Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjc5Nzt9fX1zOjExOiJhZnRlckxvY2tlciI7aTowO30=
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 222651
[content] =>
Kárpátalján nincs olyan magyar család, mely ne lenne érintett a 80 évvel ezelőtti szovjet elhurcolásokban. A Málenkij robot, avagy kis munkaként elhíresült események idején, azzal az ürüggyel gyűjtötték össze a magyar és a német nemzetiségű, 18 és 50 év közötti férfiakat, hogy három napig tartó munkára kell menniük. Ebből azonban deportálás és több évid tartó Gulág lett. K. Debreceni Mihály összefoglalója következik.
Már két éve annak, hogy a munkácsi önkormányzat végrehajtó bizottsága eltávolíttatta a Turul-szobrot a vár bástyájáról. A madár sorsa azóta is ismeretlen, sajtóhírek szerint a vár egyik termében őrzik letakarva. A munkácsi turul történetét, kollégánk K. Debreceni Mihály foglalta össze.
Esetleges áramszünetekre számítanak télen Ukrajnában, ahol nyáron nem volt ritka a napi 12 órás kimaradás sem. Bár szeptemberben stabil volt az ellátás, szakértők mégis arra figyelmeztetnek, hogy fel kell készülni a hideg beálltára. Közben Kárpátaljára folyamatosan érkeznek a magyar segélyszállítmányok, melyre vélhetően még sokáig szükség lesz. K. Debreceni Mihály összefoglalója. 2022 februárja, vagyis az orosz-ukrán háború kitörése óta már kétszer is volt olyan hosszabb időszak, amikor napi 15-20 órás áramszünetek voltak Ukrajnában és ezen belül Kárpátalján. Először 2022 októbere és 2023 februárja, másodszor pedig idén május és augusztus között. A lakosság így megtapasztalhatta, hogy milyen az áram nélküli világ a leghidegebb téli, illetve a legforróbb nyári időszakban egyaránt. A hatóságok magyarázata szerint a legutóbbi áramszünetek azért voltak, mert Ukrajna energiahálózata – a folyamatos orosz rakétatámadások következtében – olyan szinten megrongálódott, hogy elkerülhetetlenné váltak a vészhelyzeti lekapcsolások. A legnagyobb melegben nem működött szinte semmi, ami árammal kellene, hogy működjön. Augusztusban azonban szerencsére stabilizálódott némileg a helyzet és Kárpátaljára is visszatért a XXI-ik század. A helyiek most abban bíznak, hogy mindez így is marad. Nem ennyire optimisták a szakértők, akik úgy vélik, hogy a hideg beálltával 35-50 % körüli lesz a hiány az energiaellátó-rendszerben. Ez pedig legalább 10-12 órás szüneteket vetít előre. Kárpátalján – az előző háborús telek tapasztalata alapján – sokan már most előre bekészítik a fűtőanyagot, rendbe rakják a fatüzelésű kazánt, nehogy egy esetleges áramszünet miatt, hideg legyen a házban. Kárpátalja vezetése is kiemelten foglakozott az elmúlt hónapokban az energiaválság kérdésével. Arra kérték a lakosságot, hogy aki teheti, az szerezzen be téli tűzifát. A megyében, akárcsak Ukrajnában máshol, tavaly és tavalyelőtt télen is állítottak fel utcai melegedőket arra az esetre, ha nem lenne áram és fűtés. Ezekben a felszerelt sátrakban általában lehetőség van telefontöltésre, lehet kapni forró teát, és elsősegély eszközökkel is fel van szerelve. A hatóságok most is készen állnak erre az eshetőségre, ha ezeket a melegedőket fel kellene ismét állítani. Mindeközben a magyar segítségnyújtás sem szakadt meg egy percre sem. A magyar állam, a segélyszervezetek és civilek továbbra erejükön felül teljesítenek. Legutóbb a Debreceni Református Nagytemplom, és a Debreceni Karitatív Testület küldöttsége érkezett Kárpátaljára, akik Beregszászon és Csongoron