Észak-koreai munkások ezrei érkeztek Oroszországba dolgozni 2024-ben diákoknak álcázva – számolt be a Yonhap ügynökség a dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálatra hivatkozva.
A Nemzeti Hírszerző Szolgálat (NIS) adatai szerint tavaly az Észak-Korea munkások ezreit küldte különféle építkezésekre Oroszország-szerte, az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni háborúja miatt.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának az észak-koreai fegyvertesztekre válaszul hozott határozatai értelmében az országnak tilos állampolgárait külföldre küldeni, és minden észak-koreai munkavállalónak 2019 decemberéig haza kellett térnie.
Észak-Koreát és Oroszországot azzal gyanúsítják, hogy diákvízumot használtak észak-koreai munkavállalók kiutazására. 2024-ben 13 221 észak-koreai állampolgár lépett be Oroszországba, ami körülbelül tizenkétszer több, mint egy évvel korábban – jelentette a Szabad Ázsia Rádió az orosz Szövetségi Statisztikai Szolgálat adataira hivatkozva.
Az Oroszországba tavaly belépők közül 7887-en nyilatkoztak úgy, hogy oktatási céllal érkeztek. Ez a lépés annak hátterében történt, hogy Észak-Korea továbbra is támogatja Oroszország Ukrajna elleni katonai erőfeszítéseit.
Jövőre az Oroszországi Föderáció katonai költségvetése eléri a nemzeti GDP 6,2%-át – az afrikai katonai diktatúrák szintjét.
Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta a 2025-ös költségvetési tervet, rekordszintre emelve ezzel az orosz katonai kiadásokat, számolt be az Associated Press december 1-jén. A nemzeti költségvetés mintegy 32,5%-a irányul az ország védelmére, ami több mint 145 milliárd dollár.
Ezenkívül 13,49 billió rubelt terveznek költeni az Orosz Föderáció katonai szükségleteire, ami majdnem négyszerese a háború előtti 2021-es évnek. A bűnüldöző szervek költségeivel együtt az összeg a szövetségi költségvetés 40%-át teszi ki.
Az Oroszországi Föderáció katonai költségvetése eléri a nemzeti GDP 6,2%-át – az afrikai katonai diktatúrák szintjét (Dél-Szudánban a GDP 6,3%-át). Ugyanakkor a kincstárban szinte minden harmadik rubelt titkos cikkelyek alapján költenek el.
A szociálpolitikai kiadásokat ugyanakkor 16%-kal csökkentik, az orvostudomány és az oktatás finanszírozása pedig szinte változatlan marad. Ehelyett 13%-kal nőnek a médián keresztüli propagandára fordított állami kiadások.