Egy orosz üzletember megpróbált megvásárolni egy golfpályát, amely egy olyan vasútvonal mellett helyezkedik el, amely a brit nukleáris tengeralattjárók fő építőüzemét szolgálja ki.
Az üzlet meghiúsult a kormány beavatkozása és a Financial Times megkeresései után.
A Lake Districtben található Grange-over-Sands golfpálya azon a vasútvonalon fekszik, amely egyrészt a BAE Systems barrow-in-furnessi tengeralattjáró-gyárához, másrészt az Egyesült Királyság legnagyobb nukleáris hulladéktárolójához, Sellafieldhez vezet.
A beszámoló szerint a klub tagjai ebben a hónapban megszavazták az ingatlan eladását az adósságok miatt Anasztaszija Samarának, Jurij Samara lányának, akinek vagyona az Iljszkij kőolaj-finomítóhoz köthető, amely a Krím közelében található. Jurij Samara eredetileg a saját nevében tervezte a vásárlást, azonban március végén – két héttel a lehetséges eladás előtt – a vevő nevét Anasztaszija Samarara módosították.
A lap névtelen forrásai szerint a golfpálya megvásárlási kísérlete aggodalmat keltett a brit védelmi minisztériumban és a kormányban, mivel attól tartottak, hogy ez része lehet egy olyan ügyletnek, amelynek során orosz állampolgárok földterületeket vásárolnak katonai objektumok és kritikus infrastruktúra közelében Nyugat-Európa-szerte.
A Financial Times által látott dokumentum szerint a kabinet kapcsolatba lépett a klub vezetésével további információkért. A tisztviselők fontolóra vették a beavatkozást a nemzetbiztonsági és beruházási törvény alapján, amely lehetővé teszi a biztonsági kockázatot jelentő ügyletek megakadályozását. A brit kormány szóvivője kijelentette, hogy a kormány rendkívül komolyan veszi a kritikus nemzeti infrastruktúra védelmét, és „széleskörű jogkörökkel rendelkezik az olyan tranzakciók vizsgálatára, amelyek nemzetbiztonsági aggályokat vetnek fel”.
Ezen a héten, miután a Financial Times érdeklődött az ügyletről, a golfklub képviselői közölték, hogy az eladást törölték. „A potenciális vevő csütörtökön visszalépett, így az ügy már nincs napirenden” – közölték.
Jurij Samara ügyvédje azt mondta a lapnak, hogy ügyfele állítólag „nem volt tisztában azzal, hogy a golfklub földrajzilag közel helyezkedik el bármilyen, a védelmi iparhoz kapcsolódó létesítményhez”.
Samara korábban a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézetének igazgatótanácsi tagja volt, amelyet az orosz külügyminisztérium irányít.
Kapcsolatba hozható olyan, szankciókkal sújtott hálózatokkal is, amelyek az orosz olaj csempészetében érintettek.
Ukrajnai háború kitörése óta állítólag több száz orosz állampolgár szerezte meg a román állampolgárságot hamis adatokkal, hogy megkerüljék a szankciókat vagy, hogy az Európai Unióban élhessenek.
Le Monde értesülései szerint a csalók a második világháborús archívumok hiányosságait kihasználva, esetenként halott ukrán katonák adataival élnek vissza.
A módszer alapja a román visszahonosítási törvény, amely állampolgárságot kínál azoknak, akiknek felmenői 1918 és 1940 között a Román Királyság területén (a mai Moldova, valamint Ukrajna csernyivci és odesszai régióinak részein) éltek. Mivel sok korabeli anyakönyv megsemmisült, a bűnszervezetek könnyen „gyártanak” fiktív rokonokat a kérelmezőknek.
A visszaélések mértékét jelzi a román–ukrán határnál fekvő Vârfu Câmpului falu esete, ahol a lakosságszám papíron megduplázódott. 2024 novemberében a hatóságok egy olyan hálózatot lepleztek le, amely mintegy tízezer moldovai, ukrán és orosz állampolgárt jelentett be a településre.
A Le Monde rendőrségi és igazságügyi forrásai szerint a hamisítók nem riadnak vissza attól sem, hogy a fronton elesett ukrán katonák személyazonosságát használják fel az ügyintézés során.
