A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) csendes gyertyagyújtással búcsúzott a tragikus hirtelenséggel elhunyt Potápi Árpád Jánostól, akit szülővárosában, Bonyhádon helyeztek örök nyugalomra október 24-én. A kárpátaljai magyarság lélekben kísérte utolsó útjára és csendes főhajtással emlékezett a néhai nemzetpolitikáért felelős államtitkárra.
„Kárpátalja magyarsága is gyászol és búcsúzik ma Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár úrtól, akinek felfelé ívelő pályafutása néhány napja megszakadt. El kell mondanunk, hogy mindvégig hűen szolgálta szülőföldjét, szülőhazáját és a külhoni magyarságot” – emlékezett meg róla a KMKSZ beregszászi székházában Sin József, a Szövetség alelnöke.
Potápi Árpád János 1993-ban kapcsolódott be a politikai életbe, 1998-tól kezdve haláláig, huszonhat éven keresztül egyéni mandátummal rendelkező országgyűlési képviselő volt. Az 1994-es országgyűlési választásokon ő lett a Fidesz bonyhádi kampányfőnöke. 2007-től a Tolna Megyei Választmányt vezette elnökként. 2003 óta látta el a bonyhádi, majd pedig az új, dombóvári választókerület elnöki teendőit. 2011-től 2014 áprilisáig a Fidesz-frakció egyik frakcióvezető-helyetteseként tevékenykedett. A 2022. április 3-i országgyűlési választáson hetedszer nagy többséggel – 62,44%-os eredménnyel – szerzett egyéni országgyűlési képviselői mandátumot. Az elmúlt évek során tagja volt az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi, valamint a külügyi bizottságnak. 2011. január 1-től 2014 júniusáig az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnökeként tevékenykedett. 2014 óta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkári feladatait látta el.
„Nagyon sokan ismerték őt Kárpátalján is, és szerették, tisztelték közvetlenségéért, segítőkészségéért. Egy tudatosan tervező, előrelátó politikus volt, akinek szívében kivételes hely jutott a kárpátaljai magyarságnak. Miután gyakran megfordult vidékünkön, jól ismerte régiónkat, az itt élő magyarok életét és problémáit. Sokat tett a kárpátaljai magyarság intézményrendszerének megtartásáért és fejlődéséért. Potápi Árpád János javaslatára a Magyar Állandó Értekezlet 2024-et az együttműködő nemzet évévé nyilvánította, mely tovább szilárdította a magyar kormány által létrehozott szociális hálózatot. A kárpátaljai szociális programcsomag alapján 2023-ban több ezer személy részesült támogatásban” – fogalmazott Sin József, hozzátéve: „Személyesen is jól ismertem őt. 2012-ben Erdélybe, Kézdivásárhelyre utaztunk focicsapatunkkal, hogy egy focitornával is megtámogassuk az erdélyi magyarság önrendelkezési törekvéseit. A szálláshelyünkön találkoztunk először, így indult ismeretségünk. A külhoni magyarság megsegítésének ügye és a foci szeretete hozott minket össze. Kedves Árpád, nyugodj békében!” – búcsúzott a KMKSZ alelnöke Potápi Árpád Jánostól.
A KMKSZ ungvári székházában
A KMKSZ beregszászi és ungvári székháza mellett csendes gyertyagyújtással tisztelegtek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán is a néhai nemzetpolitikáért felelős államtitkár emléke előtt, akinek a nemzetpolitika terén kifejtett munkája maradandó nyomot hagyott minden magyarban – éljen a világ bármely részén –, érdemei az anyaország és a külhoni magyarok közötti kapcsolatok elmélyítésében elévülhetetlenek. Potápi Árpád János emléke és szellemisége tovább él mindazok szívében, akik ismerték, tisztelték és szerették.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke kiemelte az anyanyelvi oktatás jelentőségét a kisebbségek fennmaradása szempontjából a Őshonos kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való joga című budapesti konferencián, amelyet a Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szervezett.
