Array
(
[count_posts] => 4
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjI5Mjk1O319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ==
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 227546
[content] =>
Az Oxfordi Egyetem, amely az angol nyelv legfontosabb szótárának összeállítója, kiadványában az az Oxford University Pressben úgy határozta meg az agyrothadást, mint „egy személy mentális vagy intellektuális állapotának feltételezett romlása, főleg az online tartalmak túlzott fogyasztása miatt” – olvashatjuk az Everdydayhealth oldalon
A kifejezést 230 százalékkal többször használták 2023 és 2024 között a közösségi média és az online tartalmak túlzott fogyasztása miatt előálló kognitív zavarok miatt. Egy Los Angeles-i addiktológus, Adam Leventhal azzal is kiegészítette a brit eredményeket, hogy óriási verseny folyik a digitális tartalmak és platformok fejlesztéséért, hogy behúzzák az embereket. Akik viszont megnyerik ezt a versenyt, azok függőséget okoznak a rengeteg negatív tartalommal. Itt érdemes megjegyezni a doomcrolling kifejezést is, ami magyarra egy szóval nehezen fordítható, de a sok negatív hír egyszerre való böngészését jelenti.
Az agyrothadás nem hivatalos orvosi diagnózis, de egy létező egészségügyi jelenséget ír le, mikor a túlzott képernyőidő több kognitív és érzelmi változást okoz.
Hat a figyelemre, a tanulási képességekre, a memóriára, az érzelmi szabályozásra, a társas működésekre.
Ezek a tünetek hasonlóak az időskori kognitív zavarokhoz, melyek a rövid távú memória gyengülését, a személyiség és a szociabilitás, a hangulat és a döntéshozatal változásait okozzák. Mindennek az az oka, hogy a képernyőn töltött idő teljesen passzívvá teszi az agyat és a testet, háttérbe szorul a pihenés, a társas élet, a mentális kihívást jelentő tevékenységek.
A passzív görgetés és gyors, ész nélküli tartalom fogyasztás mellett van, hogy még párhuzamosan másra is próbálunk figyelni, munkára, tanulásra, de ez megosztja és elaprózza a figyelmünket. Így gyengülnek tanulási és memóriaképességeink, fokozódik a stressz, az érzelmi zavarok, és sorvad az agy alkalmazkodó képessége, vagyis a neuroplaszticitás. Pedig ez, az új dolgokkal való találkozás és a hozzájuk történő alkalmazkodás védene meg minket a kognitív hanyatlástól.
A korlátlan online tartalmak fogyasztása viszont csökkenti az agy azon képességét, hogy hatékonyan kezelje a kognitív és viselkedési funkciókat. A gyerekek és a tinédzserek a legveszélyeztetettebbek, mert még képlékeny a fejlődő agyuk, egy életre károsodhatnak kognitív és viselkedési funkcióik.
Megelőzhető a baj, ha megváltoztatjuk szokásaink, korlátozzuk gyerekeink internet használatát. Az időkorlátok, szünetek beiktatása is hasznos lehet, meg kell törni a folyamatos online létet a való élet eseményeivel, programjaival.
[type] => post
[excerpt] => 2024-ben Oxfordban a „brain rot”, vagyis agyrothadás lett az év szava. De mit is jelent ez pontosan?
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1735251840
[modified] => 1735173819
)
[title] => Az év szava: agyrothadás, de mit is jelent pontosan?
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=227546&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 227546
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 227547
[image] => Array
(
[id] => 227547
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/agyrodhadas.jpg
[original_lng] => 127462
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/agyrodhadas-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/agyrodhadas-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/agyrodhadas-768x403.jpg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/agyrodhadas-1024x538.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/agyrodhadas.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/agyrodhadas.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/agyrodhadas.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1735166621:12
[_thumbnail_id] => 227547
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1684
[_algolia_sync] => 1203087027001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1558567
[1] => 724032
[2] => 29295
)
[tags_name] => Array
(
[0] => agyrothadás
[1] => év szava
[2] => Oxfordi Egyetem
)
)
[1] => Array
(
[id] => 70154
[content] =>
Az Astra Zeneca és az Oxfordi Egyetem koronavírus elleni oltását kifejlesztő tudósok a világjárvány leküzdése érdekében kifejlesztett technológiát most a rákos megbetegedések ellen vetnék be. Az egereken elvégzett tesztek eredményei biztatóak, indulnak a humán tesztek.
