A Tisza ukrajnai forrásvidékén a PET Kupa és a Diageo vállalat közös programjának keretén belül több mint hétszáz tonna hulladékot gyűjtöttek össze és dolgoztak fel a természetvédők. A két szervezet tavaly indult Call-action elnevezésű programjának második szakaszát a nehéz körülmények és a mindennapos áramkimaradások ellenére a résztvevők kevesebb, mint egy év alatt teljesítették, sőt, öt százalékkal meg is haladták a projekt kétéves időszakára vállalt célértéket – közölte az akció kommunikációjával megbízott ügynökség az MTI-vel.
A két szervezet tavaly indította el közös projektjét, amelynek célja, hogy folyótisztítási akciókkal és hulladékgazdálkodási fejlesztések bevezetésével javítsák a Tisza mentén élő emberek életkörülményeit.
Ennek kiemelt fontossága van, hiszen a hulladékkezelési rendszerek hiányából fakadóan Kárpátalján nagyjából hárommillió tonna hulladék halmozódott fel, jelentősen szennyezve a mellékfolyókat és a Tiszát, amelyen évente mintegy tízezer tonna hulladék érkezik Magyarországra is, komoly természeti károkat okozva.
Ungváron és Beregszászban a program első lépcsőfoka a hulladékgyűjtési kapacitás növelése volt. Szelektív hulladékgyűjtő és köztes hulladékfeldolgozó pontokat hoztak létre, továbbá modernizálták a hulladékszállító járműveket, és fejlesztették az iskolai szelektív hulladékgyűjtést is.
Második lépésként a hulladékfeldolgozási kapacitást bővítették, a már létező telepek infrastruktúrájának és eszközeinek fejlesztésével. A program révén a Beregszászon feldolgozott hulladék mennyisége a korábbi teljesítmények ötszörösére nőtt, ráadásul az ungvári hulladékgyűjtő kapacitását is növelni tudták.
A programban mindezek mellett az edukációra is nagy hangsúlyt fektetnek, a közösségi médiafelületeken szemléletformáló bejegyzések, és a lakossági szelektív gyűjtést segítő oktatóvideók megosztásával.
A több mint egy éve tartó ukrajnai háború miatt a projekt többször is szinte teljesen ellehetetlenült, hiszen többek közt az üzemi berendezéseket nem tudják folyamatosan működtetni, a hulladékot a begyűjtéssel egy ütemben feldolgozni a rendszeres áramkimaradások miatt. Mindezeken túl a hulladék további értékesítése is bizonytalan.
A nehéz körülmények ellenére a projekt idén is tovább folytatódik, és legfontosabb feladatai közé a gyűjtőszigetek kihelyezése, a folyótisztító rendszerek telepítése, és a lakosság még szélesebb körű bevonása tartozik.
Ezeket Beregszászon és Ungváron egyaránt további szelektív hulladékgyűjtő pontok, iskolákba és közösségi intézményekbe telepített hulladékgyűjtők kialakításával, valamint a Latorca folyón egy hulladékfelfogó háló telepítésével tervezik megvalósítani.
[type] => post
[excerpt] => A Tisza ukrajnai forrásvidékén a PET Kupa és a Diageo vállalat közös programjának keretén belül több mint hétszáz tonna hulladékot gyűjtöttek össze és dolgoztak fel a természetvédők.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1679506980
[modified] => 1679488598
)
[title] => Több mint 200 tonna hulladékot gyűjtöttek össze Kárpátalján a természetvédők
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=141007&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 141007
[uk] => 141165
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 141008
[image] => Array
(
[id] => 141008
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/hulladek.jpg
[original_lng] => 271627
[original_w] => 800
[original_h] => 600
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/hulladek-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/hulladek-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/hulladek-768x576.jpg
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/hulladek.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/hulladek.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/hulladek.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/hulladek.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1679553045:3
[_thumbnail_id] => 141008
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2281
[_oembed_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] =>
[_oembed_time_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] => 1679476924
[_oembed_ff372604433c52a006cab79d8a37c5a0] =>
[_oembed_time_ff372604433c52a006cab79d8a37c5a0] => 1679476924
[translation_required_done] => 1
[_oembed_60abd0511d276feee10453dd42d70ae5] => {{unknown}}
[_oembed_7376e0be01faa3f206e3268e1aa042d9] => {{unknown}}
[_oembed_3d55e5c4df78cbc011583960ab9d60f5] =>
На берегах Тиси з'явилися нові ділянки, обгороджені колючим дротом. "Фортифікації", мабуть, мають ускладнити життя ухилянтам. Українці в соцмережах сміються з "фортеці Тиса" і обурюються, що укріплення будують тут, а не на кордоні з Росією pic.twitter.com/bq3OoE1xiM
Mintegy 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza ukrajnai forrásvidékén a Diageo és a PET Kupa közös Call-Action programjának köszönhetően – közölték az MTI-vel a szervezők a folyók világnapja alkalmából hétfőn.
