Oroszország újabb támadásokat készíthet elő Ukrajna ellen Fehéroroszország területéről, és az egyik fő célpont a Kijev–Csap autópálya lehet, mert azon keresztül szállítják a nyugati partnerektől érkező segélyeket, áll a Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) új jelentésében.
Az elemzők úgy vélik, hogy a Kreml az ukrán drónok Fehéroroszország légterében való állítólagos megjelenéséről szóló kijelentéseket ürügyként használhatja fel a jövőbeni csapásokhoz.
Az ISW megjegyezte, hogy az oroszok aktívabban alkalmazhatják a Shahed és Molnyija típusú drónokat Fehéroroszország területéről Ukrajna nyugati és északnyugati régiói elleni támadásokhoz.
Szakértők véleménye szerint a szárazföldi kommunikációs vonalak, a vasút és az M-06-os Kijev–Csap autópálya, amely a lengyelországi segélyszállítmányok egyik kulcsfontosságú útvonala, támadás alatt állhatnak.
Az Intézetben úgy vélik, hogy Oroszország a fehérorosz fél nyilatkozatain keresztül információs igazolást próbál készíteni a Fehéroroszország területéről indított jövőbeli támadásokhoz.
Korábban Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka kijelentette, hogy az orosz hadsereg vezetése egy lehetséges támadást tervez Ukrajna ellen Fehéroroszországból.
A Védelmi Minisztérium Hírszerző Főigazgatósága arról számolt be, hogy az Oroszországi Föderáció négy földi drónvezérlő állomás telepítését tervezi Fehéroroszországban a drónok repülés közbeni távirányítására.
[type] => post
[excerpt] => Oroszország újabb támadásokat készíthet elő Ukrajna ellen Fehéroroszország területéről, és az egyik fő célpont a Kijev–Csap autópálya lehet, mert azon keresztül szállítják a nyugati partnerektől érkező segélyeket, áll a Háborús Tanulmányok Intézet...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1780046940
[modified] => 1779998652
)
[title] => Oroszország Fehéroroszországból csapást mérhet a Kijev–Csap autópályára, mert azon keresztül szállítják a támogatásokat Ukrajnának
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=285312&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 285312
[uk] => 285173
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 285174
[image] => Array
(
[id] => 285174
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-349.png
[original_lng] => 1043509
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-349-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-349-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-349-768x432.png
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-349-1024x576.png
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-349.png
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-349.png
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-349.png
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1779987852:12
[_thumbnail_id] => 285174
[_edit_last] => 12
[views_count] => 627
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 917147744002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 14448
[1] => 3969839
[2] => 78746
[3] => 689
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Fehéroroszország
[1] => Kijev–Csap autópálya
[2] => orosz támadás
[3] => Oroszország
)
)
[1] => Array
(
[id] => 284980
[content] =>
Oroszország azt tervezi, hogy szinte teljesen lezárja Moszkva légterét a polgári repülés elől. A korlátozások az 5100 méter alatti magasságban közlekedő járatokat érintik – közölte az ukrán RBK a Pilóták és Légijármű-tulajdonosok Régióközi Társadalmi Szervezetére (AOPA) hivatkozva. Eszerint a moszkvai légi zónában a polgári repülés gyakorlatilag teljesen tiltott lesz ebben a magasságtartományban.
A korlátozások a Moszkva körüli hatalmas légtérre terjednek ki: nyugaton egészen Belarusz határáig és Szentpétervár légteréig érnek majd, északkeleten Jekatyerinburg térségéig, míg keleten és délkeleten Szamara környékéig húzódnak. A rendelkezések ugyanakkor nem érintik a menetrend szerinti és charterjáratokat, amelyek a repülőterekre érkeznek vagy onnan indulnak. Kivételt jelentenek továbbá az egészségügyi evakuációs és légi mentési repülések, a mezőgazdasági célú légi munkák, a csővezetékek és elektromos hálózatok megfigyelését végző járatok, valamint az állami szerződések keretében végzett repülések is.
