Oroszország minden lakosa felelős az Ukrajna elleni agresszióért, ezt a véleményt az ukránok 76%-a osztja, a válaszadók 20%-a nem ért ezzel – derült ki a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ frissen végzett felméréséből, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A kutatás eredményei szerint ebben a kérdésben egyetértés uralkodik a társadalomban, mert mindössze 4%-nak nincs egyértelmű álláspontja ebben a témában. Ráadásul a megkérdezettek életkortól függetlenül többnyire teljes mértékben egyetértenek az orosz állampolgárok kollektív felelősségével.
A megkérdezettek 64,5%-a egyetért azzal, hogy Oroszország lakossága az Ukrajna elleni háború folytatására készteti országa vezetését. A háború jelenlegi szakaszában az ukránok többsége (64%) meg van győződve arról, hogy Ukrajna függetlenségének elnyerése után elkerülhetetlen volt az orosz agresszió, míg azok, akik szerint ez elkerülhetetlen, kisebbségben vannak (18%). Hasonlóképpen a válaszadók többsége (59,5%) meg van győződve arról, hogy az Oroszország elleni háború befejezésének feltételeitől függetlenül a jövőben Oroszország ismét megtámadja Ukrajnát.
A Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ felmérését 2024. augusztus 8. és 15. között végezték 2017 válaszadó bevonásával, csak azokon a területeken, amelyeket az ukrán kormány ellenőriz, és ahol nem folynak harcok. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,3%-ot.
Szerdától Csehország megszüntette az Oroszországi Föderáció nem biometrikus útleveleinek elismerését – az ilyen útlevéllel rendelkező orosz állampolgárok pedig nem tartózkodhatnak legálisan Csehországban. A hírt az IDNES közölte.
Jan Lipavsky, Csehország külügyminisztere egy interjújában kijelentette, hogy a biztonság prioritást élvez a cseh kormány számára, ezért szerdától nem tartózkodhatnak Csehországban a nem biometrikus útlevéllel rendelkező orosz állampolgárok.
A Cseh Köztársaság az illetékes uniós testület ülésén tájékoztatott döntéséről, és felszólította a többi államot is, hogy tegyenek hasonló intézkedéseket.
„Aki Csehországban akar maradni, annak bizonyítania kell megbízhatóságát” – jegyezte meg Lipavsky.
Our diplomats from the Consulate General in Lviv are currently transporting a shipment of dryers provided by Ukraine to Czechia. Ukraine is at war, yet it does not forget its friends in need.
A lettországi hatóságok már 27 orosz állampolgárt köteleztek az ország elhagyására az új bevándorlási törvény és annak módosításai alapján – közölte pénteken Richards Kozlovskis lett belügyminiszter az LSM közszolgálati műsorszolgáltatónak nyilatkozva.
Hangsúlyozta, hogy egyelőre csak a hatósági végzéseket adták át az érintetteknek, a kitoloncolás eszközéhez még nem nyúltak.
Ötszáz olyan orosz állampolgár, aki nem tartotta be az új bevándorlási törvény előírásait, önként hagyta el az országot, de hogy pontosan hova távoztak, azt nem lehet tudni, csak az derülhet ki, hogy elhagyták-e a Schengen-övezetet vagy nem – tette hozzá a miniszter. Mindenesetre a bejelentett lakóhelyükön nem találták őket a hatóságok.
A Leta hírportál szerint január elején a bevándorlási hivatal közölte, hogy akár 1167 orosz állampolgárt is kiutasíthatnak az országból a bevándorlási törvény rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása miatt.
A bevándorlási törvény 2022-es módosítása értelmében az orosz állampolgárok állandó tartózkodási engedélye 2023 szeptemberében lejárt. További lettországi tartózkodásukhoz európai uniós állandó lakos státuszt kellett kérvényezniük, ennek megszerzéséhez pedig igazolniuk kellett az államnyelv minimális szintű ismeretét és meghatározott anyagi források meglétét.
