A toborzási ötletekben gazdag hatóságok szakadatlanul keresik a további módjait, hogy önkénteseket vagy szerződéses katonákat toborozzanak a hadseregbe. A legújabb javaslat a szerződéses katonai szolgálat felajánlása az eladósodott oroszoknak, privát adatok felhasználásával.
Az elképzelés szerint a bevonulásért az adósok javára befagyaszthatják, majd akár le is írhatják meglévő tartozásaikat. Mivel a legtöbb külföldi pénzintézet távozott az országból, vagy korlátozta hitelezői tevékenységét, ezek 90%-a orosz bankoktól származó, és főként lakásra, vagy gépkocsira felvett hitel.
Az orosz szövetségi végrehajtói testület feje, Dmitrij Arisztov augusztusban arról tájékoztatta Putyin elnököt, hogy az immár „adóshadseregnek” nevezhető tömeg létszáma közel 13 millió főre duzzadt. 93 százalékuk munkaképes (és szolgálatképes), 30-45 éves állampolgár, és csak egyetlen akadt köztük, akinek van munkája, hivatalos bevételi forrása és saját lakhatása is, csak éppen nem erős oldala a törlesztés.
A hitelek elengedésének veszteségeit jórészt az orosz nagybankokra kell hárítani, és még ki kell dolgozni kompenzációjuk módjait, ami körül lesz vita, mert irdatlan „levegőben lógó” pénzmennyiségről van szó.
Az orosz magánadósság a nominális GDP 53 százalékát tette ki 2023 márciusában, szemben az előző negyedévi 51,24%-os aránnyal. Ez a ráta tavaly áprilisban csak 40%-on állt, majd egyenletes és meredek emelkedésbe kezdett, és ezzel elérte a magyarországi privát eladósodottsági szintet.
Az orosz háztartások összesített adóssága 2023 júniusában meghaladta a 362 milliárd dollárt, miközben az ország devizatartaléka csupán 411,3 milliárd dollárt tesz ki. A belföldi hitelállomány (beleértve a vállalatokat is) 1173,0 milliárd dollárra rúgott 2023 júniusában, ami 26,0 %-os növekedés a háború előtti évhez mérve.
A végrehajtói adatbázis Oroszországban is – elvileg – bizalmas
A tartozások adatai csak az adósra, a hitelezőre, a végrehajtóra, és esetleg a bíróságra tartoznak, másokra nem. A hadsereg viszont most áttörte a polgári és információs jogok vézna korlátját, és bejelentette igényét az ilyen szenzitív adatokra, amit meg is kapott.
A katonai vezetés mostantól tudhatja, hogy ki, kinek, mennyivel és milyen feltételekkel tartozik, fizetőképes-e, és fenyegeti-e olyan végrehajtás, mint a kilakoltatás vagy fontos vagyontárgyak elkobzása. Az adatok birtokában pontosan tudhatják, ki az, aki nagy bajban van – vagyis, hogy kiket érdemes a toborzási ajánlással megkeresni.
Az orosz hatóságok emellett a Közép-Ázsiából érkező, főleg kazah migránsok köréből is próbálják a katonai erőt pótolni az ukrajnai katonai műveletek végrehajtásához. A bevándorlóknak 400 ezer rubel „belépődíjat” ígérnek, és felgyorsították számukra az orosz állampolgárság megszerzését.
A rendőrség razziákat tart azon olyan külföldiek elfogására, akik ugyan megkapták az orosz állampolgárságot, de nem jelentkeztek a katonaságnál. Azok viszont, akik csak állampolgárságot kérnek, kénytelenek előtte katonai szolgálati szerződést kötni.
A Kreml azt a feladatot tűzte ki célul, hogy az év végéig 440 ezer szerződéses katonát toborozzon a hadseregbe, hogy ezzel elkerülhető legyen a tavaly őszi kényszersorozás újabb hulláma.
