Az ukránok között egyértelmű konszenzus van abban, hogy Ukrajnának folytatnia kell a háborút akkor is, ha az Egyesült Államok teljesen leállít minden támogatást, a válaszadók 82 %-ának ez a véleménye –számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A kutatás adatai szerint csak a válaszadók 8 %-a mondta azt, hogy ilyen körülmények között hajlamosabb lenne elfogadni a kapitulációt. Ráadásul az ukránok abszolút többsége – 79 %-a – számára kategorikusan elfogadhatatlanok az oroszok fegyverszüneti követelései. 16 % kész elfogadni ezeket (ebből 14 % ezt nehéznek találja).
Oroszország nyilvánosan kijelentette, hogy a tűzszünetre vonatkozó követelései között szerepel a mozgósítás, az Ukrajnába irányuló nyugati fegyverszállítás, valamint Ukrajna hírszerzési információkkal való ellátásának a leállítása.
A KMISZ saját országos felmérését 2025. március 12-22-én 1326 válaszadó bevonásával végezte.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az ukránok között egyértelmű konszenzus van abban, hogy Ukrajnának folytatnia kell a háborút akkor is, ha az Egyesült Államok teljesen leállít minden támogatást, a válaszadók 82 %-ának ez a véleménye.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1742930100
[modified] => 1742917436
)
[title] => Az ukránok több mint 80 százaléka kész folytatni a háborút akkor is, ha az Egyesült Államok leállítja a támogatásait
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=236571&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 236571
[uk] => 236627
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 49704
[image] => Array
(
[id] => 49704
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg
[original_lng] => 27535
[original_w] => 693
[original_h] => 462
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg
[width] => 693
[height] => 462
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg
[width] => 693
[height] => 462
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg
[width] => 693
[height] => 462
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg
[width] => 693
[height] => 462
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg
[width] => 693
[height] => 462
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1742910236:5
[_thumbnail_id] => 49704
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1210
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1984
[1] => 1985
[2] => 85053
)
[tags_name] => Array
(
[0] => felmérés
[1] => közvélemény-kutatás
[2] => orosz–ukrán háború
)
)
[1] => Array
(
[id] => 236535
[content] =>
Az ukránok abszolút többsége (77 %) pozitívan értékeli az ideiglenes 30 napos tűzszünetre vonatkozó javaslatot, amit az Egyesült Államok és Ukrajna között Szaúd-Arábiában március 11-én folytatott tárgyalások után tettek Oroszországnak – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A kutatás szerint a válaszadók leggyakrabban (47 % a 77 %-ból) azt mondták, hogy ezzel bizonyítható, hogy Oroszország nem akar békét, vagy hogy Oroszország megszegi a megállapodásokat. Ezenkívül 12 % beszélt a katonai támogatások szüneteltetése feloldásának módjáról. A fennmaradó 18 % ezt elsősorban a háború Ukrajna számára elfogadható feltételekkel történő befejezése felé tett lépésnek nevezte.
Csak 17 % választotta a három negatív lehetőség valamelyikét. Így 8 % ezt rossz lépésnek tartja, amely meggyengíti Ukrajnát, 7 % pedig az ukrán hatóságok kétségbeesett lépésének tartja a fronton kialakult nehéz helyzet miatt. Ezt 2 % elsősorban Ukrajna kapitulációja felé tett lépésnek tekintik.
A szociológusok kísérletet végeztek, és különböző (véletlenszerűen kiválasztott) válaszadóknak különböző biztonsági garanciákat olvastak fel. Összesen három lehetőség volt a biztonsági garanciákra, valamint egy tűzszüneti lehetőség, mindenféle biztonsági garancia nélkül.
Ha a tűzszünethez semmilyen biztonsági garancia nem jár, az ukránok 62 %-a kategorikusan nem fogja támogatni. Összességében (bár többnyire lelkesedés nélkül) 32 % kész lenne támogatni.
Ha Ukrajna kap legalább némi biztonsági garanciákat, az ukránok több mint fele (bár vonakodva) támogatni fogja a tűzszünetet. Ugyanakkor a különböző garancialehetőségek közötti különbség (az ukrán lakosság általi támogatását tekintve) meglehetősen jelentéktelen.