adtak át szárazélelmiszerből álló segélyszállítmányt. A helyi gyülekezetek ebből tudják működtetni a szeretetkonyháikat is. De a napokban a Szabolcs- Szatmár- Bereg Vármegyei Geszterédről is érkezett segély a beregszászi bentlakásos Pacsirta óvodába. A lakossági gyűjtést egészítette ki a helyi önkormányzat, amiből tartós élelmiszert, higiéniai eszközöket és játékokat is vásároltak az intézmény számára. Az adományok célba juttatásában, a logisztikában hatalmas szerepe van az ungvári főkonzulátusnak és a beregszászi konzulátusnak egyaránt. Fontos elmondani, hogy a tél beálltával a hasonló élelmiszer-szállítmányokra, illetve az áramfejlesztőkre bizonyosan továbbra is nagy szükség lesz Kárpátalján. Magyarország történelmének legnagyobb humanitárius akciója persze nem merül ki ennyiben, hiszen emellett részt vesz Ukrajna újjáépítésében is. Ez oktatási, egészségügyi, illetve közigazgatási intézmények helyreállítására terjed ki. Emellett pedig csak idén 15 ezer, háborús övezetből érkező ukrán gyermek táborozhatott Magyarországon. Ráadásul közben nagyjából másfél millió ukrán háborús menekült lépte át az ukrán-magyar határt, akiknek valamilyen formában segítségre volt szükségük, amit a magyaroktól, meg is kaptak. Az Ukrajnában, és ezek belül Kárpátalján élőknek tehát nem könnyű, a helyzet pedig egyre kilátástalanabb. Azonban, ezen a vidéken legalább ismerik azt a mondást, hogy egy jó szomszéd többet ér sok rossz rokonnál. A magyarok pedig – jó szomszédként, és jó keresztényként – mindaddig segítenek a bajbajutottakon, míg arra szükség lesz.
A Sátoraljaújhelyen megrendezett kárpátaljai népzenei-, néptánc- és kézműves tábor egyik célja, hogy feledtesse a gyerekekkel a háborús helyzetet – véli Pál István Szalonna, ismert népzenész. A művész szerint fontos, hogy az azon részt vevő kárpátaljai fiatalok amellett, hogy népművészeti oktatást kaptak, kiszakadtak a háborúval terhelt ukrajnai hétköznapokból is. Az elmúlt években megszokott nyári esemény volt Kárpátalján a Pál család által, még a kilencvenes évek elején, életre hívott tiszapéterfalvi népzenei, néptánc és kézműves tábor. Mindez idén sem maradhatott el, azonban az ukrajnai háború miatt a rendezvényt ideiglenesen áttették a sátoraljaújhelyi Rákóczi táborba. A forgatókönyv a régi megszokott kárpátaljai fegyelemhez van kötve. Délelőtt, délután oktatás, szünetekben szórakozás. A néptánctáborban 28 évvel ezelőtt még többségében magyarországi oktatók vettek részt. Akkoriban ugyanis még nem voltak képzett mentorok Kárpátalján. A kitartó munka gyümölcse azonban mostanra beérett, hiszen már az akkori táborlakók is oktatnak. Pál István Szalonna népzenész szerint az idei tábor egyik célja az volt, hogy feledtesse a gyerekekkel az ukrajnai helyzetet. A fiatalok amellett, hogy népművészeti oktatáson vettek részt, kiszakadtak a háborúval terhelt hétköznapokból is. A gyerekek kirándulhattak, sportolhattak és pancsolhattak a medencében is, mely szintén népszerű volt egy-egy foglalkozás előtt. De, nem lett volna kárpátaljai népzenei tábor, ha a szokásos, szívből jövő, örömzenélést ne tartották volna meg a tanárok esténként. A spontán játékra mindig a vacsora után került sor, amit a közönség is nagyra értékelt. Mindezt csak a hagyományos kárpátaljai, mégpedig viski saslik tudta megfejelni, amit minden táborozó jóízűen fogyasztott el. A szervezők azt remélik, hogy a rendezvényt jövőre már odahaza, békében, Kárpátalján tarthatják majd meg.