Egy új tanulmány szerint a kétdózisú vakcina az egereknél a tumorok csökkentését eredményezte, és egyben növelte a “tesztalanyok” túlélési esélyeit. A tervek szerint még idén megkezdődik az embereken történő tesztelés is, az első fázisban 80 előrehaladott tüdőrákkal diagnosztizált páciens vesz részt a programban.
A vakcinakutatás a világjárvány következtében komoly lendületet kapott, a korábbinál nagyságrendekkel több forrás jutott a fejlesztésekre és új, korábban még nem használt technológiák is megjelentek, mint például a Pfizer és a Moderna által alkalmazott mRNS “hírvivő” technológia.
Az Oxford rákellenes vakcinájánál már az mRNS technológia is szerepet kap, az egyik oltási dózissal a több típusú rákos megbetegedés esetén is előforduló fehérjéket semlegesítő immunválasz kialakulását célozzák.
A teljes cikk angol nyelven, a Bloombergen olvasható.
Forrás: kitekinto.hu
[type] => post
[excerpt] => Az Astra Zeneca és az Oxfordi Egyetem koronavírus elleni oltását kifejlesztő tudósok a világjárvány leküzdése érdekében kifejlesztett technológiát most a rákos megbetegedések ellen vetnék be. Az egereken elvégzett tesztek eredményei biztatóak, ind...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1630764300
[modified] => 1630754397
)
[title] => Rák elleni oltóanyagon dolgozik az Astra Zeneca
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=70154&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 70154
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 70169
[image] => Array
(
[id] => 70169
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1621336521-r0w5rw0aa-lg.jpg
[original_lng] => 87827
[original_w] => 1245
[original_h] => 700
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1621336521-r0w5rw0aa-lg-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1621336521-r0w5rw0aa-lg-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1621336521-r0w5rw0aa-lg-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1621336521-r0w5rw0aa-lg-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1621336521-r0w5rw0aa-lg.jpg
[width] => 1245
[height] => 700
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1621336521-r0w5rw0aa-lg.jpg
[width] => 1245
[height] => 700
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1621336521-r0w5rw0aa-lg.jpg
[width] => 1245
[height] => 700
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1630743799:4
[_thumbnail_id] => 70169
[_edit_last] => 4
[views_count] => 1883
[_algolia_sync] => 508095260000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 29294
[1] => 29295
[2] => 65082
[3] => 4259
)
[tags_name] => Array
(
[0] => AstraZeneca
[1] => Oxfordi Egyetem
[2] => rák elleni oltás
[3] => rákkutatás
)
)
[2] => Array
(
[id] => 61492
[content] =>
Az Oxfordi Egyetem kutatói kifejlesztettek egy vérvizsgálaton alapuló módszert, amely előre jelzi a Covid-19 elleni új vakcinák hatékonyságát, ezzel megnyílhat a lehetőség az oltóanyagok széles körű klinikai próbáinak lerövidítésére.
A kutatók a vírus ellen harcoló számos antitest koncentrációját vizsgálták a kutatásba bevont résztvevők vérében azután, hogy az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által közösen kifejlesztett Vaxzevria nevű oltást megkapták.
Megvizsgálva azt, hogy a részt vevő önkéntesek közül később ki szenvedett tüneteket mutató Covid-19-ben és ki nem kapta el az új koronavírus-fertőzést, a kutatók alkottak a résztvevők vérvizsgálatain alapuló modellt, amelytől azt remélik, hogy „megjósolja”, milyen erőteljesek lesznek az újabb oltások.
