A dél-koreai hadsereg csütörtökön bejelentett számításai szerint Észak-Korea idén már 3000 újabb katonát küldött Oroszországba, hogy támogassa Moszkvát az Ukrajna ellen indított háborúban, emellett rakétákat, tüzérségi eszközöket és lőszereket is szállít az orosz erőknek.
A dél-koreai haderőnemek egyesített vezérkari bizottsága közölte: információi szerint az újabb erők január eleje és február vége között érkeztek meg Oroszországba. A közlemény szerint a szöuli vezetés úgy számolja, hogy mind ez idáig már 11 ezer észak-koreai katona érkezett Oroszországba, akik közül mintegy négyezren halhattak vagy sebesülhettek meg a harcokban.
A vezérkari bizottság szerint Phenjan emellett „jelentős mennyiségű” rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát (SRBM), valamint tüzérségi eszközöket is küldött az orosz félnek.
Oroszország és Észak-Korea 2024-ben átfogó stratégiai partnerségi megállapodást írt alá, Kim Dzsongün észak-koreai vezető pedig a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott júniusi egyeztetésén teljes támogatást ígért Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz. Az észak-koreai katonáknak az ukrajnai harctéren való részvételéről szóló közléseket sem Moszkva, sem Phenjan nem kommentálta.
Oroszországban egyes régiókban az idei év eleje óta jelentősen megnövelték az önkénteseknek szánt egyszeri támogatást, amely most meghaladja a kétmillió rubelt, míg a Szamara régióban majdnem négy milliót ajánlanak a toborzottaknak.
A Kreml idén jelentősen megnövelte az önkéntesek számára az első szerződés aláírása után járó támogatásokat a háborúban való részvételért Ukrajnával szemben. Ezt az ukrán hírszerző szolgálat közölte.
A megkérdezett ukránok többsége szerint az orosz agresszió célja az ukrán államiság és a nemzet lerombolása.
Az ukránok kétharmada (66%) úgy gondolja, hogy Oroszország célja Ukrajna és az ukránok elpusztítása, olvasható a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet által közzétett felmérési adatokban.
28%-a meg van győződve arról, hogy Oroszország vagy fizikai népirtást akar végrehajtani az ukránok ellen, 38%-a, hogy elfoglalja Ukrajna területének egészét/nagy részét, és elpusztítsa az ukrán államiságot és nemzetet.
Emellett további 14% véli úgy, hogy Oroszország a terület egészét vagy nagy részét el akarja foglalni, és bábkormányt akar létrehozni. Úgy vélik, hogy Oroszország a teljes Donbász, Herszon és Zaporizzsja régiót – 7% – el akarja foglalni, ugyanakkor az ukránok 87%-a úgy gondolja, hogy Oroszország nem akar megállni a már megszállt területeknél.
Csak 4% gondolja úgy, hogy Oroszország csak a már megszállt területek megőrzésére törekszik. És csak 3% választotta azt az opciót, hogy Oroszország Ukrajnát csak „denacializálni” és „demilitarizálni” akarja. A maradék 7% nem tudott válaszolni a kérdésre.
A felmérést 2025. február 14. és március 4. között végezték 1029 (18 éves és idősebb) válaszadó körében, akik az ukrán kormány által ellenőrzött területén éltek.
Az ideiglenesen megszállt Donyeck régióbeli Mariupolban lévő tengeri kikötőben 88 vagon szén érkezését regisztrálták, amelyeket a megszállók ukrán területekről loptak el, számolt be a Mariupoli Városi Tanács a megszállást tanulmányozó központra hivatkozva.
„A mariupoli tengeri kikötő a katonai logisztika elemévé és a megszállt területek kifosztásának eszközévé vált. A megszállók szenet, gabonát, fémet és egyéb rakományokat szállítanak el”, jegyezte meg a városi tanács.
A megszállók kijelentették, hogy 2025-ben 25 hidraulikus szerkezetet, köztük 18 stéget terveznek üzembe helyezni a mariupoli tengeri kikötőben. Mindez az ellopott áruk forgalmának növelését szolgálja.
