A Mathias Corvinus Collegium (MCC) a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetséggel (KMPSZ) együttműködve pedagóguskonferenciát szervezett Beregszászban december 2-án. Az eseményen prof. dr. Bagdy Emőke ismert klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta tartott előadást Egészség. Boldogság. Lelki erő. Megküzdés címmel.
A konferencia résztvevőit Dobsa Beáta, a rendezvénynek otthont adó Mathias Corvinus Collegium Beregszászi Képzési Központjának vezetője köszöntötte. „Intézményeinkben hisszük és valljuk, hogy gyermekeinknek a segítése, támogatása és fejlesztése az otthon melegében kezdődik, de az oktatási intézményekben az önök irányítása alatt valósul meg” – szólt a jelen lévő tanárokhoz Dobsa Beáta, hozzátéve, hogy a pedagógusok feladata nem könnyű, és rendkívüli felelősséggel jár, az elmúlt években azonban fokozott nehézségekkel kell megküzdeniük a helyieknek nap mint nap. „Éppen ezért arra gondoltunk, hogy legyen egy nap, ami önöknek szól. Így szeretnénk hálánkat és köszönetünket kifejezni azért a mindennapos munkáért, amit önöktől kapunk, hiszen mi, szülők, és a gyerekek is nagyon nagy hálával tartozunk önöknek” – szögezte le.
Az MCC Beregszászi Képzési Központjának vezetője arról is tájékoztatott, hogy felméréseket végeztek az oktatók körében, melyben arra voltak kíváncsiak, hogy ki lenne az a személy, akit a legszívesebben meghallgatnának, s a válasz egyöntetű volt: az MCC Fiatal Tehetség Programjának fővédnökét, prof. dr. Bagdy Emőkét. „Nagy örömömre szolgál, hogy advent kezdetén ilyen szép számmal össze tudtunk gyűlni. Ekkor látszik, hogy milyen nagy a kárpátaljai magyar közösség, ekkor látszik igazán, hogy közel sincs igaza annak, aki azt mondja, hogy kevesen vagyunk és le akarnak mondani rólunk, hiszen a mi közösségünk a nehézségekben tudja leginkább megmutatni erejét, és ez a mai estén nagyon is bebizonyosodott” – húzta alá Dobsa Beáta.
A köszöntőt követően az előadó vette át a szót. Prof. dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta, Magyarország egyik legismertebb szakembere a mentális egészség területén, akinek nevéhez több száz tanulmány és könyv fűződik. Megfontolandó tanácsok és hasznos praktikák hangzottak el a boldogság, a lelki erő és az egészség kapcsolatának témakörét körbejáró előadásában. „A nevelés az növelés, a gyermekben lévő lehetőségek világra hozatala. Márpedig csak az tud ilyen növelő, kibontakoztató munkát végezni, aki saját magával is eléggé rendben van. És bizony sajnos nagyon le vagyunk terítve különböző olyan terhekkel, rossz stresszekkel, kétségbeeséssel, bizalomvesztéssel, bizonytalanságokkal, félelemmel, és a háborús helyzet is – a tehetetlenségnek a krónikus stresszállapotában vergődünk” – fogalmazott a professzor asszony, aki arra világított rá, hogy ebben a „krónikus stresszállapotban és krónikus krízishelyzetben” a helyi pedagógusok hogyan találhatnak rá saját magukban egyfajta munícióra ahhoz, hogy aztán biztonságot tudjanak átsugallni azok számára, akik úgy érzik nincsenek biztonságban. „Az egész előadásom elgondolását erre építettem, hogy rámutassak: milyen kincseket hordunk magunkban; hogy ne keseredjünk el, mert van tartalék, és az a tartalék, amely éppen a rossz stresszek okozta minden bajt ellensúlyozni próbál, az olyan, amihez nem kell külön stúdium, csak tudatosítás. Tudatosítani kell azt, hogy mit jelentenek a kapcsolatok, a szeretet, a kötődés, az egymásnak adott bizalom, az egymásnak segítés, hogy meghallgatjuk egymást, hogy szemkontaktussal tudjuk egymást energizálni, hogy szinte biztos, hogy olyan energiákat és éltető erőket tudunk egymás számára adni, ami aztán tovább árad és szinte áthat minket, és ezért közösségi szinten is egy picit segít jobban élni” – emelte ki az előadó.