Később egy újabb módosítással további két évet adtak az orosz állampolgároknak a lett nyelvvizsga letételére, hogy jogszerűen tartózkodhassanak Lettországban, de addig is, amíg ezt teljesítik, ideiglenes tartózkodási engedélyt kellett kérniük. Azok, akik nem tettek semmilyen intézkedést, tavaly szeptember 2-án elvesztették a jogukat a maradásra, és felszólítást kaptak az ország elhagyására.
Lettország kiutasít hat olyan orosz állampolgárt, akiknek nincs érvényes tartózkodási engedélyük – közölte a rigai bevándorlási hivatal vezetője pénteken.
Maira Roze a lett televízióban elmondta: két orosz állampolgár már el is hagyta Lettországot, a másik négynek 30 napon belül kell távoznia.
Ez az első alkalom, hogy Lettország kiutasít orosz állampolgárokat a bevándorlási törvény 2022 őszén – Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt – elfogadott módosítása alapján, amely szigorította az orosz állampolgárok tartózkodási engedélyére vonatkozó szabályokat. A rendelkezés értelmében, ha valaki orosz útlevéllel akar Lettországban élni, akkor határozatlan idejű tartózkodási engedélyt kell kérnie, amelynek feltétele – bizonyos kivételektől eltekintve – a mindennapi élethez szükséges lett nyelvismeret bizonyítása.
A hatóságok szerint a szigorítás mintegy ezer embert érinthet, de több mint egyötödük már továbbutazott másik uniós tagállamba. Csaknem két tucat további érintettnek még igazolnia kell azokat a családi okokat, amelyek lehetővé teszik további tartózkodásukat. A többiek esetében a határőrség ellenőrzi, hogy a bejelentett lakcímükön tartózkodnak-e, és indokolt esetben elrendelhetik kiutasításukat – mondta Roze.
Az Oroszországgal határos balti országban az orosz kisebbség az 1,9 milliós népesség közel negyedét teszi ki. Többségében a szovjet korszakban bevándorolt emberekről és leszármazottaikról van szó. Sokan közülük – főleg az idősebbek – nem lett állampolgárok, hanem hontalanok, míg mások orosz útlevéllel rendelkeznek.
Lettországból kitoloncolás fenyeget 1167 orosz állampolgárt, akik nem teljesítették a bevándorlási törvény módosításainak követelményeit, és nem kértek tartózkodási engedélyt – számolt be az Index a Lett Állampolgársági és Migrációs Hivatal (LCCB) nyomán.
2023 decemberében még arról szóltak a hírek, hogy 1213 orosz állampolgárt toloncolhatnak ki, de később kiderült, hogy 46 személy már elhagyta az országot.
A lap szerint a kitoloncolandó személyek között egyformán vannak férfiak és nők, valamint 789 hatvan év feletti orosz.
Mintegy 3500 orosz állampolgárt szólítanak fel a héten írásos formában Lettország elhagyására – közölte csütörtökön a rigai bevándorlási hatóság.
A tájékoztatás szerint olyan emberekről van szó, akik nem nyújtottak be kérelmet határozatlan idejű tartózkodási engedély iránt, illetve a szeptember elsejei határidőig nem jelentkeztek lett nyelvvizsgára. Ezért tartózkodási engedélyüket lejártnak tekintik, így Lettországot november 30-ig el kell hagyniuk.
Tavaly ősszel a lett parlament megszigorította az orosz állampolgárok tartózkodási engedélyére vonatkozó szabályokat az Ukrajna elleni orosz háború nyomán.
Ahhoz, hogy az érintettek továbbra is a balti országban maradhassanak, tartós tartózkodási engedélyért kell folyamodniuk, valamint – kevés kivételtől eltekintve – bizonyos fokú lett nyelvismeretet kell bemutatniuk.
