Array ( [count_posts] => 8 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjI4NzgyO319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ== [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 153865 [content] =>Új fogak növesztésére alkalmas gyógyszert fejleszt egy kutatócsapat Japánban, 2024 júliusában már embereken is kipróbálhatják – írja a The Mainichi. A készítményt az anodontia nevű ritka genetikai rendellenességgel küzdő embereknek szánják, amely a fogak teljes vagy részleges hiányát okozza.
Az orvosság a kísérletek során sikeresen növesztett az állatoknak úgynevezett harmadik generációs fogakat, vagyis a tejfogak és a maradó fogak után újabbakat.
A gyógyszer ezt a hatást egy USAG-1 nevű fehérje blokkolásával éri el, amelynek működése hatással van a fogak növekedésére.
A kutatók azt remélik, ha a készítmény semmilyen negatív mellékhatással nem lesz az emberekre, 2030-ban már széleskörben alkalmazhatják, elsősorban 2-6 éves anodontiás gyermekeket céloznának.
[type] => post [excerpt] => Új fogak növesztésére alkalmas gyógyszert fejleszt egy kutatócsapat Japánban, 2024 júliusában már embereken is kipróbálhatják – írja a The Mainichi. A készítményt az anodontia nevű ritka genetikai rendellenességgel küzdő embereknek szánják, amely ... [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1688940120 [modified] => 1688932481 ) [title] => Japánban új fogak növesztésére alkalmas gyógyszert fejlesztenek [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=153865&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 153865 [uk] => 153868 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 153866 [image] => Array ( [id] => 153866 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/esztetikum-a-fogaszatban-2.jpg [original_lng] => 30453 [original_w] => 1200 [original_h] => 628 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/esztetikum-a-fogaszatban-2-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/esztetikum-a-fogaszatban-2-300x157.jpg [width] => 300 [height] => 157 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/esztetikum-a-fogaszatban-2-768x402.jpg [width] => 768 [height] => 402 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/esztetikum-a-fogaszatban-2-1024x536.jpg [width] => 1024 [height] => 536 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/esztetikum-a-fogaszatban-2.jpg [width] => 1200 [height] => 628 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/esztetikum-a-fogaszatban-2.jpg [width] => 1200 [height] => 628 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/esztetikum-a-fogaszatban-2.jpg [width] => 1200 [height] => 628 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1688921634:3 [_thumbnail_id] => 153866 [_edit_last] => 4 [views_count] => 1923 [_oembed_71ef4b3458b15c230a7941e2f3f8637c] => [_oembed_time_71ef4b3458b15c230a7941e2f3f8637c] => 1688929327 [_oembed_9e752d54d8701e10906284cae4814f61] =>[_oembed_time_9e752d54d8701e10906284cae4814f61] => 1703509792 [_oembed_14b1e1b6e4a236b4ff4ed4943ee02393] =>Japan makes its first ever promotion of a woman to the rank of Admiralhttps://t.co/epsBW38rns
— Bright Uzbekistan (@brightuzb) December 15, 2023[_oembed_time_14b1e1b6e4a236b4ff4ed4943ee02393] => 1706819728 [_oembed_fe4db60f7a6fafd99783aee7b80d4da0] =>Japan's 'Moon Sniper' probe attempts historic soft-landing on lunar surface. But did it make it? https://t.co/gOXn5EHViM pic.twitter.com/nubTr6hXg6
— SPACE.com (@SPACEdotcom) January 19, 2024[_oembed_time_fe4db60f7a6fafd99783aee7b80d4da0] => 1719597553 [_oembed_a851e3338f8bc8dd8aa6d3c7a3fa2dd0] =>Japan's 'Moon Sniper' probe attempts historic soft-landing on lunar surface. But did it make it? https://t.co/gOXn5EHViM pic.twitter.com/nubTr6hXg6
— SPACE.com (@SPACEdotcom) January 19, 2024[_oembed_time_a851e3338f8bc8dd8aa6d3c7a3fa2dd0] => 1719597553 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 598 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Tudomány [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 2752 [1] => 28782 [2] => 608729 ) [tags_name] => Array ( [0] => Japán [1] => orvostudomány [2] => új fogak növesztése ) ) [1] => Array ( [id] => 115351 [content] =>Japan makes its first ever promotion of a woman to the rank of Admiralhttps://t.co/epsBW38rns
— Bright Uzbekistan (@brightuzb) December 15, 2023Ezt a kisméretű eszközt Olekszandr Fedorics, az orvostudományok kandidátusa által vezetett tudóscsoport fejlesztette ki. A „Vitalizator”, ahogyan azt ők elnevezték, különleges elektromágneses környezetet hoz létre a helyiségben. Ez a trópusihoz hasonlít, ami hozzájárul a közérzet javulásához, a megfelelő vérkeringéshez a kapillárisokban, és ennek megfelelően felgyorsítja a sebek gyógyulását.