Az Oroszországi Föderációval vívott, teljes körű háború ezer napja alatt 89 tanár és oktató halt meg, a nem átadott felsőoktatási oklevelek száma pedig meghaladta az 500-at. A hírt Okszen Liszovij oktatási miniszter közölte a Facebookon.
Elmondása szerint az invázió kezdete óta Oroszország 89 tanár és professzor életét oltotta ki, a kiadatlan felsőoktatási oklevelek száma pedig meghaladta az 500-at. 228 000 gyermek otthonát vették el, 16 egyetem települt át, és körülbelül 1000 iskola találta magát a frontvonal másik oldalán.
A veszteségek ellenére, a pusztulás ellenére, a veszély ellenére az oktatás kitartott, az oktatás helyreáll, reményt és bizalmat ad a jövőre nézve
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászi Képzési Központja immár harmadik alkalommal szervezett pedagóguskonferenciát tanárok, óvodapedagógusok, pszichológusok és szülők számára Beregszászban.
„A pedagógusok nálunk, az MCC életében hatalmas szerepet játszanak, hiszen ők azok, akik hétről hétre foglalkoznak a Központba járó gyerekekkel, fejlesztik a tudásukat. De nemcsak az oktatás egy pedagógus feladata, hanem a nevelés is. Meggyőződésem, hogy az utóbbi években még fontosabb szerepük lett, hiszen a nap nagyobb részében velük töltik az időt a gyerekek; ők azok, akik óvják a kicsiket, s megpróbálják a lelküket is ápolni. Sok gyermek ugyanis a benne felgyülemlő feszültségeket nem viszi haza, így a pedagógus feladata, hogy ne csak a tanulás nehéz folyamatán segítse át a gyermekeket, hanem a jelenlegi nehéz időszakon is” – emelte ki köszöntőbeszédében Dobsa Beáta, az MCC Beregszászi Képzési Központjának vezetője, konstatálva: hatalmas tehát a jelentősége minden pedagógusnak. Elmondása szerint ezt a hatalmas munkát szerették volna meghálálni, megköszönni a tanároknak a március 21-ei konferenciával, melyre olyan előadókat hívtak meg, akik a hasznos prezentációk mellett lelki táplálékkal is tudnak szolgálni, ami új lendületet ad a mindennapok kihívásaihoz.
Az esemény előadói között olyan szakemberek szerepeltek, akik jól értenek a gyerekek nyelvén, s tapasztalataik nyomán hasznos iránymutatásokkal szolgálhatnak a nevelő-fejlesztő munka során.
Az előadások sorát Zsidi Zsófia, az MCC Középiskolás Program vezető oktatója kezdte, aki az osztályteremben kialakult stresszkezelés kérdésére helyezte a hangsúlyt. Kiemelte, hogy ha a gyerekek életében kulcsszerepet játszó felnőttek, köztük a pedagógusok segítenek az iskoláskorú fiataloknak megérteni a stresszkezelés alapjait és elsajátítani a feszültségkezelés hatékony módszereit, akkor felvértezhetik őket a kiégés ellen és hozzásegíthetik őket a kiegyensúlyozott életvezetéshez. Ilyen, az iskolai környezetben is alkalmazható stresszkezelő módszer például a progresszív izomrelaxáció technikája vagy akár a hálanapló gyakorlata, valamint az apró, öngondoskodó technikák alkalmazása.