Az 1,9 milliós, Oroszországgal határos Lettország lakosságának 30 százalékát orosz ajkúak teszik ki, akik nagyrészt még a szovjet időkben telepedtek le ott.
Az új szabályozás miatt, amely hatósági adatok szerint hozzávetőleg 20 ezer embert érint, heves társadalmi vita alakult ki. A parlament ezért a kormány javaslatára további két évet biztosított a nyelvvizsgák letételére.
Aki idén szeptember elsejéig nem tudott levizsgázni, két évre szóló tartózkodási engedélyt igényelhet, illetve ez idő alatt újabb vizsgát tehet.
Azok viszont, akik egyáltalán nem jelentek meg a vizsgára, most levelet kapnak a bevándorlási hatóságtól.
Korábbi értesülések szerint mintegy 13 ezer orosz állampolgár jelentkezett nyelvvizsgára, és 11 ezren teljesítették is a követelményeket.
A szabályozás bírálói szerint a nyelvismereti szigorú követelményrendszer, illetve a kiutasítások főleg az időseket és a védelemre szorulókat sújtják, akik nem jelentenek fenyegetést a lett nemzetbiztonságra. Sokan közülük egész életüket Lettországban töltötték. A szabályozás támogatói viszont éppen azzal érvelnek, hogy az érintetteknek ezért elegendő idejük és lehetőségük volt a lett nyelv elsajátítására.
A Svájci Szövetségi Tanács korlátozásokat vezetett be, amelyek előírják, hogy az oroszok által megszállt Ukrajna és Grúzia területeiről érkezők nem kaphatnak schengeni vízumot és nem léphetik át a schengeni határt az Oroszországi Föderáció hatóságai által kiállított útlevéllel, számolt be a schengenvisainfo.com.
Nem ismerik el az orosz hatóságok által kiadott egyszerű és diplomata útleveleket, hazatérési igazolásokat, tengerész személyi igazolványokat és hontalan személyek tartózkodási engedélyét sem. A döntést augusztus 16-án hozták meg.
Ami Ukrajnát illeti, régiónként eltérő kiállítási dátumokat határoznak meg, amelyek alapján már nem fogadják el a dokumentumokat.
Grúziát illetően Abházia és Dél-Oszétia lakosai esetében a 2008. augusztus 26-át követően kiállított orosz úti okmányokat nem fogadják el schengeni vízum kiadásakor.
Ugyanakkor az ország, többek között humanitárius okokból továbbra is kiadja a vízumot az oroszok által megszállt Ukrajna és Grúzia területeiről érkezőknek.
Mint ismeretes, az EU Tanácsa 2022 decemberében fogadta el azt a határozatot, hogy nem fogadják el Ukrajna oroszok által megszállt régióiban vagy Grúzia szeparatista területein kiállított orosz dokumentumokat. Akkor több ország is úgy döntött, hogy nem fogadja el az Oroszországi Föderációban kiállított úti okmányokat.
[type] => post
[excerpt] => A Svájci Szövetségi Tanács korlátozásokat vezetett be, amelyek előírják, hogy az oroszok által megszállt Ukrajna és Grúzia területeiről érkezők nem kaphatnak schengeni vízumot és nem léphetik át a schengeni határt az Oroszországi Föderáció hatóság...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1692477120
[modified] => 1692467231
)
[title] => Svájc korlátozza a vízumkiadást az orosz útlevéllel rendelkezők számára
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=158297&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 158297
[uk] => 158148
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 158150
[image] => Array
(
[id] => 158150
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/231161105-2878324082429574-3327067927949751148-n.jpeg
[original_lng] => 71524
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/231161105-2878324082429574-3327067927949751148-n-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/231161105-2878324082429574-3327067927949751148-n-300x200.jpeg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/231161105-2878324082429574-3327067927949751148-n-768x512.jpeg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/231161105-2878324082429574-3327067927949751148-n-1024x683.jpeg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/231161105-2878324082429574-3327067927949751148-n.jpeg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/231161105-2878324082429574-3327067927949751148-n.jpeg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/231161105-2878324082429574-3327067927949751148-n.jpeg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1692456431:5
[_thumbnail_id] => 158150
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1504
[_oembed_75d11119bc9e4158c821b6d549ee83fb] =>
Németország 2022 februárja óta csaknem 32 000 nemzeti és 51 ezer schengeni vízumot adott ki Oroszország állampolgárainak a biztonsági megfontolások és az európai uniós korlátozások ellenére – közölte kedden az rbc.ua hírportál a schengenvisainfo.com című uniós weboldalra hivatkozva.