Így a nyugati békefenntartók bevetésének lehetőségét (a tűzszünet érdekében) 60 % támogatja, míg 34 % kategorikusan ellenzi. A NATO-tagság mint biztonsági garancia esetén 58 % támogatná a tűzszünetet, 32 % pedig kategorikusan ellene lenne. Az ukrán fegyveres erők fokozott támogatása (több légvédelem, repülőgép stb.) esetén 56 % támogatja a tűzszünetet, szemben a 35 %-kal, akik kategorikusan elleneznék.
A KMISZ saját országos felmérését 2025. március 12-22-én 1326 válaszadó bevonásával végezte.
Az ukrán csapatok az oroszországi kurszki régió szinte teljes területéről visszavonultak, az ukrán fegyveres erők hónapokig tartó kampánya az orosz területek elfoglalására és birtoklására a jelek szerint a orosz ellentámadások miatt véget ér – számol be vasárnap az rbc.ua hírportál a The New York Times című amerikai lapra hivatkozva.
Mint az amerikai újság megjegyezte, az offenzíva csúcspontján az ukrán erők körülbelül 500 négyzetmérföldnyi orosz területet ellenőriztek. Pasi Paroinen, a finn Black Bird Group katonai elemzője szerint azonban vasárnap már csak egy keskeny földsáv maradt az orosz-ukrán határ mentén, 30 négyzetmérföldön (körülbelül 77 négyzetkilométeren). „Közel a csata vége” – mondta el Paroinen a NYT-nak adott interjújában.
Az ukrán katonai parancsnokság közölte, hogy a csapatok az orosz határ mentén védelmi állásokba vonultak vissza, a dombos terepet felhasználva az előrenyomuló orosz erők jobb ellenőrzésére.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán csapatok az oroszországi kurszki régió szinte teljes területéről visszavonultak, az ukrán fegyveres erők hónapokig tartó kampánya az orosz területek elfoglalására és birtoklására a jelek szerint a orosz ellentámadások miatt véget ér.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1742155200
[modified] => 1742147748
)
[title] => Az ukrán csapatok teljesen kivonultak a Kurszki területről, kis kivétellel – NYT
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=235617&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 235617
[uk] => 235646
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 227773
[image] => Array
(
[id] => 227773
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/kurszk.jpg
[original_lng] => 67782
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/kurszk-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/kurszk-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/kurszk.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/kurszk.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/kurszk.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/kurszk.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/kurszk.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1742159078:8
[_thumbnail_id] => 227773
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1581
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 49
[3] => 17
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Sürgős
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 468075
[1] => 1220558
[2] => 85053
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kivonulás
[1] => Kurszki terület
[2] => orosz–ukrán háború
)
)
[3] => Array
(
[id] => 235207
[content] =>
Oroszország nyilvánosan hangoztatott követelései Ukrajnával szemben kategorikusan elfogadhatatlanok, és az ukránok abszolút többsége elutasítja azokat, jóllehet az ukránok továbbra is rugalmasak és készek a kompromisszumra, de ellenzik a „békét bármilyen feltételekkel” – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének adataira hivatkozva.
A jelentés szerint szociológusok öt dimenziót-összetevőt fogalmaztak meg a megállapodások csomagjait illetően a válaszadók számára: biztonsági garanciák; EU-tagság; területek feletti ellenőrzés; nyelvpolitika; Ukrajna szuverenitása.
Minden dimenzióhoz 2-4 opciós szint volt társítva (például az EU-tagság esetében – Ukrajna megtagadja az EU-csatlakozást, vagy fordítva, Ukrajna az EU tagjává válik). A válaszadó véletlenszerűen minden dimenzióhoz egy szintet kapott, és ezt a békeszerződések lehetséges csomagjaként értelmezték. A válaszadónak arra kellett válaszolnia, hogy ez a csomag elfogadható-e, vagy kategorikusan elfogadhatatlan.
Az eredmények azt mutatták, hogy a túlnyomó többség kész támogatni egy feltételesen elfogadható forgatókönyvet (ami persze nem teljesen igazságos, de legalábbis hasonlít egy kompromisszumra).
A válaszadók túlnyomó többsége ugyanakkor elutasítja az átadási forgatókönyvet. „Ugyanakkor az itt felvázolt kapituláció még csak nem is „teljes”. Igen, nem beszéltünk a védelmi erők leépítéséről, a megszállt területek Oroszország részeként való hivatalos elismeréséről, sőt a jelenleg Ukrajna ellenőrzése alá tartozó területek (például Herszon és Zaporizzsja) átadásáról, jóvátételről sem” – áll a jelentésben.