A közlemény szerint Kárpátalján a hulladékszállítás bonyolultsága, vagy annak teljes hiánya miatt körülbelül hárommillió tonna kezeletlen hulladék halmozódott fel. A régió kitettsége és terhelése a háborús helyzet miatt tovább nőtt. A szemét jelentősen szennyezi a mellékfolyókat és a Tiszát, amelynek folyásiránya Magyarországra viszi a hulladékot, súlyos természeti károkat okozva – tették hozzá.
Fotó: bdpst24.hu
A Call-Action program egy kétéves együttműködésben támogatja a hulladékgyűjtési és hulladékfeldolgozási képesség növelését, emellett a Tisza tisztítását. A kezdeményezés első lépése a hulladékgyűjtési kapacitás növelése volt, hiszen Ukrajnából és Romániából évente csaknem tízezer tonna szemét érkezik a folyón Magyarországra.
Ábrahám Gergely, a Diageo kelet-európai vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója a közlemény szerint elmondta, hogy a Call-Action első hét hónapjában összegyűjtött és feldolgozott 280 tonna hulladékkal a kétéves program 690 tonnás vállalásának 40 százalékát teljesítették.
A hulladékfeldolgozási kapacitás támogatása is nagy szerepet kapott az első hónapokban, az új villástargoncáknak köszönhetően már több mint száz tonna hulladékot dolgoztak fel az elindulás óta.
Bitter Zsuzsanna, a program koordinátora hozzátette: összesen több mint huszonegy települést, huszonkilenc iskolát, és több mint hatvanezer lakost és diákot vontak be a PET Kupa által kezdeményezett programba, emellett két hulladékfogó hálót is kiépítettek a Latorca folyón, amely tíz tonna szemét begyűjtését tudja segíteni.
Április végén a Call-Action kezdeményezői Dinnyéshát közelében közösen takarítottak ki egy erősen szennyezett ártéri területet, ahol száz zsáknyi, nagyjából hatszáz kilogrammnyi hulladék gyűlt össze.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Mintegy 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza ukrajnai forrásvidékén a Diageo és a PET Kupa közös Call-Action programjának köszönhetően – közölték az MTI-vel a szervezők a folyók világnapja alkalmából hétfőn.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1664226900
[modified] => 1664211989
)
[title] => Magyarországi szervezetek közreműködésével közel 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza kárpátaljai forrásvidékén
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=119914&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 119914
[uk] => 119986
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 119916
[image] => Array
(
[id] => 119916
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/upietaix.jpg
[original_lng] => 107936
[original_w] => 600
[original_h] => 400
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/upietaix-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/upietaix-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/upietaix.jpg
[width] => 600
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/upietaix.jpg
[width] => 600
[height] => 400
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/upietaix.jpg
[width] => 600
[height] => 400
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/upietaix.jpg
[width] => 600
[height] => 400
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/upietaix.jpg
[width] => 600
[height] => 400
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1664221111:8
[_thumbnail_id] => 119916
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2816
[translation_required_done] => 1
[_oembed_1adbda8ca221248f1b24bf103eabc14a] =>
[_oembed_time_1adbda8ca221248f1b24bf103eabc14a] => 1664216132
[_oembed_f63bad14ba68eed53426d6db843b28c6] =>
[_oembed_time_f63bad14ba68eed53426d6db843b28c6] => 1670401457
[_oembed_72029f94e9dd8f8b718c789a551cb3de] =>
На берегах Тиси з'явилися нові ділянки, обгороджені колючим дротом. "Фортифікації", мабуть, мають ускладнити життя ухилянтам. Українці в соцмережах сміються з "фортеці Тиса" і обурюються, що укріплення будують тут, а не на кордоні з Росією pic.twitter.com/bq3OoE1xiM
Rekordmennyiségű, több mint 15 tonna szemetet gyűjtöttek össze a X. Jubileumi Felső-Tiszai PET Kupa résztvevői – közölte a szervező Természetfilm.hu Egyesület kedden az MTI-vel.