A jelentés szerint Németország kevésbé szigorú szabályokat alkalmaz a vízumok és tartózkodási engedélyek kiadására Oroszország állampolgárai számára. Ismertté vált, hogy 2022 februárja óta a német konzulátusok csaknem 32 000 nemzeti vízumot adtak ki oroszoknak. Ezeket főleg olyan orosz állampolgárok kapták, akik 90 napra érvényes schengeni vízummal léptek be Németország területére. Ezen időszak lejárta után az oroszok nemzeti vízumot kértek, amely lehetővé teszi számukra, hogy hosszabb ideig tartózkodjanak az országban, és munkát vállaljanak.
Az Oroszországi Föderáció állampolgárai számára 2022 februárja óta kiadott rendes schengeni vízumok száma majdnem kétszerese a nemzeti vízumokénak. A német konzulátusok 51 ezret adtak ki. Az oroszok schengeni vízummal léphetnek be Németországba, valamint a schengeni övezethez tartozó összes többi országba.
Mivel a schengeni vízumok rövid ideig érvényesek, feltételezhető, hogy azok az oroszok, akik nem kértek nemzeti vízumot, már visszatértek Oroszországba. 2022-ben Németország humanitárius vízumokat is kiadott oroszoknak – főként újságíróknak, emberi jogi aktivistáknak és azoknak, akik nyilvánosan felszólaltak az Ukrajna elleni agresszió ellen. Az oroszok összesen 1665 humanitárius vízumot kaptak.
Az oroszoknak számos vízumot adtak ki más schengeni országokban is. Például három uniós ország adta ki az orosz állampolgároknak a vízumok 60%-át: Finnország (105 323 vízumot), Spanyolország (154 450 vízumot) és Olaszország (103 099 vízumot).
Más országok is jelentős számú vízumot adtak ki tavaly oroszoknak: Görögország (61 840), Franciaország (55 285), Németország (38 809) és Magyarország (25 081). A hivatalos adatok szerint az orosz állampolgárok visszautasítási aránya 10,2% volt.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Németország 2022 februárja óta csaknem 32 000 nemzeti és 51 ezer schengeni vízumot adott ki Oroszország állampolgárainak a biztonsági megfontolások és az európai uniós korlátozások ellenére.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1691529900
[modified] => 1691526817
)
[title] => Az európai uniós szankciók ellenére Németország több tízezer schengeni és nemzeti vízumot adott ki oroszoknak
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=157141&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 157141
[uk] => 157155
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 157142
[image] => Array
(
[id] => 157142
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/utazas-utlevel.jpg
[original_lng] => 40343
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/utazas-utlevel-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/utazas-utlevel-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/utazas-utlevel.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/utazas-utlevel.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/utazas-utlevel.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/utazas-utlevel.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/utazas-utlevel.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1691558238:3
[_thumbnail_id] => 157142
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1792
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_93d1f870733a5de042fe735a50868b1f] =>
[_oembed_time_93d1f870733a5de042fe735a50868b1f] => 1691519108
[_oembed_14059c2ae288d22405dc00428b4d2a02] =>
Eine Maß?kostet auf dem #Oktoberfest in diesem Jahr zwischen 12,60 und 14,90 Euro. 1970 wurde der Bierpreis von der Stadt #München festgelegt. Seit dem Jahr 2000 hat sich der Bierpreis mehr als verdoppelt.?? pic.twitter.com/qSzJRQbi30
Unsere Welt in Unordnung und wir mittendrin. Seit dem Terror-Angriff der Hamas auf Israel erleben wir in unserem Land eine neue Dimension des Hasses – auf unsere Werte, die Demokratie, auf Deutschland.
