A litván hatóságok csütörtökön arra kérték az önkormányzatokat és a helyi közösségeket, hogy gyorsítsák fel légvédelmi óvóhelyek létesítését.
A kormány azt szeretné, ha a tulajdonosok maguk építenének óvóhelyeket, vagy az ukrán tapasztalatok és gyakorlat alapján alakítanának ki biztonságos helyiségeket, például úgy, hogy legalább két fal legyen az óvóhely és a kültér között.
Donatas Gurevicius, a Litván Tűzoltóság és Katasztrófavédelem szóvivője közölte: „Litvániában az új lakóházakat és a nagy középületeket mostantól óvóhelyekkel kell felszerelni annak mintájára, ahogyan ezt a polgári védelemre olyan jól felkészült országok alkalmazzák évtizedek óta, mint például Finnország és Svájc”.
A litván belügyminisztérium tavaly polgári védelmi programot hirdetett, melynek keretében több tízmillió eurót ajánlott fel az önkormányzatoknak óvóhelyeik korszerűsítésére.
A kormány júniusi közlése szerint jelenleg 6453 óvóhely található Litvániában, amelyek körülbelül 1,5 millió embert, azaz az ország lakosságának mintegy 54 százalékát tudják befogadni. A települések valamivel több mint fele óvóhelyhiánnyal küzd, és a kritikusok szerint sok ilyen létesítmény csak papíron létezik, a meglévők közül pedig kevés van ténylegesen felkészülve a válsághelyzetekre.
A főváros, Vilnius önkormányzata közölte, hogy 32 óvóhely korszerűsítését tervezi, amelyek becslésük szerint a vészhelyzet beálltától számított 12 órán belül használatra készek lesznek. A főváros az idén már egy háborús evakuálási tervet is jóváhagyott.
Litvániában azóta mutatkozik egyre nagyobb érdeklődés a légvédelmi óvóhelyek iránt, hogy júliusban Fehéroroszország felől két Gerbera típusú orosz drón lépett be az ország légterébe.
Személyi sérülés vagy egyéb káreset nem történt, de az incidens lökést adott az óvóhelyek építésének.
A belügyminisztérium már korábban közzétett egy interaktív térképet az óvóhelyekről és a befogadóközpontokról. Ezenkívül frissítették azt a weboldalt is, amely elmagyarázza, hogyan lehet legalább 72 órán át túlélni egy válság esetén.
A németek attól tartanak, hogy Putyin háborút indíthat a NATO ellen.
Bunkerépítési-láz Németországban: január óta 50%-al nőtt a magánbunkerek utáni kereslet, ami az orosz támadás után még tovább fokozódott – írja a Bild cikke alapján a TCH Telegramon.
Mint közölték, a németek attól tartanak, hogy Putyin háborút indíthat a NATO ellen, emiatt hajlandóak hatalmas összegeket is kifizetni magánbunker építésért. A média szerint az árak 30 és 50 000 euró között mozog.
Lengyelország szerte megkezdődtek az óvóhelyek ellenőrzései, számolt be az RMF24. Mint ismeretes, a 2025–2026-os időszakra az ország kormánya 5 milliárd zlotyit különített el az óvóhelyek korszerűsítésére/javítására, védőszerkezetek építésére, valamint riasztó- és kommunikációs rendszerek fejlesztésére.
2025. szeptember 12-ig a lengyel biztonsági szolgálatok közel 4000 ellenőrzést végeztek olyan épületekben, amelyek óvóhelyként vagy ideiglenes óvóhelyként használhatók. Az ellenőrzések az állambiztonság területén egyre növekvő kihívásokra adott válaszok voltak.
Lengyelország Állami Tűzoltó Szolgálata (PSP) és a járási építési felügyelet (PINB) már több mint 2000 ellenőrzést végezett, amelyek eredményei alapján műszaki következtetéseket adtak ki a polgári védelmi hatóságok számára. Az előzetes adatok szerint több mint ezer épület felel meg a Belügyminisztérium és a lengyel hatóságok követelményeinek, és vészhelyzet esetén óvóhelyként használhatóak.