Az ügynökségek a közösségi médiában, orosz nyelvű hirdetésekben kínálnak „európai állampolgárságot” és jólétet. A szolgáltatás ára 4–7 ezer euró között mozog, sőt, karácsonyi kedvezményeket is hirdetnek. A cikk megjegyzi: 2023-ban Kszenyija Szobcsak orosz médiaszemélyiség is népszerűsített egy ilyen ügynökséget videójában.
A román legfőbb ügyészség vizsgálata feltárta, hogy a hálózatokban ukrán állampolgárok, helyi ügyvédek és hivatalnokok is közreműködnek. 2025. december 18-án Bukarestben tartottak házkutatásokat, amelyek nyomán már több tucat jogtalanul kiadott útlevelet visszavontak, és további százakat vizsgálnak felül.
Egy biztonsági szakértő szerint Oroszország is állhat a hátterében annak a kibertámadásnak, amely péntek este több nagy európai repülőtér működését bénította meg. A hackerek a Collins Aerospace check-in és beszállító rendszereit célozták, ami jelentős késéseket és járattörléseket okozott Heathrow, Berlin és Brüsszel repterein – írta meg a DialyMail szombaton.
Rob Jardin, a NymVPN biztonsági cég digitális vezetője szerint a támadás időzítése, közvetlenül a NATO légterét megsértő orosz MiG-31-esek után, fokozza a gyanút. Jardin hozzátette, hogy Oroszország az egyik legnagyobb hackerhálózatot működteti, korábban energia- és távközlési infrastruktúrákat is támadtak Európában. A légi közlekedés korábban is célpontja volt orosz támadásoknak, a Collins Aerospace-t 2023-ban ransomware csoport célozta meg.
Az incidens komoly fennakadásokat okozott az utasoknak: hosszú sorok alakultak ki a check-in pultoknál, és sokan órákig várakoztak a beszállókártyákra. Az érintett légitársaságok és repterek részben manuálisan kezdték el a bejelentkezést és poggyászfelvételt – írta a DialyMail.
Jardin kiemelte: „A hidegháború sosem ért véget, csak a digitális infrastruktúrára költözött. A repülőterek magas profilú, nagy hatású célpontok, a működésük megzavarása nemcsak utasokat bosszant, hanem politikai nyomást is gyakorolhat egyetlen lövés nélkül.”
A brit Heathrow és a brüsszeli repterek jelenleg is részben manuális üzemmódban működnek, és a légitársaságok arra kérték az utasokat, hogy indulás előtt ellenőrizzék járataik státuszát. Más repterek, mint Frankfurt, Hamburg és Zürich nem érintettek.
Az eset a DialyMail szerint összefüggésbe hozható az orosz katonai provokációkkal: a támadás előtt három MiG-31-es repült be Észtország légterébe, ami azonnali NATO-intercepciót váltott ki. Ugyanakkor az amerikai elnök, Donald Trump, a történtek kapcsán is aggodalmát fejezte ki, és a helyzetet „nagy problémának” nevezte.
[type] => post
[excerpt] => Egy biztonsági szakértő szerint Oroszország is állhat a hátterében annak a kibertámadásnak, amely péntek este több nagy európai repülőtér működését bénította meg.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1758458940
[modified] => 1758450170
)
[title] => Oroszország lehet a felelős az európai repülőtereket ért kibertámadásért
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=254957&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 254957
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 254958
[image] => Array
(
[id] => 254958
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/repter.jpg
[original_lng] => 140510
[original_w] => 720
[original_h] => 480
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/repter-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/repter-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/repter.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/repter.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/repter.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/repter.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/repter.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1758439585:12
[_thumbnail_id] => 254958
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1504
[_algolia_sync] => 447469914000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 592
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Társadalom
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2537598
[1] => 802
[2] => 88039
)
[tags_name] => Array
(
[0] => európai repterek
[1] => kibertámadás
[2] => oroszok
)
)
[3] => Array
(
[id] => 249394
[content] =>
Az orosz hadsereg fő nyári célja az, hogy ék alakban benyomuljon Pokrovszk és Kosztyantinyivka közé, és fenyegetést teremtsen a Pokrovszk–Mirnohradi agglomeráció számára keletről, s ha sikerül, akkor északról is – közölte Viktor Trehubov, a Horticja műveleti-stratégiai csoport szóvivője.
