Lengyelország előkészíti az aknák telepítését keleti határán, a robbanószerek azonban csak valódi háborús veszély esetén kerülnek helyükre – jelentette be Cezary Tomczyk lengyel nemzetvédelmi miniszterhelyettes pénteken a Radio Zet kereskedelmi csatornán.
A politikus megerősítette: az előkészületekre a Keleti Pajzs nevű, Lengyelország keleti határának védelmét célzó projekt keretében kerül sor. A terv terepakadályok létesítését, valamint az aknagyártást is magában foglalja – idézte fel a miniszterhelyettes.
Tomczyk nem részletezte, taposóaknákról vagy a jelenleg is törvényesen hadrendben lévő harckocsi-elhárító aknákról van-e szó.
Elmondta viszont: a nyugat-lengyelországi Bydgoszcz városában működő BELMA fegyvergyár 25-szörösére növeli a páncélosok elleni aknák előállítását, és a hadsereg 48 órán belül képes azok elhelyezésére. A miniszterhelyettes megerősítette: Lengyelország február 20-én kilép a gyalogsági aknák (taposóaknák) használatát tiltó Ottawai Egyezményből. A lengyel parlament nyáron döntött erről, a jogszabályt Andrzej Duda elnök írta alá.
Tomczyk azt is bejelentette, hogy „néhány héten belül” elindítják a lengyel drónvédelmi pajzs létesítését a San nevű projekt keretében. A San a légvédelem erősítését célozza Lengyelország keleti és északi határán, és nagyrészt a lengyel fegyvergyártó cégekre épít. A rendszer az év közepén éri el az első készültségi fokot, és 24 hónapon belül valósul meg teljes egészében – mondta a miniszterhelyettes.
Tomczyk azt a korábbi bejelentést is kommentálta, miszerint Lengyelország további kilenc MiG-29-es vadászgépet ad át Ukrajnának. Közölte: a szállításra idén kerülhet sor, miután azt a kormány jóváhagyja. A döntés azzal is összefügg, hogy cserébe Lengyelország ukrán dróntechnológiák beszerzéséről tárgyal Kijevvel – tette hozzá.
Lettország befejezte a kerítés építését Oroszországgal közös határán – közölte az MTI.
A balti ország állami ingatlankezelőjének tájékoztatása szerint átvették hivatalosan is az elkészült kerítést az utolsó határszakaszokon is. Helyszínen készült felvételeken a szögesdróttal erősített kerítés látható, amelynek mentén járőrutak futnak. A hatóság szerint ezzel mintegy 280 kilométeren megszakítás nélküli akadályt építettek a két ország közé.
Rihards Kozlovskis lett belügyminiszter már 2024 nyarán a belorusz határ mentén is elkészült kerítésre utalva arról beszélt, hogy mindez „jelentős hozzájárulás az ország és lakossága biztonságához”.
2026 végéig további infrastruktúrát, illetve megfigyelőberendezéseket terveznek telepíteni Lettország Oroszországgal és Belarusszal közös határai mentén.
„Legfőbb célunk a legkorszerűbb határvédelmet létrehozni az EU keleti határán” – hangoztatta a tárcavezető.
Észtország megkezdte az első betonbunkerek felállítását a délkeleti orosz határon a balti védelmi vonal részeként, jelentette a Defense News.
Az első hét bunkert a tervek szerint ezen a héten telepítik, és az észt tisztviselők azt tervezik, hogy az év végére 28 bunkert készítenek el – mondta Krismar Rozin, az Észt Védelmi Beruházási Központ szóvivője. Az első tétel az első fázisa egy 600 bunkerből álló hálózatnak, amelynek célja az Európai Unió és a NATO keleti szárnyának megerősítése.
A bunkereket Setomaa községben és Észtország délkeleti részén telepítik. Minden egyes, körülbelül 35 négyzetméteres bunker 152 mm-es tüzérségi lövedékek visszaverésére van tervezve. Az óvóhelyek egy többrétegű védelmi rendszer részét képezik, amelynek célja egy esetleges orosz invázió elrettentése.