Az elnök rámutatott: a nemzetközi tapasztalatok is azt igazolják, hogy azok a kisebbségek, amelyek meg tudják őrizni anyanyelvű oktatásukat, fennmaradnak, míg ahol ez a lehetőség elvész, ott a közösségek lassan feloldódnak, és identitásuk is veszélybe kerül. Brenzovics László kiemelte, hogy bár Ukrajna lakossága és a kárpátaljai magyarság száma is csökken, a magyar iskolák mégsem zártak be az utóbbi időszakban. Ez annak köszönhető, hogy a magyar állam és különböző szervezetek aktív segítséget nyújtanak a kárpátaljai magyar közösség megmaradásában.
Az elnök szavai szerint az anyanyelvű oktatás nem csupán oktatáspolitikai kérdés, hanem egy olyan eszköz, amely lehetőséget ad a kisebbségeknek saját kultúrájuk, történelmük és hagyományaik továbbadására, így biztosítva a közösség jövőjét és fennmaradását. A konferencián többek között Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is beszélt arról, hogy Magyarország minden magyar hazája, éljenek akár a diaszpórában, akár a Kárpát-medencében, és a kormány célja, hogy a magyarság megőrizhesse jogait és boldogulhasson a szülőföldjén.
Potápi Árpád János rámutatott, hogy Magyarország számára kiemelten fontos a Kárpát-medencei magyarság megmaradása, és a kormány által 14 éve megkezdett nemzetpolitika célja, hogy a magyar nemzetrészek érezzék: Magyarországra mindig számíthatnak. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány mindent megtett a magyarság intézményrendszerének megerősítése érdekében, legyen szó oktatásról, kultúráról vagy a politikai érdekképviselet megerősítéséről.
Potápi kiemelte, hogy a magyar képviselet megerősödése a határon túli közösségekben hozzájárult ahhoz, hogy a magyarság szülőföldjén megőrizhesse jogait és boldogulhasson. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a legutóbbi európai parlamenti választásokon a Fidesz–KDNP listájáról bejutott egy kárpátaljai és egy délvidéki származású képviselő is, ami erősíti az Európai Unióban a nemzeti kisebbségek képviseletét és a magyarság érdekérvényesítését.
A rendezvény fontos üzenete, hogy az anyanyelvű oktatás jogainak biztosítása kulcsfontosságú a kisebbségi közösségek fennmaradásának szempontjából, és az ehhez nyújtott támogatás a nemzeti identitás megőrzésének egyik legfontosabb alapköve.
Összesen 227 159 külhoni gyerek és fiatal részesül támogatásban az idei évben a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság Szülőföldön Magyarul Programja keretében – közölte Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. A Szülőföldön Magyarul Program az egyik legfontosabb nemzetpolitikai program, amely óriási szerepet játszik abban, hogy a külhoni magyar gyerekek és fiatalok anyanyelvükön tanulhassanak szülőföldjükön.
Az államtitkár emlékeztetett: A támogatást a magyar kormány a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény értelmében a 2002/2003-as tanév óta nyújtja. A bruttó 100 ezer Ft összegű oktatási-nevelési támogatásra és szintén bruttó 100 ezer Ft összegű hallgatói támogatásra minden olyan külhoni gyermek és fiatal jogosult az óvodától az egyetemig, aki szülőföldjén magyar nyelvű oktatásban vesz részt.
Potápi Árpád János kiemelte: A Szülőföldön Magyarul Program az egyik legfontosabb nemzetpolitikai program, amely óriási szerepet játszik abban, hogy a külhoni magyar gyerekek és fiatalok anyanyelvükön tanulhassanak szülőföldjükön, ezáltal a jövőben is megmaradjanak magyarnak. Hozzátette: Fontos kiemelni, hogy évi egyszeri támogatásról van szó, amelyet mindig az előző tanévre vonatkozóan kapnak meg a szülők, a hallgatói támogatás esetében pedig a fiatalok.
Az államtitkár közölte: Az idei felhívásra 237 296 kérelem érkezett, ebből 227 159 kérelem került elfogadásra. Kiemelte: a program újdonsága, hogy az idei évtől kizárólag elektronikus úton lehetett pályázatot benyújtani. A meghirdető Nemzetpolitikai Államtitkárság, a lebonyolító Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a külhoni szakmai partnerek mellett új partnerként lépett be a programba a Rákóczi Szövetség, amely a Szülőföldön Magyarul Program új felülete, a mipont.hu oldal működtetőjeként felel a program digitalizációjáért, egyszerűbbé téve a kérelmek benyújtását és közvetlen kommunikációt biztosítva a szülők, fiatalok számára.