A kollektív védelmi létesítmények két típusba sorolhatók:
ideiglenes óvóhelyek,
védelmi építmények, óvóhelyek.
Mindkét kategória kulcsfontosságú a városok és falvak lakosainak biztonsága szempontjából.
A 2025–2026-os Lakosságvédelmi és Polgári Védelmi Program részeként a helyi önkormányzatok közel 5 milliárd zlotyi támogatást kapnak. Az összeget az alábbiakra fordítják:
meglévő óvóhelyek korszerűsítése és javítása,
új védelmi létesítmények építése,
riasztó- és kommunikációs rendszerek fejlesztése.
Elsőbbséget élveznek a „Keleti Pajzs” nemzeti elrettentési és védelmi programban részt vevő régiók, de finanszírozást kapnak számos, a vajdaságok által a legsebezhetőbbnek minősített városok és területek is. Az új lakosságvédelmi és polgári védelmi rendelet kötelezi a helyi önkormányzatokat, hogy határozzák meg azokat az objektumokat, amelyek védelmi építményekké alakíthatóak át. Ez vonatkozik mind a meglévő épületek földalatti tereire, mind az új beruházásokra.
Az ilyen épületek tulajdonosai és kezelői célirányú támogatásokra pályázhatnak – az állam akár 100%-ban is fedezheti az óvóhelyek kialakításának költségeit.
A programba az iskolákat is bevonták, beleértve az úgynevezett „millenniumi generációt” (az 1960-as években nagy számban épült oktatási intézmények). A tervek szerint korszerűsítik őket, hogy fenyegetés esetén biztonságos helyekké válhassanak a gyermekek és a tanárok számára.
Az új normák értelmében a városokban a lakosság legalább 50%-a (beleértve a menedékhelyeken élő 25%-ot), vidéki területeken pedig a lakosok 25%-a (ebből 15% menedékhelyen) számára kell helyet biztosítani a kollektív védelmi létesítményekben.
A polgármestereket, a közösségek vezetőit, a vajdaságokat, a vajdasági marsallokat és a belügyminisztert jelölték ki a menedékhelyi infrastruktúra létrehozásáért és karbantartásáért felelős személyeknek.
A minisztérium már kiadta az összes szükséges jogszabályt az óvó- és menedékhelyek modernizálását és építését előíró nagyszabású program elindításához.
A polgári védelmi ügynökség vezetője szerint az ország nincs felkészülve a konfliktusokra, és a hidegháborús óvóhelyek sürgős korszerűsítésére szólít fel.
Németország terveket készít a bombabiztos bunkerek és óvóhelyek hálózatának gyors bővítésére – közölte a kormány legmagasabb rangú polgári védelmi tisztviselője, figyelmeztetve, hogy az államnak fel kell készülnie egy orosz támadásra a következő négy évben – írja a The Guardian.
Ralph Tiesler, a Szövetségi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) vezetője szerint Európa legnagyobb gazdaságának fel kell ébrednie a konfliktusok valóságára és arra, hogy jelenlegi állapotában Németország nincs megfelelően felkészülve.
Németországban sokáig széles körben elterjedt volt az a vélemény, hogy a háború nem olyan forgatókönyv, amelyre fel kell készülnünk. Ez megváltozott. Aggódunk egy nagyobb agressziós háború kockázata miatt Európában – nyilatkozta a Süddeutsche Zeitung hírportálnak. Tiesler országos erőfeszítéseket sürgetett az alagutak, metróállomások, föld alatti garázsok, parkolók és középületek pincéinek pontos meghatározására és védőhelyiséggé alakítására, hogy „gyorsan helyet teremtsenek egymillió ember számára”. Azt mondta, hogy ügynöksége a nyár folyamán átfogó tervet fog benyújtani.