„Télen inkább Pokrovszk városától nyugatra és délre fekvő körzetekről volt szó, most viszont az oroszok fő feladata az, hogy benyomuljanak Pokrovszk és Kosztyantinyivka közé, és keletről, esetleg északról is veszélyeztessék a Pokrovszk–Mirnohradi agglomerációt” – mondta Trehubov.
A szóvivő szerint éppen ezért a pokrovszki irányvonal a legintenzívebb a harcok számát tekintve.
[type] => post
[excerpt] => Az orosz hadsereg fő nyári célja az, hogy ék alakban benyomuljon Pokrovszk és Kosztyantinyivka közé, és fenyegetést teremtsen a Pokrovszk–Mirnohradi agglomeráció számára keletről, s ha sikerül, akkor északról is – közölte Viktor Trehubov, a Hortic...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1753636320
[modified] => 1753616822
)
[title] => Az ukrán fegyveres erők megnevezték az oroszok nyári hadjáratának fő célját
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=249394&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 249394
[uk] => 249357
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 249358
[image] => Array
(
[id] => 249358
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/4339658.jpg
[original_lng] => 64878
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/4339658-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/4339658-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/4339658.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/4339658.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/4339658.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/4339658.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/4339658.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1753606023:5
[_thumbnail_id] => 249358
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2851
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_46681a896cb8ad4569f4ab7e5614428e] =>
[_oembed_time_46681a896cb8ad4569f4ab7e5614428e] => 1753606027
[_algolia_sync] => 288071273001
[_oembed_de94e6cdd8cb1e6072fa95a2da610857] =>
[_oembed_time_de94e6cdd8cb1e6072fa95a2da610857] => 1756472644
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 49
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 527695
[1] => 88039
[2] => 80441
)
[tags_name] => Array
(
[0] => fronthelyzet
[1] => oroszok
[2] => ukrán fegyveres erők
)
)
[4] => Array
(
[id] => 242954
[content] =>
Ukrajnában mintegy 50 gyermek tett bejelentést azzal kapcsolatban, hogy olyan személyek próbálták őket beszervezni, akik Oroszországhoz köthetők – közölte Vaszil Bohdan, az ukrán gyermekvédelmi rendőrség vezetője.
Elmondása szerint ismeretlenek léptek kapcsolatba a gyerekekkel üzenetküldő alkalmazásokon és közösségi médián keresztül. Ezek a személyek diverziós tevékenységekre próbálták rávenni őket – például katonai járművek, állami intézmények épületeinek, valamint kritikus infrastruktúra létesítményeinek felgyújtására.
Jelenleg tartós növekedést tapasztalunk a gyermekektől érkező bejelentések számában a toborzási kísérletekkel kapcsolatban. Mostanáig közel 50 gyermek fordult a Nemzeti Rendőrséghez, akik arról számoltak be, hogy ismeretlenek léptek velük kapcsolatba kitalált fiókokon keresztül a közösségi médiában és üzenetküldőkön
– magyarázta Bohdan.
[type] => post
[excerpt] => Ukrajnában mintegy 50 gyermek tett bejelentést azzal kapcsolatban, hogy olyan személyek próbálták őket beszervezni, akik Oroszországhoz köthetők – közölte Vaszil Bohdan, az ukrán gyermekvédelmi rendőrség vezetője.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1748098320
[modified] => 1748041451
)
[title] => Ukrajnában csaknem 50 gyermek számolt be arról, hogy oroszok próbálták őket beszervezni a TikTokon és a Telegramon
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=242954&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 242954
[uk] => 242814
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 242815
[image] => Array
(
[id] => 242815
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/743bfa4602344d6f95720e9b6ee6aada89826979.jpg
[original_lng] => 120320
[original_w] => 960
[original_h] => 540
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/743bfa4602344d6f95720e9b6ee6aada89826979-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/743bfa4602344d6f95720e9b6ee6aada89826979-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/743bfa4602344d6f95720e9b6ee6aada89826979-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/743bfa4602344d6f95720e9b6ee6aada89826979.jpg
[width] => 960
[height] => 540
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/743bfa4602344d6f95720e9b6ee6aada89826979.jpg
[width] => 960
[height] => 540
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/743bfa4602344d6f95720e9b6ee6aada89826979.jpg
[width] => 960
[height] => 540
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/743bfa4602344d6f95720e9b6ee6aada89826979.jpg
[width] => 960
[height] => 540
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1748030657:5
[_thumbnail_id] => 242815
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2866
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_4c42cf9466ccfd63a339d0dec38f57f4] =>
Rengeteg orosz állampolgár hagyja el a hazáját, főként a katonai szolgálat elől menekülve. Dél-Koreában 2023-ban ötszörösére nőtt a menedékkérő oroszok száma az egy évvel korábbi szinthez képest. A dél-koreai bevándorláspolitika rendkívül szigorú, az elmúlt 3 évtizedben 103 ezerből alig több mint 4 ezer embernek adtak menekült státuszt.