A háttérben az állhat, hogy május 17-ére virradó éjszaka Moszkva és a moszkvai régió az egyik legnagyobb dróntámadást szenvedte el. Az ukrán védelmi minisztérium szerint az ukrán erők ekkor mértek csapást a moszkvai Szolnyecsnogorszkaja olajfinomítóra, valamint több olyan vállalatra, amelyek mikroelektronikai alkatrészeket gyártanak az orosz hadiipar számára. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) emellett megerősítette a Volodarszkoje olajfeldolgozó állomás és egy félvezetőgyár elleni támadásokat is, amelyek az orosz védelmi ipar számára fontos létesítményeknek számítanak.
Az orosz társadalom kezd belefáradni az Ukrajna elleni háborúba. Az oroszok gazdasági jövője bizonytalan. A háború végével kapcsolatos beteljesületlen remények, az internet leállása és a romló gazdasági helyzet okozta a kormány politikájával szembeni elégedetlenség legnagyobb növekedését az orosz társadalomban nyolc év óta. Ez derül ki az Oroszországi Közvélemény-kutatási Központ felméréséből.
Az oroszországi belpolitikával „általánosságban elégedetlen” állampolgárok aránya április végén elérte a 36%-ot, ami a 2021 decembere óta a legmagasabb érték. Négy hónap alatt az elégedetlenek aránya 14 százalékponttal nőtt, ami rekordnövekedés a 2018-as nyugdíjreform óta eltelt időszakhoz képest (akkoriban a mutató négy hónapon belül 21%-ról 38%-ra nőtt).
Ugyanakkor az Ukrajna elleni háború kezdete óta először a belpolitikával „általánosságban elégedetlen” orosz állampolgárok száma meghaladta az azzal „általánosságban elégedett” orosz állampolgárok számát (33%).
Az orosz társadalom elégedetlenségének szintje frontálisan megnőtt. Az ország külpolitikájával „elégedetlenek” aránya decemberben 16%-ról 26%-ra nőtt, ami rekordmagas érték a rendelkezésre álló statisztikák két évtizede (2007 óta) alatt. A gazdaságpolitikával elégedetlenek aránya elérte a 46%-ot, bár decemberben 31% adott ilyen választ. A gazdasági elégedetlenség megugrása – négy hónap alatt 15 százalékponttal – a nyugdíjkorhatár rekordmértékű emelésével is együtt járt 2018-ban.
Szociológusok elmondása szerint az orosz társadalomban egyre erősödik a fáradtság a háború miatt. Egy évvel ezelőtt, nagyjából ekkoriban sok orosz abban reménykedett, hogy Donald Trump amerikai elnök betartja ígéretét, miszerint véget vet Oroszország Ukrajna elleni háborújának. De ez nem történt meg, és az oroszok gazdasági jövője bizonytalan: új adókat vezettek be, magas az infláció.
Martin Green, az Eurovízió igazgatója arról biztosított, hogy jelenleg nincs tervben Oroszország a dalversenyre való visszatérésére. Előző nap bírálatok érték, amiért azt mondta, hogy ez „elméletileg” lehetséges, ha az orosz műsorszolgáltató bizonyítja függetlenségét a Kremltől. Erről a verseny döntője előtt tartott sajtótájékoztatón beszélt.
Egy nappal korábban Pablo O’Gana újságíró interjút közölt Greennel, amelyben kifejtette, miért zárták ki Oroszországot az Európai Műsorszórók Uniójából Ukrajna inváziója miatt, míg Izraelt nem a Gázai övezet inváziója miatt.
Elmondása szerint az egyik ok az, hogy az orosz közszolgálati műsorszolgáltató nem tudta bizonyítani függetlenségét az orosz kormánytól. Egy másik ok az, hogy „globális konszenzus” volt az ukrajnai háborúval kapcsolatban, míg az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban nem.
Amikor azt kérték, pontosítsa, hogy Oroszország visszatérhet-e az Eurovízióra abban az esetben is, ha a háború folytatódik, ha a műsorszolgáltatója betartja a függetlenségi szabályokat, Green így válaszolt: „Elméletileg igen”, de azonnal hozzátette, hogy „nem rajong ezekért a »ha«-kért”. Az Oroszország Eurovízióba való „elméleti” visszatéréséről szóló kijelentése kritikát váltottak ki – Tom Gordon brit képviselő „erkölcsi gyávaságnak” nevezte a kijelentést.