Az ország versenyfutásban van az idővel, és az új bunkerlétesítmények építésére hagyatkozni nem elegendő. Az ilyen óvóhelyek megtervezése és megépítése hosszú időt venne igénybe, és nagyon költségesek lennének – mondta Tiesler. Ezért a meglévő építményeket azonnal alaposabban meg kell vizsgálni.
A Németországban található körülbelül 2000 bunkerből és a hidegháborúból megmaradt védelmi helyiségből csak mintegy 580 működik, és a legtöbbjük több millió eurós felújításra szorul. Ezek körülbelül 480 ezer embernek, a német lakosság mindössze fél százalékának adnának menedéket. Összehasonlításképpen, a BBK szerint Finnországban 50 ezer védelmi helyiség található, ami 4,8 millió ember, azaz a lakosság 85 százalékának a befogadására alkalmas.
Ukrajnában már több mint 61 000 polgári védelmi létesítményt építettek, de ez nem elég, ennyi óvóhely csak a lakosság mintegy felét képes megvédeni ellenséges támadások esetén – jelentette ki pénteken Ihor Klimenko belügyminiszter erről a Városok és Régiók 3. Nemzetközi Csúcstalálkozóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Klimenko elmondta: „Aktívan dolgozunk a polgári védelmi létesítmények számának növelésén. Ma több mint 61 000 ilyen található az államunkban, de ez nem elég. Ez a szám, 61 000, az állam lakosságának csak körülbelül felét tudja lefedni és védelmet nyújtani.”
A belügyminiszter tájékoztatása szerint a Belügyminisztérium átfogóan dolgozik a lakosságvédelmi létesítmények fejlesztésén, és a korábban nem megfelelően felszerelt óvóhelyek mintegy 20 %-át készenlétbe helyezte. Több mint 40 ezer egyszerű óvóhelyet is nyilvántartásba vettek.
„Több mint 600 mobil óvóhelyet hoztunk létre. Ez Ukrajna, az egész világ számára is hasznos tapasztalat, amikor sürgősen szükség volt nemcsak földalatti, hanem föld feletti vagy félig földbe süllyesztett tárolólétesítmények és óvóhelyek telepítésére is polgáraink számára” – tette hozzá Ihor Klimenko.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajnában már több mint 61 000 polgári védelmi létesítményt építettek, de ez nem elég, ennyi óvóhely csak a lakosság mintegy felét képes megvédeni ellenséges támadások esetén – jelentette ki pénteken Ihor Klimenko.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1749246540
[modified] => 1749242937
)
[title] => Ukrajnában már több mint 61 ezer óvóhely működik, de ez nem elegendő – belügyminiszter
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=244581&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 244581
[uk] => 244574
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 244576
[image] => Array
(
[id] => 244576
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-95.png
[original_lng] => 551800
[original_w] => 1240
[original_h] => 697
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-95-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-95-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-95-768x432.png
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-95-1024x576.png
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-95.png
[width] => 1240
[height] => 697
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-95.png
[width] => 1240
[height] => 697
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-95.png
[width] => 1240
[height] => 697
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1749232138:12
[_thumbnail_id] => 244576
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1934
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 66471579001
[_oembed_48502b6798f08f181a3dbbb55f596772] =>
Today, I held a meeting with almost everyone on our team who works on freeing prisoners and providing them with assistance. There were representatives from the Headquarters, the services involved in the exchanges, the Office team, and our people who were released from Russian… pic.twitter.com/qeTifLkU8L
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 28, 2025
Svédország 9,3 millió eurót fordít egy esetleges atomcsapás esetén igénybe vehető óvóhelyeinek ellenőrzésére és korszerűsítésére – közölte a svéd katasztrófavédelmi hatóság (MSB).
A skandináv országban csaknem 64 ezer óvóhely van, ami világviszonylatban kiemelkedően soknak számít.