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
A népszerű Telegramon a CIA egy videóban szólítja fel az orosz civileket, hogy osszanak meg velük hírszerzési információkat.
Az amerikai titkosszolgálat azokat az oroszokat célozta meg, akik elégedetlenek Vlagyimir Putyin rendszerével és politikájával. A CIA videóján egy orosz tisztviselő és felesége látható a gyerekükkel, akik láthatóan nehéz körülmények közt élnek – írja az Euronews.
A mondandó egyszerű: ha valaki azt akarja, hogy visszatérjen a korábbi élete, az keresse a CIA-t.
Az AFP-nek nyilatkozó titkosszolgálati tisztviselő elmondta, hogy korábban más közösségi hálózatokat használtak, de most a Telegramra fókuszálnak, mert az oroszok körében ez a legnépszerűbb tájékozódási pont politikai a háborús kérdésekben. A másik indok, hogy rengeteg magas rangú orosz és ukrán tisztviselőnek van több millió követővel bíró Telegram-fiókja.
A CIA a biztonságos netezésre alkalmas Tor böngészőt javasolja, illetve egyéb, a kommunikáció titkosítására szolgáló platformokat és eszközöket.
Forradalom és rendszerváltás helyett információ kell
A Központi Hírszerző Ügynökség reméli, hogy az információszivárogtatás egyszerű módjainak bemutatásával meggyőzik és bátorítják a bizonytalan oroszokat. A videóban kihangsúlyozzák, hogy számukra hogy mindenféle információ érdekes, ideértve a politikai és gazdasági információkat is.
Az AFP-nek nyilatkozó tisztviselő leszögezte, hogy Washington nem rendszerváltást akar provokálni Moszkvában, csak információkat szeretnének, ugyanis számos orosz után nyomoznak különböző bűncselekményekben való állítólagos részvétel miatt. Más, Oroszországban már blokkolt közösségi hálózatokon bonyolított hasonló kampányaik eddig sikeresek voltak.
A lett kormány az országban élő 20 000, főként idős orosz állampolgárt kötelez nyelvvizsga letételére, és ha elbuknak a teszten, kiutasítják vagy erőszakkal deportálják őket az országból – jelentette be Dmitrij Trofimov, a lett belügyminisztérium sajtószóvivője, számolt be az rbc.ua hírportál a Reuters hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Trofimov a hírszolgálatnak nyilatkozva elmondta: „Miután Oroszország tavaly februárban megtámadta Ukrajnát, Lettország bezárta az orosz tévécsatornákat, lerombolt egy második világháborús szovjet emlékművet, és most azon dolgozik, hogy megszüntesse az orosz nyelv erőltetését az oktatásban.” Mint jelezte, azoknak a 75 év alatti orosz állampolgároknak, akik az év végéig nem teljesítetik a nyelvi tesztet, ésszerű határidőt állapítanak meg az ország elhagyására. Ha nem mennek el maguktól, akkor erőszakos kitoloncolás vár rájuk – figyelmeztetett.
A szóvivő szerint az oroszok „önként döntöttek úgy, hogy nem Lettország, hanem egy másik ország állampolgárságát veszik fel. A tesztre azért van szükség, mert az orosz hatóságok azzal indokolták Ukrajna elleni inváziójukat, hogy meg kell védeniük az orosz állampolgárokat külföldön.”
Lieni Voronenko, a Lett Nemzeti Oktatási Központ vezetője a Reutersnek elmondta, hogy a sikeres nyelvvizsgához az alapvető lett kifejezések megértéséhez és egyszerű mondatokkal való beszédkészség szükséges.