Több mint 850 napja tart az orosz-ukrán háború, Magyarország pedig továbbra is segíti a bajbajutott kárpátaljai magyarokat és ukránokat egyaránt. A különböző segélyszervezetek, illetve civil kezdeményezések szállítmányai szinte napi rendszerességgel lépik át a magyar-ukrán határt. K. Debreceni Mihály összefoglalója. Szinte nem volt olyan hét ebben az időszakban, hogy valamilyen magyar segélyszállítmány ne érkezett volna Kárpátaljára, valamint tovább, Belső-Ukrajnába. 2022 februárjában összefogott a magyar kormány, a magyar segélyszervezetek, az egyházak és a civil társadalom is. Az általuk küldött segítség pedig nemcsak az itt élő magyarságnak, hanem a bajbajutott ukrán menekülteknek, és a háború sújtotta vidékeken élőknek egyaránt szól. Sokszor aggregátorok százait küldték Ukrajna különböző megyéibe az áramszünetek idején, ami ismét aktuális, ugyanis pár hete visszatértek a kimaradások. Kárpátalján újabban van olyan nap, hogy napi 8 órán keresztül nincs villany. A szakemberek szerint télen akár 15 órás áramszünetekre is lehet majd számítani. Ami ennél is jobban elszomorítóbb, az az, hogy a háború végét egyelőre nem látni, és egyre több az azt övező tragédia is, ami már Kárpátalján is tapintható a fronton elesett hozzátartozók sokasága miatt. Az is biztosnak tűnik már most, hogy amennyiben belátható időn belül beköszönt a várva várt béke, úgy a mostanihoz hasonló támogatásokra még valószínűleg évekig szükség lesz. A rombolás ugyanis olyan méretű, amelyhez fogható a második világháború vagy éppen Vietnám óta nem volt, ezt kiheverni pedig nem lesz egyszerű feladat. A magyar humanitárius munka ezért tovább folytatódik. Legutóbb egészségügyi felszereléseket és gyógyszereket kapott Kárpátalja. A szállítmány 5 lélegeztetőgépet, 7 fecskendős infúziós pumpát, valamint gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszereket tartalmazott. Mindezt Kárpátalja katonai vezetése kérte a helyi kórházak számára. A több mint 37 millió forint értékű adományt Bacskai József, ungvári magyar főkonzul adta át Ungváron a megye vezetőinek. De, újabb segélyszállítmányt indított útnak Harkivba a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat és a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása is. A háború sújtotta övezeteibe ezúttal 32 raklapnyi élelmiszert, higiéniai termékeket, valamint elektronikai eszközöket és ruházatot küldtek, az ottani partnerszervezetek kéréseit figyelembe véve. Kelet-Ukrajna legnagyobb városát az elmúlt hónapokban sorra érik heves rakéta- és dróntámadások, az útnak indított szállítmány pedig azon károsultak között lesz szétosztva, akik otthona az elmúlt hetekben semmisült meg. Ez idő alatt ez már a 11-ik olyan szállítmány, amit Harkivba küldtek. A harci cselekmények fokozódásával a humanitárius helyzet is egyre rosszabb a keleti országrészben, amit Az Együtt Harkivért Jótékonysági alapítvány vezetője is megerősített, aki személyesen érkezett Beregszászba a szállítmányért és azért, hogy további segítséget kérjen partnereitől. Lassan két és fél évvel a háború kitörése után a magyar adományozók még mindig töretlenül segítik a bajbajutott Ukránokat. Az Ökumenikusok, a Reformátusok, a Görögkatolikusok, a Máltai Szeretetszolgálat, a Baptisták, a Katolikus Karitász nap, mint nap odateszi magát Ukrajnában. Akárcsak a kárpátaljai magyarok, akik rendszeresen küldenek segélyszállítmányokat Belső-Ukrajnába. A magyar segítség tehát mindaddig folytatódik, míg arra Ukrajnában szükség lesz.
