Az eddig ismert legnagyobb kígyófajt fedezhették fel Indiában – írja a Live Science. A korábban ismeretlen faj a Vasuki Indicus nevet kapta, amely a hinduizmusból ismert óriáskígyóra, Vászukira utal, akit gyakran Siva isten hordott a nyakában.
A kutatók 27 megkövesedett gerinccsigolyát találtak egy lignitbányában, ezek alapján sikerült azonosítaniuk az új fajt.
A szakértők úgy vélik, az óriási kígyó mintegy 47 millió évvel ezelőtt élhetett és akár a 15 méteres hosszt is elérhette.
Eszerint ez lehet a legnagyobb ismert kígyófaj, amely valaha élt a Földön, leelőzve a korábbi rekordert, a 13 méteres Titanoboa cerrejonensis-t is. A tudósok ugyanakkor elismerik, hogy becslésük nem biztos, hogy teljesen pontos, egy rég kihalt állat méreteinek meghatározása ugyanis ilyen kevés fennmaradt csont alapján nehézkes.
A V. Indicusnak feltehetőleg széles, henger alakú teste volt, ez alapján pedig arra lehet következtetni, hogy főként szárazföldön élt. A vízben élő kígyókra ugyanis sokkal inkább a lapos test jellemző.
Az ősi kígyófaj távoli rokona a ma is élő anakondáknak, és hozzájuk hasonlóan úgy vadászhatott, hogy lesből csapott le zsákmányára, amelyre aztán testével rácsavarodott, hogy megfojtsa és összezúzza. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen állatokkal is táplálkozhatott ez az óriási ragadozó.
Török kori ezüst pénzérméket és egy ón-ólom ötvözetű gyűrűt találtak a Veszprém Vármegyei Nemesvámos határában tavaly, de a leletegyüttest csak restaurálás után, pénteken mutatták be.
Ahogy korábban többször is, most is önkéntesek bukkantak a fontos leletre. Krámli Zoltán, a megtaláló elmondta, hogy fémkereső műszerrel, többórás kutatást követően fedezte fel a kincset tavaly márciusban.
Krámli Zoltánt a fémdetektor használata közben is látjuk Facebook-oldalán, néhány fotó egyéb más leletek megtalálásakor készült.
A civilek részvétele a régészeti leletek felkutatásában egyre gyakoribb Magyarországon. Közreműködésük egy-egy építkezésen is előfordul, így a mostani lelet a 77-es út korszerűsítésekor került elő.
A kincslelet 154 darab ezüstérméből, és egy ón-ólom ötvözetű gyűrűből áll. A pénzek többsége a 16. századra keltezhető, a legkorábbi veret 1501-1506 között, a legkésőbbi pedig 1592-ben készült.
A 154 darab érméből 150 darabot a Magyar Királyság területén vertek, négy darab pedig lengyel területről került az országba. Az érmék nagy része sérülésmentes.
„Az ezüsttárgyakat szerves anyagból készült erszényben helyezhették a földbe, ennek nyomai nem kerültek elő. A tárgyakat a török dúlástól való félelem miatt rejthették el a 15 éves háború idején” – mondta a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója, Péterváry-Szanyi Brigitta.
A lelet értékéről az igazgatónő elmondta, hogy a török korban egy ludat lehetett vásárolni a pénzből, vagyis nem volt különösebben értékes.
Ma az adja az eszmei értéket, hogy egyszerre került elő jelentős mennyiségű érme, valamint azért is nagy jelentőségű, mert török kori leletként egyedülálló a Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményében.
Az ezüstszínű, ón-ólom ötvözetű díszített gyűrű a maga korában szintén nem volt nagyértékű, az utókor számára viszont érdekes, mert a megtalált érmékkel egyidős és vélhetően a tulajdonosának fontos volt, hiszen elrejtette.
Sövényházi Balázs, Nemesvámos független polgármestere arról beszélt, hogy az őskorból és a középkorból is vannak leletek a térségben. A feltárt értékek vonzzák a turistákat, különlegessége a jelenlegi kincsleletnek az is, hogy egy nemesvámosi lakos találta meg.
A lelet feldolgozása és restaurálása csaknem egy évet vett igénybe.
Kincsekkel teli hajóroncsokat találtak Izrael középső részén, Cézárea egykori kikötőjének közelében a tenger mélyén – jelentette be az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA)szerdán a Facebook oldalán.
