Az országban megvizsgált óvóhelyek többségének hiányosságai vannak, gyakran be vannak zárva, zsúfoltak, vagy teljesen megközelíthetetlenek a fogyatékkal élők számára – közölte Dmitro Lubinec, a Legfelső Tanács emberi jogi biztosa a jelentésében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint 2025 második felében az ombudsman képviselői 1066 ellenőrző látogatást tettek Ukrajna különböző régióiban található védőépítményekben. Ezen ellenőrzések eredményei alapján 991 létesítmény, azaz a létesítmények 93%-a kapott javaslatokat a hiányosságok kiküszöbölésére. A teljes mintából mindössze 80 óvóhely nem kapott észrevételt. A monitoring során a szakértők összesen közel 4000 javaslatot tettek az óvóhelyek állapotának javítására, mivel néhányuk el volt árasztva vagy be volt zárva.
A legkritikusabb helyzet továbbra is a védőstruktúrák befogadó jellegével kapcsolatos. Lubinec szerint a fogyatékkal élők akadálymentesítésére vonatkozó követelmények teljesülnek a legkevésbé, mivel a vagyonkezelőknek egyszerűen nincsenek erre forrásaik. Hangsúlyozta, hogy a problémák rendszerszintűek, és a tökéletlen ellenőrzéshez és finanszírozáshoz kapcsolódnak.
Ezenkívül a legtöbb iskolai óvóhely az oktatási folyamaton kívül továbbra sem érhető el a nyilvánosság számára. Sok ilyen tárgynem jelenik meg a Gyija alkalmazásban, ezért valójában kimaradnak az általános rendszerből. A kijevi pincék nem kielégítő állapota miatt a lakosok sokkal nagyobb valószínűséggel választják a metrót védelemre. 2026 elején Ukrajnában 66 574 különféle típusú óvóhely működött. Teljes befogadóképességük körülbelül 16,5 millió fő, de a meglévő problémák miatt az építmények jelentős része jelenleg csak formális statisztikai adatokként létezik.
A védelmi erők reagáltak Dmitro Lubinec, a Legfelső Tanács emberi jogi biztosa jelentésére az ungvári területi toborzási és szociális támogatási központban (TCK) folyó tömeges jogsértésekre, és vizsgáló bizottságot hoztak létre a tények ellenőrzésére – számolt be az rbc.ua hírportál a Nyugat műveleti parancsnokság hivatalos közleményére hivatkozva.
A jelentés szerint a közlemény is emlékeztetett Andrij Krjucskov, az ombudsman kárpátaljai képviselője által az ungvári TCK-ban általa megállapított jogsértésekről közzétett információkkal összefüggésben. A katonák megígérték, hogy számos intézkedést fognak tenni: létrehoznak egy különbizottságot, és belső vizsgálatot indítanak a tények valódiságának megállapítására és más lehetséges jogsértések azonosítására. A bizottság által összegyűjtött összes anyagot megküldik az illetékes hatóságoknak jogi értékelésre és a felelősök bíróság elé állítására.
„A Nyugat hadműveleti parancsnokság hangsúlyozta, hogy következetesen a zéró tolerancia elvét vallja a TCK vezetése és katonái által elkövetett emberi jogjogsértések, hivatali hanyagság vagy hatalommal való visszaélés bármilyen megnyilvánulásával szemben” – biztosított a hadsereg.
A botrány szombaton azután robbant ki, hogy az ukrán ombudsman hivatalának képviselői az ungvári járási TCK-ban végzett ellenőrzések során kirívó szabálysértéseket fedeztek fel. Ezek között szerepel emberek illegális fogva tartása, egészségtelen és embertelen körülmények.
Az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásának ügyében gyanúsított ukrán férfit Németországban őrzik, és az ukrán emberi jogi biztos szerint a fogva tartás olyan mértékben korlátozó és megalázó lehet, hogy akár kínzásnak is minősülhet, ezért hivatalos vizsgálatot sürget.
A lap szerint a gyanúsítottat egy különösen szigorúan őrzött részlegen tartják, ahol a beszámolók alapján naponta 23 órát tölt magánzárkában, miközben hosszú ideje nem engedélyezték számára a telefonálást, és a külvilággal való kapcsolattartása is erősen korlátozott.