[type] => post [excerpt] => Ezt a kisméretű eszközt Olekszandr Fedorics, az orvostudományok kandidátusa által vezetett tudóscsoport fejlesztette ki. A „Vitalizator”, ahogyan azt ők elnevezték, különleges elektromágneses környezetet hoz létre a helyiségben. Ez a trópusihoz ha... [autID] => 14 [date] => Array ( [created] => 1661011200 [modified] => 1661010297 ) [title] => Az ukrán tudósok új módszert dolgoztak ki a sebesült katonák kezelésére (videó) [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=115351&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 115351 ) [aut] => djkovach1979 [lang] => hu [image_id] => 115352 [image] => Array ( [id] => 115352 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/288708179-1422203638283439-7603460480523318598-n.jpg [original_lng] => 407193 [original_w] => 1920 [original_h] => 1080 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/288708179-1422203638283439-7603460480523318598-n-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/288708179-1422203638283439-7603460480523318598-n-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/288708179-1422203638283439-7603460480523318598-n-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/288708179-1422203638283439-7603460480523318598-n-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/288708179-1422203638283439-7603460480523318598-n-1536x864.jpg [width] => 1536 [height] => 864 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/288708179-1422203638283439-7603460480523318598-n.jpg [width] => 1920 [height] => 1080 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/288708179-1422203638283439-7603460480523318598-n.jpg [width] => 1920 [height] => 1080 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1660999498:14 [_oembed_71ef4b3458b15c230a7941e2f3f8637c] => [_oembed_time_71ef4b3458b15c230a7941e2f3f8637c] => 1660999469 [_thumbnail_id] => 115352 [_edit_last] => 14 [views_count] => 1785 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_8fad5455c89dda3c1d89d8a3657d3baf] => [_oembed_time_8fad5455c89dda3c1d89d8a3657d3baf] => 1661000408 [_oembed_aa6eb145136dcd8d0a93ac0a112cd85f] => {{unknown}} [_oembed_77c9999bda1b137d79e14345bca05d35] => [_oembed_time_77c9999bda1b137d79e14345bca05d35] => 1719558873 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 4000 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 598 [4] => 33 [5] => 25 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Tudomány [4] => Ukrajna [5] => Videók ) [tags] => Array ( [0] => 233845 [1] => 28782 [2] => 233847 ) [tags_name] => Array ( [0] => Olekszandr Fedorics [1] => orvostudomány [2] => Vitalizator ) ) [2] => Array ( [id] => 82119 [content] =>A Phoenix99 Bionic Eye névre keresztelt protézist jelenleg az ausztrál Sydney-i Egyetem és az Új-Dél-Walesi Egyetem tudósai fejlesztik. Olyan degeneratív betegségek, mint például a retinitis pigmentosa okozta vakságban szenvedő betegeknél kívánják alkalmazni, akiknél a retina károsodik, de a látóideg ép marad.
A rendszer egy szemüvegre szerelt apró méretű videokamerát tartalmaz, ami a viselője előtt lévő jeleneteket rögzíti. A kimenetét vezeték nélküli jellé alakítják át, amelyet a kamera a páciens füle mögé, a bőr alá ültetett kommunikációs modulra továbbít.
Ez a modul viszont a videojelet elektromos impulzusok mintájára dekódolja, amelyeket az érintett szem retinájára ültetett stimulációs egységhez továbbít. Ez az eszköz képes megkerülni a retina diszfunkcionális fotoreceptor neuronjait, amelyek elvesztették képességüket, hogy reagáljanak a retinára fókuszált fényre.
Ehelyett az implantátum közvetlenül a retina alatti, rendeltetésszerűen működő ganglionsejteket stimulálja, amelyek a retina más sejtjeitől érkező inputok látóidegen keresztül az agyba történő összegyűjtésért és továbbításért felelősek.
„Ami a helyreállított látás minőségét illeti, tudjuk, hogy különbözni fog attól, amit normális látásnak neveznénk. A retina elektromos stimulációjának hasonló koncepcióit már tesztelték embereken szerte a világon, és az eredmények nagyon változóak voltak. Az elvárások szerint a protézis egyszerű információkat fog szolgáltatni a személy környezetéről, például az akadályok észlelését, mégpedig azzal a céllal, hogy segítse a navigációt, a tájékozódást vagy akár a nagy betűk olvasását” – mondta Samuel Eggenberger, a Sydney-i Egyetem biomérnöke.
Egy nemrégiben végzett, három hónapon keresztül tartó vizsgálat során megállapították, hogy a Phoenix99 eszközt jól tolerálta a birkák szervezete, amelybe beültették. Az alkatrészeket körülvevő szövetekben nem jelentkeztek ellenreakciók, ami arra engedte következtetni a tudósokat, hogy a rendszer több évig biztonságosan a helyén maradhat, ezért a kutatócsoport engedélyt kér az embereken végzett klinikai kísérletek elvégzésére.
„Abban reménykedünk, hogy e technológia révén a degeneratív retinabetegségek miatt súlyos látásvesztéssel élő emberek visszanyerhetik a részleges vagy teljes érzékelőképességüket” – zárta gondolatait Eggenberger.