Azt írták: 2880 zsák hulladékot gyűjtöttek össze a csapatok a megszokottnál hosszabb versenyen a Tisza Cigánd és Tiszadada közötti 86 kilométeres szakaszán. A versenyzők hat napon át gyűjtötték a hulladékot. Hozzátették: nem telt el úgy nap, hogy a „petkalózok” legalább egytonnányi hulladékot ne szedtek volna ki a folyó árteréből, de Tokajtól Tiszaladányig, a 14 kilométeres távon napi rekordot állítottak fel, csaknem öt tonna összegyűjtött hulladékkal.
A közlemény szerint a csapatok már a vízen előre szelektálták a begyűjtött hulladék nagyobb részét.
A címvédő Siemens Energy csapata
A pillepalackokból épült hajók versenyében a legtöbb hulladékot a tavalyi címvédő, a Siemens Energy vállalati önkéntesekből és gyerekeikből álló csapata nyerte, 540 zsákkal. A csapat szinte kétszer annyi hulladékot szedett össze, mint a legjobb csapatok, amellyel saját rekordjukat is jócskán túlszárnyalták. A csapat az egy főre vetített hulladékgyűjtésben is a legjobbnak bizonyult, ezzel megszerezte a legszorgalmasabb legénységnek járó Tisza Hőse díjat is.
На берегах Тиси з'явилися нові ділянки, обгороджені колючим дротом. "Фортифікації", мабуть, мають ускладнити життя ухилянтам. Українці в соцмережах сміються з "фортеці Тиса" і обурюються, що укріплення будують тут, а не на кордоні з Росією pic.twitter.com/bq3OoE1xiM
A Tisza Expedíció kíséretével valósul meg a IX. Felső-Tiszai PET Kupa, a környezetvédelmi eseményen résztvevők ezúttal a folyó szennyezettségéről szeretnének pontos képet kapni – közölte a Természetfilm.hu Egyesület kedden az MTI-vel.
Kilencedik alkalommal szervez a Felső-Tiszán hulladékgyűjtő PET-hajós versenyt a Természetfilm.hu Egyesület. A szombattól augusztus 8-ig, főként az Ukrajnával közös határvizeken megvalósuló rendezvényen a résztvevők saját építésű pillepalackhajóikkal a folyó Tiszabecs és Vásárosnamény-Gergelyiugornya közötti szakaszát tisztítják meg a hulladéktól – olvasható a közleményben.
Mint írják, az eseményhez a Tisza Expedíció is csatlakozik, amely július 23-án a Tisza forrásától, Kárpátaljáról indult. A programon résztvevők Tiszabecsnél lépik át a magyar határt, ahol a IX. Felső-Tiszai PET Kupa flottájához csatlakozva gyűjtik majd a PET-palackokat. A felfedező úton a PET Kupa önkéntesei végig hajóznak a folyón és közben felmérik a folyami hulladék gócpontjait. A hulladékgyűjtésben résztvevő csapatok a hétvégén a tiszabecsi kempingben pillepalackokból építik meg hajóikat, majd hétfőn délelőtt rajtol a mezőny. A következő napokon más-más helyszínről indul útnak a flotta a Tiszabecs – Tiszacsécse – Szatmárcseke – Tivadar – Panyola – Vásárosnamény – Gergelyiugornya útvonalon.
A IX. Felső-Tiszai PET Kupán debütáló Pontonkonvoj, a három összekapcsolt elemből álló úszómű különböző funkciókat lát el a folyón. A szerkezet egyedülálló megoldás Magyarországon, megtervezésében és kivitelezésében szerepet játszik a tiszai hulladék újrahasznosítása és beépítése. A zuhanyzókat elválasztó falakhoz és a wc ülőkékhez újrahasznosított műanyagot használtak, valamint a zuhanyzófüggönyök is újrahasznosított PET-palackból készültek – emlékeztet a kommüniké.
A Tisza Expedíció a Nemzetközi Beruházási Bank támogatásával megvalósuló Tiszta Víz, Boldog Tisza projekt záró epizódja. A program részeként született meg a Tiszta Tisza Térkép, amely a TrashOut mobil applikáció webes felületeként mutatja a hulladéktérképezés és a versenyek során on-line rögzített szennyezett területeket és a megtisztított folyószakaszokat.
A rendezők az idei nyáron már a második versenyt szervezik. Júniusban tizenegy csapat részvételével több mint 5 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a II. Tisza-tavi PET Kupa résztvevői. A IX. Felső-Tiszai PET Kupa tizenhat rajthoz álló csapattal, Áder János köztársasági elnök fővédnökségével, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával valósul meg – áll az összegzésben.
