Egyre több országban erősödik az aggodalom a TikTok biztonságossága és a platform Kínához fűződő kapcsolatai miatt. Legutóbb az Amerikai Egyesült Államokban merült fel komolyabban a közösségi oldal betiltásának lehetősége, azonban ezt számos ország már meglépte – számolt be róla az Euronews.
Ausztrália lett a legújabb ország, amely megtiltotta a TikTok használatát a kormányzati eszközökön, a kínai tulajdonú videómegosztó alkalmazást övező kiberbiztonsági aggályok miatt. Az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia és Új-Zéland – amelyek Ausztráliával együtt alkotják az úgynevezett Öt Szem hírszerzési információmegosztó partnerséget – az elmúlt hetekben szintén hasonló lépéseket tett a TikTok ellen.
A szakértők attól tartanak, hogy az alkalmazás letöltésével érzékeny információk kerülhetnek nyilvánosságra, ami kormányzati eszközök esetében különösen kritikus lehet.
A TikTok tagadja azokat a vádakat, amelyek szerint több felhasználói adatot gyűjt, mint más közösségi platformok, és félrevezetőnek nevezte a tiltásokat, mivel szerinte arról bizonyítékok hiányában döntöttek az érintett országok. A platform a kínai technológiai óriás, a ByteDance tulajdonában van, azonban következetesen azt állítja, hogy működése független, és nem oszt meg semmilyen információkat a kínai kormánnyal. Állítása szerint jelenleg is dolgozik azon a projekten, melynek keretében a jövőben az amerikai felhasználói adatokat Texasban tárolja, ezzel teljesen Kína hatókörén kívülre helyezve őket.
Ennek ellenére számos ország továbbra is szkeptikus a platform Pekinghez fűződő viszonyával kapcsolatban. Nem tesz jót ennek a megítélésnek az sem, hogy jó néhány nyugati technológiai cég, köztük az Airbnb, a Yahoo és a LinkedIn is elhagyja Kínát, vagy csökkenti ottani tevékenységét a szigorú helyi adatvédelmi törvény miatt, amely meghatározza, hogy a vállalatok miként gyűjthetnek és tárolhatnak adatokat. A kínai platform mentegetőzése sem tudott meggyőzni sok országot, akik így a TikTok betiltása mellett döntöttek
Észtország távozó informatikai és külkereskedelmi minisztere, Kristjan Jarvan még márciusban úgy nyilatkozott, hogy nem engedik a platform használatát a kormányzati eszközökön. Azt azonban hozzátette, hogy ha egy köztisztviselő a saját, privát eszközein használja a TikTokot, azt nem fogják korlátozni.
Az Egyesült Királyság március 16-án jelentette be, hogy a hivatalos kormányzati eszközökön bevezették a TikTok tiltását. Ezt a brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központ jelentése alapján tették meg, amely szerint fennáll a kockázata annak, hogy egyes platformok érzékeny adatokhoz is hozzáférhetnek.
Az Európai Unió intézményei közül több is a TikTok tiltása mellett döntött, a március 20-án életbe lépett szabályozás szerint az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az EU Tanácsa, vagyis a három legfontosabb uniós szerv határozott úgy, hogy a képviselőknek és a személyzetnek egyaránt el kell távolítaniuk az alkalmazást a hivatalos és a privát eszközeikről is.
Franciaországban március 24-i hatállyal minden köztisztviselő hivatali eszközeiről kitiltottak számos alkalmazást, köztük a TikTokot, a Netflixet, és az Instagramot is. Ezzel ez lett az első ország, amely a Netflixet is korlátozza. A privát eszközein viszont bármelyik dolgozó használhatja a fenti alkalmazásokat.
Hollandia olyan formában valósította meg a tiltást, hogy a kormányzati eszközökre semmilyen alkalmazást nem lehet telepíteni, csak olyat, amelynek telepítését külön engedélyezték. A kormány nem nevesített egyetlen konkrét platformot, így a TikTokot sem, azonban kiemelte, hogy fokozott óvatossággal kell kezelni minden alkalmazást, amely olyan országokból származik, mint Kína, Oroszország, Észak-Korea vagy Irán.
Belgium március 10-én jelentette be, hogy legalább hat hónapra kitiltja a TikTokot a szövetségi kormány tulajdonában lévő vagy általa fizetett eszközökről a kiberbiztonsággal, a magánélettel és a félretájékoztatással kapcsolatos aggodalmak miatt. Dánia március 6-án lépte meg ugyanezt.