Közel nyolcszáz napja tart az orosz-ukrán háború, Magyarország pedig továbbra is segíti a bajbajutott kárpátaljai magyarokat és ukránokat egyaránt. A különböző segélyszervezetek, illetve civil kezdeményezések szállítmányai szinte napi rendszerességgel lépik át a magyar-ukrán határt. K. Debreceni Mihály összefoglalója: Túl vagyunk az orosz-ukrán háború több mint 796-ik napján, és szinte nem volt olyan hét ebben az időszakban, hogy valamilyen magyar segélyszállítmány ne érkezett volna Kárpátaljára, valamint tovább, Belső-Ukrajnába. 2022 februárjában összefogott a magyar kormány, a magyar segélyszervezetek, az egyházak és a civil társadalom is. Az általuk küldött segítség pedig nemcsak az itt élő magyarságnak, hanem a bajbajutott ukrán menekülteknek, és a háború sújtotta vidékeken élőknek egyaránt szól. Sokszor aggregátorok százait küldték Ukrajna különböző megyéibe az áramszünetek idején, amire, ha a bombázások folytatódnak, akkor hamarosan ismét lehet számítani. Az is biztosnak tűnik már most, hogy amennyiben belátható időn belül beköszönt a várva várt béke, úgy a mostanihoz hasonló támogatásokra még valószínűleg évekig szükség lesz. A rombolás ugyanis olyan méretű, amelyhez fogható a második világháború óta nem volt a kontinensen. A magyar humanitárius munka ezért tovább folytatódik. Az Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara például már közel kéttucat, ilyen, minden szükséges berendezéssel ellátott mentőautót küldött humanitárius segélyként a háború sújtotta övezetbe. A hátam mögött lévő gépjármű például Rivnében fog szolgálatot teljesíteni, az ukrán városokat ugyanis szinte naponta érik drón- és rakétatámadások. A mentőautók tehát emiatt hasznos felajánlásnak bizonyulnak. A tervek szerint a vegyes kamara a közeljövőben újabb nyolc ilyen járművet fog küldeni Ukrajnába, mégpedig Kijevbe, mely napi szinten van kitéve a légitámadásoknak. Vitalij Klicsko, Kijev főpolgármestere nemrég levelet is küldött Gelb Sándor kamarai elnöknek, melyben nagyra értékelte a felajánlást és köszönetét fejezte ki a szolidaritásért. Azt is írta, hogy bár Kijev megye már nincs orosz megszállás alatt, de az energetikai rendszert, a kritikus infrastruktúrát és a lakóházakat ért támadások miatt hatalmas szükség van ezekre a gépjárművekre. Vagyis minden jól jön, a mentőtől a buszig, ami a katasztrófaelhárítók munkáját segítheti. A Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara az elmúlt időszakban persze nemcsak mentőautókkal segített Ukrajnában, hanem a kahovkai víztározó felrobbantása után ivóvizet is küldött a katasztrófa sújtotta térségbe, Kárpátalján pedig a belső menekülteket ellátó önkormányzatoknak küldött tartós élelmiszert. Ezen felül pedig segített megszervezni többszáz frontövezetben élő gyermek magyarországi kirándulását is. Több mint két évvel a háború után a magyar adományozók még mindig töretlenül segítik a bajbajutott Ukránokat. Az Ökumenikusok, a Reformátusok, a Görögkatolikusok, a Máltai Szeretetszolgálat, a Baptisták, a Katolikus Karitász nap, mint nap odateszi magát Ukrajnában. Akárcsak a kárpátaljai magyarok, akik rendszeresen küldenek segélyszállítmányokat Belső-Ukrajnába. A Kárpátaljai Református Egyházkerület Diakóniai osztálya például Zaporizzsja, Kijev, Harkiv és Herszon megyékbe is küld adományokat. A Derceni Egyházi Önkéntes Tűzoltóság közreműködésével pedig nemrég 3 tűzoltóautót is sikerült eljuttatni a harkivi területre. A magyar segítség tehát mindaddig folytatódik, míg arra Ukrajnában szükség lesz.
