Különleges felfedezésre bukkantak pénteken a járókelők a németországi Münsterben: egy közel életnagyságú, fából faragott Mária-szobrot találtak egy sportlétesítmény melletti erdős részen. A nyugat-németországi város rendőrsége jelenleg a szobor tulajdonosát próbálja felkutatni – számolt be az Index.
A körülbelül egy méter magas, karján gyermeket tartó Mária-szobrot pénteken, déltájban fedezték fel a Bernd-Feldhaus tér közelében, Münster északi részén. A műalkotást egy fatönkre helyezték, és részben körülölelte egy kivágott fa maradványa – mintha mindig is ott lett volna a helye.
Első ránézésre úgy tűnhetett, mintha a szobrot magából a fatörzsből faragták volna ki, azonban hamar kiderült, hogy ismeretlenek helyezték oda. A rendőrség szerint nem zárható ki, hogy a szobrot korábban ellopták, majd az erdőben „szabadultak meg” tőle.
A münsteri rendőrség arra kéri a környékbeli lakosokat, hogy aki információval rendelkezik a szobor eredetéről, tulajdonosáról, vagy szemtanúja volt annak, hogyan került az erdőbe, jelentkezzen a kapitányságon.
A rejtélyes eset egyelőre megoldatlan, és számos kérdést vet fel a műtárgy eredetével és az erdőbe kerülésének körülményeivel kapcsolatban.
She’s heeere. 👀 R-Evolution, the 45-foot-tall, 32,000-pound steel sculpture that first debuted at Burning Man in 2015, is now calling San Francisco home for the next six months.
A HISTORY új
műsorában William Shatner, a Star Terk Kirk kapitánya ered a Gyatlov-hágó és
más megoldatlan rejtélyek nyomába.
60 évvel a tragédia után is rejtély, hogyan halt meg
1959-ben kilenc egyetemista az Urálban. Az egyik leghátborzongatóbb szovjet
X-akta részletei annyira meghökkentőek, hogy az összeesküvés-elméletek sem
kínálnak megnyugtató magyarázatot a történtekre.
1959 januárjában Igor Gyatlov vezetésével kilenc egyetemista
indult 16 napos túrára az Urál északi részén. Tapasztalt természetjárók voltak,
de a február 1-jéről 2-ára virradó éjszakát nem élték túl, holttesteiket három
héttel később talált meg. A tragédia emléke máig nem hagyja nyugodni az
embereket,azóta sem tudni, mi történt pontosan. A túravezető emlékét a hágó
neve őrzi, ahogyan a titkot is…
Hiányzó szemek, vad teóriák
Az esetet számos nehezen megmagyarázható tény teszi
rejtélyessé. A túrázók mind elhagyták a Holotcsahl – manysi nyelven Halál-hegy
– keleti lejtőjén felvert sátrukat. A sátrat késsel vágták fel, belülről.
Lábnyomaik rendezett sorban vezettek a legközelebbi fákhoz. Öt holttestet a
sátortól 900 méterre, egy alul lecsupaszított fenyőfa alatt találták meg,
négyet a tavaszi hóolvadás után 70 méterrel arrább, egy vízmosás szélén. A
mínusz 20 fokos hőmérséklet dacára hárman csak alsóneműben voltak, ketten pedig
nem viseltek lábbelit. A testeken furcsa sérüléseket találtak a korabeli akták
szerint: egyiküknek betört a mellkasa, míg másoknak a koponyája. Két áldozatnak
a szeme, egyiküknek a nyelve hiányzott. Többeken égési sérülés nyomai is
látszódtak, hat holttesten pedig radioaktivitás nyomait mutatták ki.
A nyomozás eredménytelenül zárult, az aktákat titkosították.
Az eltelt 60 évben vad elméletek születtek arról, hogy mi
történhetett a csoporttal. Vannak, akik idegen lényeket sejtettek a háttérben,
mások jetitámadást, megint mások pedig úgy vélték, hogy a hadsereg vagy a KGB
titkos fegyverkísérlete sikerült balul. Ám ha el is hinnénk, hogy vannak
idegenek, jetik és egzotikus fegyverek, akkor is nehéz lenne olyan
forgatókönyvet elképzelni, ami ilyen nyomokhoz és sérülésekhez vezetett volna.
Tavaly az orosz ügyészség újranyitotta az aktát, a vizsgálat még tart, de a
„fantasztikus” magyarázatokat és a hatóságok vétkességét kizárták.
Tudományos magyarázatok
Egy svéd-orosz expedíció 2019-ben megismételte a túrát, és a
következőképp rekonstruálta a történteket. Az időjárási körülmények lehetővé
tették, hogy az éjszaka során hatalmas energiával fújó – úgynevezett
katabatikus szelek – zúduljanak le a lejtőn a hegytetőről. A túrázók megijedtek
a lehetőségtől, hogy a hirtelen feltámadó erős szél velük elsodorja sátrukat.
Gyorsan cselekedtek: felvágták a sátrat, kirohantak (amilyen ruhában épp
voltak), havat hánytak a sátorra, hogy ne vigye el a vihar, majd a közeli fák
között kerestek menedéket a szél elől. Szorosan egymás mögött mentek, hogy
melegítsék egymást. A fenyőfa ágaiból két ideiglenes menedéket készítettek,
ahol szorosan összebújtak, ám sajnos túl hideg volt, így kihűltek.
Az ideiglenes menedékek később rájuk dőltek, ez okozta a
töréseket. Az égési sérülésekért az erős szélben sikertelen tűzcsiholási
kísérletek a felelősek, a hiányzó testrészekért pedig dögevő állatok. A
radioaktív nyomok a labormunkából maradhattak: a túrázók a szverdlovszki
műszaki főiskolán tanultak, többen közülük atomfizikát. Egy másik érdekes magyarázat
szerint a túrázók egy ritka aerodinamikai jelenség, Kármán-féle örvénysor miatt
hagyták el a sátrat: a domborzati viszonyok olyan szélörvényeket hoztak létre,
amelyek infrahangot produkáltak, amitől pánikba estek, és menekülni kezdtek.
A rejtélyek nyomában a HISTORY-n 2020-ban is
A Gyatlov-hágó messze nem az egyetlen rejtély, ami még megoldásra vár. A HISTORY új műsorában a Star Trek Kirk kapitánya, William Shatner kalauzolja el a nézőket megmagyarázhatatlan esetek, furcsa épületek, szokatlan természeti jelenségek és legendás lényekről szóló hiedelmek nyomába. Kik és miért faraghatták a Costa Rica-i kőgolyókat? Mivel magyarázható a venezuelai Catatumbo-folyó torkolatában szinte minden nap megfigyelhető, hosszú ideig tartó villámlás? Valódi állatfaj inspirálhatta-e a mongolok rettegett szörnyetegét, a Góbi-sivatagban ólálkodó halálférget?
Az Elképesztő rejtélyek január 14-étől kedd esténként 22:00
órakor látható a HISTORY-n. Ismétlések csütörtökön 17:05 és 21:00, szombaton
11:50 és vasárnap 4:30 órakor (közép-európai idő szerint).
