Ígéretesnek nevezik a molekulát, amely a klinikai vizsgálatok első szakaszában kizárólag a rákos sejtekkel végzett, az egészségeseket pedig épen hagyta. A vizsgálatok új szakaszában a hatóanyagot embereken is tesztelik. A gyógyszert húsz éve fejlesztik az Egyesült Államokban, hatásosságát először egereken és kutyákon vizsgálták. Ez volt az előfeltétele a humán vizsgálat megkezdésének – írta a Science. A szakportál szerint az AOH1996 elnevezésű molekula egyedülálló hatásmechanizmusával megkülönbözteti a tumor- és a normál sejteket.
A hatóanyag a PCNA fehérje, a régi nevén úgynevezett proliferáló sejtnukleáris antigén rákos elváltozásait célozza meg. A PCNA mutálódott formájában „kritikus” szerepet játszik a DNS replikációjában, és minden „burjánzó daganat” állapotjavításában.
Nemrég a kutatók egy másik vizsgálat alapján arról számoltak be, hogy a Covid–19-vakcinában már bevált mechanizmussal olyan anyagok termelésére tudták átállítani a rákos sejteket, amelyek önmaguk számára végzetesek.
A koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztését követően a tudományos közösség azonnal a rákot vette célba. Olyan módszerekkel próbálkoztak, ami a daganatra jellemző fehérje ellen fordítja az immunrendszert.
Az Egyesült Államokban közben egyre több új, célzott terápiás módszert fejlesztenek a daganatos betegek hatékonyabb és gyorsabb kezelésére, amelyek a daganatos sejteket a hibás gének szintjén veszik célba, és csak a rosszindulatú elváltozásokat pusztítják el. A vastagbél- és végbéldaganat kezelésében az eljárás eredményessége – igaz, kisszámú, csupán 18 beteg esetében – százszázalékos volt.
A célzott járatokat megbénító hóvihar Az AOH1996 molekulát tartalmazó, „rákölő” tablettát a hóviharhoz hasonlította a fejlesztésén két évtizede dolgozó professzor.
Lezár egy kulcsfontosságú légi közlekedési csomópontot, és kizárólag a rákos sejteket szállító repülőgépek összes induló és érkező járatát leállítja – idézte a Sky News Linda Malkast.
Az állatokon végzett kísérletek „nagyon jó” eredménnyel jártak – emlékeztett a Science. A molekula fejlesztését a City of Hope, az Egyesült Államok egyik legnagyobb rákkutató szervezete támogatja.
A kezdeti eredmények ígéretesek. A kutatók eddig arra a következtetésre jutottak, hogy az AOH1996 képes megfékezni a tumor terjedését a vizsgált állatok sejtjeiben. A következő lépés az embereken végzett klinikai vizsgálat első szakasza, amely már javában zajlik.
A tabletta hatásosnak bizonyult az emlő-, prosztata-, agy-, petefészek-, méhnyak-, bőr- és tüdőrák kezelésében, ami már csak azért is érdekes, mert az antigént, a pcna-t korábban „gyógyíthatatlannak” minősítették.
Az áttörés a jövőben a daganatos betegek személyre szabott, célzott kezelését eredményezheti.
A rákbeteg kislány emlékére A rák új ellenségének megalkotását egy 9 éves, feledhetetlen mosolyú kislány ihlette. Az AOH1996 molekulát ugyanis Anna Olivia Healeyről, egy 1996-ban született, indianai daganatos betegről nevezték el.
Különlegeset akartam tenni a kislányért – idézte a New York Post Linda Malkas közleményét. A professzor arra emlékeztetett, hogy Anna csupán 9 éves volt, amikor elhunyt. A halál oka neuroblasztóma, egy ritka, csupán a gyermekeket támadó daganatos betegség volt, amely évente 600 gyermeket sújt Amerikában.
Linda Malkas közvetlenül azelőtt ismerkedett meg Anna családjával, hogy kislányuk 2005-ben, a rákkal vívott egyenlőtlen küzdelemben meghalt.
A neuroblasztóma az idegsejtek nagyon korai formáiban kezdődik, a leggyakrabban még embrionális vagy magzati állapotban. A kislány már végstádiumban volt, amikor édesapja egy huszonötezer dolláros csekket írt Malkas kutatólaborja, illetve a rákkutatás javára.
„Ez volt az a pillanat, amely megváltoztatta az életemet” – vallotta Malkas professzor.