A KMISZ a saját felmérését február 14. és március 4. között 2029 válaszadó körében végezte. A mintában nem szerepeltek az ukrán hatóságok által ideiglenesen nem ellenőrzött területek lakosai.
Csak az elmúlt héten az orosz hadsereg több mint 1050 csapásmérő drónt, mintegy 1300 légibombát és több mint 20 rakétát lőtt ki Ukrajna ellen. Ezt Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke közölte hétfőn, március 3-án a Telegramon.
„Ukrajna a normális és biztonságos életért küzd, amelyre rászolgál, a békéért – igazságos és megbízható békéért. Mi a háború befejezését szeretnénk. De Oroszország nem akarja, és folytatja a légiterrort” – írta.
Az elnök hangsúlyozta, hogy „aki tárgyalásokat akar, az nem lövi szándékosan a civileket ballisztikus rakétákkal”. Hozzátette, hogy Oroszország támadásainak leállításához a világ közös erejére van szükség.
A légvédelmünk megerősítése, a hadsereg támogatása és hatékony biztonsági garanciák, amelyek kizárják az orosz agresszió visszatérését – erre kell összpontosítanunk
A háború hatása a kárpátaljai magyar közösségre címmel szervezett konferenciát a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) az orosz–ukrán háború kitörésének harmadik évfordulóján. Az eseményen előadások hangzottak el a Magyarországra áttelepült kárpátaljaiak mindennapjairól, valamint az otthon maradt közösség helyzetéről.
Forrás: Nemzetpolitikai Államtitkárság
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerint az elmúlt három év tragikus volt a kárpátaljai magyarság számára, mivel sokan elhagyták a régiót. A konferencia tudományos kutatásai megerősítették, hogy a közösség nehéz helyzetben van, és a visszatéréshez békére van szükség. Minél tovább tart a háború, annál kevesebb lesz a kárpátaljai magyarság létszáma. A legfontosabb intézkedések közé tartozik az oktatás, a helyi iskolák és egyházak, valamint a beregszászi főiskola támogatása, amelyek alapvetőek a közösség megmaradásához. „A béke mielőbbi elérése kulcsfontosságú a kárpátaljai magyarság jövőjének biztosításában” – zárta szavait a KMKSZ elnöke.
Forrás: Nemzetpolitikai Államtitkárság
Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a kárpátaljai magyar közösség támogatásának fontosságát hangsúlyozta a Nemzetpolitikai Kutatóintézet konferenciáján, amelyet a háború harmadik évfordulója alkalmából rendeztek. Az államtitkár kiemelte, hogy Magyarország továbbra is a mielőbbi tűzszünet és béke mellett áll, mivel a kárpátaljai magyarok is súlyos árat fizetnek a háborúban.
Forrás: Nemzetpolitikai Államtitkárság
Nacsa Lőrinc szerint Magyarország számára a béke nem csupán politikai, hanem nemzeti kérdés is, és bízik abban, hogy a békét támogató nemzetközi koalíció növekvő ereje végre elhozza a régóta várt biztonságot és nyugalmat. A jövőbeni béketárgyalások során Magyarország különösen fontosnak tartja, hogy a kárpátaljai magyarok visszakaphassák a 2015 előtt biztosított jogaikat. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyar közösség az elmúlt három évben nemcsak megőrizte, hanem gyarapította intézményeit, példaként említve egy új óvoda megnyitását Beregszász külvárosában.
Forrás: Nemzetpolitikai Államtitkárság
Ferenc Viktória, a Fidesz európai parlamenti képviselője kiemelte, hogy Magyarország már számos alkalommal bizonyította, hogy egységesen képes fellépni és segíteni a bajban, és ez így van az orosz‒ukrán háború kitörése óta is, amikor történetének legnagyobb humanitárius segítségét nyújtja. A konferencia a 2022. február 24-i orosz támadás évfordulójára szerveződött, mely Magyarország szomszédos országát, Ukrajnát érte, ahol a kárpátaljai magyar közösség is él. Ferenc Viktória is a tudományos szférából érkezett az európai parlamentbe, és különösen érdekelte, hogy a kárpátaljai magyarság – mind az Ukrajnában maradtak, mind azok, akik Magyarországon találtak menedéket – milyen mindennapi kihívásokkal néz szembe. „A kutatások szerint örömmel láthattuk, hogy Kárpátalján nem kellett bezárni semmilyen magyar iskolát vagy intézményt, így a közösség sikeresen megőrizte intézményeit, amit a helyi vezetők, beleértve az oktatásügyben és a vallási életben tevékenykedőket, áldozatos munkájának köszönhetnek” – mondta a parlamenti képviselő. Véleménye szerint a háború ellenére a kárpátaljai magyar közösség erős kitartásról tett tanúbizonyságot, és a három nehéz év ellenére sikerült átvészelniük a kihívásokat.
