A brit Which? tanulmánya szerint a Google nem tudta eltávolítani az oldalairól az csaló hirdetések 34 százalékát, a Facebook pedig a 26 százalékát, annak ellenére, hogy mindkét vállalat azt nyilatkozta, hogy kivonta felületeiről a káros hirdetéseket. A felmérés szerint sokkal proaktívabb megközelítést kellene alkalmazniuk a weboldalaknak, hogy megóvják az embereket az átverésektől.
Az online platformok tétlensége a káros hirdetések jelentésekor, az áldozatok alacsony jelentési hajlandósága, és a viszonylag könnyű helyettesítése az eltávolított csalárd reklámoknak arra utal, hogy a digitális weboldalaknak proaktívabban kell eljárniuk, hogy az ártalmas digitális anyagok ne jussanak el a potenciális áldozatokhoz – írta meg a BBC.
Mi a Which?
A Which? egy brit fogyasztóvédelmi kezdeményezés, mely tájékoztatja az embereket a termékek és szolgáltatások minőségéről, kiemeli az alacsony minőségű termékeket, illetve felhívja a figyelmet a fogyasztók jogaira.
A tanulmányból kiderült, hogy a megkérdezettek 15 százaléka esett átverő hirdetések áldozatául és jelentette is azoknak. Ezeknek a reklámoknak a 27 százaléka a Facebookon fordult elő, 19 százaléka pedig a Google-ön. Fontos kiemelni, hogy a felhasználók 43 százaléka nem jelentette a megtévesztést a technológiai vállalatoknak. Ennek az oka valószínűleg az lehet, hogy az emberek kételkednek abban, hogy a nagy cégek bármit is tennének az ilyen csalások eltávolítása érdekében.
A Which? egyik szakértője szerint a technológiai óriásoknak, a szabályzó hivataloknak és a kormánynak nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy csökkentsék a csalások gyakoriságát. Továbbá azt is hangsúlyozta, hogy az online platformoknak jogi felelősséget kell vállalniuk az átverős tartalmak azonosításáért, eltávolításáért és megelőzéséért a webhelyeiken.
Mindkét technológiai cég azt nyilatkozta, hogy fellépnek a csalárd tevékenységekkel szemben, illetve a Google hozzátette, hogy több mint 3,1 milliárd hirdetést távolított el vagy blokkolt irányelveik megsértése miatt. A vállalatok számára viszont túlságosan nagy összegeket emésztene fel egy olyan rendszer, ahol minden hirdetést ellenőriznének megjelenés előtt. Mindemellett az áldozatok nagy része úgy gondolja, hogy felesleges jelenteni a káros reklámokat, mivel a technológiai cégek úgysem foglalkoznak a problémával.
A Facebook bár lehetővé teszi, hogy egy hirdetést félrevezetőnek jelentsenek az emberek, de arra nem ad lehetőséget, hogy megmagyarázhassák, hogy miért gondolják annak. Emellett a Google nem küld értesítést, hogy intézkedett-e a jelentéssel kapcsolatban. Mivel a csalások, átverések száma a XXI. században egyre növekszik és ma már cselesebben játsszák ki a különböző szabályzásokat, így a nagyvállalatoknak sokkal aktívabbak kell eljárniuk a problémával kapcsolatban. Ahogy a tanulmányból kiderül, a Google nem tudta eltávolítani az átverős hirdetések 34 százalékát, a Facebook pedig a 26 százalékát, így a felmérés készítői azt tanácsolják a digitális cégeknek, hogy proaktívabb módon lépjenek fel a csalók ellen, hogy ezzel is elősegítsék azt, hogy az emberek ne váljanak átverős hirdetések áldozataivá.
लाइव ब्रॉडकास्ट के दौरान अचानक ब्यूटी फ़िल्टर खराब हो जाने से एक चीनी महिला स्ट्रीमर के 1,40,000 फॉलोअर्स कम हो गए।#LiveStreamFail#BeautyFilter Chinese streamer viral, beauty filter glitch, live broadcast fail, 140k followers lost, social media backlash, influencer… pic.twitter.com/yj6HZHw9yX