Forrás: Liner.hu
[type] => post [excerpt] => A Phoenix99 Bionic Eye névre keresztelt protézist jelenleg az ausztrál Sydney-i Egyetem és az Új-Dél-Walesi Egyetem tudósai fejlesztik. Olyan degeneratív betegségek, mint például a retinitis pigmentosa okozta vakságban szenvedő betegeknél kívánják... [autID] => 10 [date] => Array ( [created] => 1638914700 [modified] => 1638907638 ) [title] => Látást helyreállító bionikus szem fejlesztését célozták meg ausztrál kutatók [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=82119&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 82119 ) [aut] => nyesi [lang] => hu [image_id] => 82120 [image] => Array ( [id] => 82120 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bionikus-szem.jpg [original_lng] => 61054 [original_w] => 830 [original_h] => 467 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bionikus-szem-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bionikus-szem-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bionikus-szem-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bionikus-szem.jpg [width] => 830 [height] => 467 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bionikus-szem.jpg [width] => 830 [height] => 467 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bionikus-szem.jpg [width] => 830 [height] => 467 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bionikus-szem.jpg [width] => 830 [height] => 467 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1638900440:10 [_thumbnail_id] => 82120 [_edit_last] => 10 [views_count] => 2062 [_oembed_8fad5455c89dda3c1d89d8a3657d3baf] => [_oembed_time_8fad5455c89dda3c1d89d8a3657d3baf] => 1638900442 [_oembed_32da31481e100116cafa2f7e7a2e0255] => [_oembed_time_32da31481e100116cafa2f7e7a2e0255] => 1638900443 [_oembed_71ef4b3458b15c230a7941e2f3f8637c] => [_oembed_time_71ef4b3458b15c230a7941e2f3f8637c] => 1661457665 [_oembed_aa6eb145136dcd8d0a93ac0a112cd85f] => {{unknown}} [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 598 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Tudomány ) [tags] => Array ( [0] => 76210 [1] => 34586 [2] => 28782 ) [tags_name] => Array ( [0] => bionikus szem [1] => látás [2] => orvostudomány ) ) [3] => Array ( [id] => 62172 [content] =>Teniszütő-formájú, a szív felszínére beültetett, felszívódni képes pacemakert fejlesztettek ki amerikai tudósok – ismertette a The Guardian brit napilap.
A vezeték nélküli pacemakert, amely egy idő után felszívódik a páciens szervezetében, olyan betegek számára készítették, akiknek szívritmusát csak rövid ideig kell szabályozni.
Mióta 1958-ban az első pacemakert sikeresen beültették, páciensek millióinak életminőségét javította a ritmusszabályozó eszköz. Ám miközben vannak olyan betegek, akiknek folyamatosan szüksége van a pacemakerre, más esetekben csak időlegesen van rá szükség, napokra vagy hetekre, például nyitott szívműtétek után.
John A. Rogers, az illinoisi Északnyugati Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője a modellt bemutatva elmondta, hogy az új pacemakert olyan esetekben alkalmazzák, mikor egy kritikus időszak után a szívritmusszabályozásra nincs többé szükség.
Bár a pacemakerek már most is használhatók átmeneti időszakokra, a szakértők szerint ez nem problémamentes, ugyanis a bőr alá behelyezett vezetékek fertőzésveszélyt jelenthetnek. A külső tápegység és a vezérlőrendszer véletlenül elmozdulhat, és az eszköz eltávolításakor megsérülhet a szív.
A kutatók szerint az új, elemmentes pacemakert közvetlenül a szív felszínére lehet beültetni, és a szervezet felszívja, amikor már nincs rá szükség. Az eszköz – amely Rogers szerint körülbelül 100 dollárba kerül – vezetékmentes, a testen kívülről vezérelhető és programozható.
A Nature Biotechnology folyóiratban publikált tanulmányban Rogers és kollégái beszámoltak a vékony, rugalmas, kevesebb mint félgrammos eszköz kifejlesztéséről. Elkészítéséhez olyan anyagokat használtak – például magnéziumot, volfrámot, szilikont és biológiailag lebomló műanyagot, a tejsav-glikolsav kopolimert (PLGA) -, amelyek kompatibilisek az emberi szervezettel, és idővel képesek feloldódni és eltűnni.
Az apró teniszütőre hasonlító eszköz vezeték nélküli technológiával működik, amelyben a külső eszközről származó rádiófrekvenciát a pacemakerben lévő vevőegységbe küldik, ahol azt elektromos árammá alakulva szabályozza a szívműködést. Rogers megjegyezte, hogy hasonló technológiát alkalmaznak például az okostelefonok és az elektromos fogkefék vezeték nélküli töltésére.
A kutatók egerek és nyulak szívén tesztelték az eszközt, de emberi szívmetszeten, és élő kutyákban és patkányokban is kipróbálták. A patkányokban az eszköz négy napig működött, és a két hét múlva elvégzett vizsgálatok azt mutatták, hogy az eszköz elkezdett feloldódni. Hét hét után pedig már nem volt látható a felvételeken.
A kutatócsoport közlése szerint az eszköz anyagának vastagságát úgy tudják beállítani, hogy a különböző igényekhez igazítsák működésének és lebomlásának időtartamát. Rogers ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az eszközt emberen még nem próbálták ki, és az új implantátum alkalmazásának engedélyezése még évekig tarthat.
