Kikiáltásának 100. évfordulóját ünnepli Törökország vasárnap, az évforduló alkalmából országszerte ünnepségeket tartottak, Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig a modern török állam alapítójának, Mustafa Kemal Atatürknek ankarai mauzóleumában helyezett el koszorút.
Fotó: AFP/ADEM ALTAN
A köztáraságot több mint egy évvel az Oszmán Birodalom összeomlása után, 1923. október 29-én kiáltották ki.
Jóllehet Atatürk még mindig nagy népszerűségnek örvend, egyre többen bírálják személyét, elsősorban a kisebbségekkel kapcsolatos bánásmód miatt, és az iszlamisták is több alkalommal fogalmaztak meg bírálatot személyéről.
Hivatali ideje alatt Atatürk szekuláris irányba mozdította el hazáját, ügyelt az iszlám intézmények és az állam szétválasztására, szavazati jogot adott a nőknek, a muszlim világban elsőként vezetett be világi alkotmányt, jelképes aktusként az arab írást pedig latin betűs ábécé váltotta fel.
Bevezette a családnevek kötelező használatát is, ő maga ekkor vette föl az Atatürk („törökök atyja”) nevet.
Erdogan bírálói ezzel szemben azt vetik a jelenlegi elnök szemére, hogy szakítana Atatürk szekuláris politikájával. Erdogant tartják Atatürk óta a legkarizmatikusabb török vezetőnek, aki többször nyilatkozott pozitívan az Oszmán Birodalomról.
Pozitív lett a Recep Tayyip Erdogan török elnök és felesége, Emine Erdogan koronavírustesztje – számolt be a Magyar Nemzet.
Az államfő Twitter-oldalán ismertette, enyhe tüneteik vannak és az omikron vírusvariánst mutatták ki náluk. Hozzátette: a következő napokban mindketten otthonról fognak dolgozni. Helyi hírportálok arról számoltak be, Erdogan személyesen vett volna részt egy szombati rendezvényen az észak-törökországi Zonguldak városában, azonban beszédét már videóüzenetben mondta el.
A hamarosan 68. életévét betöltő államfő mögött egy meglehetősen elfoglalt hét áll: Törökországban több eseményen jelent meg személyesen, beleértve a kormány ülését a fővárosban, Ankarában. Erdogan kedden találkozott a Nadzsíb Míkáti miniszterelnök vezette libanoni delegációval, majd Ukrajnába utazott, hogy tárgyaljon Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel. Pénteken pedig már Isztambulban vett részt egy mecset megnyitóján, ezt követően kellett volna Zonguldak városába utaznia.
A nemzetközi sajtó szerint Erdogan már a kétnapos ukrajnai látogatás előtti sajtótájékoztatóján is fáradtnak tűnt, rekedt hangon beszélt és tüsszentett is.
A török egészségügyi minisztérium szombati közleménye szerint pénteken rekordszámú beteget, több mint 111 ezer új fertőzöttet regisztráltak és 248 halálesetet jelentettek. A török lakosság 62,2 százaléka – közel 52,5 millió lakos – kapta meg ez idáig a koronavírus elleni oltás mindkét adagját, a harmadik, emlékeztető oltást pedig 38,8 – több mint 32,7 millióan – százalékuk vette fel.
Recep Tayyip Erdogan török elnök részt vesz a Hegyi-Karabahi Nemzetközi repülőtér megnyitó ünnepségén, számolt be az UNN a TRT Haber-re hivatkozva.
Recep Tayyip Erdogan török elnök október 26-án Hegyi-Karabah-ba látogat, hogy részt vegyen az új „Fizuli” nemzetközi repülőtér megnyitó ünnepségén, ahol köszöntő beszédet is mond.
Az elmúlt egy év alatt ez lesz a török elnök harmadik azerbajdzsáni látogatása.
A Fuzuli nemzetközi repülőtér az első, amelyet Azerbajdzsán épített a megszállás alól felszabadult Karabah területén. A hivatalos megnyitót követően kerül sor az üzembe helyezésre.