Az ukrán ombudsman szerint az alkalmazott gyakorlat kimerítheti az embertelen vagy megalázó bánásmód fogalmát, ezért a német hatóságokhoz fordult, hogy vizsgálják ki a fogva tartás körülményeit, és gondoskodjanak a nemzetközi emberi jogi normák betartásáról. Az ügy nemcsak büntetőeljárási, hanem diplomáciai súllyal is bír, mivel egy ukrán állampolgár jogainak esetleges sérelme egy geopolitikailag különösen érzékeny ügyben merül fel, amely az Északi Áramlat elleni szabotázsakcióval kapcsolatos nemzetközi nyomozások egyik fontos szála.
[type] => post [excerpt] => Az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásának ügyében gyanúsított ukrán férfit Németországban őrzik, és az ukrán emberi jogi biztos szerint a fogva tartás olyan mértékben korlátozó és megalázó lehet, hogy akár kínzásnak is minősülhet, ezért hivata... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1769185920 [modified] => 1769114100 ) [title] => Ukrajna szerint embertelen körülmények között tartják fogva Németországban az Északi Áramlat felrobbantóját [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=270181&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 270181 [uk] => 270727 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 270182 [image] => Array ( [id] => 270182 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/borton-1.png [original_lng] => 372075 [original_w] => 700 [original_h] => 467 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/borton-1-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/borton-1-300x200.png [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/borton-1.png [width] => 700 [height] => 467 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/borton-1.png [width] => 700 [height] => 467 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/borton-1.png [width] => 700 [height] => 467 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/borton-1.png [width] => 700 [height] => 467 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/borton-1.png [width] => 700 [height] => 467 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1769427194:3 [_thumbnail_id] => 270182 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 975 [_oembed_868b1c3b4634182199709c30814e7ab5] =>
🌻 Ukrainian-born landscaper Alex Babich from Indiana set a Guinness World Record by growing the world’s tallest sunflower at 10.9 meters—73 cm higher than the previous record, Guinness World Records reports. pic.twitter.com/EZ9sO4UYuE
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nemrégiben felháborodását fejezte ki amiatt, hogy az Ukrán Állami Határőrszolgálat és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomásgyakorlással próbálja megfélemlíteni a kárpátaljai magyar közösséget a határátkelőkön.
Számos kárpátaljai magyar arról számolt be, hogy az ukrán hatóságok indokolatlanul feltartják és alapos ellenőrzésnek vetik alá őket a határátlépés során, ahol átvizsgálják az utasok telefonjait is, átolvasva a személyes magánbeszélgetéseiket, levelezéseiket. Ezek az esetek a magyar nemzetiségű köztisztviselőket, közalkalmazottakat, önkormányzati képviselőket és újságírókat érintik leggyakrabban. Hasonló bánásmódról magyar állampolgárok is beszámoltak. A történtek tisztázása érdekében Brenzovics László, a KMKSZ elnöke levélben fordult a Legfelső Tanács emberi jogi biztosához.
A válaszlevélben az ombudsman leszögezte: a hivatal a beérkező panaszokat az ukrán alkotmány és a vonatkozó törvények keretei között köteles vizsgálni, ugyanakkor hatásköre nem terjed ki arra, hogy átvegye más állami szervek feladatait. Ez azt jelenti, hogy a biztos nem folytathat büntetőeljárást vagy közvetlenül nem léphet a határőrség helyébe, de joga és kötelessége minden jogsértési bejelentést kivizsgálni, illetve az illetékes hatóságokhoz továbbítani.
Ugyanakkor hozzátette, hogy mivel nem rendelkeznek konkrét adatokkal az esetekről, az emberi jogi biztos így nem indíthat hivatalos eljárást. Elmondta azt is, hogy a konkrét, a határátkelőkön vegzált személyek közül eddig senki nem fordult közvetlenül az ombudsman hivatalához – tudjuk azonban, hogy a kárpátaljai magyar közösség tagjai nem érzik úgy, hogy közvetlenül is érvényesíthetnék jogaikat egy ilyen magas szintű hivatal előtt. Éppen ezért inkább a saját érdekképviseleti szervezetükhöz, a KMKSZ-hez fordultak, amely összegyűjtve jelezte a panaszokat Kijev felé.
Az ombudsmani képviselő levelét azzal zárta, hogy ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy bárki, aki úgy érzi, hogy megsértették a jogait, panaszt tehet a megfelelő szerveknél, vagy közvetlenül bírósághoz fordulhat.
A katonák és családtagjaik jogainak védelmével foglalkozó elnöki ombudsmani munkája első 20 napja alatt 3876 fellebbezés érkezett – közölte az Interfax Olha Resetilova ombudsman Facebook-bejegyzése alapján.
Az ombudsman bejegyzése szerint rekordot döntött a megkeresések száma: a legtöbb fellebbezés pedig a katonák orvosi vizsgálata és kezelésre való beutalás elmaradásával és az egységek közötti áthelyezésekkel kapcsolatban.