Az MSB már 2014 óta fokozott figyelmet fordít ezeknek a bunkereknek az ellenőrzésére. A hatóság hétfői közleményében arra is kitért, hogy folyamatban van a nagy méretű – több ezer ember befogadására alkalmas – óvóhelyek korszerűsítése is. A munkálatok várhatóan két-három évet vesznek igénybe, jelenleg a 80 nagy méretű bunker közül 25-nek kezdődött meg a felújítása. Az MSB 2025-re azt tervezi, hogy folytatják a légszűrők cseréjét is az óvóhelyeken annak érdekében, hogy javítsák az esetleges vegyi vagy radiológiai támadások elleni védelmet.
Svédország hatóságai az utóbbi időben több alkalommal is felhívták a figyelmet arra, hogy fel kell készülni egy esetleges háború veszélyére.
Januárban Ulf Kristersson miniszterelnök úgy fogalmazott: Svédország „nem áll háborúban, de nem él békében sem”.
A svéd hatóságok 2015-ben újra bevezették a „totális védelem” koncepcióját, és a 2022-ben kirobbant ukrajnai háború után még tovább erősítették ezt az irányt: polgári védelmi minisztert neveztek ki a védelmi miniszter mellé, hogy mozgósítsák az egész társadalmat.
A norvég kormány a fokozódó orosz–ukrán háború miatt ismét kötelezővé tenné bombabiztos óvóhelyek építését az új épületek esetében. Az intézkedés célja a polgári lakosság védelme háború vagy fegyveres támadás esetén – írja a V4NA.
A nemzetközi hírügynökség szerint az új óvóhelyek között lennének vegyi és radioaktív fegyverek elleni, valamint hagyományos támadásokkal szembeni védelmet biztosító létesítmények, amelyeket akár metróállomások vagy parkolóházak felhasználásával is kialakítanának.
Nagyobb a bizonytalanság körülöttünk. Gondoskodnunk kell a polgári lakosságról, ha a legrosszabb forgatókönyv szerint háború vagy fegyveres támadás következik be – mondta Emilie Enger Mehl az NRK közszolgálati műsorszolgáltatónak, majd hozzátette: ebben az esetben az óvóhelyek egyike a szükséges védelmi intézkedéseknek.
Az új óvóhelyek két típusúak: az egyik a vegyi és radioaktív fegyverek ellen, míg a másik a hagyományos fegyverekkel szembeni védelmet biztosítana.
A kormány az ezer négyzetméternél nagyobb komplexumok esetében akarja bevezetni az intézkedést, és az óvóhelyek közé tartozhatnak például metróállomások vagy parkolóházak, amelyeket átalakíthatnak.
Az intézkedés egy több mint száz különböző ajánlást tartalmazó, teljes körű felkészültségi jelentés része, amelynek célja Norvégia megerősítése és felkészítése arra az esetre, ha az orosz–ukrán háború egy világháborúvá fajulna – olvasható a jelentésben.
Ezek az intézkedések egyáltalán nem meglepőek, a jelenlegi közhangulatot vizsgálva egész Európa világháborútól tart. Ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt, nemrég svéd temetkezési egyesületek figyelmeztettek a temetési kapacitások megnövelésének szükségességére, mivel szerintük egyre nagyobb a harmadik világháború kitörésének veszélye.
A svéd temetkezési törvény jogi bekezdéseivel alátámasztott egyházi rendelkezések szerint a temetkezési társulások feladata, hogy szükség esetén biztosítsák, hogy egy egyházközségen belül a lakosság nagyjából öt százalékának eltemetéséhez elegendő földterület álljon rendelkezésre.
[type] => post
[excerpt] => A norvég kormány a fokozódó orosz-ukrán háború miatt ismét kötelezővé tenné bombabiztos óvóhelyek építését az új épületek esetében. Az intézkedés célja a polgári lakosság védelme háború vagy fegyveres támadás esetén – írja a V4NA.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1736715540
[modified] => 1736640473
)
[title] => Már a harmadik világháborúra készül Norvégia
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=229125&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 229125
[uk] => 229178
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 229126
[image] => Array
(
[id] => 229126
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/ovohely.jpg
[original_lng] => 55957
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/ovohely-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/ovohely-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/ovohely-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/ovohely-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/ovohely.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/ovohely.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/ovohely.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1736708368:8
[_thumbnail_id] => 229126
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2329
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 831911324002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 9691
[1] => 171796
[2] => 1432279
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Norvégia
[1] => óvóhelyek
[2] => világháború
)
)
[7] => Array
(
[id] => 222076
[content] =>
A kormány 7,5 milliárd hrivnyát különített el óvóhelyek építésére a frontvonal közelében és a határ menti területeken lévő iskolákban, jelentette be Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a november 12-i kormányülésen.
