Átadták a közmédia legrangosabb elismeréseit. A Duna Médiaszolgáltató által alapított díjak célja elismerni mindazokat, akik kimagasló értéket képviselő alkotómunkát végeznek. A rangos elismeréseket 10 kategóriában osztották ki. A külhoni magyarságért végzett áldozatos és értékteremtő szakmai munkája, valamint a magyar nyelv ápolásáért végzett erőfeszítése elismeréseként a Duna-díjat Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem és a Kárpátaljai Magyar Pedagógus szövetség elnöke vehette át.
Tíz kategóriában adták át a magyar közmédia legrangosabb szakmai díjait csütörtökön Budapesten. A Duna Médiaszolgáltató által alapított díjak célja elismerni mindazokat, akik kimagasló értéket képviselő alkotó munkájukkal tevékenyen hozzájárulnak ahhoz, hogy a közmédia betöltse a nemzeti és kulturális küldetését. Idén a Duna-díjat Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem elnöke vehette át.
Három alapvető érték vezeti a közmédia dolgozóinak munkáját: az erkölcsi iránytű, a tiszta gondolkodás és az állhatatos szív – mondta Vitályos Eszter, Magyarország kormányzati kommunikációért felelős államtitkára csütörtökön a Budapest Music Centerben, ahol tíz kategóriában adták át a magyar közmédia legrangosabb szakmai díjait.
A szilárd erkölcsi mércéről azt mondta: ma, amikor szinte mindent relativizálnak, fontos kimondani, hogy vannak örök emberi értékek, alapelvek, amelyeket nem lehet napszaktól, széljárástól vagy érdekektől függően átértelmezni. A „mindig tiszta, fegyelmezett gondolkodás” kapcsán úgy fogalmazott, ez a szakma ma már nem arról szól, hogy amit évtizedekkel ezelőtt megtanultak, az elegendő lesz ma és főként holnap is, hiszen a világ percről percre változik, és aki hitelesen akar tájékoztatni, annak fejben mindig készen kell állnia.
„A közmédia frontvonalában dolgozók nap mint nap találkoznak meg nem értéssel, hangulatkeltéssel, sokszor nemtelen támadásokkal. Ilyenkor nemcsak szakmai felkészültségre van szükség, hanem belső tartásra, állhatatos szívre is” – jelentette ki Vitályos Eszter.
A külhoni magyarságért végzett áldozatos és értékteremtő szakmai munkája, valamint a magyar nyelv ápolásáért végzett erőfeszítése elismeréseként a Duna-díjat Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem elnöke vehette át. Az 1990-es évek elején az egyik kezdeményezője volt a beregszászi főiskola létrehozásának, amely később önállósult és 2001-ben állami akkreditációt kapott. Orosz Ildikó neve intézményteremtőként összeforrt a kárpátaljai magyar iskolaüggyel és az egyetemes magyar oktatás- és nevelésüggyel.
A kárpátaljai magyarság él és kitart, hangzott el a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség harmincnegyedik közgyűlésén, amelyre a Rákóczi-egyetem átriumában gyűltek össze az érdekvédelmi szervezet képviselői. A KMPSZ 1991-es megalakulása óta szervezi, ösztönzi és támogatja a kárpátaljai pedagógusokat. Programjai a magyar diákok identitásának megerősödését, a magyar nyelv, a tudomány és a kultúra ápolását szolgálják.
A Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében adták át az idei Vasvári-díjakat, melynek kitüntetettjei Orosz Ildikó a KMPSZ és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem elnöke, illetve Bán Mór író voltak. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik fontos szereplőjéről, Vasvári Pálról elnevezett díjat a Vasvári Pál Polgári Egyesület alapította 2014-ben. Az évente odaítélt elismerésben olyan hazáját szerető és szolgáló személyiség részesülhet, aki valami módon a szabadsághős emlékének ápolásában, az egyesület céljainak szolgálatában jeleskedett.
[type] => post
[excerpt] => A Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében adták át az idei Vasvári-díjakat, melynek kitüntetettjei Orosz Ildikó a KMPSZ és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem elnöke, illetve Bán Mór író voltak.
