Tavaly az államnyelvvédelmi Ombudsman 2888 panaszbejelentést kapott, és a szankciók száma is nőtt, miközben egyre több állami tisztviselő beszél oroszul – közölte kedden Olena Ivanovszka államnyelvvédelmi biztos, számolt be az rbc.ua hírportál a Media Center Ukrainere hivatkozva.
A jelentés szerint az ombudsman elmondta, hogy a legtöbb szabálysértést – 26%-ot – az online képviseleti irodákban, 19%-ot a feliratok és reklámok terén, a harmadik helyen pedig – 18%-kal – a szolgáltatási szektorban jegyezték fel. „A panaszok benyújtásának minősége is emelkedett, és a nyelvi szabálysértésekkel kapcsolatos közigazgatási ügyek elbírálása is aktívabbá vált +63%-kal. A szankciók száma is nőtt. Összesen 706 szankciót alkalmaztak – 57,2%-ot –, ezek figyelmeztetések voltak, és 95 esetben bírságot szabtak ki” – mutatott rá.
Ivanovszka hozzátette, hogy a tavalyi évhez képest a kormánytisztviselők elkezdtek többet kommunikálni oroszul. „Ez annak köszönhető, hogy a tisztviselők a nyilvános kommunikációban nem állami nyelvet használnak. De a demokrácia szempontjából pozitívan értékelem ezt, a polgárok már nem bocsátják meg a tisztviselőknek a hivatali hanyagságot” – jegyezte meg. Emellett hangsúlyozta a bírságok összege emelésének szükségességét.
A közigazgatási szabálysértési törvénykönyv szerint a következő szankciók vonatkoznak az államnyelv használatáról szóló törvény követelményeinek be nem tartása esetén: első szabálysértés: figyelmeztetés vagy 3400 és 5100 hrivnya közötti pénzbírság. Ismételt szabálysértés (egy éven belül): 8500 és 11 900 hrivnya közötti pénzbírság.
Ukrajnában jelentősen megemelhetik a nyelvtörvény megsértéséért járó bírságokat a hatékonyság hiánya miatt – mondta Olena Ivanovszka, az állami nyelv védelméért felelős megbízott.
Elmondása szerint a jelenlegi szankciók nem befolyásolják a rendszeres jogsértőket, és nem ösztönzik őket a nyelvtörvény betartására. Ivanovszka kiemelte, hogy a jelenlegi bírságok – 3 400–5 800 hrivnya – sokak számára nem jelentősek.
Hangsúlyozta, hogy ha a jelenlegi intézkedések nem hatékonyak, szükséges a felelősség szigorítása. „Úgy véljük, ha nem működik a jelenlegi bírságok megelőző hatása, akkor emelni kell” – mondta a nyelvi ombudsman. Elmondása szerint a terv a jogi személyekre kiszabott bírságok kétszeres–háromszoros növelését jelenti.
2025-ben Ukrajnában 95 bírságot szabtak ki a nyelvtörvény megsértéséért, összesen majdnem 369 ezer hrivnya értékben.
Konkrétan:
15 bírság 1 700 hrivnya
64 bírság 3 400 hrivnya
4 bírság 5 100 hrivnya
11 bírság 8 500 hrivnya
1 bírság 11 900 hrivnya
Az adás során elhangzott, hogy a bírságok száma 26%-kal nőtt 2024-hez képest.
Az ombudsman kiemelte, hogy kezdetben a nyelvtörvénynek oktató szerepe volt, de a gyakorlat azt mutatta, hogy szigorúbb intézkedésekre van szükség azokkal szemben, akik tudatosan figyelmen kívül hagyják a követelményeket.
Hozzátette, hogy egyes ukránok, akik a háború kezdete után áttértek az ukrán nyelvre, később visszatértek az oroszhoz.
Ugyanakkor elmondása szerint a társadalom nyelvi tudatosságának szintje fokozatosan nő.
A 2022-ben megugrott önukránosító potenciál mára kimerült, most már pragmatikusabb érvekre van szükség ahhoz, hogy az orosz ajkú lakosság áttérjen az ukrán nyelvre – jelentette ki hétfőn Olena Ivanovszka, az államnyelv védelméért felelős biztos az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában.
Mint Ivanoszka elmondta: „Az önukránosításunk 2022-ben robbant be, és valóban mindannyian felelősnek éreztük magunkat a biztonságunkért, és azért, mert az orosz szó, amit hallottunk, nemcsak tagadást, hanem valódi veszélyérzetet keltett bennünk, és éberségre késztetett, arra kényszerítve az orosz anyanyelvű embereket, hogy áttérjenek az ukránra.”
„Ma, ahogy a statisztikai adatok is mutatják, ez a potenciál sajnos kimerült” – állapította meg az ombudsman. Szerinte mindenki, aki homo sapiensnek tartja magát, és aki megérti az ok-okozati összefüggéseket, miszerint a nyelv nemcsak az identitás markere, hanem mentális konstrukció és a viselkedési stratégia meghatározója is, már döntött az államnyelv mellett.
„Ma azt látjuk, hogy polgártársainknak olyan érvelésre van szükségük, amelynek van egy bizonyos pragmatikus alapja, hogy felkeltse az érdeklődését az iránt, hogy miért van most szükség az ukrán nyelvre való áttérésre, és hogyan lehet ez hasznos annak az embernek, aki még habozik, nem találja magában az erőt, vagy nem tudja legyőzni a lustaságát” – hangsúlyozta a biztos. Példaként hozta fel azokat a szülőket, akik hatéves korukig – amikor az ember nyelvi szokásai kialakulnak és az első szocializáció lezajlik – oroszul nevelik gyermekeiket, azt gondolva, hogy a kicsik majd az iskolában megtanulnak ukránul.
„De az ilyen szülőknek reálisan meg kell mutatni, hogy mennyit veszít a gyermekük, akinek nincs egyensúlya az anyanyelve és a hivatalos államnyelv között, eleve azokkal a gyerekekkel szemben, akiknek az otthoni környezete ukrán nyelvű volt” – jegyezte meg az ombudsman. Szerinte, amikor az ilyen szülők az óvodáskorú gyermekük és a gyermekkora óta államnyelven nevelt gyermek kompetenciái közötti feltűnő különbségről hallanak, mintha egy álomból ébrednének. „Mi lehet ez valójában? Talán tényleg egy kis erőfeszítést kellene tennünk, és ukránul kellene kommunikálnunk, hogy biztosítsuk számára a tananyag könnyű asszimilációját és a jobb tanulmányi kilátásokat?” – tette fel a kérdést Olena Ivanovszka.