Az amerikai MSD Molnupiravir nevű gyógyszere a jelek szerint felére csökkenti a koronavírus okozta kórházi kezelés és halálozás kockázatát a különösen veszélyeztetett betegeknél.
Az amerikai MSD gyógyszergyártó vállalat azt tervezi, hogy hamarosan kérelmezi a Molnupiravir nevű koronavírus elleni gyógyszerének engedélyezését az Egyesült Államokban és más országokban is. A kórházi felvételek és a halálesetek száma a gyógyszer szedésével a felére csökkent – jelentette be pénteken az MSD. Az adatok egyelőre csak a vállalat bejelentésén alapulnak, tanulmány nem áll rendelkezésre.
Ha a Molnupiravirt engedélyezik, ez lenne a második célzott vírusellenes gyógyszer, amely a koronavírus kezelésére alkalmazható – és egyike azon kevés gyógyszereknek, amelyek a vírus elleni apró arzenálban vannak. A Molnupiravir gátolja a Sars-CoV-2 és más vírusok szaporodását, ami igaz a Remdesivirre is, amely szintén engedélyezett a vírus kezelésére, de a közelmúltban csalódást okozott a vizsgálatok során.
A koronavírus elleni antitestek az utóbbi időben szintén nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, ezzel szemben a kortizonkészítmény, a Dexametazon sokkal hatékonyabb, bár a betegség lefolyásának végén adják, és nincs specifikus vírusellenes hatása.
A Molnupiravirnak viszont a betegség korai szakaszában kell beavatkoznia, ráadásul az eredetileg influenza ellen kifejlesztett készítmény egy kapszula; a többi terápiát viszont be kell injekciózni vagy infúzióval kell beadni a betegeknek. A Molnupiravirral végzett vizsgálatban 775 enyhe vagy közepesen súlyos betegségben szenvedő felnőtt kapta a gyógyszert vagy csak placebót öt nappal a tünetek megjelenése után.
Minden alany esetében különösen nagy volt a betegség súlyos progressziójának kockázata olyan már meglévő állapotok miatt, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a szívbetegség. A tesztalanyok öt napon keresztül naponta kétszer négy kapszulát vettek be.
Azok, akik a placebo helyett Molnupiravirt kaptak, sokkal jobban jártak: az MSD szerint e betegek 7,3 százaléka került kórházba 30 napon belül; a placebocsoportban ez az arány 14,1 százalék volt. Ez idő alatt a placebocsoportban nyolc ember halt meg, de a Molnupiravir csoportban senki sem. Az előzetes adatok szerint a gyógyszer felére csökkenti a kórházi kezelések és a halálesetek számát – írja a New York Times.
“Az eredmények felülmúlták a gyógyszerrel kapcsolatos várakozásaimat ebben a klinikai vizsgálatban. Ha a kórházi kezelések vagy halálesetek száma 50 százalékkal csökkenthető, az már jelentős klinikai hatást jelent. A gyógyszer előnyeit tovább erősíti az a tény, hogy ez egy otthon bevehető tabletta”– mondta Dean Li, az MSD kutatási alelnöke.
Független szakértők is meggyőződésüknek adtak hangot: “Azt hiszem, ez világszerte sok ezer megmentett életet jelent” – mondta Robert Shafer, a Stanford Egyetem infektológusa és a vírusellenes terápiák szakértője a New York Timesnak.
Végre kiderült, hogy mi okozhatja azt a jelenséget, hogy bizonyos embereknél hónapokkal felgyógyulásuk után is pozitív eredményt mutat a PCR-teszt.
A járvány kezdete óta vannak olyanok, akik hónapokkal felgyógyulásuk után is pozitív tesztmintát adnak élő vírus nélkül: most fény derülhetett az okra.
Az MIT kutatója, Rudolf Jaenisch biológusprofesszor arra jutott, hogy a SARS-CoV-2 vírus genetikai szekvenciái egy reverz transzkripciónak nevezett folyamat révén beépülhetnek a gazdasejt genomjába. A genom ezen szakaszai ezután RNS-ekké „olvashatók”, amelyeket PCR-teszttel ki lehet kimutatni – írja a MedicalXpress.
Bármilyen meglepőnek is hangzik az elmélet, a SARS-CoV-2 nem az egyetlen vírus, amely integrálódik az emberi genomba. DNS-ünk mintegy nyolc százaléka ősi vírusok maradványaiból áll. Egyes vírusok, az úgynevezett retrovírusok az emberi DNS-be való integrálódásra támaszkodnak, hogy szaporodni tudjanak.
