Megérkezett Jemen partjaihoz vasárnap az ENSZ Nautica nevű tankhajója, amelyre a tervek szerint áttöltik az Arab-félsziget déli csücskénél rozsdásodó, Safer nevű tankerből az 1,14 millió hordónyi olajat, megakadályozandó egy környezeti katasztrófát.
A világszervezet tájékoztatása szerint az áttöltés már a napokban megkezdődhet, és előreláthatólag három hetet vesz majd igénybe.
Mohammed Mudavi ENSZ-projektvezető szerint nagyon nagy a katasztrófa kockázata, de a projekt lezárásával remélhetőleg elhárul. Mint mondta, a munkálatokat nehezíti a tikkasztó hőség, az elöregedett vezetékek és a környező vizekben telepített tengeri aknák.
A világszervezet tisztségviselői régóta figyelmeztettek arra, hogy ha az 1976-ban gyártott hajó léket kap vagy felrobban, akkor az négyszer akkora környezetszennyezést okoz, mint az Exxon Valdez 1989-es katasztrófája Alaszkánál.
A Hodeida kikötőjénél horgonyzó tanker közel tíz éve, a jemeni polgárháború 2014-es kirobbanása óta nem esett át karbantartáson. Egy nagyszabású olajszivárgás ökológiai katasztrófát okozna, amely tönkretenné a helyi halászokat, és a létfontosságú kikötők és sótalanító üzemek bezáratását eredményezné.
Az ENSZ azért vásárolta meg márciusban a Nauticát, hogy elejét vegye egy ilyen olajszennyezésnek. A művelet a világszervezet közlése szerint több mint 140 millió dollárba kerül. Az esetleges olajszivárgás esetén a tisztítási munkálatok költségeit ugyanakkor mintegy 20 milliárd dollárra becsülik.
The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
A Kosova és Virjovcsina folyókban Herszon megye területén olajtermékeket fedeztek fel. A hírt a megyei katonai adminisztráció közölte.
A folyókat az Állami Környezetvédelmi Felügyelőség szakemberei vizsgálták meg. Az eredmények alapján az oldott oxigénszint megfelel a normáknak, azonban kőolajat fedeztek fel a folyók vízeiben.
Ismét a nyílt vizekre küldte Ankara az Oruç Reis török kutatóhajót, amely augusztusban és szeptemberben energetikai feltárást végzett a Földközi-tenger keleti medencéjében – jelentették be a török fővárosban.
A hajó korábbi útja heves tiltakozást váltott ki Görögországban és a térségben, várhatóan most sem lesz másként. A Navtex tengerészeti hírportálon keresztül közzétett török bejelentés szerint az Oruç Reis ma futott ki, és október 22-ig abban az övezetben fog tartózkodni, ahol már korábban is végzett méréseket, beleértve a Kastellorizo nevű görög szigettől délre eső területet. A kutatóhajóhoz Kastellorizo térségében másik két hajó – az Ataman és a Cengiz Han – is csatlakozik.
Athén és Ankara között komoly feszültséget váltott ki az, hogy a hajó az említett görög sziget térségében, a török partoktól két kilométerre egy olyan területen tevékenykedett, amely feltehetően földgázban gazdag. A hajó augusztus 10-től szeptember közepéig végzett feltárásokat a Földközi-tengeren, amelynek során hadihajók kísérték. Útját Görögország élesen bírálta, akárcsak a szankciókat kilátásba helyező Európai Unió. Athén szerint az Oruç Reis olyan vizeken végezett feltárást, amelyeket Görögország saját különleges gazdasági övezetének tart. Ankara akkor azt mondta, a kutatóhajó a szeizmikus tevékenységet vizsgálja.
Miután az Oruç Reis szeptember közepén visszatért Törökországba, mindenki azt hitte, vége a politikai feszültségnek.
Ezt erősítette Recep Tayyip Erdoğan török elnök akkori kijelentése is, amely szerint ad még egy esélyt a vitás kérdés diplomáciai rendezésére. Ugyanakkor török tisztviselők azt közölték, hogy a hajó tervezett karbantartásra érkezett vissza, s amint ezzel végeztek, visszatér a tengerre.
Az elmúlt években több part menti ország, így Görögország, Ciprus, Törökország, Egyiptom és Izrael is szemet vetett a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett, nagy kiterjedésű földgázmezőre. A törökök számos feltáró fúrást végeztek, amivel kiváltották a térség országainak haragját. Az Európai Unió állásfoglalása szerint ezek a kutatások sértik a nemzetközi jogot. Új remény ébredt a rendezésre, amikor két héttel ezelőtt a NATO kezdeményezésére Athén és Ankara beleegyezett egy konfliktuskezelő mechanizmus létrehozásába. Később a török és a görög külügyminiszter találkozott is egy pozsonyi biztonsági konferencia alkalmával.
Az Európai Unió október eleji csúcsértekezletén Brüsszel szankciókkal fenyegette meg Törökországot, amennyiben nem hagy fel „az illegális energiafeltárással” a Ciprus és Görögország által maguknak követelt vizeken. Heiko Maas német külügyminiszter szerdára tervezett ankarai látogatásán valószínűleg ismét terítékre kerül a téma.