A dél-koreai hatóság közleménye szerint rekord számú orosz menedékkérőt regisztráltak 2023-ban. Összesen 5750 orosz állampolgár kért menedékjogot a kelet-ázsiai országban, ami ötszöröse az egy évvel korábbinak. Ezzel az oroszok lettek a legnagyobb menedékkérő csoport Dél-Koreában.
A helyi bevándorlási hivatal közölte, hogy a tavalyi évben érkezett be hozzájuk a legtöbb menedékkérelem az elmúlt 8 évben.
Az oroszok mellett főként Kazahsztánból, Kínából és Malajziából érkeztek a menekültek. A CNN azt írta, hogy az oroszok még idén is nagy számban érkeznek Dél-Koreába, januárban is ők voltak a legnagyobb menedéket kérő csoport.
A menedékkérelmeket indokolni is kell, ez alapján pedig a vallási üldöztetés lett a leggyakoribb ok. Ezt követte a politikai alapú üldözés, illetve még a faji és a nemzetiségi megkülönböztetés. Érdekesség, hogy a hivatal az orosz menedékkérők indokait nem hozta nyilvánosságra.
Dél-Koreának vannak az egyik legszigorúbb bevándorlási törvényei, menedékjogot kapni pedig rendkívül nehéz.
Az elmúlt 30 évben több mint 103 ezer menedékkérelemből mindössze 4052 esetben adta meg a menekült státuszt az ország.
Az orosz állampolgárok nemcsak Dél-Koreába, hanem számos más országba is menekülnek az ukrajnai háború kirobbanása óta. Az elmúlt két évben több százezer orosz állampolgár menekült külföldre, főként a katonai szolgálat miatt.
Az Egyesült Államok Vám- és Határvédelmi hivatalának adatai szerint 2022 októbere és 2023 februárja között nagyjából 22 ezer orosz állampolgár próbált meg bejutni az országba a mexikói határ felől.
A megszállók Ukrajna ideiglenesen elfoglalt régióiban folytatják az orosz személyi igazolvány kényszerű átvételének politikáját. A családi pótlékért cserébe az orosz személyi igazolványt követelik a 14 és 17 év közötti tinédzserektől, számolt be a Nemzeti Ellenállási Központ.
Az oroszok azzal fenyegetőznek, hogy csökkentik a gyermekgondozási támogatás összegét, ha a gyermek nem veszi át az orosz dokumentumokat. A 14-17 éves gyerekekről van szó.
„A szociális támogatás összegének csökkentését vagy teljes megvonását helyezik kilátásba, ha figyelmen kívül hagyják a dokumentum átvételével kapcsolatos kötelezettséget” – áll a közleményben.
A Központ kifejtette, hogy valójában a gyermek egyedülálló anyját vagy apját zsarolják, hogy a gyermeket orosz állampolgárság felvételére kényszerítsék, amit orosz útlevél igazol.
Az Ukrajna elleni orosz invázió kezdetét követően a megszállók számos feladatot tűztek ki maguk elé a megszállt területeken – az ukránok, többek között a gyerekek deportálását, az ukrán gabona ellopását, valamint a lakosság az orosz állampolgárság felvételére való kényszerítése.
Oroszország a megszállt Mariupol számára úgynevezett „fejlesztési tervet” dolgozott ki, amely a város lakosságának 300 ezer fővel való növelését írja elő – írja a rbc.ua.
Ezt a tervet még 2035 előtt meg akarja valósítani Oroszország.
A megvalósítás érdekében a Kreml hitelprogramot is indít, amely jelentős kedvezményeket nyújt orosz állampolgároknak.