A döntő előtti sajtótájékoztatón Greent ismét megkérdezték Oroszország visszatéréséről, amire azt válaszolta, hogy az újságíró, aki feltette a kérdést, „valószínűleg olvasott néhány kissé félreértelmezett információt a sajtóban”.
„Tehát hadd legyek nagyon világos. Nincsenek tárgyalások az orosz televíziós műsorszórás Eurovíziós visszatéréséről. És erre nincsenek tervek sem” – hangsúlyozta.
[type] => post
[excerpt] => Martin Green, az Eurovízió igazgatója arról biztosított, hogy jelenleg nincs tervben Oroszország a dalversenyre való visszatérésére. Előző nap bírálatok érték, amiért azt mondta, hogy ez „elméletileg” lehetséges, ha az orosz műsorszolgáltató bizon...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1779137280
[modified] => 1779097879
)
[title] => Az Eurovízió igazgatója visszakozott saját szavait illetően, miszerint „elméletileg” Oroszország visszatérhet a dalversenyre
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=283947&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 283947
[uk] => 283788
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 283789
[image] => Array
(
[id] => 283789
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ygvtxg-c16x9x50px50p-b2cddacbeab57249e67a8be6f0172056.webp
[original_lng] => 102982
[original_w] => 1312
[original_h] => 738
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ygvtxg-c16x9x50px50p-b2cddacbeab57249e67a8be6f0172056-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ygvtxg-c16x9x50px50p-b2cddacbeab57249e67a8be6f0172056-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ygvtxg-c16x9x50px50p-b2cddacbeab57249e67a8be6f0172056-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ygvtxg-c16x9x50px50p-b2cddacbeab57249e67a8be6f0172056-1024x576.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ygvtxg-c16x9x50px50p-b2cddacbeab57249e67a8be6f0172056.webp
[width] => 1312
[height] => 738
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ygvtxg-c16x9x50px50p-b2cddacbeab57249e67a8be6f0172056.webp
[width] => 1312
[height] => 738
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ygvtxg-c16x9x50px50p-b2cddacbeab57249e67a8be6f0172056.webp
[width] => 1312
[height] => 738
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1779087079:12
[_thumbnail_id] => 283789
[_edit_last] => 12
[views_count] => 497
[_oembed_9724473a53628761a98f407ede7b7018] =>
[_oembed_time_9724473a53628761a98f407ede7b7018] => 1779126487
[_algolia_sync] => 935762613001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 271
[3] => 592
[4] => 39
[5] => 91
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Kultúra
[3] => Társadalom
[4] => Világ
[5] => Zene
)
[tags] => Array
(
[0] => 3834
[1] => 3927840
[2] => 689
[3] => 25391
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Eurovíziós Dalfesztivál
[1] => Martin Green
[2] => Oroszország
[3] => visszatérés
)
)
[4] => Array
(
[id] => 283645
[content] =>
Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője pénteken kijelentette, hogy a Kreml továbbra is megpróbálja meggyilkolni őt, még most is, amikor béketárgyalásokat folytat Oroszországgal – számolt be az rbc.ua hírportál Budanov The Times című brit lapnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Budanov új pozíciója elfoglalása után az első interjúját a brit médiának adta. A megbeszélésre tokban tartott fegyverrel érkezett. Az Elnöki Hivatalban hozott fokozott biztonsági intézkedések ellenére az életét fenyegető veszély nem szűnt meg. A tábornok szerint már legalább tíz merényletet kíséreltek meg ellene. „Nem szabad senkiben megbíznom, eredményt kell elérnem” – mondta. „Teljesen normálisnak” nevezte azt a tényt, hogy a Kreml a tárgyalások alatt is tovább üldözi.
A legtöbb merényletkísérlet nem került nyilvánosságra, de néhány ismertté vált.
2019. A Budanov autója alatt elhelyezett bomba idő előtt felrobbant, és leszakította a bombát elhelyező ügynök karját. Sajtóértesülések szerint Budanov fegyverrel üldözte a második támadót, de annak sikerült elmenekülnie.
2023. A tábornok feleségét, Marianna Budanovát és több hírszerző tisztet nehézfémekkel mérgeztek meg. Kijev úgy véli, hogy ez egy orosz művelet volt Budanov belső köre ellen.