This week, Ukraine’s Antonov AN-124 delivered 101 tons of humanitarian aid to Incirlik Air Base to help families affected by recent earthquakes. Coordinated by ?? armed forces, delivered by ?? aircraft, unloaded by ?? and ?? military. As allies, we come together in trying times. pic.twitter.com/gLVFo29ZOs
Recep Tayyip Erdogan török elnök Ankarában bejelentette, egyben ismertette országa űrprogramját, amelynek keretében 2023-ban, a köztársaság megalapításának 100. évében nemzetközi együttműködés részeként „űrjárművet” készülnek küldeni a Holdra.
A program tíz éves távlatban további kilenc célkitűzést tartalmaz, egyebek mellett egy saját űrhajós részvételét egy tudományos küldetésben, egy űrkikötő kiépítését más országokkal, valamint egy világszínvonalú műholdfejlesztési márka létrehozását. A török államfő nem részletezte, hogy Ankara miként tervezi elérni ezeket a célokat.
Mustafa Varank török ipari és technológiai miniszter szerdán az Anadolu török állami hírügynökségnek adott interjújában azt mondta, hogy az űrhajós, akinek a felkészítése csaknem két évet vesz igénybe, mintaképül szolgál majd a fiatalok és a gyermekek számára. Varank a Hold-misszióval kapcsolatban elárulta: Törökország jelenleg nem rendelkezik azzal a képességgel, hogy a 1,5-2 tonnás űrjárművét alacsony Föld körüli pályára állítsa, ezért nemzetközi együttműködéssel fogja ezt megvalósítani. Olyan céges megállapodás keretében lövik fel az űrjárművet, ahogy a műholdak esetében teszik – mutatott rá a tárcavezető, hozzátéve, hogy az űrjármű ezt követően be fogja indítani a török fejlesztésű motorját, és eljutva a Holdig leszáll az égitest felszínére.
A kedd este felvázolt terv egyik figyelemre méltó előzménye, hogy Erdogan január végén telefonon beszélt Elon Muskkal, a SpaceX amerikai űrkutatási magáncég vezérigazgatójával a török vállalatokkal való együttműködés lehetőségeiről.
Törökország 2018-ban alapította meg űrügynökségét.
Szeptember 21-én vált ismertté, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök pert indított a Dimokratia görög újság ellen, amely rá nézve sértő cikket jelentetett meg.
A beadvány szerint a görög lapot azzal vádolják, hogy megsértette a Török Köztársaság büntető törvénykönyvének 299. cikkelyét, „Az elnök nyilvános sértése” – állítja az Anadolu török hírügynökség Husszein Aidin, az elnök egyik ügyvédjére hivatkozva.
A fent említett jobboldali nézeteket valló, botrányos címekre szakosodott görög újság, szeptember 18-án durva, Törökország elnökével szembeni sértő kijelentéssel a címoldalán jelent meg. A Dimokratia, török nyelvű címmel, „Siktir git, Mr. Erdogan”, amelyet „Menj a …..Erdogan úr” fordíthatunk, adott ki egy anyagot.
Az Erdogan által benyújtott beadvány kihangsúlyozza, hogy az ilyen sértéseket nem lehet szólásszabadságnak tekinteni.
„A török elnök sértegetése a görög kiadvány oldalán átlépi az erkölcs és a szégyen minden határát” – áll az Abdulhamit Gul török igazságügyi miniszter görög kollégájának, Costas Tiarasnak címzett levelében.
Korábban Hulusi Akar török védelmi miniszter is elítélően nyilatkozott a görög újságban megjelent publikációval kapcsolatban. Szerinte „ez a szégyen fekete folt marad a görög sajtó történetében”.
A török védelmi miniszter felszólította Athént, hogy azonnal tegye meg az „adminisztratív és bírósági intézkedéseket azokkal kapcsolatban, akik megpróbálják szabotálni a két ország közötti kapcsolatokat”.
Szeptember 18-án Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a Török Köztársaság görög nagykövetét a botrányos című cikkel kapcsolatban behívták a török külügyminisztériumba.