MTI
[type] => post [excerpt] => Teniszütő-formájú, a szív felszínére beültetett, felszívódni képes pacemakert fejlesztettek ki amerikai tudósok. A vezeték nélküli pacemakert, amely egy idő után felszívódik a páciens szervezetében, olyan betegek számára készítették, akiknek szívr... [autID] => 10 [date] => Array ( [created] => 1624996800 [modified] => 1624981229 ) [title] => Felszívódó, átmenetileg használatos pacemakert fejlesztettek ki [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=62172&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 62172 ) [aut] => nyesi [lang] => hu [image_id] => 62173 [image] => Array ( [id] => 62173 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/pacemaker.jpg [original_lng] => 75010 [original_w] => 890 [original_h] => 501 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/pacemaker-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/pacemaker-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/pacemaker-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/pacemaker.jpg [width] => 890 [height] => 501 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/pacemaker.jpg [width] => 890 [height] => 501 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/pacemaker.jpg [width] => 890 [height] => 501 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/pacemaker.jpg [width] => 890 [height] => 501 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1624970430:10 [_thumbnail_id] => 62173 [_edit_last] => 10 [views_count] => 1853 [_oembed_8fad5455c89dda3c1d89d8a3657d3baf] => [_oembed_time_8fad5455c89dda3c1d89d8a3657d3baf] => 1624970431 [_oembed_71ef4b3458b15c230a7941e2f3f8637c] => [_oembed_time_71ef4b3458b15c230a7941e2f3f8637c] => 1662532549 [_oembed_aa6eb145136dcd8d0a93ac0a112cd85f] => {{unknown}} [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 594 [2] => 49 [3] => 598 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Egészség [2] => Hírek [3] => Tudomány ) [tags] => Array ( [0] => 28782 [1] => 10010 ) [tags_name] => Array ( [0] => orvostudomány [1] => tudományos fejlesztés ) ) [4] => Array ( [id] => 52968 [content] =>Emberi sejteket tartalmazó majomembriókat hoztak létre amerikai és kínai szakemberek, akiknek eredményei segíthetik a beültethető emberi szervek növesztésére irányuló kutatásokat, ugyanakkor felélesztették az ilyen kísérletekkel kapcsolatos etikai aggályokat.
A kutatók emberi őssejteket juttattak be makákóembriókba, amelyek fejlődését 20 napig tanulmányozták – írja a BBC News.
Ilyen kevert fajú embriókat, vagy más néven kimérákat korábban is létrehoztak már a szakemberek, egyebek között juh- és sertésembriókba ültetve emberi sejteket. A mostani tanulmányt, amelynek eredményeit a Cell című folyóiratban publikálták, Juan Carlos Izpisua Belmonte, az amerikai Salk Intézet professzora vezette, aki 2017-ben részt vett az első ember-sertés hibrid létrehozásában. A mostani kutatás hozzájárulhat a szűkösen rendelkezésre álló beültethető szervek problémájának megoldására és segíthet jobban megérteni az emberi fejlődés korai szakaszát, a betegségek kialakulásának és az öregedésnek a folyamatát. A professzor szerint a tanulmányuk megfelelt az ilyen jellegű kutatásokra vonatkozó jelenlegi etikai és jogi irányelveknek.
Néhány kutató azonban aggályainak adott hangot a kísérlettel kapcsolatban, mondván, hogy bár most 20 nap után elpusztították az embriókat, mások azonban megpróbálhatják majd hosszabb ideig tanulmányozni a hibrideket. Ezek a szakemberek a részben emberi kimérák létrehozásával kapcsolatos kérdések nyilvános megvitatását sürgetik.
MTI
[type] => post [excerpt] => Emberi sejteket tartalmazó majomembriókat hoztak létre amerikai és kínai szakemberek, akiknek eredményei segíthetik a beültethető emberi szervek növesztésére irányuló kutatásokat. [autID] => 10 [date] => Array ( [created] => 1618611540 [modified] => 1618607831 ) [title] => Emberi sejteket tartalmazó majomembriókat hoztak létre [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=52968&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 52968 ) [aut] => nyesi [lang] => hu [image_id] => 52969 [image] => Array ( [id] => 52969 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/labor.jpg [original_lng] => 281930 [original_w] => 967 [original_h] => 544 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/labor-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/labor-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/labor-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/labor.jpg [width] => 967 [height] => 544 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/labor.jpg [width] => 967 [height] => 544 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/labor.jpg [width] => 967 [height] => 544 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/labor.jpg [width] => 967 [height] => 544 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1618597032:12 [_thumbnail_id] => 52969 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1716 [_oembed_8fad5455c89dda3c1d89d8a3657d3baf] => [_oembed_time_8fad5455c89dda3c1d89d8a3657d3baf] => 1621301731 [_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] =>[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1624743184 [_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => [_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1627785555 [_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => [_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631272938 [_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] =>What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648445558 [_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => [_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1652181111 [_oembed_71ef4b3458b15c230a7941e2f3f8637c] => [_oembed_time_71ef4b3458b15c230a7941e2f3f8637c] => 1661883906 [_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => [_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1672428369 [_oembed_3bb118928dd17a4892a9ad674178015d] => {{unknown}} [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 598 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Tudomány ) [tags] => Array ( [0] => 710 [1] => 28782 [2] => 45067 ) [tags_name] => Array ( [0] => kutatás [1] => orvostudomány [2] => sejtek ) ) [5] => Array ( [id] => 49467 [content] =>Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022A koronavírusnak egy új variánsa jelent meg a franciaországi Bretagne-ban, amely PCR-teszttel nem mutatható ki. Az első vizsgálatok szerint a variáns nem súlyosabb és nem is fertőzőbb mint az eredeti vírus.
Bretagne regionális hatósága hétfő este jelentette be, hogy több olyan beteget is azonosították egy járványgócban, akik a koronavírus tüneteit produkálják, de a PCR-tesztjük negatív lett – idézi a francia egészségügyi minisztérium közlését az MTI.
A járványgóc Lannion település kórháza, ahol a szombaton ellátott 79 koronavírusos fertőzött közül nyolcnál azonosították az új variánst.