„A tervnek megfelelően valósítjuk meg az átfogó Offline iskola politikát, hogy maximalizáljuk a gyermekek részvételét a jelenléti oktatásban. 7,5 milliárd hrivnyát utaltunk ki óvóhelyek építésére a frontvonal közelében és a határ menti területeken. Ez lehetővé teszi, hogy 100 000 diák visszatérjena tantermekbe”, mondta Smihal.
A miniszterelnök hozzátette, hogy iskolabuszok vásárlására 1,2 milliárd hrivnyát különítettek el, a tervezett 500 járműből több mint 400-at már megvásároltak.
Az iskolák összesen több mint 240 000 eszközt kaptak a diákok és a tanárok számára. 2 milliárd hrivnya áll rendelkezésre az általános iskolások élelmezésére és 1,5 milliárd hrivnya az iskolai étkezdék korszerűsítésére is.
[type] => post
[excerpt] => A kormány 7,5 milliárd hrivnyát különített el óvóhelyek építésére a frontvonal közelében és a határ menti területeken lévő iskolákban, jelentette be Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a november 12-i kormányülésen.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1731601440
[modified] => 1731562068
)
[title] => A kormány 7,5 milliárd hrivnyát különített el óvóhelyek építésére a frontvonal közeli és a határ menti területeken
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=222076&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 222076
[uk] => 221906
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 221908
[image] => Array
(
[id] => 221908
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1731424602-2808-large.webp
[original_lng] => 38128
[original_w] => 1200
[original_h] => 723
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1731424602-2808-large-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1731424602-2808-large-300x181.webp
[width] => 300
[height] => 181
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1731424602-2808-large-768x463.webp
[width] => 768
[height] => 463
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1731424602-2808-large-1024x617.webp
[width] => 1024
[height] => 617
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1731424602-2808-large.webp
[width] => 1200
[height] => 723
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1731424602-2808-large.webp
[width] => 1200
[height] => 723
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1731424602-2808-large.webp
[width] => 1200
[height] => 723
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1731554868:12
[_thumbnail_id] => 221908
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1828
[_oembed_468d2dd9982ad25e96bf1702bbbaa7c7] =>
[_oembed_time_468d2dd9982ad25e96bf1702bbbaa7c7] => 1741274939
[_algolia_sync] => 1203086451001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 3515
[1] => 171796
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Denisz Smihal
[1] => óvóhelyek
)
)
[8] => Array
(
[id] => 180619
[content] =>
A német városok és közösségek szövetsége felhívással fordult a szövetségi kormányhoz, hogy fektessenek be több milliárd eurót menedékhelyek építésére, hogy háború esetén megvédjék a lakosságot – jelentette be Andre Berghegger, az egyesület vezetője, tájékoztatott a DW. Megjegyezte, hogy Európában a biztonság már nem nyilvánvaló dolog.
„Most már nem csak arról van szó, hogy a Bundeswehrt védelmi készenlétbe kell hozni. Arról van szó, hogy megvédjük a lakosságot a háborúkkal kapcsolatos veszélyektől” – mondta.
Berghegger kijelentette, hogy az elkövetkező években Németországnak évente körülbelül egymilliárd eurót kell befektetnie az ország védelmi képességeinek erősítésére, de még ennyi pénz sem oldja meg a problémák egészét.
Egyben arra szólított fel, hogy növeljék az óvóhelyek számát az országban. Jelenleg Németországnak mindössze 600 menedékhelye maradt a hidegháborús korszakból, amikor körülbelül 2000 volt. A meglévő óvóhelyekben mindössze 500 000 embert tudnak befogadni.