Emlékeztetőül, ma a Görögország és Törökország közötti államközi kapcsolatok nagyon feszült állapotban vannak. Ennek oka Törökország elégedetlensége a Földközi-tenger mélyének kutatásaival, tekintettel arra, hogy a görög szigetek gyakran néhány kilométerre találhatók a török tengerparttól, ami problémákat vet fel a nemzetközi tevékenységek számára nyitott területek meghatározásában. Ezen kívül Észak-Ciprus státusza továbbra is régóta fennálló és megoldatlan kérdés. Athén számára még fokozta a kedélyeket két isztambuli bizánci templom – a Hagia Sophia és a Chora templom mecsetté való átalakítása, amely egészen a közelmúltig múzeumi státusszal rendelkezett, és bárki meglátogathatta őket.
Mecsetté nyilvánította a világörökség részét képező, eredetileg bizánci templomként működő isztambuli Kariye múzeumot Recep Tayyip Erdogan török államfő pénteken.
A hivatalos közlöny szerint a török vallásügyi hivatal (Diyanet) vette át az intézmény üzemeltetését, miként az a júliusban nagymecsetté nyilvánított, szintén bizánci kori székesegyház, a Hagia Sophia esetében is történt. A júliusi lépés miatt felháborodását fejezte ki Görögország, az Egyesült Államok és számos keresztény egyházi vezető.
A Kariye templomot 1511-ben, hat évtizeddel Konstantinápoly – a mai Isztambul – elfoglalása után alakíttatta mecsetté az Oszmán Birodalom vezetése. Múzeummá 1945-ben, már a Török Köztársaság minisztertanácsának döntése értelmében nyilvánították.
Miként a Hagia Sophia, úgy a Kariye múzeum muszlim imahellyé alakításáról is a török legfelsőbb közigazgatási bíróság (Danistay) határozott. A testület az utóbbira vonatkozó döntést azonban már tavaly novemberben meghozta, semmisnek minősítve az 1945-ös lépést.
A Hagia Sophia státuszának megváltoztatását illetően Ankara azzal érvelt, hogy a mecsetté alakítás „a török nemzet akaratának felelt meg”. A török vezetés ugyanakkor arról biztosította a nemzetközi közösséget, hogy az épület a nem-muszlimok előtt is nyitva fog állni.
A Hagia Sophia nagymecsetben az első imát július 24-én tartották több ezer hívő – köztük Erdogan – részvételével.
This week, Ukraine’s Antonov AN-124 delivered 101 tons of humanitarian aid to Incirlik Air Base to help families affected by recent earthquakes. Coordinated by ?? armed forces, delivered by ?? aircraft, unloaded by ?? and ?? military. As allies, we come together in trying times. pic.twitter.com/gLVFo29ZOs
This week, Ukraine’s Antonov AN-124 delivered 101 tons of humanitarian aid to Incirlik Air Base to help families affected by recent earthquakes. Coordinated by 🇫🇷 armed forces, delivered by 🇺🇦 aircraft, unloaded by 🇹🇷 and 🇺🇸 military. As allies, we come together in trying times. pic.twitter.com/gLVFo29ZOs
Recep Tayyip Erdogan török elnök rendeletet adott ki pénteken a Hagia Sophia egykori ortodox székesegyház mecsetté alakítására vonatkozóan, egy órával azt követően, hogy a török legfelsőbb közigazgatási bíróság a nemzetközi felszólítás ellenére semmisnek minősítette az épület múzeummá alakításáról szóló korábbi minisztertanácsi döntést.
Erdogan a szöveget hivatalos Twitter-fiókján is közzétette. A rendelettel a világörökséghez tartozó isztambuli épület irányítása a török vallásügyi hivatalhoz került.
A török államfő péntek este helyi idő szerint pontban 20 óra 53 perckor televíziós beszédet fog tartani. A 20 és az 53 párosítása vélhetően a 2053-as esztendőre, tehát Konstantinápoly bevételének jövőbeni 600. évfordulójára utal.
A közigazgatási bíróság szerepét betöltő Államtanácson (Danistay) pénteki döntését megelőzően, május végén az Isztambul bevételének 567. évfordulóján tartott kormányzati megemlékezés keretében egy Korán-részlet is elhangzott az épületben, ami a görög kormány rosszallását váltotta ki. Ankara az elmúlt hetekben többször hangoztatta, hogy az épület sorsáról a törökök szuverén joga dönteni, és jelezte: az Államtanács döntése alapján fognak eljárni a kérdésben.