На берегах Тиси з'явилися нові ділянки, обгороджені колючим дротом. "Фортифікації", мабуть, мають ускладнити життя ухилянтам. Українці в соцмережах сміються з "фортеці Тиса" і обурюються, що укріплення будують тут, а не на кордоні з Росією pic.twitter.com/bq3OoE1xiM
Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő június 16-án nagyszabású online konferenciát szervezett Határokon átnyúló összefogással a tiszta Tiszáért címmel, melynek legfőbb célja a tiszai szennyeződés hatalmasra duzzadt problémájának nemzetközi és európai uniós szinten való ismertetése, illetve hatékony megoldások keresése közösen.
A rendezvényt Bocskor Andrea nyitotta meg, aki kiemelte: a Tisza öt országot érint, ezért a folyó szennyezettségének megszüntetéséhez szükség van a határokon átívelő nemzetközi összefogásra és az Európai Unió támogatására egyaránt. „A tiszta Tisza és a tiszta Kárpátalja egy olyan erőforrása lehet az Európai Uniónak, Ukrajnának és az egész régiónak, amelyre érdemes nemcsak odafigyelni, hanem tenni is érte” – szögezte le a kárpátaljai származású politikus.
A TV21 Ungvár csatorna Tisz(t)a Víz című riportfilmje – amely világosan szemlélteti a szóban forgó problémát – bemutatását követően az első panelbeszélgetésben rátértek az Európai Unió környezetpolitikájára, valamint azon uniós eszközök és programok bemutatására, amelyek a határokon átnyúló vízszennyezés kezelésére és az érintett folyók ökoszisztémájának védelmére irányulnak. Elsőként Bettina Doeser, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága Vízminőség Osztályának vezetője érintette az európai zöld megállapodás és vízpolitika kérdéskörét. Elhangzott, hogy a Keleti Partnerség Program keretében az Unió kiemelten támogatja Ukrajnát a környezetvédelem terén felmerülő gondok orvosolása érdekében, azonban bőven van még tennivaló helyi, regionális és kormányzati szinten, illetve a végrehajtás mechanizmusában egyaránt.
Fontos észrevételekkel gazdagította a konferenciát Markku Markkula, a Helsinki Régió és a finn Espoo Városi Tanács elnöke, a Régiók Európai Bizottságának tagja. Kárpátalja tekintetében sokrétű megoldásra van szükség, azonban a Helsinki Régió példáját követve vidékünk is mintarégiójává válhat Ukrajnának és Közép-Európának.
A második panelben a Tisza szennyeződésének veszélyeire és következményeire, a határon átnyúló problémára és vízvédelmi, hulladékkezelési megoldásaira hívták fel a figyelmet. Dr. Kolozsvári István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Fodor István Kutatóközpontjának vezetője A Tisza felső szakaszának élőhelyi sokszínűségét veszélyeztető hatások lehetséges következményei és az értékmegőrzés lehetőségei címmel tartott lényegre törő előadást, amelyben emlékeztetett: a folyó szennyeződése nem napjainkban öltött ilyen hatalmas méreteket, már évekkel ezelőtt találkozhattunk a problémával, amely a Tisza élővilágára is hatást gyakorol.
Olekszandr Bilak, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Euroregionális Együttműködési Osztályának vezetője előadásában bemutatta, milyen regionális szintű környezeti monitoring, valamint hulladékgazdálkodási stratégia valósul meg Kárpátalján. Elhangzott, hogy fontos feladat hárul a kistérségek önkormányzataira a szemétgazdálkodás megoldása kapcsán, mely által nem kerül a Tiszába és a természetbe a hulladék.
A Tisza és a Szamos folyókon érkező kommunális hulladék eltávolításáról Veres József, a Nyíregyházai Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztályának vezetője osztotta meg tapasztalatait, kiemelve, hogy az igazgatóság milyen erőfeszítéseket tesz a folyókon érkező hulladékok káros hatásainak csökkentése érdekében. Veres József elmondta, 2019-ben adódott a lehetőség arra, hogy megvalósítsanak egy hulladékmentesítő projektet 1,3 milliárd forint összegű magyarországi forrásból. Ennek lényege, hogy két fő elem száll szembe a hulladékok káros hatásaival: egyrészt fontos az érkező hulladékok észlelése, amelyek kihelyezett kamerák segítségével történik, másrészt meghatározók azok a műszaki létesítmények, betonozott felületek, ahol a hulladék felfogható, válogatható és további kezelésre elszállítható.