A tárca közleményében „több olyan, a koronavírusos fertőzés tipikus tüneteit produkáló pácienst” említ, akiknek a PCR-tesztje negatív lett, és a diagnózist csak szerológiai vizsgálattal vagy mélyebb légúti mintavételen alapuló úgynevezett RT-PCR teszttel lehetett megállapítani.
A regionális illetékes hatóságok ezért Bretagne régió Cotes-d’Armor és Finistere megyéiben új eljárást dolgoztak ki az egészségügyi dolgozók számára a fertőzöttek jobb diagnosztizálására.
„Elővigyázatosságból a prefektúrák és a regionális egészségügyi igazgatóságok megerősítik a vírus terjedését fékező intézkedéseket, például az oltások felgyorsításával, az egészségügyi előírások fontosságának hangsúlyozásával és a gyülekezések további korlátozásával” – jelezte a regionális hatóság.
A további vizsgálatok lefolytatásáig, amelyek célja annak megállapítása, hogy a variáns hogyan reagál a koronavírus-elleni oltásra, illetve az antitestek jelenlétére, a breton változatot azon kategóriába sorolták, amelybe a világban eddig megjelent több ezer mutáns is tartozik.
Forrás: napi.hu
[type] => post [excerpt] => A koronavírusnak egy új variánsa jelent meg a franciaországi Bretagne-ban, amely PCR-teszttel nem mutatható ki [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1615923120 [modified] => 1615922244 ) [title] => Koronavírus: új mutációt találtak, amit nem mutat ki a teszt [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=49467&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 49467 [uk] => 49565 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 49469 [image] => Array ( [id] => 49469 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/mutans-koronavirus.jpg [original_lng] => 143275 [original_w] => 780 [original_h] => 439 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/mutans-koronavirus-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/mutans-koronavirus-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/mutans-koronavirus-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/mutans-koronavirus.jpg [width] => 780 [height] => 439 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/mutans-koronavirus.jpg [width] => 780 [height] => 439 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/mutans-koronavirus.jpg [width] => 780 [height] => 439 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/mutans-koronavirus.jpg [width] => 780 [height] => 439 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1615979706:2 [_thumbnail_id] => 49469 [_edit_last] => 4 [translation_required] => 2 [views_count] => 3842 [translation_required_done] => 1 [_oembed_8fad5455c89dda3c1d89d8a3657d3baf] => [_oembed_time_8fad5455c89dda3c1d89d8a3657d3baf] => 1615915931 [_oembed_2508f671ebdb57c0a51c2b262ac9c68a] => [_oembed_time_2508f671ebdb57c0a51c2b262ac9c68a] => 1625707954 [_oembed_66ba6b27f0c97be4274dceffccbec704] => [_oembed_time_66ba6b27f0c97be4274dceffccbec704] => 1648813753 [_oembed_cfe2cbfc665a4cfcdec98d64757ff2cd] => [_oembed_time_cfe2cbfc665a4cfcdec98d64757ff2cd] => 1659203785 [_oembed_738c71247f0d4cf2f49380dc8220611f] =>[_oembed_time_738c71247f0d4cf2f49380dc8220611f] => 1661175338 [_oembed_71ef4b3458b15c230a7941e2f3f8637c] => [_oembed_time_71ef4b3458b15c230a7941e2f3f8637c] => 1661511436 [_oembed_a5b127d9e81f89c303c6def38006b26c] =>Le béluga a été sorti de l’eau après de longues heures de préparation et d’efforts. Bravo aux équipes impliquées d’avoir relevé ce défi.Les premiers examens médicaux ont été faits, les résultats seront bientôt connus. Le béluga va maintenant prendre la route vers Ouistreham. pic.twitter.com/Vc8aBMKf6r
— Sea Shepherd France (@SeaShepherdFran) August 10, 2022[_oembed_time_a5b127d9e81f89c303c6def38006b26c] => 1669828346 [_oembed_7a19a9ec38a40c5d6acf8a0d1f46d68c] =>Pour aider la population à tenir, la France envoie 100 générateurs de forte puissance en #Ukraine, alors que la Russie veut faire de l’hiver une arme de guerre.
— Catherine Colonna (@MinColonna) November 25, 2022
100 ?? generators are on their way to Ukraine ??. Reminder: strikes against civilian infrastructures are war crimes. https://t.co/fcK9dkaqE0 pic.twitter.com/6sl8U4S5UU[_oembed_time_7a19a9ec38a40c5d6acf8a0d1f46d68c] => 1674748650 [_oembed_69b211c15fa806b554f62f0053139768] =>Les fonds de RT France sont gelés à la demande de la Direction Générale du Trésor, en raison du 9eme paquet de sanctions qui ne vise pas RT France. Notre chaîne ne peut plus poursuivre son activité. Voici notre communication. pic.twitter.com/aF3JUsqkLl
— Xenia Fedorova (@xfedorova) January 21, 2023[_oembed_time_69b211c15fa806b554f62f0053139768] => 1690367179 [_oembed_647be64888350fbe96a0763b0ae9df34] =>3 months after the signature of a joint declaration of intent in #Kiev by our Health ministers, I made a follow-up with @ViktorLiashko @MoH_Ukraine on our ever closer cooperation. Access to healthcare is paramount. We'll help rebuild hospitals, notably in #Izioum @FrHealthCare_EN pic.twitter.com/lZfvlUaZhq
— Pierre Heilbronn (@HeilbronnPierre) July 13, 2023[_oembed_time_647be64888350fbe96a0763b0ae9df34] => 1702931062 [_oembed_a1eb8e7a1d4f416f4ad2352bb790ac49] => [_oembed_time_a1eb8e7a1d4f416f4ad2352bb790ac49] => 1712864394 [_oembed_f8ee0fed272f53ac3a44c089c419dab5] => {{unknown}} [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 4383 [3] => 49 [4] => 592 [5] => 598 [6] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => COVID-19 HU [3] => Hírek [4] => Társadalom [5] => Tudomány [6] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 4862 [1] => 41886 [2] => 28782 ) [tags_name] => Array ( [0] => Franciaország [1] => koronavírus mutáció [2] => orvostudomány ) ) [6] => Array ( [id] => 45164 [content] =>Premier tir d’essai réussi du missile balistique stratégique M51.3 !
