Amerikai és európai tisztségviselők szerint az idén csökkent a feltehetően az orosz állam által támogatott szabotázsakciók száma. Ez arra utal, hogy Vlagyimir Putyin elnök biztonsági szolgálatai fékezhetik a hibrid hadviselést.
A műveletek visszaesését, amelyek során orosz hírszerző ügynökök fizettek megbízottaknak a polgári infrastruktúra és magánszemélyek célba vételéért, számos tényezőnek tulajdonítják a Bloomberget tájékoztató, de a kérdés érzékenysége volta miatt névtelenséget kérő tisztségviselők.
Az egyik fő magyarázat az, hogy Moszkva erősítheti az ellenőrzést azon megbízhatatlan helyi bűnözőkre bízott támadások felett, akik közül néhányan kicsúsztak az irányítás alól.
Az év elejétől májusig 11 feltételezetten Oroszország által támogatott hibrid incidens történt Európában, köztük a svédországi optikai kábelek és átjátszótornyok elleni szabotázskísérlet – állapította meg a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISI). Ez a 2024-es év egészében rekordmagas, több mint 30 incidensnek felel meg a szervezet energia-, kommunikációs, közlekedési, katonai, vízi és tenger alatti célpontok elleni támadásokat tartalmazó adatbázisa szerint.
Nyugati tisztségviselők úgy vélik, hogy
Vlagyimir Putyin el akarta kerülni a további ellenségeskedést Donald Trumppal, amikor az Egyesült Államok elnöke gyors békemegállapodást kívánt Ukrajnával.
Az is lehet, hogy a lehetséges újoncokat elriasztották az elfogott szabotőrök elleni nagy horderejű perek, és emiatt Moszkva módosíthatta a taktikáját,
az orosz GRU katonai hírszerző szolgálat pedig Ukrajnába irányíthatta át az erőforrásokat.
Az orosz és az amerikai illetékes is hallgat
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nem reagált a Bloomberg megkeresésére. Korábban alaptalan vádnak minősítette, hogy Oroszország szabotázsakciókat hajtana végre Európában. Az amerikai Fehér Ház és a nemzeti hírszerzési igazgató hivatalának tisztviselői sem reagáltak az érdeklődésre.
Nyugati tisztviselők szerint a hibrid műveletek kulcsfontosságú részévé váltak Oroszország tervének a 2022. februári ukrajnai teljes körű inváziót követően, mivel az Egyesült Államok és Európa dollármilliárdos értékű fegyvert küldött Kijevnek önvédelemre. Mivel Európa nagy része az elmúlt években kiutasította a nagykövetségeihez kötődő orosz kémeket, egyes vélemények szerint Moszkva a helyi megbízottakra váltott erőszakos cselekmények, szabotázs és gyújtogatások végrehajtásáért egy zavarkeltő kampány részeként.
Ukrajna támogatásáért lehet figyelmeztetés az orosz hibrid hadviselés
Az orosz kampányt úgy tekintették, mint a nyugati nemzetek célba vételére irányuló kísérletet Ukrajna támogatása miatt. Elődjével, Joe Bidennel ellentétben Trump Kijevnek nyújtott katonai segélye kevésbé volt megbízható. Az Egyesült Államok a közelmúltban beleegyezett, hogy továbbra is küld fegyvereket Ukrajnának, amíg az európai szövetségesek fizetnek értük. A tisztségviselők óvatosságra intettek, hogy a kampány látszólagos gyengülése nem jelenti azt, hogy a hibrid támadások teljesen leálltak, vagy a jövőben nem fognak újra eszkalálódni. A szabotázskísérletek továbbra is gyakoribbak a kelet-európai országokban, mint a nyugati országokban – mondták.