A Régészeti Hatóság a Tel-Avivtól északra, Cézárea területén végzett tengeri feltárásán két ősi hajóroncs kincseit hozta a felszínre, több száz érmét, díszes, ritka drágakövekkel ékesített arany- és ezüstgyűrűket, sasfigurát, harangokat és hajóalkatrészeket. Az IAA tengeri-régész osztályának kutatói szerint a leletek két hajó történetét mesélik el. A hajók különböző korokban vesztek a tengerbe utasaikkal együtt, valószínűleg miközben megpróbáltak lehorgonyozni. Az elmúlt hónapokban végzett feltárás alapján az egyik hajó az ókori római korban, mintegy 1700 évvel ezelőtt, a másik pedig a mameluk-korban, mintegy 600 évvel ezelőtt szenvedhetett hajótörést. A roncsokat és az elsüllyedt rakományokat 4 méter mélységben, több tucat méteres körzetben, szétszórva találták meg a tenger fenekén. A maradványok alapján vihar közeledte miatt próbálhattak lehorgonyozni távol a kikötőtől, noha a tengerészek tudták, hogy katasztrófával fenyeget a kikötés a kiépített és rendezett rév helyett a viszonylag sekély vízben.
Mintegy 560 érmét találtak, amely a középkorban elsüllyedt mameluk kori (1250-1517) hajóról származik. A több, mint ezer évvel korábban odaveszett másik hajón több száz, ókori ezüst- és bronzérmét leltek. A római uralmat jelképező kicsiny, sas alakú bronz figurára, a római vígjátékokból ismerős álarcos pantomimszínész alakra, kerámiaedényekre, és a gonosz szellemek elűzését szolgáló, bronzból készült harangokra bukkantak. Emellett számos fém hajóalkatrészt fedeztek fel, több tucat nagy bronzszöget, víz kiszivattyúzásához szükséges ólomcsöveket, valamint egy törött, vasból készült nagy horgonyt, amely a szakemberek szerint az egykori vihar hatalmas erejét jelzi. Az odaveszett utasok személyes tárgyai is előkerültek, többek között egy általában gyűrűben elhelyezett vörös drágakő, melynek felső oldalába lanthoz hasonlatos korabeli hangszer képét csiszolták. Ezt a zsidó hagyomány Dávid hegedűjének nevezi. Felszínre hoztak egy zöld drágakővel ékesített, nyolcszög alakú vastag aranygyűrűt is, melybe fiatal „pásztorfiú” alakját vésték, aki vállán bárányt cipel. A „jó pásztort” ábrázoló kép a korai keresztény művészetben Jézus szimbóluma annak a példabeszédnek a nyomán, amely Jézusról, mint az emberek könyörületes pásztoráról szól, aki pártfogolja az embert vagy a hívők gyülekezetét. A tudósok úgy vélik, hogy a gyűrű tulajdonosa az első keresztények egyike lehetett. A leleteket Cézárea város mellett tárták fel, s ennek nagy jelentősége van a keresztény hagyományban, mert ezen a helyen alakult ki az egyik legkorábbi keresztény központ.
Michael Douglas is a legend of the silver screen. What he saw today in the south of Israel however, is no movie set. It is the scene of one of the worst crimes against humanity, carried out against peace-loving people by brutal Hamas terrorists.
As a reminder, the Taleghan 2 complex (which Axios references) was clearly hit in the strike - but assumed to be unused. Either it was in fact being used, or something else in Parchin was hit https://t.co/EMU11toEj1pic.twitter.com/JwtfLQRl4Q
— Roman Archaeology News (@RomArchable) July 23, 2020
A helyi környezetvédelmi hatóság ellenőrei egy rutinvizsgálat alkalmával 13 római kori amforát – egy jellegzetes keskenynyakú és kétfogantyús terrakotta edényt – találtak, amelyben a régi rómaiak főleg bort és olívaolajat szállítottak, tároltak.
Az ellenőrök találtak egy XVIII. századi fémhorgonyt és egy nagyon régi mészkőtáblát is, amelyre az ESTE feliratot vésték.
A vélhetően földközi-tengeri hajóroncsokról származó, illegálisan begyűjtött régiségeket dekorációként használták szerte a tengeri halat és egyéb tengeri herkentyűket árusító, amúgy jellegtelen külsejű boltban.
A boltos fia azt mondta a hatóságoknak, hogy horgászat és búvárkodás közben találta a tengerben az amforákat és a többi régi tárgyat – jelentette az Europa Press spanyol hírügynökség.
A „leletegyüttest” a hatóságok elkobozták, mert Spanyolországban törvény írja elő a talált régiségek bejelentését az államnak. A bolttulajdonos ellen eljárás indult a történelmi örökséget védelmező törvény megsértése miatt.
More good news. #Spain increasing its supply of air defenses to #Ukraine. It's training of ?? military on the Aspide anti-aircraft missile system finishes tomorrow (first pic). And today #NATO announced Spain will also provide 4 Hawk missile launchers. https://t.co/L22CfCPZPfpic.twitter.com/vTrGFiXjup