Potápi Árpád János közölte: az utalások jövő héten indulnak és a következő hetek folyamán, több ütemben valamennyi sikeresen pályázóhoz megérkezik a támogatás.
Az államtitkár kiemelte: nem vagyunk akkora nemzet, hogy egyetlen magyarról is lemondjunk, ezért Magyarország Kormánya a jövőben is mindent meg fog tenni a külhoni magyar közösségek támogatásáért.
Our diplomats from the Consulate General in Lviv are currently transporting a shipment of dryers provided by Ukraine to Czechia. Ukraine is at war, yet it does not forget its friends in need.
Az idei Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjakat augusztus 16-án adták át a budai Várnegyedben. Kárpátalja is képviseltette magát, hiszen a BorzsaVári együttes részesült a rangos elismerésben. A díjakat Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára nyújtotta át.
Potápi Árpád János ünnepi beszédében kiemelte, hogy az elmúlt 14 év legfontosabb eredménye a nemzeti összetartozás érzésének, tudatának és élményének megerősödése. Hangsúlyozta, hogy a magyarok közös teherviseléssel osztoznak a nehézségekben, és közös ünnepléssel erősítik nemzeti identitásukat.
Az államtitkár beszédében felidézte Kallós Zoltán szavait, miszerint a magyar népi kultúra jövője biztosítva van, és hangsúlyozta, hogy 2010-től közösen építik a jövőt, amely Szent István szellemi és lelki hagyatékára épül. A magyar nemzeti ügyek túlmutatnak Magyarország határain, és a külhoni magyar közösségek támogatása továbbra is kiemelt fontosságú marad. Potápi hozzátette, hogy a díjazottak munkásságában a népies jelleg és a magyar haza szolgálata is visszaköszön, biztosítva ezzel a magyar kultúra fennmaradását. Az államtitkár szerint a díjazottak példamutatásukkal hirdetik a közösségi összetartozást, amely a magyar nemzeti identitás alapköve.
Szülőföldünk díjazottjával kapcsolatban az államtitkár elmondta, hogy nagyon örül annak, hogy idén is van kárpátaljai díjazott a BorzsaVári együttes személyében. „Az ő példájuk is mutatja azt, hogy a kárpátaljai magyarság ki akar tartani a szülőföldjén, és minden nehézség ellenére a kultúra is virágzik” – emelte ki Potápi Árpád János.
Kovács Sándor, a BorzsaVári együttes vezetője óriási megtiszteltetésnek tartja ezt a díjat. Elmondása szerint rendkívüli boldogság, hogy olyan dologért tüntették ki őket, amely végzését szívügyüknek tekintenek. „Az életösztön, az élni akarás előtérbe helyeződik a nehéz hétköznapok során. Mi pedig ezzel a munkával próbálunk kitartani és életben maradni” – nyilatkozta a hetilapunknak és a TV21 Ungvár stábjának Kovács Sándor. Úgy vélekedik, hogy a zene és a közösségépítés nemcsak nekik okoz örömteli perceket, hanem mindent megtesznek azért, hogy mások lelkivilágában is úgymond megidézzenek egy nyugalommal teli kis szigetet ezekben a zűrzavaros időkben.
„Igazából még fel sem ocsúdtunk belőle, de elmondhatom, hogy ez hatalmas megtiszteltetés” – mondta a díjátadót követően Kovács Erika, az együttes énekese. Véleménye szerint ez a kitüntetés bizonyítja azt, hogy okkal kaptak elhívást erre a tevékenységre, és folytatniuk kell, amit 15 éve kezdtek el Kárpátalján.
Molnár László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) kulturális titkára szerint a BorzsaVári együttes tagjai oroszlánrészt vállalnak a magyar népzene és néptánc oktatásából, tehetséggondozásból és a tehetségek felkarolásából Kárpátalján. Elmondása szerint nem csoda, hogy az együttest is díjazták, hisz odaadó munkájukat nem csupán Kárpátalján, de több nyugat-európai városban is elismerik.
A Kallós Zoltán-díjat idén 13 személy és szervezet kapta meg, akik kiemelkedő munkát végeztek a külhoni magyar közösségek érdekében. A díjazottak között három-három erdélyi és vajdasági, valamint diaszpórában élő magyar, két felvidéki, egy kárpátaljai és egy muravidéki részesült az elismerésben.