„Az adatokat fel lehet használni arra, hogy kiköveztessük az új oltóanyagok becsült hatékonyságát” – írták a medrxiv.org tudományos hírportálon csütörtökön közzétett tanulmányukban.
A kutatók jelezték: további kutatások szükségesek annak megerősítésre, hogy a modell jól jelzi az aggodalomra okot adó, fertőzőképesebb új vírustörzsek esetében is a vakcinák hatékonyságát.
Megjegyezték azt is, hogy nem vizsgálták az úgynevezett sejtes immunválaszt, amely az antitestek mellett az emberi szervezet hatékony fegyvere a fertőzések ellen, és amelyet bonyolult megmérni.
„Nagy szükség van arra, hogy vakcinákkal lássuk el a világot, de a fejlesztés és az engedélyeztetési eljárás hosszú hónapokat vesz igénybe. Reméljük, hogy ennek a valószínűségszámításnak az alkalmazása a felgyorsíthatja a folyamatot” – közölte Andrew Pollard, az Oxfordi Oltóanyagcsoport igazgatója.
[type] => post
[excerpt] => Az Oxfordi Egyetem kutatói kifejlesztettek egy vérvizsgálaton alapuló módszert, amely előre jelzi a Covid-19 elleni új vakcinák hatékonyságát, ezzel megnyílhat a lehetőség az oltóanyagok széles körű klinikai próbáinak lerövidítésére.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1624641600
[modified] => 1624638200
)
[title] => A vakcinák hatékonyságát előre jelző vérvizsgálatot fejlesztettek ki az Oxfordi Egyetemen
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=61492&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 61492
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 61494
[image] => Array
(
[id] => 61494
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/kovonavirus-teszt.jpg
[original_lng] => 17300
[original_w] => 746
[original_h] => 497
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/kovonavirus-teszt-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/kovonavirus-teszt-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/kovonavirus-teszt.jpg
[width] => 746
[height] => 497
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/kovonavirus-teszt.jpg
[width] => 746
[height] => 497
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/kovonavirus-teszt.jpg
[width] => 746
[height] => 497
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/kovonavirus-teszt.jpg
[width] => 746
[height] => 497
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/kovonavirus-teszt.jpg
[width] => 746
[height] => 497
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1624627400:10
[_thumbnail_id] => 61494
[_edit_last] => 10
[views_count] => 1860
[_oembed_bc19dc87f8a99182054be2d0b58a057f] =>
[_oembed_time_bc19dc87f8a99182054be2d0b58a057f] => 1624569881
[_oembed_9d2f2ab757195f1c82a92e29e7ee16cd] =>
[_oembed_time_9d2f2ab757195f1c82a92e29e7ee16cd] => 1624569882
[_oembed_18bd206998b4c857e908b3037538b1f2] =>
[_oembed_time_18bd206998b4c857e908b3037538b1f2] => 1624569882
[_oembed_9738aa0c7ad84f4829ffd7ff6b5c9962] =>
[_oembed_time_9738aa0c7ad84f4829ffd7ff6b5c9962] => 1635602625
[_oembed_6eb7f2e3a6e37d2ef8fba4e1efa44d06] =>
[_oembed_time_6eb7f2e3a6e37d2ef8fba4e1efa44d06] => 1637645935
[_oembed_2c6022402ffca0896e31667e143b4aa6] =>
[_oembed_time_2c6022402ffca0896e31667e143b4aa6] => 1638614483
[_oembed_add4230ea1140d9bd0d01c92d63fc097] =>
[_oembed_time_add4230ea1140d9bd0d01c92d63fc097] => 1657776865
[_oembed_574d4844711ed4c3ea9b2eeb7c6d79ff] =>