[type] => post [excerpt] => Amerikai és európai tisztségviselők szerint az idén csökkent a feltehetően az orosz állam által támogatott szabotázsakciók száma. Ez arra utal, hogy Vlagyimir Putyin elnök biztonsági szolgálatai fékezhetik a hibrid hadviselést. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1754257200 [modified] => 1754247833 ) [title] => A Bloomberg szerint visszább vettek az oroszok a hibrid hadviselésben [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=250080&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 250080 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 250081 [image] => Array ( [id] => 250081 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/starlink.jpg [original_lng] => 96196 [original_w] => 1347 [original_h] => 758 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/starlink-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/starlink-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/starlink-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/starlink-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/starlink.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/starlink.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/starlink.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1754237033:12 [_thumbnail_id] => 250081 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1422 [_algolia_sync] => 302746907001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 11 [3] => 592 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Kiemelt téma [3] => Társadalom [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 2285350 [1] => 1651009 ) [tags_name] => Array ( [0] => hibrid hadviselés [1] => orosz szabotázs ) ) [1] => Array ( [id] => 229927 [content] =>
Egy dán fregatt és egy mentőhajó, illetve egy német aknaszedőhajó érkeztek Észtország partjaihoz, Tallinba. Hamarosan egy francia aknaszedő is csatlakozik hozzájuk, és még több NATO-hajót várnak. A Balti Őrszem (Baltic Sentry) nevű NATO-művelet egyik parancsnoka szerint a hajóraj végül várhatóan 6-7 hajóból áll majd – írja a Guardian.
Erik Kockx elmondása szerint a hajóraj első körben amolyan biztonsági kameraként funkcionál majd. Ha bármi történne a Balti-tengeren, biztos, hogy a NATO-hajók látják – adott esetben pedig képesek megtenni a szükséges lépéseket.
A legutóbbi eset, ami a NATO-t a Balti-tengeri jelenlétének megerősítésére ösztönözte karácsonykor történt: megsérült a Finnországot Észtországgal összekötő Estlink 2 energiavezeték, illetve négy egyéb kábel. A gyanú szerint a kárt egy olajtanker okozta, amely – aligha véletlenül – 100 kilométeren keresztül vonszolta a leeresztett horgonyát a tengerfenéken.
A tanker a Cook-szigetek zászlaja alatt hajózik, tulajdonosa egy dubaji cég, de egy indiai cég menedzseli, a kapitánya grúz, a legénysége grúz és indiai. A gyanú szerint része lehet Oroszország árnyékflottájának, amellyel a nyugati szankciókat igyekszenek kijátszani.
A Balti-tengeren a közelmúltban megrongálódott víz alatti áram- és kommunikációs kábeleket valószínűleg „tengeri baleset” és nem orosz szabotázs okozta – jelentette vasárnap a Washington Post (WP) több amerikai és európai hírszerzési tisztviselőre hivatkozva.
A víz alatti infrastruktúrát az elmúlt hetekben sújtó incidensek sorozatával kapcsolatban mostanra konszenzus alakult ki a nyugati hírszerző közösségben, és nem találtak bizonyítékot rosszindulatú tevékenységre – jelentette az amerikai lap.
A nyugati országok által összegyűjtött „lehallgatott kommunikáció és más titkos hírszerzési adatok” arra utaltak, hogy a balesetek mögött tapasztalatlan legénység és rosszul karbantartott hajók állnak – vetették fel a vizsgálatokban részt vevő három ország tisztviselői.
Meg nem nevezett amerikai tisztviselők a lapnak elmondták, hogy minden esetben „egyértelmű magyarázat” merült fel, ami arra utal, hogy a károk véletlenek voltak. Egy európai tisztviselő szerint a kezdeti állítások, miszerint Oroszországnak köze volt a balesetekhez, mostanra „ellenbizonyítékokkal” találkoztak, amelyek ennek ellenkezőjére utalnak.
A vizsgálatok három, az elmúlt 18 hónapban a Baltikumban történt, orosz kikötőkbe tartó és onnan induló hajókkal kapcsolatos incidensre összpontosítottak, köztük a Newnew Polar Bear konténerszállító hajónak tulajdonított, 2023 októberében a Finn-öbölben történt földgázvezeték-szakadásra, valamint két kábel megrongálására, amelyet állítólag a Yi Peng 3 ömlesztettáru-szállító okozott novemberben.
A legutóbbi incidens december végén történt egy feltehetően orosz kötődésű olajszállító tartályhajóval, az Eagle Sz-szel, amely állítólag áthúzta horgonyát a Finnországot és Észtországot összekötő EstLink 2 áramkábelen. A finn hatóságok a hajó fedélzetére léptek és lefoglalták, a nyomozók szerint a hajó egyik horgonya hiányzott.