„A SARS-CoV-2 nem retrovírus, ami azt jelenti, hogy nincs szüksége reverz transzkripcióra a replikációjához – mondja Liguo Csang, Jaenisch kollégája. – Nem retrovírusos RNS-vírus szekvenciákat azonban számos gerinces faj, köztük az ember genomjában is kimutattak.”
A kutatók elkezdték tehát azt kutatni, hogy vajon az új koronavírussal is létrejöhet-e ez a típusú integráció. Emberi sejteket fertőztek meg koronavírussal a laboratóriumban, majd két nappal később szekvenálták a fertőzött sejtek DNS-ét, hogy kiderítsék, az tartalmazza-e az a vírus genetikai anyagának nyomait. Három különböző szekvenálási technikával is dolgoztak, ésminden mintában találtak vírusos genetikaianyag-töredéket:
azt hangsúlyozták, hogy ezek egyike sem volt elegendő ahhoz, hogy újra élő vírus jöhessen létre.
Lehetséges, hogy csak nagyon kevés emberi sejtben fordul elő vírusintegráció: egy másik, a gazdasejt genomjába integrálódó RNS-vírus esetében a fertőzött sejteknek csak a töredéke – 0,001 és 0,01 között – tartalmazott integrált vírus-DNS-t. A SARS-CoV-2 esetében az integráció gyakorisága az emberben még nem ismert. „Az integrálódó sejtek töredéke nagyon kicsi lehet” – mondja Jaenisch, hozzátéve, hogy a megfertőződött emberek sáma ugyanakkor már nagyon magas, így sokakat érinthet a kérdés.
A jövőben a kutatók azt tervezik, hogy megvizsgálják, a SARS-CoV-2 genetikai anyagának töredékeit a sejt fehérjékké tudja-e alakítani. „Ha igen, és immunválaszt váltanak ki, az folyamatos védelmet nyújthat a vírus ellen” – mondja Csang.
Azt is szeretnék megvizsgálni, hogy ezek az integrált DNS-szakaszok felelhetnek-e az autoimmun következményekért, amelyeket egyes koronavírusos betegek tapasztalnak. „Jelenleg csak találgatni tudunk – mondja Jaenisch. – De egy dolgot biztosan tudunk. A hosszan pozitív PCR-tesztekért ez a jelenség felel.”
Eddig úgy tűnt, hogy a kínai Sinovac oltás sokkal rosszabbul teljesít, mint a nyugati vakcinák, azonban világszerte több kutatás is bizonyítja: hatásos az oltás.
Eddig úgy tűnt, hogy a kínai Sinovac oltás sokkal rosszabbul teljesít, mint a nyugati vakcinák. Azonban biztató jelként szolgálhat az ezt használó országok számára az, hogy a Sinovac-nak köszönhetően szinte teljesen megszűntek a koronavírusos megbetegedések az egészségügyi dolgozók körében Indonéziában.
Az ország 128,290 ilyen jakartai dolgozót követett nyomon januártól márciusig. A halálozási ráta 98 százalékkal, a kórházi kezelések aránya pedig 96 százalékkal esett a második oltás utáni hetedik naptól számítva.
Pandji Dhewantara egészésgügyi tisztviselő szerint az oltás a dolgozók 94 százalékát védte meg a tünetektől. Ez sokkal magasabb, mint amire a vakcina klinikai tesztjei alapján számítani lehetett. Indonézia ezen felül egy kisebb, kb 25 ezer fős csoporton is tesztelte a vakcinát: Budi Gunadi Sadikin egészségügyi miniszter szerint itt hasonló eredmények születtek, kivéve, hogy a halálozás elleni védelem 100 százalékos volt.
“Jelentős javulást látunk” a kórházi esetek és halottak terén, mondta Sadikin. Nem tudni pontosan, hogy melyik vírusmutáció ellen működött ilyen jól a Sinovac oltása Indonéziában, de az országban eddig nem jegyeztek fel olyan fertőzési hullámot, amit a különös aggodalmat keltő variánsok okoztak volna.
Indonézia mellett Brazíliában is a vártnál jobban teljesített a Sinovac által gyártott CoronaVac. Igaz, az itteni eredményeket némileg kétségbe vonja a helyi egészségügy átláthatatlansága. A brazíliai harmadik fázisú teszt azt mutatta, hogy a Sinovac oltása 50 százalékos hatékonyságú – tehát ez a legkevésbé hatékony koronavírus elleni vakcina.
