajnában 113 föld alatti iskola építése folyik a gyermekek biztonságos oktatása érdekében, ezen létesítmények nagy részét a tervek szerint az új tanév kezdete előtt üzembe helyezik – jelentette ki Okszen Liszovij oktatási és tudományos miniszter a Szabadság Rádiónak adott interjújában, számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszter elmondta, hogy a munka egy napra sem áll meg. Jelenleg az iskolák a készültség különböző szakaszaiban vannak, és a létesítmények több mint 60 százalékának szeptember 1-jére teljesen készen kell állnia. Ez lehetővé teszi, hogy a diákok biztonságos körülmények között térhessenek vissza az iskolapadba. Több mint 100 föld alatti iskola fogad már diákokat országszerte. A közelmúltban hivatalosan is mintegy száz további intézményt kezdtek meg működni.
A minisztérium emellett mintegy 100 000 gyermek föld alatti oktatásának biztosítását is tervezi. Ez a szám nem végleges, és folyamatosan változik a fronthelyzettől és a népességvándorlástól függően. Egy kis közösség számára egyetlen minőségi iskola is életmentő lehet – jegyezte meg a tárcavezető. Felmerül azonban egy másik probléma is – a diákok biztonságos eljuttatása a tanulási helyükre.
Okszen Liszovij a logisztika összetettségét magyarázta: „A kérdés az, hogy milyen eszközöket használ az ellenség. Adunk az iskolának egy vagy több buszt, ez a program működik nálunk, de néha problémák adódnak a gyerekek szállításával a biztonsági tényezők miatt.” Egyúttal arról biztosított, hogy az állam továbbra is vásárolja az iskolabuszokat, a program továbbra is aktív, és az iskolák egy vagy több járművet kapnak a gyermekek szállításához.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajnában 113 föld alatti iskola építése folyik a gyermekek biztonságos oktatása érdekében, ezen létesítmények nagy részét a tervek szerint az új tanév kezdete előtt üzembe helyezik – jelentette ki Okszen Liszovij.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1780249620
[modified] => 1780241353
)
[title] => Ukrajnában több mint 110 föld alatti iskola épül – oktatási miniszter
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=285573&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 285573
[uk] => 285541
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 285574
[image] => Array
(
[id] => 285574
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/idkola-diakok-tanulas.jpg
[original_lng] => 54386
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/idkola-diakok-tanulas-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/idkola-diakok-tanulas-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/idkola-diakok-tanulas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/idkola-diakok-tanulas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/idkola-diakok-tanulas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/idkola-diakok-tanulas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/idkola-diakok-tanulas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1780230554:12
[_thumbnail_id] => 285574
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1353
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_bea99c46b6447bda759e372790791c2c] =>
[_oembed_time_bea99c46b6447bda759e372790791c2c] => 1780230488
[_algolia_sync] => 107020443000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 4000
[2] => 41
[3] => 83882
[4] => 11
[5] => 600
[6] => 592
[7] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Kiemelt téma
[5] => Oktatás
[6] => Társadalom
[7] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 3976615
[1] => 3976614
[2] => 297
[3] => 410753
)
[tags_name] => Array
(
[0] => biztonságos oktatás
[1] => föld alatti iskolák
[2] => oktatás
[3] => orosz támadások
)
)
[6] => Array
(
[id] => 281146
[content] =>
Ukrajnában a 2025/2026-os tanév hivatalosan 2026. június 30-ig tart, azonban a júniusi oktatás rugalmas formában zajlik majd.
A Miniszteri Kabinet 1003-as rendelete szerint ez a végső határidő a tanév lezárására a hadiállapot idején. Ugyanakkor minden iskola maga dönthet a tanév pontos befejezéséről és a vakáció kezdetéről, figyelembe véve a biztonsági helyzetet és a tanterv teljesítését.
A júniusi időszakban nem feltétlenül hagyományos tanórák lesznek: az iskolák szervezhetnek konzultációkat, projektnapokat, kirándulásokat vagy felzárkóztató foglalkozásokat is. A jogszabályok szerint az éves szünidő nem lehet rövidebb 30 napnál, a nyári szünet sok helyen már június elején megkezdődik.
Együttműködési megállapodást kötött Donyeck és Kárpátalja megye. A dokumentum a belső menekültek támogatását, az oktatás fejlesztését, valamint az áttelepített oktatási intézmények és vállalkozások integrációját irányozza elő. A szándéknyilatkozat a további együttműködés keretdokumentuma lesz. A tervek megvalósítása nemcsak az otthonukat elhagyni kényszerült emberek támogatását teszi lehetővé, de a régió gazdasági potenciáljának erősítését is.