A Tisza ETT az első olyan európai területi társulás, amely egy uniós (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) és egy nem uniós régiót (Kárpátalja) hozott össze, s amelynek lehetősége van olyan európai uniós pályázatok benyújtására, amelyek a határ menti problémák közös kezelésére szolgálnak. Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés és a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (Tisza ETT) elnöke Az aknaszlatinai sóbánya helyzetfeltárása a REVITAL projekt keretében címmel tartott előadást, amelyben aláhúzta, hogy a REVITAL I nevű projekt célkitűzése a sószennyezés csökkentése és a Tisza természeti erőforrásainak megőrzése az aknaszlatinai bánya területének és környezetének revitalizálásával és a környezet fenntartható használatának megerősítésével a határövezetben, ugyanis ezen terület legnagyobb szennyező forrása a só, ami vízben oldódik és a folyóba kerülve eléri az összes érintett országot. Elmondta továbbá, hogy 2021. június 17-én egy sajtókonferenciát követően bevetésre kerül egy nemzetközi kutatók által kifejlesztett speciális robot az UNEXMIN projekt keretében, amely leereszkedve a bányajáratokba összegyűjti és értékeli a szakemberek számára eddig nem hozzáférhető információkat a mélyben zajló veszélyes geológiai folyamatokról.
Mykhailo Dankanych, a Kárpátalja Regionális Fejlesztési és Határon Átnyúló Együttműködési Ügynökség vezetője ismertette a Tid(y) Up projektet, a Dunába ömlő folyók mikro- és makroműanyag-szennyezés problémájának elemzését kárpátaljai szemszögből.
A környezettudatosság és a civil szervezetek, aktivisták szerepe a környezetvédelemben című harmadik panelben elsőként Hankó Gergely, a PET Kupa projektvezetője számolt be a Tisza hulladékmentesítésének lehetőségeiről, az eddigi eredményekről és tapasztalatokról. Az előadó tájékoztatott arról, hogy a PET Kupa keretében az elmúlt kilenc év alatt a több száz önkéntes munkájának köszönhetően többek között 171 tonna folyami hulladékot sikerült begyűjteniük, 282 területet tisztítottak ki, létrehoztak három lebegő kikötőt és egy folyami kajakot 100% újrahasznosított hulladékból. Ez csak egy része a munkájuknak, amelyet napjainkban is végeznek.
Ljasuk Dimitrij környezetvédelmi aktivista, A Tisza nevében című dokumentumfilm megalkotója a közelmúltban bemutatott filmjéről tartott előadást. Kifejtette, hogy a fő motivációja az, hogy szerinte a mai ember eltávolodott a természettől, ezért ő filmjeivel újra össze szeretné őket hozni. A filmet elsősorban azért készítette el, mert meg akarta mutatni, hogy az emberek mit tesznek a folyóval, felébreszteni a lakosságot és a döntéshozókat, megoldást keresni és mutatni a problémára, ezáltal elősegíteni a változást. A filmet eddig több mint 1 millióan látták.
A Tiszta Kárpátalja programhoz csatlakozott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete is, amelynek elnöke, Dobsa István számolt be az eddigi eredményekről és a jövőbeli tervekről. Először 2017 tavaszán hirdették meg a mozgalmat a környezeti nevelés hangsúlyozása és az önkéntesség fontosságára való felhívás céljából, s ez idáig mintegy 5,3 tonna hulladékot gyűjtöttek össze. Következő akciójukat június 24–26. között szervezik meg a Tisza mentén.
A konferenciát Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője összegezte. Aláhúzta, hogy nagyon sokan tettek azért, hogy felhívják a figyelmet a problémára, ugyanakkor sokan tettekben is mutattak fel megoldási lehetőségeket. A résztvevők előadásaikban rámutattak a legégetőbb problémára, amely a szilárd hulladékok nem megfelelő kezelése Kárpátalján. Rendkívül fontos az emberek tájékoztatása is, amelyek meg kell, hogy változtassák a hozzáállásukat a problémához. A KMKSZ elnöke biztosította a résztvevőket, hogy javasolni fogja egy megyei program kidolgozását a szilárd hulladékok kezelésére, továbbra is szorgalmazni fogja az együttműködést, valamint támogatni fogják a KMKSZ részéről azokat a kezdeményezéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a településeken legyenek szemétfeldolgozó udvarok.
A konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadtak el.
A rendezvény valóban égető kérdésekre fókuszált: felhívta a figyelmet a Tisza nagymértékű szennyezettségének problémájára, s megoldást keresve ennek megszüntetésére szakértők számoltak be tervekről, projektekről, amely csak együttműködéssel valósulhat meg hatékonyan.