— Sébastien Lecornu (@SebLecornu) November 18, 2023
Cette évolution pérennise la crédibilité de notre dissuasion nucléaire et démontre l’excellence de notre filière lanceur.
Merci à @DGA, @CEA_Officiel, @ArianeGroup et à tous les acteurs de de ce tir réussi. pic.twitter.com/Rwrgn6FEXq101 évvel ezelőtt született dr. Béres József, a cseppek megalkotója. Egyike azon magyaroknak, akik felfedezésükkel és évtizedek kemény és sokáig el nem ismert munkájával kiemelkedőt és páratlant alkottak, egy igazi hungarikumot. Élete a szorgalom, a becsület, a hazaszeretet, a kitartás, a meg nem alkuvás, a segítőkészség egyik legszebb példája. A benne lakozó rendkívüli elhivatottság nemzeti példaképpé nemesítette alakját.
1920. február 7-én született, Záhonyban. Tanulmányait a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végezte, majd szövetkezeti ügyvezetőként, laboratóriumvezetőként dolgozott. 1964 óta Kisvárdán végzett kutatómunkát.
Béres József még csak kutatásai kezdetén járt, amikor egy váratlan családi esemény új mederbe terelte munkáját: szeretett húgánál agydaganatot diagnosztizáltak, és bár megoperálták, de a daganatot nem tudták eltávolítani.
Az orvosok a műtét után néhány hónapot, maximum egy évet jósoltak neki. Béres József gyakran látogatta testvérét, aki folyton munkájáról faggatta.
Ekkor már négy elem immunrendszert aktivizáló hatásában volt biztos, s azt is tudta, hogy a komponensek a javasolt adagban nem ártalmasak. Elsőként magán próbálta ki az összetételt: három napig szedte a dózis ötvenszeresét. Miután semmiféle kedvezőtlen hatást nem tapasztalt, húgának is adott belőle, aki 1972-től már a végleges, kész Béres Cseppet fogyasztotta. A műtét után még több mint harmincöt évet élt, daganatmentesen.
A feltaláló a készítményt próbálta hivatalos úton elfogadtatni, azonban ez nagyon lassan haladt. Ahelyett, hogy a szakma felkarolta volna a szenzációs felfedezést, inkább – a féltékenységtől hajtva – hátráltatta elterjedését. Mindeközben testvére gyógyulásának híre egyre szélesebb körben terjedt el, s egyre több beteg ember fordult Béreshez, mint gyógyulása utolsó mentsvárához. A kutató kezdetben megtagadta a kéréseket, hiszen hivatalos papírja még nem volt a készítményről, de a betegek felől érkező szüntelen kérések hatására úgy döntött, akinek tud, ad a cseppből, megadva az esélyt a javulásra.
Annak ellenére, hogy 1968 és 1972 között több tudományos cikke is megjelent a Geographia Medica angol, illetve német változatában, Magyarországon nem figyeltek fel rá. Saját felettesei sarlatánsággal vádolták, daganatkutatását eltévelyedésnek vették, és nem riadtak vissza attól sem, hogy rendőrségi feljelentést tegyenek ellene.
1975-ben kuruzslás vádjával bűnvádi eljárás alá került. A házkutatási parancs alapján lakását és munkahelyét felforgatták, kikérdezték a kapuban álló betegeket, elvitték kutatási és nyilvántartási naplóját, több ezer levelét és a kísérleti anyagait. Se pénzt, se aranyat nem találtak, amire a feljelentő nagy valószínűséggel számított. Végül a nyomozati anyagok a Legfőbb Ügyészségre kerültek végső elbírálásra, ahonnan épp József napon érkezett meg a válasz: dolgozzon csak tovább, mert rendkívül fontos, amit csinál.
Okulva a támadásokból a készítményre minél hamarabb megpróbált szabadalmi védettséget szerezni. 1976-ra állt össze a dokumentáció, amivel be lehetett nyújtani a szabadalmi kérelmet. A hivatalos elfogadáshoz négy és fél év kellett, de 1980-ban végül a Béres Cseppet szabadalomként jegyezték be, 2000-ben gyógyszerré minősítették és 2013-ban az elsők között választották hungarikummá.
Ezen kívül vannak növényvédelmi és állatélettani szabadalmai, valamint kidolgozott egy olyan vizeletvizsgáló módszert, amellyel nagy biztonsággal előre jelezhető a daganatot megelőző biokémiai-kórtani állapot.