A megszállást kutató Központ vezetője, Petro Andrjuscsenko hozzátette, hogy előző nap az orosz megszállók ömlesztettáru-szállító hajója is megérkezett a kikötő területére, és megkezdte a berakodást.
Észak-koreai munkások ezrei érkeztek Oroszországba dolgozni 2024-ben diákoknak álcázva – számolt be a Yonhap ügynökség a dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálatra hivatkozva.
A Nemzeti Hírszerző Szolgálat (NIS) adatai szerint tavaly az Észak-Korea munkások ezreit küldte különféle építkezésekre Oroszország-szerte, az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni háborúja miatt.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának az észak-koreai fegyvertesztekre válaszul hozott határozatai értelmében az országnak tilos állampolgárait külföldre küldeni, és minden észak-koreai munkavállalónak 2019 decemberéig haza kellett térnie.
Észak-Koreát és Oroszországot azzal gyanúsítják, hogy diákvízumot használtak észak-koreai munkavállalók kiutazására. 2024-ben 13 221 észak-koreai állampolgár lépett be Oroszországba, ami körülbelül tizenkétszer több, mint egy évvel korábban – jelentette a Szabad Ázsia Rádió az orosz Szövetségi Statisztikai Szolgálat adataira hivatkozva.
Az Oroszországba tavaly belépők közül 7887-en nyilatkoztak úgy, hogy oktatási céllal érkeztek. Ez a lépés annak hátterében történt, hogy Észak-Korea továbbra is támogatja Oroszország Ukrajna elleni katonai erőfeszítéseit.
Az orosz hatóságok 2024-ben összesen 417 000 weboldalt blokkoltak országszerte – számolt be az Index a The Kyiv Independentre hivatkozva.
A Vertska – orosz független hírportál – a Roskomsvoboda internetes szabadsággal foglalkozó civil szervezet adatait elemezve a következőket állapította meg:
2023-ban 523 ezer weboldalt blokkoltak, de később ezek közül mintegy 106 ezerhez visszaállították a hozzáférést. A különböző ügynökségek olyan témákban cenzúrázták a tartalmakat, mint az LMBTQ+, szerencsejátékok, katonai kritikák vagy a kalózkodás.
2024 márciusa óta a VPN-szolgáltatások is egyre inkább célponttá váltak, a Roskomnadzor egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz a blokkolásukra és a korlátozások megkerülésére vonatkozó információk elnyomására.
Miután 2022-ben elkezdődött a háború, az orosz hatóságok fokozták a politikai ellenzékkel szembeni fellépést. Az orosz hatóságokkal vagy a háborúval szembeni elégedetlenség hangoztatása súlyos büntetéseket vonhat maga után.
Az oroszok, akik európai országokból térnek vissza, panaszkodnak, hogy a határon tömegesen kobozzák el a sonkát és a sajtot tőlük. Elmondásuk szerint „mindenkit ellenőriznek, kivétel nélkül”.
Az orosz határnál elkezdték elkobozni a sajtokat, sonkát, kolbászt és más állati eredetű termékeket az Európai Unióból. A Orosz Mezőgazdasági Felügyelet betiltotta ezen termékek behozatalát, még személyes használatra is. Erről az orosz sajtó számolt be hétfőn, január 27-én.
A szabályozó a tilalmat a száj- és körömfájásos betegség németországi kitörésével indokolta. Veszélyesnek tartják a „hús- és tejtermékeket, takarmányokat és takarmánykiegészítőket”. A baromfiból készült delikát termékek behozatala engedélyezett.
A korlátozás január 20-án lépett életbe. 11 nappal korábban Németország értesítette az Állat-egészségügyi Világszervezetet (OIE) az elmúlt 37 év első járványáról.
Az agresszor ország jelenleg nem rendelkezik katonai potenciállal a gyors támadásra Ukrajnában, mivel problémái vannak az emberi erőforrással.