Áldott Karácsonyt és örömökben, szeretetben gazdag új évet kívánok! ???Bízom abban, hogy idén Karácsonykor határon innen és túl a szívekben megszületik a valódi béke és szeretet! ❤️
Posted by Bocskor Andrea on Wednesday, December 23, 2020
На берегах Тиси з'явилися нові ділянки, обгороджені колючим дротом. "Фортифікації", мабуть, мають ускладнити життя ухилянтам. Українці в соцмережах сміються з "фортеці Тиса" і обурюються, що укріплення будують тут, а не на кордоні з Росією pic.twitter.com/bq3OoE1xiM
A magyarországi PET Kupa tagjai az „5 ország 1 folyó” elnevezésű projekt keretében a hétköznapokban is használható hulladékkezelő eszközöket, valamint az újrahasznosítás módszereit mutatták be a kőrösmezői magyar iskolában. Az intézmény ugyanis arra vállalkozott nemrég, hogy jelképesen örökbe fogadja a Tisza egy szakaszát, amit mindig megtisztít.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Hétfőn Záhonyból elrajtolt a 8. PET Kupa mezőnye. Az újrahasznosított anyagokból készült hajók legénysége a következő egy hétben a Tisza Záhony és Tokaj közötti szakaszát várhatóan több tonna folyami hulladéktól szabadítja meg.
Helmeczi László polgármester (k) beszédet mond a Tiszai PET Kupa megnyitóján Záhonyban 2020. augusztus 3-án. Mellette Tamás Zsolt, a PET Kupa versenyigazgatója (b) és Hizó Ferenc közszolgáltatási fejlesztésekért felelõs helyettes államtitkár (j). Fotó: MTI/Balázs Attila
Az indulás előtt tartott megnyitón Hizó Ferenc, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közszolgáltatási fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára elmondta: a kezdeményezés azért különösen innovatív, mert környezetszennyező anyagok felhasználásával küzd a környezetszennyezés ellen.
A PET Kupa sikerének kulcsa, hogy a hulladékszedést és újrahasznosítást szórakoztató, inspiráló és csapatépítő tevékenységgé, életre szóló kalanddá teszi – fogalmazott a helyettes államtitkár. Hozzátette, hogy a saját kezűleg megépített, figyelemfelkeltő PET-hajók jó példák arra, hogyan válhat a hulladék hasznos alapanyaggá.
Molnár Attila Dávid, az ötletgazda Természetfilm.hu Egyesület elnöke arról beszélt, hogy az idei rendezvény mintegy 160 résztvevője ott folytatja, ahol tavaly abbahagyta: 2019-ben a Tivadar és Záhony közötti csaknem nyolcvan kilométeres szakaszon szabadították meg a folyót a műanyag és egyéb hulladéktól. A megtisztított folyószakasz a vízügyi hatóság és a rendőrség segítségével tiszta maradt, mivel a külföldről érkező hulladéktömeget már a szakemberek meg tudják állítani, így a partszakaszok ténylegesen hulladékmentessé váltak.
A vízitúrázók tehát tiszta helyre jöhetnek vissza, ez az első év a kupa történetben, amikor ezt elmondhatjuk – tette hozzá az egyesület elnöke.
Önkéntesek eveznek a Tiszai PET Kupa megnyitója után Záhonyban 2020. augusztus 3-án. A PET Kupán 160 résztvevő 11 PET-hajóval Záhony és Tokaj között tisztítja meg a műanyag hulladéktól a Tiszát. Fotó: MTI/Balázs Attila
A versenyben induló tizenegy hajó és az őket kísérő vízimentők három egysége a szintén hulladékból készült záhonyi lebegő kikötőből rajtolt el hétfő délelőtt. A napi 10-20 folyamkilométeres vízi távok megtétele után más-más helyszíneken köt ki a flotta. A szárazföldi programokon a Tisza kulturális kincseiről, természetrajzáról és a hulladék újrahasznosításáról tartanak előadásokat, ismeretterjesztő és szórakoztató vetélkedőket, amelyekre az érdeklődőket is várják. Az augusztus 5-i pihenőnapon Cigándra és a Bodrogközbe kirándul a csapat, az eredményhirdetést és zárókoncertet augusztus 8-án tartják meg a rakamazi kempingben.
A mezőnyben az új egységek mellett több visszatérő csapat van: versenyez például az Aztakeservit kalózhajója, a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál hajója, de ismét elindult a PET Kupa alapító hajója, a Tisza2, de ott van a vízen a vízügyi igazgatóságok által kiemelt folyami hulladékból készített Plasztikladik is.
Önkéntesek az egyik PET-hajón a Tiszai PET Kupa megnyitója előtt Záhonyban 2020. augusztus 3-án. Fotó: MTI/Balázs Attila
A résztvevők munkáját magyar nyelvű hulladéktérképező mobilapplikáció és online tiszai hulladéktérkép támogatja. Az összeszedett hulladékokat a kupa önkéntesei átválogatják és tömörítik, majd a még hasznosítható anyagok a hulladékfeldolgozókhoz kerülnek. A verseny idei fővédnöke Áder János köztársasági elnök, fő támogatója pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
A PET kupa résztvevői 2019-ben mintegy nyolc-tíz tonna hulladéktól mentesítették a Felső-Tisza Tivadar és Záhony közötti szakaszát.