„A beérkezett fellebbezések között szerepelnek a sérülések utáni kezelésre való beutalások elmaradása, a sürgős és tervezett műtétek, a súlyos zúzódások, pánikrohamok és akut poszttraumás zavarok következményei és a többi. Nem nehéz megérteni, hogy ebben a helyzetben a harci bevetések hatékonysága alacsony, és a katonák halálozási aránya a betegségek miatt nőni fog. Ráadásul kezeletlen mentális zavar esetén a katona veszélyt jelenthet akár önmagára, akár a kollégáira” – fogalmazta Resetilova.
2024-ben több mint 2300 állampolgári panaszlevél érkezett be az államnyelvvédelmi biztoshoz anyelvtörvény megsértése miatt – jelentette be Tarasz Kreminy Facebookon január 9-én, csütörtökön.
Elmondása szerint egy év alatt mindössze 2314 indítvány érkezett be. Ez 37%-kal kevesebb, mint 2023-ban (3692), és 19%-kal kevesebb, mint 2022-ben (2846).
„A panaszlevelek száma ugyan csökkent, de itt nem az állampolgárok nyelvi jogok iránti figyelmének csökkenéséről van szó, hanem az ukrajnai nyelvi helyzet fokozatos javulásáról. Figyelembe véve az internetes szférában, a kiszolgáltatások során és a hirdetőtáblákon feltárt szabálysértéseket, nő a kiszabott szankciók száma”, jegyezte meg Kreminy.
Január 1-jén délelőtt a Dmitro Lubinec, a parlament emberi jogi biztosa sürgősségi levelet küldött az Állami Határőrszolgálatnak azzal a kéréssel, hogy adjanak tájékoztatást azokról a dokumentumokról, amelyeket a határőrség alkalmazottai követelnek az államhatárt átlépő állampolgároktól, valamint a követelés jogi alapjairól, olvasható Lubinec a közösségi oldalakon közzétett bejegyzésében.
„December 31-én hatalmas sorok alakultak ki az ország ellenőrző pontjain. Vannak, akik egy napnál tovább álltak sorban. Az ok: a külföldre kiutazni vágyó állampolgárok fokozott ellenőrzése. Ezen kívül, amint arról a sajtó is beszámolt, a határőrök szigorúan ellenőrzik a fogyatékkal élők és az őket kísérők, a sokgyermekes szülők, valamint a „Slyah” rendszert alkalmazók okmányait. Ezenkívül kivonatot követeltek a katonai nyilvántartásból a mozgósítás elhalasztásáról” – közölte az ombudsman.
Lubinec hozzátette, hogy az Állami Határőrszolgálat szerint ennek oka az okirat-hamisítások magas száma.
Az ombudsman ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „senkit nem lehet arra kényszeríteni, amit a törvény nem ír elő”, és „az állami szervek és tisztségviselőik kötelessége, hogy hatáskörükön belül és Ukrajna Alkotmánya és törvényei szerint járjanak el”.
„Emlékeztetek arra, hogy Ukrajna Alkotmánya rögzíti: mindenkinek, aki legálisan tartózkodik Ukrajna területén, garantált a mozgás szabadsága, a szabad lakóhelyválasztás, a joga arra, hogy szabadon elhagyja Ukrajna területét, kivéve törvényben meghatározott korlátozásokat” – tette hozzá a Parlament emberi jogi biztosa.
A 2022 február 24-én kezdődött orosz agressziónak mára 18.817 civil áldozata van. 450 gyermeket öltek meg és közel 14 ezer fiatalkorút deportáltak Oroszországba vagy telepítettek át erőszakkal Ukrajna ideiglenesen megszállt területeire. 4,8 millió ukrán vált belső menekültté, és csaknem 8 millióan külföldön találtak menedéket. Az ukrán parlament emberjogi biztosához 2022-ben több mint 42 ezer fellebbezés érkezett. Ezek az adatok az ombudsman előző évi jelentésének részét képezik, amelyet nemrég mutattak be Kárpátalján. Az ukrán parlament emberi jogi biztosa felel az Ukrajna elleni fegyveres agresszió áldozatai jogainak, a gyermekek jogainak, a védelmi ágazatban dolgozók és a veteránok jogainak védelméért, a szociális és gazdasági jogok biztosításáért. Kárpátalján voltak fennakadások a belső menekülteknek járó támogatások kifizetésével. De minden esetben igyekeztek operatívan reagálni – tette hozzá Andrij Krjucskov.