[autID] => 14
[date] => Array
(
[created] => 1765293660
[modified] => 1765294641
)
[title] => Orosz Ildikó: ez a díj egy csapatmunka elismerése (videó)
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=264986&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 264986
)
[aut] => djkovach1979
[lang] => hu
[image_id] => 264988
[image] => Array
(
[id] => 264988
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/1-12.jpg
[original_lng] => 143508
[original_w] => 1280
[original_h] => 720
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/1-12-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/1-12-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/1-12-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/1-12-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/1-12.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/1-12.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/1-12.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1765287454:14
[_oembed_ac0f023fd22bcd39c82d8693d32c7e2e] =>
[_oembed_time_ac0f023fd22bcd39c82d8693d32c7e2e] => 1765285828
[_thumbnail_id] => 264988
[_edit_last] => 14
[views_count] => 1049
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_6a7b9469742758168b016d10967a62ca] =>
[_oembed_time_6a7b9469742758168b016d10967a62ca] => 1765286466
[_oembed_c569bda1b801c4986766f977ad7f0e7b] =>
[_oembed_time_c569bda1b801c4986766f977ad7f0e7b] => 1765286467
[_oembed_72ac220334c90c63c4c57f621d9453d0] =>
[_oembed_time_72ac220334c90c63c4c57f621d9453d0] => 1765286467
[_oembed_bc6d5abe52ada976d55c1244373f5777] =>
[_oembed_time_bc6d5abe52ada976d55c1244373f5777] => 1765286467
[_oembed_33e888ed12923409443234174ee272eb] =>
[_oembed_time_33e888ed12923409443234174ee272eb] => 1765286467
[_oembed_8422a72ba633ab6bcf9a2dac917b6251] =>
[_oembed_time_8422a72ba633ab6bcf9a2dac917b6251] => 1765286468
[_algolia_sync] => 566435436002
[_oembed_24e264863066b05081c4496262f05b6b] =>
[_oembed_time_24e264863066b05081c4496262f05b6b] => 1765564539
[_oembed_af45c512be37ddfd973071aef620452a] =>
[_oembed_time_af45c512be37ddfd973071aef620452a] => 1765564539
[_oembed_5f7f2829fdce1e3f384ede06906e6e81] =>
[_oembed_time_5f7f2829fdce1e3f384ede06906e6e81] => 1765564539
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 4000
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 31
[4] => 11
[5] => 271
[6] => 592
[7] => 25
[8] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Kárpátalja
[4] => Kiemelt téma
[5] => Kultúra
[6] => Társadalom
[7] => Videók
[8] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3044081
[1] => 113837
[2] => 2554432
[3] => 4609
[4] => 348
[5] => 21359
[6] => 1370
[7] => 2906836
[8] => 2906813
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Bán Mór
[1] => elnök
[2] => II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem
[3] => író
[4] => KMPSZ
[5] => Magyar Nemzeti Múzeum
[6] => Orosz Ildikó
[7] => Vasvári Pál Polgári Egyesület
[8] => Vasvári-díj
)
)
[4] => Array
(
[id] => 264687
[content] =>
December 6-án tartotta meg XXXIV. éves beszámoló közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen. Az esemény középpontjában a kárpátaljai magyar oktatás aktuális helyzete, a pedagógusok előtt álló feladatok és a szövetség éves tevékenységének értékelése állt, mindez a jelenlegi, számos kihívást tartogató időszakban.
A közgyűlés irodalmi felvezetéssel indult. Demeter Hanna, a Rákóczi Egyetem Felsőfokú Szakképzési Intézetének hallgatója, a KMPSZ Költészetnapi szavalóversenyének idei győztese Heltai Jenő Szabadság című versét adta elő.
Ezt követően Benedek Imre, a KMPSZ felső-Tisza-vidéki régiójának elnöke, az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola igazgatója nyitotta meg a közgyűlést, majd Mitru Kornélia, az ellenőrző bizottság tagja ismertette, hogy KMPSZ-nek a 2025–2026-os tanévben 2549 tagja van. A 250 küldöttből 206-an jelentek meg, így a közgyűlés határozatképes. Ezután felcsendült az ukrán himnusz, majd a jelenlévők közösen énekelték el a magyar himnuszt.
A megjelent vendégek köszöntése után Király Katalint és Kopasz Gyulát jelölték ki jegyzőkönyvvezetőknek, majd elfogadták a javasolt napirendi pontokat.
Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke éves beszámolójában részletesen ismertette az elmúlt tanév eredményeit, a szervezet előtt álló kihívásokat és az oktatás fenntartásáért tett közös erőfeszítéseket. Mint fogalmazott: „A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség megalakulásától fogva felvállalta a kárpátaljai magyar oktatási intézmények támogatását, érdekvédelmét.”