Ukrajnában az elmúlt 10 évben a 30 év alatti tanárok száma a felére csökkent, annak ellenére, hogy az állam évente 10 000 okleveles tanárt bocsát ki, túlnyomó többségük nem az iskolákban helyezkedik – jelentette ki szombaton Szerhij Babak, a Legfelső Tanács oktatási, tudományos és innovációs bizottságának elnöke az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Babak elmondta, a fiatal oktatók helyzete kritikus fontosságú az oktatás fennmaradása szempontjából. Kollégáival elemezte, hogyan változott a különböző korú tanárok száma. „Az elmúlt 10 évben a 30 év alatti tanárok száma a felére csökkent. Nem ők lépnek be a pályára. Minden évben 10 000 pedagógiai végzettségű, egyetemen végzett hallgatót rendelünk és bocsátunk ki. Átlagosan valamivel kevesebb, mint 20%-uk jut el a pályára. 8000 végzett pedagógus nem tanárként helyezkedik el, hanem más munkakörben. Ez kritikus jelentőségű számunkra” – jegyezte meg.
A honatya hangsúlyozta, hogy a 10 000 új szakember nem a plafonról vett szám, hanem az, hogy évente ennyi emberre van szükség ahhoz, hogy stabil tanárlétszám legyen az országban. Szerinte ezt a problémát csak bérreformmal lehet megoldani. Meggyőződését fejezte ki, hogy a bérreformmal oldható meg a fiatal tanárok kérdése.
„Miért írt elő egykor a törvény három bérminimumot? Ez egy fiatal tanár számára három bérminimum. Fontos, hogy egy fiatal tanár az egyetem után el tudjon helyezkedni az első munkahelyén, és tisztességes fizetést kapjon. Három bérminimum majdnem 25 ezer hrivnya, mikor az országos átlagfizetés most 27 ezer. Ez valami, amivel érdemes elkezdeni. És a tapasztalatszerzéssel egyre többet kapnának, akár 40-50 ezerig. És ezt követeltük a kormánytól, és ezt követeltük az elmúlt négy hónapban is” – hangsúlyozta a bizottság elnöke.
A parlamenti elnök felhívta a figyelmet a nemzetközi tapasztalatokra is, hivatkozva az OECD tanulmányaira, amelyek megerősítik a tanári fizetések szintje és az oktatás minősége közötti közvetlen összefüggést. Ez a tanulmány arra utal, hogy a fiatal tanárok fizetésének az országos átlaghoz közeli emelése pozitív hatással van az oktatás minőségére, mivel fiatal, motivált tanárokat vonz, akik modern módon tanítanak.
„Az iskoláinkban a tanárok átlagéletkora most 47-48 év. Pontosan ez az átlagéletkor, vagyis vannak fiatalok az egyetem után, és vannak 70 év felettiek is. És objektív okokból fogunk szakembereket veszíteni: az idősebbek elhagyják a pályát, de a fiatalok nem jönnek” – összegezte Szerhij Babak.
Az ukrán parlament a Telegramon közzétette, hogy az államfő aláírta az állampolgárok nemzeti ellenállásra való felkészítésének egyes kérdéseiről szóló törvényt.
Az ukrán parlament a Telegramon közzétette, hogy az államfő aláírta az állampolgárok nemzeti ellenállásra való felkészítésének egyes kérdéseiről szóló törvényt. Az UNIAN hírügynökség ismertetése szerint a jogszabály értelmében ezentúl az ukrán iskolások és egyetemisták – nemtől függetlenül – „a nemzeti ellenállás alapjai” nevű tantárgyat fogják tanulni, amelynek keretében a többi között lőfegyverek használatát is elsajátítják.
Eközben a Donyeck megyei, orosz ellenőrzés alá került Mariupol városi tanácsa nyilvánosságra hozta, hogy az orosz hadsereg katonai képzésében való részvételre kötelezik a diákokat, és rejtett mozgósítást hajtanak végre körükben. A városvezetés fotókat is közzétett közösségi oldalán a kiképzésekről.
„A gyerekeket fegyverhasználatra tanítják, taktikai foglalkozásokat, katonai felvonulásokat tartanak, amelyen Oroszország iránti hűségesküt tetetnek velük. Mariupolban a militarizáció már az iskolákban elkezdődik, a »Junarmija« (Ifjú Hadsereg) nevű szervezeten keresztül. 2019 és 2025 között mintegy hatezer, 6 és 18 év közötti ukrán gyermeket vontak be ebbe a mozgalomba” – áll a közleményben, amely szerint már olyan eseteket is rögzítettek, amikor az ilyen képzésen átesett fiatalok nagykorúvá válásuk után beléptek az orosz fegyveres erőkbe, és részt vettek az Ukrajna elleni harci cselekményekben.