A Palackorrú Lebegő Kikötő története - Az összeszerelésEljött ez a nap is...vízre bocsátottuk az első palackorrú kikötőnket :) Tiszai palackokon úszik, a fedélzet pedig tiszai újrahasznosított műanyag. A fiúk egész nap keményen dolgoztak, de nem állnak meg mert a héten 3 kikötőt kell összeszerelniük. Tiszakóródon lesz az első hivatalos megnyitó amit majd Zsurk és Záhony követ :) Tartsatok velünk! vízre fel!#palackorru #lebegokikoto #petkupa #tisza
На берегах Тиси з'явилися нові ділянки, обгороджені колючим дротом. "Фортифікації", мабуть, мають ускладнити життя ухилянтам. Українці в соцмережах сміються з "фортеці Тиса" і обурюються, що укріплення будують тут, а не на кордоні з Росією pic.twitter.com/bq3OoE1xiM
Szerdán Mártélyon a Tiszából gyűjtött, folyami műanyag hulladékból készült ladikot bocsátottak vízre, melyet Szabó László helybéli asztalosmester készített – informálta szerdán az MTI-t Dóra Szilvia, a PET Kupa kommunikációs vezetője.
Szabó László ladikkészítő mester, Molnár Attila Dávid ötletgazda és önkéntesek vízre teszik az első Tiszai Plasztik Ladikot Fotó: Rosta Tibor/MTI
A plasztikladik építésénél a megszokott fa helyett folyami hulladékból préselt műanyag deszkákat használtak. A főleg polipropilénből és polietilénből készült deszka jól megmunkálható, hasonlóan fűrészelhető, fúrható, gyalulható és csavarozható, mint a hagyományos deszka.
A plasztikladik a PET Kupa ötletéből született meg, az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásának köszönhetően. A PET Kupa már több mint 70 tonna hulladéktól mentesítette a Tiszát, melynek több mint fele a különféle hasznosítási módoknak – és az aprólékos válogatásnak – köszönhetően visszajutott a körforgásba.
A ladik készítésének egyik célja, hogy jó példát mutasson a felvízi országoknak a hulladékgyűjtésre, és -hasznosításra, remélve, hogy a közeljövőben megoldódik a tiszai hulladékprobléma, és kiépül a szükséges infrastruktúra a vízgyűjtő teljes területén.
Napjainkban nagyon kevés mester van a Tisza-mentén, aki kellő tapasztalattal rendelkezik a hagyományos ladikok építése terén, és többségük 60 év feletti. A prototípust Szabó László mártélyi mester készítette el, aki fából már több száz ladikot megépített.
Molnár Attila Dávid, a PET Kupa társalapítója, a plasztikladik ötletgazdája kifejtette, azért nem öntik ki, vagy fröccsöntik a ladikot, mert nem szeretnék, ha egy olyan ősi mesterség, mint a tiszai hajóépítés, teljesen veszendőbe menne. Ezt az újszerű, időtálló anyagot, a műanyag deszkát a szakemberek a megszokott eszközeikkel meg tudják munkálni, és a ladiképítés hagyománya ebben a formában is tovább élhet.
Több tonnányi mikroműanyagot sodor a szél az óceánokba egészen az Antarktiszig. A számítások szerint évente akár 140 ezer tonna mikroműanyag kerülhet a szárazföldi közlekedésből a vizekbe. Egy nemzetközi kutatócsoport a Nature Communications című tudományos folyóiratban mutatta be eredményeit.
Az utakon zajló közlekedés a műanyagrészecskék egyik igen jelentős forrása. A gumiabroncsok kopása révén globálisan átlagosan 0,8 kilogramm kerül be fejenként évente a környezetbe, tehát összességében 6,1 millió tonna, vagyis a világszintű műanyagtermelés két százaléka. Ehhez jön még további 500 ezer tonna a fékbetétek kopása miatt.
A szárazföldi közlekedésből származó legkisebb műanyagrészecskék jelentik a teljes globális mikroműanyag-terheltség egyharmadát. Nagy része az Egyesült Államok és Észak-Európa sűrűn lakott régióiból, valamint Délkelet-Ázsia erősen városiasodott területeiről származik.