Pöltl Ákos, az MCC Ifjúságkutató Intézet kutatószakértője olyan aktuális kérdéseket érintett, mint az okostelefon használata a tanórákon. Osztályfőnököm az okostelefon – A modern technológia használata az iskolában című előadásában felhívta a tanárok figyelmét arra, hogy hol van a modern technológia helye az oktatásban, mikor segíti a tanulást és mikor akadályozza a figyelmet, a tudás hatékony megszerzését. A nemzetközi tudományos háttéranyagok és oktatói tapasztalatok ismeretében rávilágított arra, hogy mit nevezünk egyáltalán iskolai technológiának, mi a probléma a személyes képernyőkkel az oktatásban, érintve a képernyőfüggőség hátterét is, bemutatva: milyen hatást gyakorol az okostelefon és a közösségi média a fiatalok agyfejlődésére és dopaminegyensúlyára. A kérdésre, hogy adjunk-e okostelefont egy gyerek kezébe, a szakértő így felelt: „Adjunk, de a megfelelő időben, hiszen ha túl korán kap telefont a gyermek, akkor nem úgy fejlődik az idegrendszere, az agya, ahogyan kellene, s felborul a dopaminérzékenysége, érdektelenné válnak számára olyan dolgok, amelyeket egyébként abban az életkorban kellene csinálnia. S hogy mikor adjunk? Akkor, amikor nem bánjuk, hogy a gyerek pornográf tartalommal találkozik, mert amelyik gyerek kap telefont, az találkozik ezzel.”
Hal Melinda, az MCC Tanuláskutató Intézet vezetőkutatója A mentális egészség a krízisek korában címmel tartott előadást, melyben rávilágított arra, hogyan tudunk segíteni akkor, ha erőforrásaink kimerülőben vannak, mit tudunk mondani, ha szülőként, pedagógusként magunk is elfáradtunk, milyen jövő elé nézünk mi, felnőttek és a fiatal generációk a mentális egészség területén, s hogyan találunk mégis egészséges, jól funkcionáló embereket a krízisek korában. „Már nemcsak arról kell beszélnünk, hogy a pedagógus oldja meg az oktatási helyzetet, és egyáltalán tanítsa meg a gyerekeket valamire, hanem arról is, hogy hogyan tudnak a szakmák összefogni, hogy jobb legyen a gyerekeknek a mentális egészsége, s akkor hogyan tudnak jobban tanulni, hogyan lesz jobb az életminőségük, s hogyan lesznek stabilabbak idegrendszerileg” – emelte ki a klinikai szakpszichológus.
A konferencia előadója volt Böjte Csaba ferences rendi szerzetes is, aki a nap korábbi részében látogatást tett Kárpátalja más helyszínein is. „Reménnyel telt el a szívem, mert ahol ilyen nagyszerű pedagógusok vannak, ott van jövő, van holnap. És biztos vagyok abban, hogy mindannyiunkat segít a Jóisten, de leginkább az itt élőket, hogy megtalálják a párbeszédet a béke felé vezető úthoz. Ezért imádkozunk” – fogalmazott Böjte Csaba. A szeretet nem jutalom, hanem orvosság, az egyetlen orvosság, amely bennünket is, de a világot is jobbá tudja tenni, nélküle elveszünk; hinnünk kell, hogy a szeretet szeretetet szül, s a kitartó jóság jobbá teszi a világot – ez volt a legfőbb mondanivalója az erdélyi szerzetes előadásának. „A tanárok mindennap készülnek az óráikra, megkezdik a tanítást, s a gyermekek csintalanságát és szétszórtságát is jósággal, türelemmel próbálják legyőzni. Ehhez igyekeztem muníciót adni. Nem hiszem, hogy Jézus Krisztus lehetetlen feladatot bízott volna ránk. Egész biztos, hogy nem egy utópiát kergetünk, amikor azon fáradozunk, hogy gyermekeinket, egymást a szeretet parancsára megtanítsuk, hogy együtt, jó testvérekként szebbé tegyük ezt a világot” – húzta alá Böjte Csaba.
A rendezvény keretében Dobsa Beáta egy virágcsokorral köszöntötte Hnatik-Riskó Mártát, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum magyarnyelv- és irodalomtanárát, aki a közelmúltban vette át külhoni kategóriában az Év tanára kitüntetést.
A konferencia kötetlen eszmecserével, baráti beszélgetésekkel folytatódott.