A kárpátaljai magyarság helyzete az elmúlt közel nyolcvan évben nem volt könnyű: szovjet megszállás, málenkij robot, diktatúra, peresztrojka és sorolhatnánk. A maroknyi kisebbségről szóló, Küzdelem a megmaradásért c. kötetet most Budapesten, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának székházában ismertették. Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő a könyvbemutatón elmondta, hogy a kötet a magyar közönségnek is új forrás, amely hitelesen ábrázolja a kárpátaljai magyarság kevésbé ismert történetét. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, a könyv lektora beszámolt arról, hogy az 1944-től megkezdődő évtizedek rendkívül nehezek voltak az itt élő magyarságnak, de a mából visszatekintve ezek voltak a „boldog békeidők”. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke pedig hangsúlyozta, hogy nem ma kezdődött meg a kárpátaljai magyarság küzdelme. Mindig voltak, akik vállalták a magyarság melletti kiállást. A kötet első fejezete az 1944 és 1953 közötti időszakot öleli fel. A kötetben szó van arról is, hogy 1989 után megalakult a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség is, vagyis az az érdekvédelmi szervezet, mely mind a mai napig helytállva, kiállva védi a kárpátaljai magyarságot. Napjaink nehéz helyzetére utalva, elhangzott az is, hogy a háború befejezését követően, Ukrajna EU-csatlakozásához fontos lesz megnyugtatóan rendezni a kisebbségi jogi kérdéseket is. A rendezvényen Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke úgy fogalmazott, hogy a kiadvány megmutatja, hogy a kárpátaljai magyarságnak van olyan elitje, amely a magyar és az európai közélet asztalára képes ilyen komoly szakmai munkákat letenni.
A Rákóczi Szövetség meghívására 200 kárpátaljai szülő és gyermek tölthetett el egy hétvégét a sátoraljaújhelyi Rákóczi Táborban. Valamennyien a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének tagjai. A meghívás gondolata a KMNE karácsonyváró ünnepségén Beregszászon fogalmazódott meg a Rákóczi Szövetség elnökében. A rendezvény résztvevőit a magyar kormány nevében Panyi Miklós, államtitkár köszöntötte. A politikus kiemelte: nem csak a kormány, de az egész összmagyarság ott áll a kárpátaljai magyarok mögött. Ennek szellemében szervezte meg a Rákóczi Szövetség a közösségi hétvégét is. Senki sem unatkozhatott, hiszen egymást követték a kulturális, szórakoztató és sport rendezvények. Volt vetélkedő, táncház, meseelőadás és több fajta kézműves foglalkozás. A tábort felkereste Bacskai József ungvári magyar főkonzul is, aki köszöntőjében kiemelte: a külképviselet szoros kapcsolatokat ápol a nagycsaládos egyesülettel és nagyra értékeli annak tevékenységét. Szabadtéri programok is vártak a résztvevőkre. Bepillantást nyerhettek például a solymászat rejtelmeibe. Megismerhették azt a földön és levegőben is kiválóan teljesítő madarat, amellyel őseink évszázadokon keresztül vadásztak. A karikás ostor köztudottan önveszélyes is lehet avatatlan kezekben. Ennek ellenére a bemutató után vállalkozó szellemű anyukák is kipróbálták több-kevesebb sikerrel. Gyakorlatilag ezt a témát közelítette meg a mentálhigiéné szemszögéből Polus Enikő. A szakember előadásában többek között rámutatott: a nehéz körülmények között kiemelten fontos, hogy egy családban ne legyenek tabu témák, mert azok plusz energiákat vesznek el. A táborban hitéleti programok is szerepeltek. Tóth Tamás református lelkész istentiszteletet tartott. Kozma Imre, irgalmas rendi szerzetes a szentmisén úgy fogalmazott: ilyen alkalmakkor azt kérjük Istentől, öleljen egybe bennünket. A hétvége jó alkalom volt arra is, hogy találkozni tudjon egy-egy nagycsalád összes tagja. Azok is, akik külföldön dolgoznak és nincs lehetőségük hazamenni. Az önfeledt pillanatok, a várva várt találkozások, a szorosabb barátságok segítenek kitartani a nehézségek ellenére is a mindennapokban. Mondta el stábunknak a KMNE elnöke. A Rákóczi Szövetség hamarosan újabb programokat szervez Sátoraljaújhelyen már január közepétől kezdve kárpátaljai gyerekek és fiatalok számára.