[_oembed_time_574d4844711ed4c3ea9b2eeb7c6d79ff] => 1660470349
[_oembed_87ab4c8cf9207ad4e8916edf92e2d5a9] =>
[_oembed_time_87ab4c8cf9207ad4e8916edf92e2d5a9] => 1662976484
[_oembed_f42aa4601d141cb93e95262d9e897849] =>
[_oembed_time_f42aa4601d141cb93e95262d9e897849] => 1666632111
[_oembed_261b1cf48cc9ce4b166b5dc013d7e0f6] => IAEA inspectors have completed in-field verification activities at three locations in #Ukraine at the request of the ?? government — found no indications of undeclared nuclear activities and materials. https://t.co/RiY9hdJjSb pic.twitter.com/muPb3jeDOU
— IAEA - International Atomic Energy Agency ⚛️ (@iaeaorg) November 3, 2022
[_oembed_time_261b1cf48cc9ce4b166b5dc013d7e0f6] => 1669447983
[_oembed_29b5ec46e16ca96eb126f04b8c6e784a] =>
[_oembed_time_29b5ec46e16ca96eb126f04b8c6e784a] => 1678198865
[_oembed_494c797c1f98a4a9e26e58af2858b942] =>
[_oembed_time_494c797c1f98a4a9e26e58af2858b942] => 1681026208
[_oembed_4eb38b1ef9d1ad122617f2d3c0bd6c01] =>
[_oembed_time_4eb38b1ef9d1ad122617f2d3c0bd6c01] => 1690362531
[_oembed_8d7e512303e1a21f23744a7078b1ae9e] =>
[_oembed_time_8d7e512303e1a21f23744a7078b1ae9e] => 1709307243
[_oembed_ed1e865c08ac033cb88e39a03f5d0604] => {{unknown}}
[_oembed_e9c5af713c3cb3539ebb9590bc379e8f] =>
[_oembed_time_e9c5af713c3cb3539ebb9590bc379e8f] => 1723013272
[_algolia_sync] => 508059002000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 4383
[2] => 594
[3] => 11
[4] => 592
[5] => 598
[6] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => COVID-19 HU
[2] => Egészség
[3] => Kiemelt téma
[4] => Társadalom
[5] => Tudomány
[6] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1309
[1] => 29295
[2] => 56109
)
[tags_name] => Array
(
[0] => ellenőrzés
[1] => Oxfordi Egyetem
[2] => vakcina hatékonyság
)
)
[3] => Array
(
[id] => 38697
[content] =>
Szakértők szerint biztonságos és hatékony az AstraZeneca gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű koronavírus-oltóanyaga. A független szakértői értékelésekkel ellátott vizsgálati beszámoló kedden jelent meg a The Lancet című tekintélyes brit orvosi szakportálon.
Andrew Pollard, az oxfordi oltóanyag-fejlesztő csoport igazgatója a tájékoztatáshoz fűzött nyilatkozatában közölte: a szakfolyóiratban közzétett független vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a kidolgozott vakcina biztonsági és hatékonysági mutatói jók. Sarah Gilbert, az Oxfordi Egyetem oltóanyag-kutatási professzora úgy fogalmazott a szakfolyóiratban közölt ismertetés megjelenése után, hogy a keddi nap valószínűleg „2020 eddigi legjobb napja”. Hangsúlyozta: a független szakértői véleményekkel alátámasztott publikáció a vakcina hatékonyságának egyértelmű bizonyítéka.
A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) már elkezdte az AstraZeneca/Oxford-vakcina engedélyezési eljárását, és a brit kormány reményei szerint karácsony előtt ez az oltóanyag is forgalomba kerülhet. A kormány ebből a vakcinából 100 millió adagot már megrendelt. Az Egyesült Királyságban kedden kezdődött az oltási kampány egy másik vakcinával, amelyet a Pfizer és a BioNTech vállalatok dolgoztak ki közösen. Ebből az oltóanyagból, amelynek forgalmazását az MHRA a múlt héten engedélyezte, az első menetben 800 ezer adag áll rendelkezésre, de a brit kormány eddig 40 millió dózist rendelt belőle.
Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem oltóanyagának hatékonysága a vizsgálati eredmények alapján átlagosan meghaladja a 70 százalékot, de alkalmazási technikáktól függően elérheti a 90 százalékot. A 24 ezer önkéntes bevonásával Nagy-Britanniában, Brazíliában és Dél-Afrikában elvégzett próbák azt mutatták, hogy azok közül, akik két nagy dózisú hatóanyagot tartalmazó oltást kaptak, 30-an fertőződtek meg később az új típusú koronavírussal. Abban a próbacsoportban viszont, amelynek hatóanyag nélküli szert adtak be, 101 fertőződés történt. Ez a jelentés szerint 62,1 százalékos hatékonyságnak felel meg.
A kutatók ismertetése szerint azonban a hatékonyság 90 százalékra emelkedett abban a csoportban, amelynek tagjai először egy alacsonyabb, 50 százalékos hatóanyag-tartalmú, majd egy teljes dózisú vakcinát kaptak. Az oxfordi tudóscsoport számítási módszertana szerint e két alkalmazási módszer hatékonysági átlaga 70,4 százalék. A vakcinát vizsgáló szakértők hangsúlyozták, hogy még ez is jóval meghaladja a szezonális influenza elleni oltóanyagok hatékonyságát. A két teljes dózisú, illetve az alacsonyabb és magasabb dózisú oltási kombinációk eltérő hatékonyságára egyelőre nincs magyarázat, ennek okát még vizsgálják.
A szakértők kiemelik, hogy a beoltottak közül senkinél nem alakult ki súlyos koronavírus-betegség, senki nem szorult kórházi kezelésre és nem volt olyan súlyosságú mellékhatás sem, amely megkérdőjelezné a vakcina biztonságosságát. Az Oxfordi Egyetem ismertetése szerint az AstraZenecával közösen kifejlesztett, ChAdOx1 nCoV-19 elnevezésű vakcina a náthát okozó adenovírus legyengített változatát tartalmazza. A hatóanyag alapjául alkalmazott vírust genetikailag úgy módosították, hogy az emberi szervezetben ne tudjon teljesen kifejlődni.
A vizsgálati beszámoló szerint az ilyen típusú, évtizedek óta kutatott és széles körben használt oltóanyagok jelentős előnye, hogy stabilak, gyártásuk és szállításuk könnyű, és normál, 2-8 fok közötti hűtőszekrény-hőmérsékleten tárolhatók. A Pfizer/BioNTech-vakcinát mínusz 70 fokos hőmérsékleten kell tartani a szállítás és a felhasználásig tartó tárolás idejére.
[type] => post
[excerpt] => Szakértők szerint biztonságos és hatékony az AstraZeneca gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű koronavírus-oltóanyaga. A független szakértői értékelésekkel ellátott vizsgálati beszámoló kedden jelent meg a The Lancet című tekintély...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1607551484
[modified] => 1607537592
)
[title] => Biztató hírek az oxfordi vakcináról
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=38697&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 38697
[uk] => 38840
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 34175
[image] => Array
(
[id] => 34175
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/vakcina-1.jpg
[original_lng] => 109874
[original_w] => 780
[original_h] => 439
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/vakcina-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/vakcina-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/vakcina-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/vakcina-1.jpg
[width] => 780
[height] => 439
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/vakcina-1.jpg
[width] => 780
[height] => 439
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/vakcina-1.jpg
[width] => 780
[height] => 439
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/vakcina-1.jpg
[width] => 780
[height] => 439
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1607604174:2
[_thumbnail_id] => 34175
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 3352
[translation_required_done] => 1
[_oembed_0ea57a48bb327a3e0f6da96a1e66a980] =>
[_oembed_time_0ea57a48bb327a3e0f6da96a1e66a980] => 1614597127
[_algolia_sync] => 831513419002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 4383
[2] => 594
[3] => 49
[4] => 592
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => COVID-19 HU
[2] => Egészség
[3] => Hírek
[4] => Társadalom
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 29294
[1] => 29295
)
[tags_name] => Array
(
[0] => AstraZeneca
[1] => Oxfordi Egyetem
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 29295
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 29295
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
Oxfordi Egyetem (1 Oldal)