Mindeközben az ukrán hatóságok szerint a helyi lakosokat erőszakkal Oroszországba deportálják a megszállt városból.
Dmitro Lubinec emlékeztetett arra, hogy az oroszok számára az ukrán gyerekek örökbefogadása a pénzszerzés egyik módja, igazából senki nem foglalkozik velük.
Ukrajnának 19 498 Oroszországba vagy ideiglenesen megszállt területekre kitoloncolt gyermek hollétéről van tudomása – számolt be Dmitro Lubinec, a parlament emberi jogi biztosa az LB.ua-nak adott interjújában.
Lubinec közölte, hogy 19 498 gyereket azonosítottak, vagyis információval rendelkeznek származásukról és jelenlegi tartózkodásuk konkrét helyéről. Az ombudsman adatai szerint az oroszok már közel 365 ukrán gyermeket fogadtak örökbe.
Az ombudsman elmesélte a mariupoli Szerhij történetét, akit kétszer szenvedte meg az Oroszországi Föderáció fegyveres agresszióját.
2015-ben a barátja hozott egy aknát, és az felrobbant. Szerhij barátja meghalt, ő maga pedig az arcán, a szemén és a lábán sérült meg.
2022-ben, amikor Mariupolt és a környező falvakat elfoglalták, az orosz hadsereg őrizetbe vette a tinédzsert, és Donyeckbe szállították. A 15 éves árva fiúnak azt mondták, hogy az Oroszországi Föderáció területére viszik. Azt válaszolta, hogy nem akar az Oroszországba menni, mert van egy nővére Zaporizzsjában, van egy család, aki örökbe akarja fogadni. De Szerhijt mégis Rosztovba vitték.
„Szerhij egy 37 gyerekből álló csoporttal Moszkvába repült. Rengeteg propagandavideót rögzítenek, amint az ukrán gyerekek megköszönik az orosz hadseregnek, hogy megmentették őket. Valójában az egész egy színjáték. Aztán jön az úgynevezett örökbefogadás folyamata, amikor egyszerűen szétosztják a gyerekeket: te ebbe, te meg abba a családba mégy. Az orosz családokat előre felkészítették” – mondta az ombudsman.
Lubinec emlékeztetett arra, hogy az oroszok számára az ukrán gyerekek örökbefogadása a pénzszerzés egyik módja: az orosz családok havonta 28 000 rubelt (kb. 300–400 dollárt) kapnak minden örökbefogadott ukrán gyermekért, és ha a gyermek fogyatékkal él, akkor 156 000 rubelt, azaz 2000 dollárt.
Szerhij története egy tipikus eset – az örökbefogadó szülők valójában nem is gondoskodnak róluk.
„A feltételek nincsenek biztosítva. Rajta kívül a családban még három gyermek volt… Szerhijjel senki nem beszélt. Azonnal közölték vele, hogy nem nevezheti magát ukránnak, nem használhatja az ukrán nyelvet.” Lubinec elmondta, hogy a fiút tavaly december 19-én sikerült hazahozni, Kijevbe.
A Krími híd fontos szerepet játszhat a félsziget felszabadításában, mivel az oroszok menekülésre használhatják majd – jelentette ki szerdán Vadim Szkibickij, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának helyettes vezetője a Die Welt című német lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a hírszerző főtiszt arra a kérdésre, hogy a fegyveres erők tervezik-e a krími híd lerombolását, azt válaszolta: „Ezt meghagyjuk nekik (az orosz megszállóknak – a szerk.) menekülési útnak.”
„Valahányszor robbanás történik a Krím félszigeten, a hidat teljesen lezárják” – emlékeztetett Vadim Szkibickij.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a Krími híd, amelyet Oroszország a félsziget elfoglalása után kezdett építeni, fontos szerepet játszik az ellenség számára a logisztika és a katonai támogatás szempontjából. 2022. október 8-án robbanás történt az építmény vasúti pályáján, melynek következtében a híd autóút részének két szakasza beomlott. Oroszország a megszokott módon azonnal bejelentette a „terrortámadást”, amiért Ukrajna titkosszolgálatait tette felelőssé. Kijev soha nem erősítette meg, hogy részt vett a híd felrobbantásában. Ugyanakkor többször is hangsúlyozták, hogy az ukrán hadsereg számára a Krími híd legitim célpont.