2024. Az SZBU leleplezett egy tervet, amelynek célja a tábornok konvoja elleni ballisztikus rakétatámadás volt. A cselekményben az SZBU két ezredese vett részt, akik titokban Moszkvának dolgoztak. A harmadik résztvevőnek egy FPV drónnal kellett volna elpusztítania a túlélőket. Mindhármat őrizetbe vették.
Felvették a terrorista- és szélsőséges szervezetek oroszországi nyilvántartásába a Pussy Riot női punkzenekart, az erről szóló információ az orosz pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring) honlapján olvasható.
Korábban egy moszkvai kerületi bíróság az orosz főügyészség kérésére már szélsőséges szervezetnek minősítette az együttest.
A főügyészség a Megváltó Krisztus-székesegyházban 2012-ben és a 2018-as labdarúgó-világbajnokság moszkvai döntőjén végrehajtott akciók, valamint több más, a csoport részvételével történt incidens miatt kérte a punkegyüttes szélsőséges szervezetté nyilvánítását.
A Pussy Riot tagjai legutóbb a hónap elején, a velencei biennále 61. Nemzetközi Művészeti Kiállításán tüntettek: elállták az orosz pavilonhoz vezető utat a Femen ukrán feminista szervezet aktivistáival együtt.
A lengyel titkosszolgálatok szerint Oroszország egyre intenzívebben hajt végre hibrid műveleteket az Európai Unió országaiban: radikalizálódott fiatalokat, bűnözői körökhöz tartozó embereket és külföldieket toboroznak ezekhez az akciókhoz – számolt be róla a UATV English.
Az információt az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács mellett működő Dezinformációellenes Központ tette közzé Telegram-csatornáján.
A lengyel belbiztonsági hivatal (ABW) vezetője, Rafal Syrysko azt mondta: Oroszország egyre nagyobb mértékben szervez hibrid műveleteket az EU tagállamaiban, és ehhez főként az interneten keresztül toboroz embereket.
Mint fogalmazott, úgynevezett „olcsó ügynököket” vetnek be gyújtogatásokhoz, megfigyelésekhez, információgyűjtéshez és más szabotázsakciókhoz.
Lengyelországban már most is egyre több ilyen esetet regisztrálnak
A közlemény szerint ezekben az akciókban radikalizálódott fiatalok, bűnözői csoportokhoz köthető emberek és külföldiek is részt vesznek. Előfordulhat, hogy egyes végrehajtók nincsenek is tisztában azzal, hogy valójában az orosz titkosszolgálatok érdekeit szolgálják.
A tájékoztatás szerint a Kreml azért alkalmazza ezt a módszert, mert olcsó, egyszerű, és így nehezebb közvetlen kapcsolatot bizonyítani az orosz titkosszolgálatokkal. Emellett Moszkva fokozatosan egy szervezettebb, kiképzett emberekből álló szabotázshálózat kiépítésére törekszik.
A Dezinformációellenes Központ szerint Oroszország a Nyugat elleni hibrid háború erősítésével Európa destabilizálását, az állami intézményekbe vetett bizalom gyengítését és az Ukrajna melletti társadalmi támogatás csökkentését akarja elérni.
A lengyel titkosszolgálatok szerint Oroszország egyre intenzívebben folytat hibrid műveleteket az Európai Unió országaiban, és ehhez főként az interneten keresztül toboroz embereket – számolt be az Ukrinform.
A lengyel belbiztonsági hivatal (ABW) vezetője szerint az oroszok úgynevezett „olcsó ügynököket” használnak fel gyújtogatásokra, megfigyelésre, információgyűjtésre és más szabotázsakciókra, miközben Lengyelországban már nő az ilyen incidensek száma.
Az akciókban radikalizálódott fiatalokat, bűnözői körökhöz tartozó embereket és külföldieket is bevonnak, akik sokszor nem is tudják, hogy orosz érdekeket szolgálnak. A Kreml azért alkalmazza ezt a módszert, mert olcsó, egyszerű és nehezebben köthető közvetlenül az orosz titkosszolgálatokhoz, miközben Moszkva célja Európa destabilizálása, az állami intézményekbe vetett bizalom gyengítése és Ukrajna támogatásának csökkentése.