Budapesten pénteken átadták az idei Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjakat. A kárpátaljai díjazott ebben az esztendőben a BorzsaVári magyar népi együttes volt. Az elkötelezettségüket és tehetségüket a kárpátaljai magyarság felemelésének szolgálatába állító együttes a magyar népzenei örökség megőrzéséért és széles körben való megismertetéséért, népszerűsítéséért kapta az elismerést. A nemzeti összetartozás érzésének, tudatának, élményének megerősödése a legfontosabb eredményünk az elmúlt 14 esztendőben – hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón. Potápi Árpád János kiemelte: az összetartozás, amely „nemzeti identitásunk záróköve”, a legvilágosabban az együttműködésben érhető tetten: a feladatok végrehajtásában és a sikerek megünneplésében. A kárpátaljaiak számára megtiszteltetés, hogy ilyen magas kitüntetéssel ismerik el az igyekezetüket és tehetségüket. Magyarország miniszterelnöke a külhoni magyarságért végzett áldozatos tevékenységet 1995 óta ismeri el kitüntetéssel. A díj – amely a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban és a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző személyeknek és szervezeteknek adományozható – 2019 óta viseli a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj nevet.
Lassan két és fél éve tart az orosz-ukrán háború, mely arra kényszerítette a Kárpátalján élőket is, hogy adaptálódjanak az új valósághoz. A kárpátaljai magyarság az elmúlt évtizedekben komoly intézményrendszert épített ki, és rendelkezik komoly vállalkozói réteggel is. Mindezek együtt képezik szerves egészét a megmaradásnak. A kárpátaljai magyar vállalkozóik azonban ezer szállal össze vannak kötve a Kárpát-medence magyar üzleti világával is, akik, ha baj van, azonnal a segítségükre sietnek. Mezőkövesden a napokban kilencedik alkalommal tartották meg a Kárpát-medencei magyar vállalkozók találkozóját, melynek egyik üzenete pont ez volt. Akárcsak tavaly, az idei találkozón is azon kárpátaljai magyar cégvezetők tudtak részt venni, akiket a hadiállapot alatt bevezetett ukrajnai rendelkezések nem akadályoznak a határátkelésben, illetve külön engedélyt kaptak. Mint mondják, Kárpátalján nem könnyű most vállalkozni: főleg idősekkel és nőkkel dolgoznak, hiszen sok fiatal külföldre menekült, ráadásul az árut többnyire Belső-Ukrajnából szerzik be, ahol állandó a rakétaveszély. Illárné Kovács Anikó Csapon nyitott szépségszalont. A fiatal vállalkozó azok közé a kárpátaljai magyarok közé tartozik, akik foggal-körömmel ragaszkodnak szülőföldjükhöz. Mint mondja: azért is rendkívül fontos számára a mezőkövesdi rendezvény, mert a fennmaradáshoz mindig szükség van az új ötletekre. A mentorok segítséget nyújtottak ahhoz is, hogy a vállalkozások a nehéz időkben is időben feltalálják magukat, úgy, hogy közben fejlődni is tudjanak. Puskás Ildikó Beregszászban működteti a Kiscsikó éttermet. Fő profiljuk a közétkeztetés mellett a rendezvények kiszolgálása, a díszvacsorák és fogadások megszervezése. Cégvezetőként eddig a Nemzetpolitikai Államtitkárság minden vállalkozói találkozóján részt vett, és mint mondja, ez segíti őt abban, hogy a jelenlegi helyzetet is át tudja vészelni. Kárpátalja viszonylatában tehát a legfontosabb a kitartás, hiszen minden háború véget ér egyszer. A szakmai hétvége pedig segített a szakmai fejlődésben, a tudatosság megteremtésében, és a szövetségesek szerzésében egyaránt. Most tehát a legfontosabb az, hogy mindenki úgy tegye a dolgát Kárpátalján is, ahogy eddig is minden tudása és lehetősége szerint tette. Az idei vállalkozók találkozójának a fő üzenete pedig az északkeleti végekről érkezők számára pont az volt, hogy a Kárpát-medencei magyarság minden időben számíthat egymásra.