„Sürgősen újra üzembe kell helyezni az egykori óvóhelyeket” – véli Berghegger.
[type] => post
[excerpt] => A német városok és közösségek szövetsége felhívással fordult a szövetségi kormányhoz, hogy fektessenek be több milliárd eurót menedékhelyek építésére, hogy háború esetén megvédjék a lakosságot – jelentette be Andre Berghegger.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1710068940
[modified] => 1710059912
)
[title] => Németországban több millió eurót akarnak elkülöníteni óvóhelyek építésére
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=180619&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 180619
[uk] => 180604
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 180606
[image] => Array
(
[id] => 180606
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/14-main-v1670808766.jpg
[original_lng] => 66208
[original_w] => 700
[original_h] => 467
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/14-main-v1670808766-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/14-main-v1670808766-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/14-main-v1670808766.jpg
[width] => 700
[height] => 467
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/14-main-v1670808766.jpg
[width] => 700
[height] => 467
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/14-main-v1670808766.jpg
[width] => 700
[height] => 467
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/14-main-v1670808766.jpg
[width] => 700
[height] => 467
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/14-main-v1670808766.jpg
[width] => 700
[height] => 467
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1710052712:12
[_thumbnail_id] => 180606
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2949
[_oembed_4aa7e74ae85a9d428ba5782787e0fa6d] =>
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
A román védelmi minisztérium megkezdte a légvédelmi óvóhelyek építését az ukrán határon található, Duna-parti Plauru községben kedden, ahol múlt héten feltehetően az orosz hadsereg által használt, lezuhant drónok darabjait találták meg. Két, csaknem tíz méter hosszú, két méter széles és másfél méter magas óvóhelyet építenek előregyártott betonelemekből, amelyeket át fognak adni Ceatalchioi önkormányzatának.
Az országos vészhelyzeti bizottság (CNSU) csütörtökön fogadott el határozatot polgári védelemi létesítmények kialakításáról az orosz-ukrán konfliktusövezet közvetlen közelében. A CNSU arról is döntött, hogy a katasztrófavédelem a mobiltelefonokra küldött RO-Alert üzenettel figyelmezteti a lakosságot ha fennáll a veszélye, hogy háborúban álló felek által használt harci eszközök egyes alkatrészei román területre zuhannak.
Az ukrán határ közelében élő, a román média által megszólaltatott lakosok arra panaszkodtak, hogy az orosz hadsereg olykor órákon keresztül támadja drónokkal a Duna túlpartján található, a gabonaexportban jelentős szerepet játszó ukrán folyami kikötőket. A román hatóságok még a múlt hét elején is cáfolták, hogy ezek a támadások román területet is veszélyeztetnének, annak ellenére, hogy Kijev határozottan állította, videofelvételei vannak arról, amint a Duna romániai partján csapódott be és robbant fel egy orosz drón.
Bár a román légierő és légvédelem nem észlelt semmit, a védelmi minisztérium végül elismerte, hogy a haditengerészet helyszínre küldött felderítői, akik a helyi hatóságoktól kapott információk alapján átkutatták a térséget, két helyszínen is olyan drónok alkatrészeit találták meg, „amilyeneket az orosz hadsereg használ”.
Klaus Iohannis román államfő határozottan elítélte Oroszországnak az ukrán lakosság és a polgári infrastruktúra elleni ismételt támadásait, beleértve a román határ közelében lévő ukrán dunai kikötők elleni támadásokat.
A román elnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is konzultált, aki a Románia iránti teljes szolidaritásáról biztosította őt, ugyanakkor megállapította: semmi jele annak, hogy a NATO-ra szándékoznának csapást mérni, de a támadások destabilizáló jellegűek, ezért üdvözölte az Egyesült Államok azon döntését, hogy a NATO légügyi politikájának részeként több F-16-os harci repülőgépet telepít Romániába.