A Oroszországi Újságírók Szövetsége elvesztette tagságát a Nemzetközi Újságíró Szövetségben. A döntést a szervezet 32. kongresszusán hozták meg Párizsban, ahol jóváhagyták a fellebbviteli bizottság kizárásra vonatkozó ajánlását. A kongresszus május 4. és 7. között zajlott a szövetség fennállásának századik évfordulója alkalmából.
Szerhij Tomilenko, az Ukrán Nemzeti Újságírószövetség vezetője szerint a döntés egy hosszú folyamat lezárása volt, amely még 2022 februárjában, Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójának kezdetén indult el. Az ukrán fél azzal vádolta az orosz szervezetet, hogy együttműködik az orosz állammal, illetve tevékenységet folytat az ideiglenesen megszállt ukrán területeken.
A kizárás előtt az orosz szervezet tagságát már 2023-ban felfüggesztették. A volt IFJ-elnök és tiszteletbeli pénztáros, Jim Boumelha elmondta, hogy az orosz fél nem nyújtott be hivatalos fellebbezést, és képviselői sem jelentek meg a kongresszuson, ezért a bizottságnak nem maradt más lehetősége, mint a kizárás javaslata.
Az orosz hatóságok stratégiát dolgoztak ki a hálózat országos szegmensének teljes mértékben államilag ellenőrzött infrastruktúrává alakítására. A közvetlen blokkolás helyett a Kreml gazdasági elnyomást tervez, ami anyagilag elviselhetetlenné teszi az információkhoz való szabad hozzáférést a polgárok számára – számolt be Ukrajna Külföldi Hírszerző Szolgálata.
Moszkva legkulcsfontosságú kezdeményezése – a nemzetközi internetforgalom díjának bevezetése a mobil-előfizetők számára. A becsült díj gigabájtonként körülbelül két dollár lesz. Hivatalosan ezt „a tarifamodell módosításának” nevezik, de a hírszerzés a cenzúra megkerülése elleni burkolt támadásnak tekinti.
Mivel a VPN használata minden forgalmat nemzetközinek minősít, egy aktív felhasználó (havi 25-30 GB) hatalmas összegeket lesz kénytelen fizetni azért a lehetőségért, hogy anonim maradhasson, vagy blokkolt erőforrásokat látogasson el. Jelenleg az orosz szolgáltatók technikailag nem állnak készen egy ilyen átállásra, és szeptember 1-jéig kérik a halasztást.
Ezzel párhuzamosan a kommunikációs piac radikális reformját készítik elő. Az Orosz Föderáció Digitális Ügyek Minisztériuma azt tervezi, hogy 17-ről 3-ra csökkenti a licenctípusok számát, miközben jelentősen megemeli a belépéshez szükséges pénzügyi küszöböt. Általános licencet 1,3 millió dolláros tőkével, alaplicenccel pedig legalább 66 000 dollárral adnak ki (jelenlegi minimális küszöbérték körülbelül 134 dollár).
Az előrejelzések szerint a kis szolgáltatók több mint 90%-a (körülbelül 4,2 ezer vállalat) nem lesz képes teljesíteni ezeket a követelményeket. Ez a piac konszolidációjához vezet több, közvetlenül az állam által ellenőrzött szövetségi struktúra körül.
Különös figyelmet fordítanak az operatív és nyomozati intézkedések rendszerére. Oroszország azt tervezi, hogy betiltja azoknak a vállalatoknak és egyéni vállalkozóknak a tevékenységét, amelyek nem telepítették ezt a rendszert, amely közvetlen hozzáférést biztosít az FSZB-nek az előfizetői forgalomhoz.
Korábban a rendszer bevezetésére legfeljebb két évet adtak, de most ezeket a határidőket jelentősen lerövidíteni tervezik.
Ezenkívül a 2030-ig érvényben lévő moratórium ellenére az orosz digitális ügyekért felelős minisztérium igyekszik újraindítani a szolgáltatók tervezett ellenőrzéseit, hogy az iparágat folyamatos feszültség alatt tartsa, és biztosítsa a cenzúrakövetelmények teljes betartását.