A telepítés egy évvel később történik a tervezettnél, miután a beszerzési bonyodalmak arra kényszerítették az észt tisztviselőket, hogy megváltoztassák annak megközelítését. A kísérleti programot ezután 28 bunkerre csökkentették, és ezek hozzávetőleges helyét közölték az ajánlattevőkkel, hogy reális költségbecsléseket kapjanak.
A fennmaradó 572 bunkerre várhatóan az év végéig kiírják a pályázatot.
Oroszország jelentős mértékben növeli katonai jelenlétét a Finnországgal közös határ közelében, különösen új tüzérségi katonai bázisok kiépítésével Kandala városában. A finn Yle hírügynökség beszámolója szerint a fejlesztések műholdas képeken is jól láthatók – számolt be róla az Unian állami hírügynökség.
A Luppcse-Szavino katonai bázison jelentős földmunkákat végeztek, és több új épületet is felhúztak. Murmanszk régió adminisztrációja szerint egy új katonai városrész épül, ahol az új tüzérségi dandárt fogják elhelyezni. Ezenkívül a tervek szerint egy mérnöki brigádot is telepítenek ide, bár az utóbbi években a helyszín főként raktárként funkcionált.
A műholdas felvételek további változásokat is rögzítettek az Oroszország által ellenőrzött Karelia régióban, különösen a Szaiperne bázison, amely egykori finn falu, Sakkola területén található. Itt számos új katonai járművet és felszerelést észleltek.
A hírforrás kiemeli, hogy az orosz katonai aktivitás fokozódása két fő okra vezethető vissza. Először is, a bázisokat katonák kiképzésére és a régi járművek felújítására használják, hogy azokat a jövőben Ukrajnába szállíthassák. Ez az aktivitás már egy ideje látható a műholdas képeken. Másodszor, egyértelművé vált, hogy Oroszország célja a katonai jelenlét erősítése, pontosan a Finnországgal közös határon.
Harckocsik elhárítására való sárkányfogakat kezdett el lerakni az Oroszországgal közös határon Lettország – írja a Newsweek.
A sárkányfogak betonból készült gúlák, melyek elsődleges funkciója, hogy megnehezítsék a páncélozott járművek haladását. Ukrajnában mindkét harcoló fél használja őket.
A három balti állam – Lettország, Litvánia és Észtország –, az orosz–ukrán háború miatt elkezdte jelentősen megerősíteni határainak védelmét, erről egy egyezményt is aláírtak idén januárban. A lett védelmi minisztérium azt nyilatkozta a lapnak, hogy márciusban kezdődött a határvédelem megerősítése, sárkányfogak mellett más védelmi rendszereket is építenek.
A balti államok mellett Lengyelország is elkezdett védelmi rendszereket telepíteni az orosz és fehérorosz határon, tartva egy esetleges támadástól a közeljövőben. Varsó erre több mint 3 milliárd dollárt szán és komplex bunkerrendszereket, lövészárkokat, csapdákat, megfigyelő rendszereket húznak majd fel a keleti határukra.
Szumi megyében Oroszország folyamatos támadásai tükrében a helyi lakosoknak azt javasolják, hogy hagyják el a határ menti 10 kilométeres övezetet a Bilopoli Közösség településeinek intenzív ágyúzása miatt – közölte kedden az rbc.ua hírportál Volodimir Artyuhnak, a Szumi Megyei Katonai Adminisztráció vezetőjének televíziós nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Artyuh az ukrán televízió non-stop háborús adásában elmondta: „A katonai parancsnokság javaslata szerint, figyelembe véve a Bilopoli Közösség lakott területeinek ágyúzási intenzitását, 10 kilométeres övezetből javasolt a lakosság kiürítése. Bár tavaly ez még csak körülbelül 5 kilométeres zóna volt.”
A katonai kormányzó arra a kérdésre válaszolva, hogy a 10 kilométeres övezet kiterjed-e az összes határ menti közösségre területi határközösségre, megjegyezte, hogy tavaly bejelentették a tervezett evakuálást az öt kilométeres övezetből, amely 115 települést érintett. „És ezt a munkát folyamatosan végeztük. A mai napig több mint 12 500 embert evakuáltunk, köztük körülbelül 2 000 gyereket” – hangsúlyozta Volodimir Artyuh.