A cég szóvivője szerint addig nem fognak véleményt nyilvánítani az indonéz eredményekről, amíg nem tudják behatóbban tanulmányozni az adatokat.
Az indonéz tanulmányban beoltottak és nem beoltottak eredményeit hasonlították össze. A tesztalanyok medián életkora 31 év volt.
Egy másik interjúban a Sinovac ügyvezetője, Jin Veidong elmondta: nem nagy baj, hogy változó eredményeket kapnak a vakcina hatásosságáról, mivel egyre több a bizonyíték arra, hogy az oltás jól teljesít.
Viszont a tapasztalatok azt is megmutatják, hogy a Sinovac vakcinái csak akkor nyújthatnak jelentős védelmet, ha azokat beadják a lakosság túlnyomó részének. Ezt viszont nehéz lehet elérni a fejlődő országokban, ahol hiányos az egészségügyi infrastruktúra. Indonéziában és a Serrana nevű, 45 ezer fős brazil városban úgy végezték el a kutatásokat, hogy a vizsgált csoportok csaknem 100 százaléka megkapta az oltást.
Viszont Chilében azután is elindult az újabb vírushullám, hogy beoltották a 19 milliós lakosság harmadát.
“Chilében először az idősek kapták meg az oltást. Az országba kevesebb mint 15 millió vakcina jutott, tehát csupán 7 millió ember tudott védettséget szerezni” – mondta Jin. “Nincs abban meglepő, hogy megugrik a fertőzések száma, miután egyre többen kezdenek társaságba járni – főként a fiatalok, akiket még nem oltottak be.”
A CoronaVac vakcinával beoltott chileiek körében 89 százalékos hatékonyságot mértek: ennyien kerülték el a betegség súlyos lefolyását. A vakcina hatékonysága eltérhet a világ különböző pontjain, ahol a különféle vírustörzsek terjednek, de a CoronaVac eddig hatékonynak tűnik minden új vírustörzzsel szemben.
A kulcskérdés minden koronavírus elleni vakcinával kapcsolatban, hogy vissza tudják-e szorítani a vírus átadását. Azt azonban még Jin sem tudja, hogy a Sinovac hagyományos, elölt vírusos technológián alapuló vakcinája képes-e erre. Egyelőre annyi vált biztossá, hogy a haláleseteket és a súlyos betegséget meg lehet vele előzni.
Egy izraeli kísérletben a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű vakcinája 90 százalékban hatékonynak bizonyult a vírus terjesztésének visszaszorításában. Bár nem valószínű, hogy a Sinovac vakcinája felveheti a versenyt az mRNS-technológiával működő Pfizer-vakcinával, mégis nagy lökést adhat a kínai vakcinadiplomáciának. Kína ezen keresztül is folytathatja befolyásának kiterjesztését a fejlődő országokban, ráadásul a Sinovac-kísérletek azokat a véleményeket is háttérbe szoríthatják, miszerint a kínai gyógyszerfejlesztés kevésbé átláható, mint a nyugatiak.
„A klinikai kísérletekből és az élesben történő alkalmazásból annyi adatunk van, amennyi alapján átfogó ítéletet lehet alkotni a vakcinánkról. Arra biztatom a partnereinket és az országok kormányait, ahol Sinovac-vakcinával oltanak, hogy minél hamarabb közöljék ezeket az adatokat” – mondta Jin.
Elsőként Indonéziában kezdtek el Sinovac-vakcinával oltani: az ország elnöke, Joko Widodo is azt kapta. A 270 milliós országban azóta már 22 millió oltást adtak be, többségében a Sinovac vakcináját. Míg a szomszédos Malajziában és Thaiföldön növekszik a koronavírusos esetek száma, Indonéziában január óta nem tapasztaltak növekedést. Az iszlám böjt megtörésének ünnepe miatt azonban sok családi összejövetelre számítanak a következő időszakban.
Helen Petousis-Harris, az Aucklandi Egyetem vakcinológusa szerint a vakcinák hatékonysága élesben magasabb lehet, mint a klinikai tesztek során. „Azt tapasztaltam, hogy előre nem tudjuk megjósolni az oltóanyagok hatékonyságát, csak akkor, amikor már széles körben alkalmaztuk azokat. A széleskörű átoltottság pedig nem csak a halálesetek megelőzése miatt fontos: ezzel tudjuk megakadályozni azt is, hogy a vírus tovább mutálódjon” – mondta.