A sötét részecskék hatására ráadásul a hó- és jégtömegek gyorsabban olvadnak, mivel általuk csökken a felszín által visszavert napfény mennyisége. Hasonló hatása van az Arktisz környékén lerakódó koromnak.
A Palackorrú Lebegő Kikötő története - Az összeszerelésEljött ez a nap is...vízre bocsátottuk az első palackorrú kikötőnket :) Tiszai palackokon úszik, a fedélzet pedig tiszai újrahasznosított műanyag. A fiúk egész nap keményen dolgoztak, de nem állnak meg mert a héten 3 kikötőt kell összeszerelniük. Tiszakóródon lesz az első hivatalos megnyitó amit majd Zsurk és Záhony követ :) Tartsatok velünk! vízre fel!#palackorru #lebegokikoto #petkupa #tisza
На берегах Тиси з'явилися нові ділянки, обгороджені колючим дротом. "Фортифікації", мабуть, мають ускладнити життя ухилянтам. Українці в соцмережах сміються з "фортеці Тиса" і обурюються, що укріплення будують тут, а не на кордоні з Росією pic.twitter.com/bq3OoE1xiM
A Tiszából gyűjtött hulladéknak találtak új funkciót, ezáltal pedig három partmenti település vált könnyebben elérhetővé.
Az idén is megrendezett PET Kupa szakemberei és önkéntesei az Aktív Magyarország Program támogatásával építettek palackokból kikötőket, hogy egyrészt ezzel hasznosítsák újra a Tiszából gyűjtött hulladékot, másrészt, hogy népszerűsítsék a Tisza és a partmenti települések egyébként nehezen elérhető látnivalóit. A kikötők Tiszakóród, Zsurk és Záhony partján épültek fel.
A tiszai falvakat, látványosságokat gátak és sűrű ártéri erdők választják el a vízitúrázóktól, kikötési hely alig-, információs tábla is elvétve akad, ezért volt szükség a Palackorrú Lebegő Kikötőkre keresztelt mini pontonokra. A műanyagból készült kikötők a vízi utak és a parti látnivalók között nyitnak átjárókat.
A kikötők egy speciális eljárással készültek. A Tiszából gyűjtött, szelektált és aprított műanyag hulladékból először préselt hulladéklemezeket gyártottak, majd ezekből méretre vágták a műanyag pallókat. A műanyag palackok kupakjait, a mosószeres flakonokat és az üdítőitalos rekeszeket gyakran vegyes anyagokból gyártják, így ezeket csak megfelelő technológia alkalmazása mellett lehetett szétválasztani. Az eljárás során a propilént és az etilént kellett elkülöníteni, hogy aztán az etilént magas hőmérsékleten megolvasszák, és nagy nyomáson lemezzé préseljék.
A kikötő stabilitását fémszerkezet adja, lebegőképességét pedig a Tiszából kigyűjtött pillepalackok biztosítják. Sok kis PET-palack együtt hatalmas felhajtóerőt tud kifejteni. A PET Kupa zászlóshajója, a pillepalackokon lebegő PETényi, két tonna hulladékot is elbír a fedélzetén. A megépítésekor szerzett tapasztalok alapján készültek el a Palackorrú Lebegő Kikötő tervei.
A Palackorrú Lebegő Kikötő története - Az összeszerelésEljött ez a nap is...vízre bocsátottuk az első palackorrú kikötőnket :) Tiszai palackokon úszik, a fedélzet pedig tiszai újrahasznosított műanyag. A fiúk egész nap keményen dolgoztak, de nem állnak meg mert a héten 3 kikötőt kell összeszerelniük. Tiszakóródon lesz az első hivatalos megnyitó amit majd Zsurk és Záhony követ :) Tartsatok velünk! vízre fel!#palackorru #lebegokikoto #petkupa #tisza
A Palackorrú Lebegő Kikötő története - Az összeszerelésEljött ez a nap is...vízre bocsátottuk az első palackorrú kikötőnket :) Tiszai palackokon úszik, a fedélzet pedig tiszai újrahasznosított műanyag. A fiúk egész nap keményen dolgoztak, de nem állnak meg mert a héten 3 kikötőt kell összeszerelniük. Tiszakóródon lesz az első hivatalos megnyitó amit majd Zsurk és Záhony követ :) Tartsatok velünk! vízre fel!#palackorru #lebegokikoto #petkupa #tisza
На берегах Тиси з'явилися нові ділянки, обгороджені колючим дротом. "Фортифікації", мабуть, мають ускладнити життя ухилянтам. Українці в соцмережах сміються з "фортеці Тиса" і обурюються, що укріплення будують тут, а не на кордоні з Росією pic.twitter.com/bq3OoE1xiM