Szinte már hagyomány, hogy a brüsszeli Liszt intézetben minden év novemberében megtartják a Kárpátalja napot, mely idén sem maradhatott el. A rendezvényen Bocskor Andrea, kárpátaljai EP képviselő elmondta: céljuk, hogy felhívják a figyelmet a kárpátaljai magyar közösség helyzetére, a háború árnyékában megélt nehéz mindennapokra, valamint bemutassanak egy szeletet a helyi magyar képző- és színművészetből. A képviselő hozzátette: fontos, hogy a kárpátaljai magyarok, illetve az ukrajnai egyéb nemzetiségek jogairól ne feledkezzen meg az Európai Unió. A brüsszeli rendezvényen mutatta be először a Beregszászi Színház társulata a Tart6tatlan című zenés-verses előadást, mely Csokonai, Kölcsey, Lator László és Petőfi zenés-verses összeállításán keresztül mutatja be a nők helytállását az ukrajnai háború idején. A darabot Gyevi-Bíró Eszter rendezte. A darabban a társulat legfiatalabb tagjai játszanak, akik számára fontos, hogy képviseljék Kárpátalját, és ezáltal azt is, hogy az ittani magyarságnak igenis van jövője.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség középszintű és alapszervezetei minden évben megemlékeznek a helyi magyar és német közösséget ért tragédiáról, a sztálini terror áldozatairól, akiknek egyetlen bűnük a nemzetiségi hovatartozásuk volt. A szövetség ungvári alapszervezete a Kálvária sírkeretben felállított emlékműnél rótta le kegyeletét az 1944-ben munkatáborokba elhurcolt magyar férfiak emléke előtt, akiket a kollektív bűnösség elve alapján meghurcoltak, fogolytáborokba vittek, majd embertelen körülmények között dolgoztattak, és akik közül több tízezren már soha nem térhettek haza családjukhoz. A rendelkezésre álló adatok alapján Kárpátaljáról több mint 30 ezer személyt deportáltak a „malenykij robot” ürügyén. A KMKSZ munkácsi alapszervezete is megemlékezett a málenykij robot áldozatairól. A résztvevők a háború miatt itt is csupán csendes főhajtás mellett helyezték el koszorúikat az 1944 novemberében Munkácsról elhurcolt és a szovjet munkatáborokban életüket vesztett magyar, valamint német férfiak neveit tartalmazó emléktáblánál, és a Matl Péter alkotta emlékműnél a Rákóczi-kastély udvarán. A guti magyar közösség immár hagyományosan a helyi református templomban tartott megemlékezést. Az istentiszteletet követően felolvasták annak az 56 férfinak a nevét, akik soha nem tértek haza a lágerből. Ezt követően az egybegyűltek átvonultak a helyi emlékparkba, ahol csendes főhajtás mellett helyezték el az emlékezés koszorúit.
összefoglaló (1 Oldal)