Erről beszélt a napokban Christopher Cavoli amerikai tábornok, a NATO európai egyesített erőinek parancsnoka a Davosi Világgazdasági Fórumon – tudósít a VoA (Voice of America).
„Nem aggódom amiatt, hogy Ukrajna hirtelen veszítene. Nem látok potenciált a tömeges orosz áttörésre. És ez nem politikai, hanem katonai látásmód. Ez mindkét fél helyzetével összefügg – az ukránok hatékony védelme, de az oroszok számára is nehézséget jelent, hogy jelentős támadó erőket hozzanak létre egy potenciális áttöréshez” – mondta a tábornok, válaszolva arra a kérdésre, hogy hogyan alakulhat a helyzet a harctéren.
Cavoli véleménye szerint idén a háborúban sokkal több kisebb támadó akcióra lehet számítani.
Látjuk, hogy ezek kimerítőek Oroszország számára. Van oka annak, hogy Oroszország több ezer katonát hozott Észak-Koreából. Azt gondolom, hogy továbbra is ezt a feszültséget fogjuk látni, ami a támadási vágy és az orosz emberi erőforrások hiánya között húzódik. Szerintem ez nagy mértékben meghatározza a konfliktust, és arra kényszeríti az oroszokat, hogy több fegyvert használjanak, ahogy az elmúlt években is tették
Két F-35-ös vadászgépet, amelyeket Norvégia helyezett el Lengyelországban, először küldtek a magasba 2024. január 15-én orosz rakétatámadásra való válaszként. Erről az NATO Légierő Parancsnoksága tájékoztatott.
A norvég vadászgépeket a „nagy számú orosz repülőgépek jelenléte” miatt küldték fel.
A parancsnokság hangsúlyozta, hogy ez az első eset, amikor norvég gépeket emeltek a levegőbe „aktív légvédelem céljából a lengyel légteret védve, demonstrálva az Északi Szövetség elkötelezettségét a NATO keleti szárnya iránt”.
Oroszország megtámadására készül Európa 2028–2029-ben, az ország férfi lakosságának készen kell állnia arra, hogy megvédjék az anyaföldet – jelentette ki Alekszej Zsuravlev, az orosz parlamenti alsóház (Duma) védelmi tanácsának elnökhelyettese.
Zsuravlev szavai egy másik ügy kapcsán járták körbe az orosz médiát: azt mondta, hogy „mozgósítani” kell az orosz lakosságot, emiatt pedig számos orosz Telegram-csatorna azzal kezdte el ijesztgetni olvasótáborát, hogy a Kreml újabb mozgósításra készül az ukrajnai háború frontvonalaira.
Zsuravlev nem arról beszélt, hogy a közeljövőben lesz újabb mozgósítás, hanem fel akarja készíteni az orosz lakosságot egy Európával viselt háborúra.
„Európa arról magyaráz, hogy 2028–2029-ben készen állnak majd egy Oroszországgal szembeni háborúra. Ezért fel kell készítenünk erre a férfi lakosságot, hogy meg tudják védeni az Anyaföldet. Kell erről beszélnünk, nem szabad szégyenlősködni. Ha ez megtörténik, nem mi fogjuk kezdeni. […] Ha harcolni fogunk, meg kell érteni, hogy a katonai regisztrációs és toborzási irodáinknak hatékonyan kell működnie, mozgósítási tartalékokat kell létrehozunk és ki kell őket képeznünk” – fejtette ki Zsuravlev.
A lap ezt részletezve azt írja: a mozgósítási tartalék létrehozása teljesen önkéntes alapú lenne, ez azt jelentené, hogy Oroszország létrehoz egy olyan embertartalékot, akiket háború esetén be lehetne hívni frontszolgálatra.
Európa vezetői egyébként valóban azt kommunikálják, hogy fel kell készülni egy Oroszországgal viselt háborúra 2028–2030 magasságában, de az agresszor szerintük Moszkva lenne. Egyetlen európai vezető sem beszél arról, hogy megtámadnák Oroszországot.