2025. február 24-én Ukrajna tragikus dátumra emlékezik vissza – három éve kezdődött a teljes körű orosz invázió. Ezalatt az ország nehéz próbákat élt meg, de állta a sarat a nép kitartásának és a katonák hősiességének köszönhetően.
Ebből az alkalomból Ungváron, akárcsak Ukrajna számos városában, megemlékezések zajlottak a hősi halottak tiszteletére. A Dicsőség dombján összegyűltek a megyei és vallási vezetők, katonák, önkéntesek, a hősi halottak családtagjai és a város lakosai.
A rendezvény résztvevői virágokat helyeztek el a szobornál, gyertyákat gyújtottak és egy perces néma csenddel rótták le tiszteletüket azok előtt, akik életüket áldozták Ukrajna szabadságáért.
„A 2022. február 24-i reggel két részre osztotta az ukrajnai emberek életét: háború „előttire” és „utánra”. A kegyetlen, véres háború harmadik éve ég Európa közepén egyetlen ember szeszélye miatt. A megtévesztő illúzió ellenére, azóta senki sem érezheti magát biztonságban a világon. Ukrajna továbbra is hősiesen ellenáll a túlerővel rendelkező hadseregnek, amely emberi és anyagi erőforrásokban is felülmúlja őt. Ma mély tisztelettel adózunk és megemlékezünk azokra a bátor, odaadó személyekre, akik felhagytak békés életükkel azért, hogy hazájuk védelmére keljenek, és azokra a civilekre, akik ártatlan áldozatai lettek az ellenségnek” – mondta Miroszlav Bileckij, a megyei katonai adminisztráció vezetője.
Az orosz támadások következtében az ideiglenesen megszállt Zaporizzsjai Atomerőmű egy áramellátó vonala meghibásodott. Erről az Energetikai Minisztérium sajtóközpontja számolt be.
Jelenleg az atomerőmű csupán egyetlen áramellátó vonallal van összekötve az ukrán energiarendszerrel. Az energiaipari szakemberek a biztonsági helyzet lehetővé tétele után tudják megkezdeni az áramellátás helyreállítását ezen a vonalon.
Ukrajnának vannak olyan lézertechnológiái, amelyek már bizonyos magasságban el tudnak találni egyes célpontokat – jelentette ki Vadim Szuharevszkij, a pilóta nélküli rendszerek erőinek parancsnoka a Szabadság Rádiónak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szuharevszkij elmondta, hogy a pilóta nélküli rendszerek erői folyamatosan fejlődnek, hiszen ez az osztály egyik fő feladata.
„A pilóta nélküli rendszerek erői parancsnokságának innovatív tevékenysége számos irányt szab. Ezek egyike az ellenséges repülőgépek elleni küzdelem, pilóta nélküli légi rendszerei, beleértve a megoldások keresését a Shahedek elleni küzdelemben, olyan csapatokhoz vezetett, amelyek aktívan részt vesznek ebben, és igen, ismétlem – a lézeres technológiák már bizonyos magasságban eltalálnak bizonyos tárgyakat” – hangsúlyozta Vadim Szuharevszkij.
Ukrajnának sikerült hazaszállítania egy testvérpárt, akik egész életüket az elfoglalt területeken töltötték. Ezt a Telegramon közölte Andrij Jermak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetője.
A gyerekek hazaszállítását a Bring Kids Back UA kezdeményezés keretében valósították meg.
„Inna és Anton szülővárosa még 2014-ben került orosz megszállás alá. A gyerekeket a nagymama nevelte — az apjuk meghalt, az anyjukat pedig megfosztották a szülői jogoktól. A teljes körű orosz invázió után a nagymama úgy döntött, hogy el kell hagyniuk a szülővárosukat, ahol egyre veszélyesebbé vált az élet. Mivel nem tudtak közvetlenül Ukrajna ellenőrzése alá tartozó területre jutni, a család elindult rokonokhoz Oroszországba. Azonban folytatták a hazatérés lehetőségének keresését, ahol a gyerekekre várt a nagybátyjuk” – írta Jermak.