A Speciális Kommunikációs és Információvédelmi Állami Szolgálat az orosz televízió- és rádióadásokat blokkoló rendszert épít ki az Oroszországgal határos megyékben – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Speciális Kommunikációs és Információvédelmi Állami Szolgálat sajtószóvivői irodájára hivatkozva.
A jelentés szerint a kormány március 5-én az állami költségvetés tartalékalapjából 152 millió hrivnya összeget különített el a Speciális Kommunikációs és Információvédelmi Állami Szolgálat számára az ellenséges tévé- és rádiócsatornák műsorainak sugárzását zavaró rendszer kiépítésére a határ menti területeken.
A rendszer kilenc régióban fog működni: Voliny, Rivne, Zsitomir, Kijev, Csernyihiv, Szumi, Harkiv, Vinnyica és Odessza megyékben. „A projekt megvalósítása lehetővé teszi az orosz világ kiszorítását Ukrajna információs teréből. Csökken az orosz propaganda befolyása az ukrán lakosságra, és nő Ukrajna információbiztonságának szintje” – állította a Speciális Kommunikációs és Információvédelmi Állami Szolgálat közleménye.
A different headline would be "Starlink remains the only working communication system at the frontline despite persistent efforts by the Russians to disrupt it. Other US military comms equipment such as Viasat went down in the first few hours and never recovered."…
A different headline would be "Starlink remains the only working communication system at the frontline despite persistent efforts by the Russians to disrupt it. Other US military comms equipment such as Viasat went down in the first few hours and never recovered."…
Február 6-án, kedden Marie Rantanen finn belügyminiszter bejelentette az orosz határ lezárásának meghosszabbításáról szóló döntést, számolt be a helyi Yle lap
Mari Rantanen belügyminiszter jelenleg nem fontolgatja az ellenőrzőpontok megnyitását. A határzár meghosszabbításáról szóló kormányhatározat a héten várható.
„Jelentős számú ember várakozik a határ túloldalán. Másrészt úgy tűnik, hogy Oroszország nem változott” – összegezte a miniszter.
Rantanen ugyanakkor nem ismertette a határok lezárására vonatkozó menetrendet. Elmondása szerint a tanács feladata a határok lezárása elsősorban a nemzetbiztonság és az állampolgárok biztonsága érdekében.
„Nem fogunk engedni az ilyen nyomásnak. A határzár addig tart, ameddig szükséges. Reméljük, hogy ennek egyszer vége, de egyelőre nem” – mondta a miniszter.
A határőrszolgálat adatai szerint továbbra is több száz, sőt több ezer harmadik országbeli állampolgár van, aki a megfelelő okmányok nélkül kíván Finnországba beutazni az orosz–finn határon.
Március 27. és 31. között Lengyelország NATO-szövetségeseivel együtt hadgyakorlatot tart az oroszországi kalinyingrádi régióval határos Visztula térségében.
A lengyel fegyveres erők a szövetséges erőkkel együtt március 27–31. között hajtják végre a Zalew–2023 gyakorlatot.
A kiképzésen a gépesített hadosztály, a területvédelmi erők, a mérnöki erők, a lengyel hadsereg haditengerészete, valamint a NATO zászlóaljcsoportja vesz részt: 2500 lengyel és külföldi katona, és mintegy 500 egységnyi felszerelés és vízi jármű.
Wysunięte dowództwo @VCorps USA, funkcjonujące w ??od 2020 r., otrzymało nazwę „Camp Kościuszko" w lipcu 2022. Jego głównym zadaniem jest koordynacja działań i nadzór nad siłami lądowymi USA w Europie oraz współpraca i synchronizacja działań sił amerykańskich z wojskami NATO. pic.twitter.com/A2CxivuCks
— Ministerstwo Obrony Narodowej ?? (@MON_GOV_PL) March 21, 2023