Id. dr. Béres József 1997-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét, 2002-ben Magyarország legrangosabb tudományos elismerésével, a Széchenyi-díjjal tüntették ki. 2006. március 26-án Budapesten hunyt el. Életművét a Magyar Örökség részeként tartják számon, nevét intézmények, utcák, terek viselik, életútját könyvek, dokumentumfilmek, színdarabok, televíziós játék- és mozifilm is feldolgozta.
(beres.hu/privatpatika.hu/ezenanapon.hu)
[type] => post [excerpt] => 101 évvel ezelőtt született dr. Béres József, a cseppek megalkotója. Egyike azon magyaroknak, akik felfedezésükkel és évtizedek kemény és sokáig el nem ismert munkájával kiemelkedőt és páratlant alkottak, egy igazi hungarikumot. Élete a szorgalom,... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1612723680 [modified] => 1612702883 ) [title] => 101 éve született a legendás kutató, id. dr. Béres József [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=45164&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 45164 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 45170 [image] => Array ( [id] => 45170 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/beres-borito.jpg [original_lng] => 222044 [original_w] => 1920 [original_h] => 1080 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/beres-borito-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/beres-borito-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/beres-borito-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/beres-borito-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/beres-borito-1536x864.jpg [width] => 1536 [height] => 864 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/beres-borito.jpg [width] => 1920 [height] => 1080 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/beres-borito.jpg [width] => 1920 [height] => 1080 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1612695684:12 [_oembed_8fad5455c89dda3c1d89d8a3657d3baf] => [_oembed_time_8fad5455c89dda3c1d89d8a3657d3baf] => 1612695464 [_thumbnail_id] => 45170 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2926 [_oembed_71ef4b3458b15c230a7941e2f3f8637c] => [_oembed_time_71ef4b3458b15c230a7941e2f3f8637c] => 1661453190 [_oembed_77c9999bda1b137d79e14345bca05d35] => [_oembed_time_77c9999bda1b137d79e14345bca05d35] => 1720316160 [_oembed_aa6eb145136dcd8d0a93ac0a112cd85f] => {{unknown}} [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 594 [2] => 596 [3] => 23 [4] => 592 [5] => 598 [6] => 25 [7] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Egészség [2] => Érdekes [3] => Fotók [4] => Társadalom [5] => Tudomány [6] => Videók [7] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 37705 [1] => 37704 [2] => 2167 [3] => 28782 ) [tags_name] => Array ( [0] => Béres-csepp [1] => dr. Béres József [2] => feltaláló [3] => orvostudomány ) ) [7] => Array ( [id] => 38249 [content] =>Még a XXI. század elején az egészségügyi rendszer alig érezte meg a technológiai forradalmat, de napjainkban drámai változások mentek végbe.
És mindez azért, mert a koronavírus járvány nagyon komoly mozgatórugójává válhat orvostudomány új ágazatának – a „digitális orvostudománynak”, közölte a közismert The Economist amerikai kiadvány.
A járvány legelején, a rendszer valódi katasztrófájával szembesülve, az egészségügyi dolgozók nagyon gyorsan átvették a modern digitális „szabványokat”, amelyek évek óta elterjedtek már életünk számos területén.
Ma már egyre kényelmesebb sok orvosok számára, hogy a speciális digitális diagnosztikát és a modern kezelési módszereket kihasználva „távkapcsolatot vegyenek fel” a pácienseikkel. Ugyanakkor a vállalkozó szellemű cégek, a kórházak, a gyógyszertárak egész hálózata fokozatosan kezd „elmerülni a digitális világban”, és a globális technológiák sem tétlenkednek, már kezdenek megjelenni a digitális szolgáltatások is.
Az elemzők pedig már kiszámolták, hogy a digitális orvostudományból származó globális bevételek 350 milliárd dollárról 600 milliárd dollárra nőnek a következő 5 évben. Ma az amerikai egészségügyi piac szinte mindegyik ágazata egész a digitális átalakulásra vár. Ugyanez történik Kínában, az Európai Unióban és a világ országainak többségében.
A Covid-19 járvány jelentősen felgyorsította az elkövetkező évtizedek talán legjövedelmezőbb vállalkozásának megalapozását, mivel billiós nagyságú összegekről van szó dollárban vagy euróban. Ma már sok befektető aktívan keresi és fekteti be forrásait a digitális orvostudományba, mert az igény folyamatosan növekszik. Természetesen népszerűség ekkora fellendülése idővel csökkenni fog, de a legfrissebb és a leggyakorlatiasabb változásoknak meg kell maradniuk.
Mindezen orvostudományi újdonságok szabályozásával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a szabályozók a világ számos országában emlékeztetnek és felkérnek minden digitális egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatót arra, hogy nyissák meg zárt rendszereiket a jövőben a „digitális egészség” fejlődésének alapjaként.
Az Európai Unió aktívan támogatja az egészségügyi dokumentáció elektronikus szabványának kérdését. És nem is olyan régen, az indiai kormány bemutatta az ország egészségügyének digitális korszerűsítésének saját tervét. Kína szintén aktívan kezdett el dolgozni egészségügyi rendszerének digitalizálásán. És általában az ilyen lépések felgyorsítják a digitális orvoslás „új korszakának” eljöttét.