Olaszország még nem tiltotta ki a platformot, azonban jogsértések miatt többmilliós bírságot szabott ki rá.
Az Amerikai Egyesült Államokban a képviselőház március 13-án elsöprő többséggel fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely szerint a TikTok pekingi székhelyű anyavállalatát arra kötelezik, hogy teljesen váljon meg amerikai részlegétől, különben országos tilalmat vezetnek be a platform ellen. A javaslatot azonban a szenátusnak is jóvá kell hagynia, amely korábban ellenezte a TikTok betiltását a szólásszabadságra hivatkozva. A kormányzati eszközökről egyébként már mind az 50 tagállam kitiltotta a TikTokot.
Az amerikai elnök, Joe Biden a közelmúltban elindította saját TikTok-csatornáját, ám később ő is a tiltás mellett érvelt.
Kanada február végén tiltotta meg a kormányzati eszközökön a TikTok használatát, Justin Trudeau miniszterelnök akkor további lépéseket is kilátásba helyezett a rövid videókkal népszerűvé váló platformmal kapcsolatban.
Új-Zéland március végétől tiltja meg a TikTokot a kormányzati alkalmazottak egy részénél, azonban a korlátozás első körben alig 500 emberre vonatkozik majd.
India volt az egyik első ország, amely betiltotta a platformot. Az eset még 2020-ban történt, nem sokkal azt követően, hogy a vitatott himalájai határon indiai és kínai csapatok csaptak össze egymással, húsz indiai katona életét vesztette, többtucatnyian megsebesültek. India akkor úgy döntött, hogy több kínai alkalmazást is biztonsági aggályokra hivatkozva betilt, köztük a WeChat üzenetküldő alkalmazást és a TikTokot is.
Tajvan 2022 decemberében döntött a kínai platform tiltása mellett, miután az FBI arra figyelmeztette Tajpejt, hogy az alkalmazás nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Pakisztán 2020 októbere óta már legalább négy alkalommal döntött a TikTok ideiglenes tiltása mellett, arra hivatkozva, hogy az erkölcstelen tartalmakat népszerűsít. Az afganisztáni tálib kormány 2022 végén határozott arról, hogy megvédi a fiatalokat a félrevezetéstől, emiatt a TikTokot, valamint a PUGB nevű, az amerikai Microsoft által fejlesztett battle royale számítógépes játékot is betiltotta.
A változás a Meta-birodalomhoz tartozó összes szolgáltatásra vonatkozik, és kiterjed többek közt a vallási hovatartozásra is.
Jövő január 19-től nem lehet majd olyan célzott hirdetéseket feladni a Facebookon és az Instagramon, melyek a felhasználók érzékeny jellemzőit veszik alapul – írta meg az Axios. A portál szerint az ilyen témák közé sorolták a politikai, az etnikai hovatartozást, a szexuális irányultságot, az azonos neműek házasságát és a katolikus egyházzal kapcsolatos tartalmakat is.
Az Axios kiemelte, hogy a változás nem az egyén személyes tulajdonságait veszi alapul, hanem azt, illetve azokat, amikkel a közösségi médiában foglalkozik. Így a célzott reklámok jelensége a továbbiakban sem szűnik meg az oldalon.
A Meta – vagyis a Facebook és az Instagram mögötti anyacég – azzal magyarázta a módosítást, hogy a hirdetők így kevésbé tudják manipulálni a felhasználókat. A kritikusok (főként az érdekképviseleti csoportok) azonban úgy látják, hogy ezzel a pozitív üzenetek száma is látványosan leredukálódhat.
A tilalom a Meta-birodalomhoz tartozó összes szolgáltatásra, így a WhatsAppra is vonatkozik.
We’re aware that some people are having trouble accessing our apps and products. We’re working to get things back to normal as quickly as possible, and we apologize for any inconvenience.
Subscriptions allow creators to monetize and become closer to their followers through exclusive experiences: - Subscriber Lives - Subscriber Stories - Subscriber Badges
We hope to add more creators to this test in the coming months. More to come. ✌? pic.twitter.com/SbFhN2QWMX
Important news from @Meta — changes in platform’s policies. Azov regiment no longer meets designation as dangerous organization. Means a lot for every Ukrainian. New approach enters the force gradually. Big contribution @nickclegg & his team in sharing truthful content about war.