Az elnök asszony ismertette, hogy az elmúlt tanévben két fordulóban szerveztek tantárgyi versenyeket. Az első körben elektronikus regisztráció és online kitöltés mellett 4339 diák mérettette meg magát. A második fordulóra a legjobbak, 1963 tanuló, kaptak meghívást a Rákóczi Egyetemre.
A szórványban tanító pedagógusok konferenciáján 25 fő, az óvodapedagógiai konferencián 45 résztvevő, a művészeti pedagógusok szakmai napján pedig 60 tanár vett részt. A XXIV. Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémián 197 pedagógus volt jelen. A fő témák között szerepelt a nyelvi akadálymentesítés, az alternatív pedagógiai módszerek, a digitális kor kihívásai és a háborús időszak mentális terhei. A Határtalanul nyári iskola programhoz 59 magyar tannyelvű intézmény csatlakozott, közel 3300 gyermek részvételével. Emellett hat tematikus tábort is szerveztek 250 gyermeknek. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet támogatásával pedig 91 gyermek és 9 kísérő utazhatott Erdélybe, a Székelyvarsági Nemzeti Park táborába.
Orosz Ildikó beszámolójában elmondta, hogy az elmúlt évben több jelentős infrastrukturális beruházás valósult meg: új iskolaépületet kapott a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum, óvoda épült Búcsúban, teljeskörűen felújították a Nevetlenfalui Líceumot, részleges felújításon esett át a Tiszaújlaki és Nagyszőlősi Líceum. Visken pedig új épületben kezdhette meg működését a Kárpátaljai Magyar Líceum legújabb tagintézménye.
A Tulipán Tanoda hálózata is bővült: Kisgejőcön, Tiszakeresztúron, Tekeházán és Kajdanón új épületek készültek el. Nagyberegen kézművesházat vásároltak, Kisgejőcön pedig Cipő Emlékház és Zenei Stúdió jött létre.
Az elnök asszony hangsúlyozta: „Ezeket a beruházásokat, programokat az anyaország segítsége nélkül nem tudtuk volna lebonyolítani.”
A Belügyminisztérium köznevelési államtitkársága jóvoltából idén is megérkeztek a magyarországi tankönyvcsomagok – 52 ezer kötet –, melyeket az 1–8. osztályos magyar nyelv és matematika tantárgyakhoz biztosítottak.
A magyar kormány támogatásával továbbra is működik a pedagógusok támogatási rendszere, az utazási költségtérítés a szórványban tanítóknak, a magyar tagozatos diákok oktatási-nevelési és étkezési támogatása.
Az egyetem gyors elemzést készített a nemzeti multitesztre jelentkezők számáról és teljesítményéről. Orosz Ildikó rámutatott, hogy számos tantárgy esetében aggasztóan alacsony a vizsgázók száma: fizikából és kémiából mindössze 3-3 diák jelentkezett. Hangsúlyozta: ha nem iratkoznak be elegendő számban a természettudományos szakokra, néhány év múlva nem lesz, aki fizikát vagy kémiát tanítson. Egyes tárgyakból – például angolból – ugyanakkor megyei átlag közeli, sőt kiemelkedő eredmények is születtek.
Beszédében Orosz Ildikó a XXXIV. közgyűlés nyilatkozatát is ismertette. A kárpátaljai magyar közösség 2017 óta küzd az oktatást és anyanyelvhasználatot érintő hátrányos korlátozások megszüntetéséért. A nemzetközi fórumok hatására részleges eredmények születtek, a 2023-as nemzeti kisebbségekről szóló törvénymódosítás azonban továbbra sem rendezi teljeskörűen a magyar közösség jogait.
A nyilatkozat részletes követeléseket fogalmaz meg az anyanyelvű oktatás, a kisebbségi jogok, a közigazgatási nyelvhasználat, a parlamenti képviselet, az egészségügyi és oktatási dokumentáció, a topográfiai kétnyelvűség, valamint a nemzeti kisebbségek jogvédelmének biztosítása érdekében. A szervezet ragaszkodik ahhoz, hogy a magyar közösség visszakapja mindazon jogokat, amelyek 2017 előtt még rendelkezésére álltak.
„Így adventkor, a várakozás idején imádkozunk azért, hogy Isten hozza el végre a békét országunkba, melynek polgárai vagyunk. Őrizze meg kis hazánkat, Kárpátalját a béke szigetének, s adjon erőt, egészséget, bölcsességet, akaratot, megértést, támogatókat és csapatot ahhoz, hogy az előttünk álló feladatokra megtaláljuk a körülmények között a legjobb megoldást a ránk bízott gyermekek érdekében” – zárta beszámolóját Orosz Ildikó.
A közgyűlésen felszólalt Balatoni Katalin, a pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos. Kiemelte: egész évben több kárpátaljai rendezvényen vett részt, és minden alkalommal azt tapasztalta, hogy a nehézségek ellenére kiváló eredmények és rendíthetetlen kitartás jellemzi a helyi magyarság munkáját.
„Akik itt vannak a teremben, és akik ma nem lehetnek itt, azt kell mondanom, hősként dolgoznak a magyarság megmaradásáért. Önök olyan lábnyomot hagynak a világban, amelyre 100, 200 és bízom benne, hogy 1000 év múlva is minden magyar ember hálával fog gondolni” – mondta a miniszterelnöki biztos, aki a közösségnek erős hitet, kitartást és áldott adventi időszakot kívánt, külön köszönetet mondva Orosz Ildikó elnöki munkájáért, amit a térségben megvalósuló oktatási és közösségi eredmények mozgatórugójának nevezett.
„Mindig óriási öröm számomra, hogy ismét itt lehetek a szülőföldemen” – kezdte köszöntőjét Ferenc Viktória, az Európai Parlament képviselője, aki visszatekintett azokra az évekre, amelyek gyökeresen megváltoztatták a helyiek életét: 2017-ben a kisebbségi jogok elvesztésére, 2022-ben pedig a háború okozta nyugtalanságra utalt. Mindezek ellenére – mondta – továbbra is számos olyan eseménynek volt részese, ami reménnyel tölti el. Személyes élményként idézte fel látogatását egykori iskolájában, a Sislóci Líceumban, ahol az intézmény fennállásának 75. évfordulóját ünnepelték. Büszkeséggel szólt arról is, hogy az egykori alma mater, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola mára egyetemmé vált. Hangsúlyozta, hogy ezek az eredmények nem jöhettek volna létre a magyar közösségi szervezetek kitartó munkája nélkül. Külön méltatta az 1991 óta működő KMPSZ-t, ami összetartja, védi és képviseli a magyar oktatást, és sokszor egyedüli hangként áll ki a közösségért Ukrajnában.
Zárásként reményét fejezte ki, hogy egyszer végre olyan ünnep következik, „ahol az istentiszteletet nem szakítja meg a légiriadó zaja”, és ahol nem kell többé attól tartani, mit hoz a holnap.
Maruszinec Marianna, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Oktatási és Tudományos Főosztályának igazgatója nagy tisztelettel szólt Orosz Ildikó és a pedagógusok három és fél évtizedes helytállásáról, különösen azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a háború éveiben vállaltak. Háláját fejezte ki azért a támogatásért is, amit az ideiglenesen áttelepült családok és gyerekek érdekében nyújtottak.
A közgyűlés kulturális elemeként színpadra lépett a KMPSZ által szervezett „Által mennék én a Tiszán…” népdaléneklési verseny első helyezettje, a Credo Alapítvány Gyöngykaláris Énekegyüttese, akik jászsági népdalcsokrot adtak elő Györkené Csákány Marianna felkészítésében.
Az ellenőrző bizottság éves jelentését Mitru Kornélia ismertette. Ezután került sor a KMPSZ tevékenységének hivatalos minősítésére, majd a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az éves nyilatkozatot is, amely összefoglalja a szövetség céljait és irányvonalát a következő időszakra.
A program végén Taracközi Ferenc beregszászi református vezető lelkész kérte Isten áldását a pedagógusokra, a szövetség munkájára és a közösségre.
Benedek Imre zárszavában az adventi időszak üzenetére irányította a figyelmet. Emlékeztette a jelenlévőket, hogy a második gyertya meggyújtása a keresztény hagyományban a reményt jelképezi. „De nem elég csak reménykedni… Isten megadja, amit kérünk, de tegyünk is érte” – emelte ki.
December 3-án ünnepélyes keretek között adták át Budapesten a Vasvári-díjat, melynek kitüntetettjei ezúttal Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem (II. RF KME) elnöke, valamint Bán János (Bán Mór) író.
A 2011-ben alakult Vasvári Pál Polgári Egyesület 2014-ben alapította a Vasvári-díjat, melyet olyan személyek részére ítél oda, akik az elmúlt időszakban sokat tettek többek között Vasvári Pál életének megismertetéséért vagy az egyesület céljainak eléréséért, ugyanakkor figyelembe veszik azt is, hogy kik azok a személyek, akik a tevékenységükkel élen járnak a nemzetért és a határon túli magyarsággal való kapcsolatok ápolásáért. Orosz Ildikó személyében először tüntetett ki kárpátaljai közéleti szereplőt a Vasvári Pál Polgári Egyesület.
A Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében tartott díjátadó ünnepségen köszöntőt mondott Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnök-főigazgatója, valamint Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa. Vasvári Pálnak a magyar nemzet szabadságáért tett erőfeszítéseire emlékezve elhangzott: Vasvárit tettekre kész idealizmus jellemezte, s ugyanolyan meghatározó szerepet töltött be az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején a márciusi ifjak vezéralakjaként, mint Petőfi Sándor, s példaként szolgál bátorsága, hazaszeretete, elhivatottsága.
Bauer Ferenc, a Vasvári Pál Polgári Egyesület társelnöke visszapörgette a történelem időkerekét, és felidézte Vasvári Pál életének fontos állomásait, szólt a budapesti Vasvári-kultuszról, valamint visszaemlékezett a Vasvári Pál Polgári Egyesület megalakulásának körülményeire és a Vasvári-díj alapításának hátterére.
A köszöntőket követően sor került a díjátadóra. Orosz Ildikó laudációját Tarnai Richárd, Pest Vármegye főispánja mondta, míg Bán János erényeit és tevékenységét Tóth Kálmán, a Vasvári Pál Polgári Egyesület társelnöke méltatta.
„Mi a tulajdonsága egy nagyasszonynak: úgy gondolom, hogy hívő, védelmező és harcos. Hívő ember, mert nagyon jól tudja, hogy nem magunktól vagyunk, hogy valahova tartunk, hogy függünk valakitől. […] Ezenkívül védelmező – védelmezi azokat a rábízottakat, azokat a magyar fiatalokat, akiknek a jövője, a tudás megszerzése az rá bízattatott. És harcos is, mert ezen a környéken, egyáltalán a Kárpát-medencében harciasság nélkül nem nagyon megy. A magyarságnak az az egyik tulajdonsága, hogy nekünk semmi nem adatik ingyen, tehát ha nem vagyunk harciasak, semmi nem lesz abból a célból, amit szeretnénk elérni. Orosz Ildikó tehát nagyasszony, hívő, védelmező és harcias – ezt pedig az eddigi élete is mutatja” – jellemezte a KMPSZ és a II. RF KME elnökét Tarnai Richárd.
„Ennek a díjnak a miértjeit nem ismerem pontosan, és vannak bennem kérdések, miért éppen én kapom a díjat. Mert úgy érzem, én is, mint az itt ülő több száz vendég, vagy azok, akik otthon vannak, csupán teszem a dolgomat napról napra. És minden napnak megvan a teendője, a saját kihívása, a megoldandó feladat. Nem teszek semmi különlegeset, csupán az elém kerülő feladatokat igyekszem megoldani a lehetőségeim és a számomra elérhető eszközök révén. Ráadásul ezen feladatok megoldását soha nem egyedül végzem, nem rajtam múlik, mint egy író vagy művész teljesítménye. Egy puzzle darabja vagyok a képben, egy rendszer eleme, egy alkatrész a gépezetben” – fogalmazott Orosz Ildikó az elismerésért köszönetet mondva, hozzátéve: ennél nem is vágyik többre, más elismerésre, és meghatottan, nagy tisztelettel köszönte meg, hogy rá esett a kuratórium választása. „Lehet közhelyes gondolatnak tűnik, de úgy érzem, hogy ez a díj nemcsak az enyém, hanem azok is itt állnak mellettem, akikkel és akikért a munkámat végzem. Szeretném azok között szétosztani a rám eső figyelmet, akik velem együtt teszik a dolgukat, akikkel együttműködve tudjuk megoldani, megtalálni a kihívásokra adott válaszokat” – mondta Orosz Ildikó.
Az ünnepségen részt vett Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke is. A díjátadót követően az ünnepség résztvevői koszorút helyeztek el a múzeumkertben található Vasvári Pál-szobornál.
A Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében idén is átadták a Vasvári-díjakat, melynek kitüntetettjei ezúttal Orosz Ildikó a KMPSZ elnöke, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem elnöke, illetve Bán János író voltak. A Vasvári-díjat 2014-ben alapította a 2011-ben alakult Vasvári Pál Polgári Egyesület azzal a céllal, hogy olyan személyeket tüntessenek ki vele, akik sokat tették az elmúlt időszakban többek között Vasvári Pál életének megismertetéséért vagy az Egyesület céljainak eléréséért. Figyelembe veszik azt is, hogy kik azok a személy, akik a tevékenységükkel élen járnak a nemzetéért és a határon túli magyarsággal való kapcsolatok ápolásáért. Orosz Ildikó személyében elször tüntetett ki kárpátaljai közéleti szereplőt a Vasvári Pál Polgári Egyesület és a Magyar Nemzeti Múzeum. A kitüntetetteknek ezúton is gratulál a TV21 Ungvár szerkesztősége.
[type] => post
[excerpt] => A Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében idén is átadták a Vasvári-díjakat, melynek kitüntetettjei ezúttal Orosz Ildikó a KMPSZ elnöke, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem elnöke, illetve Bán János író voltak.
[autID] => 14
[date] => Array
(
[created] => 1764860400
[modified] => 1764859657
)
[title] => Orosz Ildikó Vasvári-díjat kapott (videó)
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=264211&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 264211
)
[aut] => djkovach1979
[lang] => hu
[image_id] => 264212
[image] => Array
(
[id] => 264212
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/21-2.jpg
[original_lng] => 111756
[original_w] => 1280
[original_h] => 720
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/21-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/21-2-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/21-2-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/21-2-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/21-2.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/21-2.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/21-2.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1764852457:14
[_oembed_33e888ed12923409443234174ee272eb] =>
[_oembed_time_33e888ed12923409443234174ee272eb] => 1764851780
[_thumbnail_id] => 264212
[_edit_last] => 14
[views_count] => 1770
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_8422a72ba633ab6bcf9a2dac917b6251] =>
[_oembed_time_8422a72ba633ab6bcf9a2dac917b6251] => 1764853207
[_oembed_6a7b9469742758168b016d10967a62ca] =>
[_oembed_time_6a7b9469742758168b016d10967a62ca] => 1764853207
[_oembed_a65808a314bbdd0f94d7e9bfd2d4e88e] =>
[_oembed_time_a65808a314bbdd0f94d7e9bfd2d4e88e] => 1764853207
[_oembed_c3aa86489b5efd6b5e328677a9b694bb] =>
[_oembed_time_c3aa86489b5efd6b5e328677a9b694bb] => 1764853207
[_oembed_ecac46a238025e8304dd681f7642cc35] =>
[_oembed_time_ecac46a238025e8304dd681f7642cc35] => 1764853208
[_oembed_3159591bb359d2cebcf33d3930e71b8e] =>
[_oembed_time_3159591bb359d2cebcf33d3930e71b8e] => 1764853208
[_oembed_ec86d2f07008fe57f448b02065353d32] =>
[_oembed_time_ec86d2f07008fe57f448b02065353d32] => 1764853208
[_algolia_sync] => 555319606002
[_oembed_bc6d5abe52ada976d55c1244373f5777] =>
[_oembed_time_bc6d5abe52ada976d55c1244373f5777] => 1765201730
[_oembed_c569bda1b801c4986766f977ad7f0e7b] =>
[_oembed_time_c569bda1b801c4986766f977ad7f0e7b] => 1765364747
[_oembed_72ac220334c90c63c4c57f621d9453d0] =>
[_oembed_time_72ac220334c90c63c4c57f621d9453d0] => 1765364747
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 4000
[1] => 41
[2] => 11
[3] => 271
[4] => 600
[5] => 592
[6] => 25
[7] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Kultúra
[4] => Oktatás
[5] => Társadalom
[6] => Videók
[7] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2906941
[1] => 113837
[2] => 2554432
[3] => 4609
[4] => 348
[5] => 21359
[6] => 1370
[7] => 2906836
[8] => 2906813
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Bán János
[1] => elnök
[2] => II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem
[3] => író
[4] => KMPSZ
[5] => Magyar Nemzeti Múzeum
[6] => Orosz Ildikó
[7] => Vasvári Pál Polgári Egyesület
[8] => Vasvári-díj
)
)
[7] => Array
(
[id] => 264147
[content] =>
Emlékházat és zenei stúdiót avatott a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola Bódi László, művésznevén „Cipő” tiszteletére Kisgejőcön. A legendás, 1990-ben alakult Republic rock+zenekar frontembere, énekes, dalszerző 2013-ban hunyt el Budapesten, de kárpátaljai származású. Kisgejőci szülőházát a magyar kormány támogatásával újították fel és alakítottak ki benne zenei stúdiót a kárpátaljai magyar iskolákban a népzene és néptánc oktatását felvállaló Tulipán Tanoda növendékei számára. Vezetője, Kepics Andzselika kiemelte, hogy egy új fejezet kezdődik az intézmény életében.
Pénteken ünnepélyes keretek között átadták a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola újonnan kialakított Cipő Emlékházát és Zenei Stúdióját. Amíg a vendégek megérkeztek a kisgejőci ünnepségre, Republic-dalok csendültek fel Cipő szülőházánál, a Micsurin utca 9. szám alatt. A meghitt hangulatú rendezvényen részt vett Bódi László Cipő családja – többek között testvére, Bódi Marica, unokaöccse, Musa Ádel, keresztlánya, Séra Andrea –, valamint közeli barátai és zenésztársai: Bodrog László, Várkonyi Attila és Tóth Zoltán, a Republic korábbi tagja.
Vágner Katalin műsorvezető üdvözölte a megjelent vendégeket – Vida Lászlót, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulját, Orosz Ildikót, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem elnökét, megyei képviselőt, Gulácsy Gézát, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnökét, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány vezetője, megyei képviselőt, Sari Józsefet, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnökét, megyei képviselőt, Bátori Józsefet, az Ungvári Járási Tanács képviselőjét, Kulin Zoltánt, a TV21 Ungvár igazgatóját, Gábor Mariannát, a Nagygejőci Elöljárói Körzet elöljáróját, a KMKSZ alapszervezeti elnökeit, oktatási intézmények vezetőit – és röviden ismertette Bódi László Cipő életét és zenei pályáját.
– A Republic együttes ikonikus frontembere szülői házának udvarán állunk. Hisszük, hogy a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola által megvásárolt épület a jövőben méltó helye lesz Cipő örökségének megőrzésére, továbbadására.
A Kisgejőci Tulipán énekegyüttes előadásában Györkené-Csákány Marianna vezetésével felcsendült az Ezt a földet választottam című Republic sláger.
Tóth Zoltán a Szeretni valakit valamiért című dalt adta elő és megemlítette, hogy Kisvárdán egy utcát neveztek el a művészről, a kisgejőci hely pedig az első olyan intézmény, amely Cipő nevét viseli.
Kepics Andzselika, a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola igazgatója bevallotta, örömmel és meghatódva áll itt egy új, emlékezetes fejezet kezdetén.
– Egy ház kapuját nyitjuk meg, de valójában egy szív kapuja tárul ki ma előttünk. Különös varázsa van annak, hogy ez a ház egykor Bódi László Cipő családi háza volt, amely egyszerre őriz múltat és hívogat jövőt. Amikor a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásából megvásároltuk ezt a házat, felújítottuk és Cipő zenei stúdióvá alakítottuk át a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatása által, nemcsak egy épületet vettünk át, hanem felelősséget is azért, hogy Cipő szellemisége, emberi példája tovább éljen bennünk, azokban a fiatalokban, akik itt tanulnak majd. Bízunk abban, hogy ez a ház nem csupán emléket fog őrizni, hanem új tehetségeknek ad otthont, új álmoknak ad szárnyat – emelte ki, és Cipő gondolatával zárta köszöntőjét: „Menni kell tovább, mert az út hív és az ember addig él, amíg álmodni tud.”
Időközben megérkezett a Kulturális és Innovációs Minisztérium delegációja – Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter és Varga-Bajusz Veronika államtitkár asszony, majd elhangzott a Kék hotel című Republic-sláger a Kisgejőci Tulipán Énekegyüttes előadásában Györkéné-Csákány Marianna vezetésével.
Hankó Balázs Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere köszöntőjében kitért a magyar nemzet megmaradásának fontosságára generációkon át Európa szívében.
– Ma ott vagyunk, ahol a magyar nemzet legfájdalmasabb pontja, ott vagyunk, ahol béke helyett háború van, ahol nap mint nap ki kell állni magyarságunkért. Ebben sokat segít és támogat bennünket az összekötő kultúra és nyelv. Amikor itt ma a Cipő-emlékházat felavatjuk, ezáltal a magyar könnyűzenével teremtünk kapcsolatot határokon átívelve, amikor a magyar népzene és annak könnyűzenei vetületei kapcsolják össze azokat a dallamokat, amelyek a Republic, Cipő csodás dalait hangoztatják fülünkben, akkor érezzük, hogy összetartozunk. Összetartozunk a mosolyban, de még inkább a nehézségben – emelte ki és köszönetét fejezte ki, hogy 2500 fiatal magyar gyermek szívében nevelik azt, ami a magyarságunk, a hitünk, hogy magyarnak lenni jó.
Köszöntőbeszédében Orosz Ildikó, a Tulipán Tanodát alapító és támogató Rákóczi Egyetem elnöke felidézte, hogy kisgejőci gyökerekkel rendelkezik és ugyanazon élményei voltak gyermekkorában, mint Cipőnek.
– A mai nap is alkalom arra, hogy elmondjuk, nincs olyan gyerek, akiben valamilyen tehetség ne szunnyadozna. Cipőben is ott volt a tehetség, a jó családi háttérnek köszönhetően tudta kibontakoztatni, foglalkoztak vele, támogatták. A család és a gyökerek végig benne van a dalszövegeiben. Azzal, hogy megnyílt ez az emlékház, az itt élő gyerekeknek példával szolgál, hogy ilyen kis faluból is el lehet jutni a nagy színpadra. Másrészt ez nemcsak egy múzeum, ez egy zenei stúdió, ahol a tehetséges gyerekek tanulhatják a szakmát, s a nyár folyamán a 6 éve működő gitártábort kibővítjük és Cipő Könnyűzenei Tábor lesz.
A család nevében Bódi László Cipő testvére, Bódi Marica mondott köszönetet azoknak, akik megálmodták és életre hívták ezt a gyönyörű Cipő-emlékházat.
– Számunkra különösen megható ez az emlékház, mert abban az épületben jött létre, amelyet a család épített, Laci édesanyja és édesapja. Ez a ház generációk szeretetét és történeteit őrizte, most pedig új életet kapott a zene és az emlékezés otthonaként. Most, amikor szülőföldjén újra felcsendül a zenéje, érzem, ő is itt van velünk hangjegyek formájában, a dallamokkal. Ez a ház nemcsak egy művésznek állít emléket, hanem mindannak, amit a zene, a közösség és a szeretet jelent. Hisszük, hogy a jövőben inspirációt ad a fiataloknak és összeköti mindazokat, akik hiszik, hogy a zene híd a szívek között. Ez egy új kezdet Cipő szellemében szeretettel és zenével.
Az épület átadását jelképező szalagot Hankó Balázs, Varga-Bajusz Veronika, Orosz Ildikó és Bódi Marica vágta át és az átvételét jelképező szalagdarabot átadták Kepics Andzselikának.
Tóth Zoltán előadásában elhangzott a Cipő emlékére írt Akkor kéne lóra szállni című dala, majd Bodrog Lászlóval előadták a Gyerek vagyok c. Cipő-dalt, amit Bódi László 16 éves korában írt Kisvárdáról.
A történelmi egyházak képviseletében Benzo György, a kisgejőci görögkatolikus egyházközség parochusa és Nagy István, a kisgejőci református egyházközség lelkésze áldotta meg az épületet.
Kistarcsa és Kisgejőc települések összekapcsolódásának jelképeként és a művész emlékére az udvaron közösen elültettek egy fát, amelyet és a földet Kistarcsáról hoztak, ahol Cipő élt és ahol sírja is van, valamint érdekes egybeesés, hogy Hankó Balázs gyermekkorának is a helyszíne volt. A nap folyamán Kistarcsán is faültetésre került sor kisgejőci földdel.
Miután az egybegyűltek megtekintették a Cipő-emlékházat és a zenei stúdiót, átmentek a Kisgejőci Tulipán Tanoda épületéhez, majd a Kisgejőci Magyar Líceum nagytermében megnézték a Cipőről készült kisfilmet.
1944 novemberében 18-tól ötven éves korig több mint 30 ezer kárpátaljai magyar és német férfit hurcoltak el a szovjet hatóságok a málenkij robotra, azaz a 3 napos munkára. A három nap helyett többségüknek éveken át tartó kényszermunka jutott, távol otthonuktól, szeretteiktől. A kegyetlen bánásmód, az éheztetés, és a fagy megtette a hatását, hiszen sokan a szolyvai központi gyűjtőhelyről sem jutottak már tovább. Rájuk és a sztálinizmus minden magyar áldozatára emlékeztek Beregszászon, ahol több helyen koszorúkat helyeztek el és ökumenikus istentisztelet keretei között felolvasták annak a 300 beregszászinak a nevét akik soha nem térhettek haza.