A technológiai óriások próbálkozásai az egészségügyben korábban csődöt mondtak, mivel az orvostudomány – mintegy „aknamező”, amelyen a technológiai óriás vállalatok üzleti modelljeinek megvalósítása gyakran egyszerűen irreálisnak tűnt.
A koronavírus járvány azonban egyértelműen kiemelte, hogy az orvostudományi ágazat is képes a modern digitális technológiák hatása alá kerülni. Ezért, ha a digitális technológiák jelenlegi generációja aktívan fejlődik, annak pozitív hatással kell lennie az állampolgárok egészségére, nem pedig a kezelésre fordított kiadások növelésére.
NEWSMAKER
[type] => post [excerpt] => Még a XXI. század elején az egészségügyi rendszer alig érezte meg a technológiai forradalmat, de napjainkban drámai változások mentek végbe. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1607118545 [modified] => 1607097134 ) [title] => Hogyan járult hozzá a koronavírus-járvány a digitális orvostudomány létrejöttéhez? [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=38249&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 38249 [uk] => 38170 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 38171 [image] => Array ( [id] => 38171 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/0-30.jpg [original_lng] => 56046 [original_w] => 800 [original_h] => 600 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/0-30-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/0-30-300x225.jpg [width] => 300 [height] => 225 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/0-30-768x576.jpg [width] => 768 [height] => 576 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/0-30.jpg [width] => 800 [height] => 600 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/0-30.jpg [width] => 800 [height] => 600 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/0-30.jpg [width] => 800 [height] => 600 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/0-30.jpg [width] => 800 [height] => 600 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1607089934:12 [_thumbnail_id] => 38171 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2956 [_oembed_d1b804db98113049a33c749350c758d5] => [_oembed_time_d1b804db98113049a33c749350c758d5] => 1607133993 [_oembed_e08113608f9ca4efd36b9592d1daadfc] => [_oembed_time_e08113608f9ca4efd36b9592d1daadfc] => 1619076769 [_oembed_aae12eafff4b56af80d5961239a2a4ae] => [_oembed_time_aae12eafff4b56af80d5961239a2a4ae] => 1619920597 [_oembed_8bb07ef8081125da7621d254a2e5647e] => [_oembed_time_8bb07ef8081125da7621d254a2e5647e] => 1632427565 [_oembed_a9c6a799bfbedfe2f0ce219351acac81] => [_oembed_time_a9c6a799bfbedfe2f0ce219351acac81] => 1633955658 [_oembed_1a6a5bcc35b44470df5d6a8b009e4b9d] => [_oembed_time_1a6a5bcc35b44470df5d6a8b009e4b9d] => 1637062305 [_oembed_16eb6fd94492164057b287aa5c475e77] => [_oembed_time_16eb6fd94492164057b287aa5c475e77] => 1637062305 [_oembed_90913d65e3a3d0c9703c719d6aea83f4] => [_oembed_time_90913d65e3a3d0c9703c719d6aea83f4] => 1637829925 [_oembed_ac3df06bd956a74b2c8274b7b9bb38bd] => [_oembed_time_ac3df06bd956a74b2c8274b7b9bb38bd] => 1642068022 [_oembed_3758cb260cd01449e6527c9928626b2c] => [_oembed_time_3758cb260cd01449e6527c9928626b2c] => 1642068023 [_oembed_33ca2ba12b7079c37692428b7dcaaea5] => [_oembed_time_33ca2ba12b7079c37692428b7dcaaea5] => 1644931858 [_oembed_39134e54fac7112233d7efe9d5f9ce5f] => [_oembed_time_39134e54fac7112233d7efe9d5f9ce5f] => 1644940122 [_oembed_8fad5455c89dda3c1d89d8a3657d3baf] => [_oembed_time_8fad5455c89dda3c1d89d8a3657d3baf] => 1647555173 [_oembed_5e31d0699f9f60d9daa9e1b16d03a676] => [_oembed_time_5e31d0699f9f60d9daa9e1b16d03a676] => 1648042573 [_oembed_0c670a2e020d9f206178b50c1e7be79c] => [_oembed_time_0c670a2e020d9f206178b50c1e7be79c] => 1658524806 [_oembed_71ef4b3458b15c230a7941e2f3f8637c] => [_oembed_time_71ef4b3458b15c230a7941e2f3f8637c] => 1661757468 [_oembed_f61fcafe2e8c6a336fe93ec785bcb926] => [_oembed_time_f61fcafe2e8c6a336fe93ec785bcb926] => 1663927747 [_oembed_a6e36d65930d25978858799c42d4989e] => [_oembed_time_a6e36d65930d25978858799c42d4989e] => 1665666403 [_oembed_cc9623b59665c49a624a604d7d5663f4] => [_oembed_time_cc9623b59665c49a624a604d7d5663f4] => 1665666403 [_oembed_ed0cce7db5ca596e331003912f9de61d] => [_oembed_time_ed0cce7db5ca596e331003912f9de61d] => 1668001020 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 4383 [2] => 594 [3] => 596 [4] => 592 [5] => 598 [6] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => COVID-19 HU [2] => Egészség [3] => Érdekes [4] => Társadalom [5] => Tudomány [6] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 2094 [1] => 1228 [2] => 28782 ) [tags_name] => Array ( [0] => digitalizáció [1] => koronavírus [2] => orvostudomány ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 28782 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => life ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 28782 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => life ) [_domains] => Array ( [life] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )