Vasárnap Franciaország történetének egyik legnagyobb múzeumi rablása történt: a Louvre Apollo Galériájából nyolc perc alatt eltűntek a 88 millió eurót érő koronaékszerek. A meneküléshez a tolvajok egy német liftgyártó, a Böcker termékét használták.
A német liftgyártó cég a váratlan figyelemre azonnal reagált, és az esetet kreatív reklámkampány formájában használta fel, hangsúlyozva, hogy termékeik gyorsan és biztonságosan képesek nehéz tárgyakat szállítani – sőt, a közösségi médiában megosztották a híressé vált fotót a Louvre erkélyére nyúló létráról, a szlogennel: „Ha gyorsan kell mozgatnia valamit – a Böcker Agilo akár 400 kg súlyú kincset is képes elszállítani 42 méter/perc sebességgel, teljesen hangtalanul”.
Az ügyvezető, Alexander Böcker elmondta: „A bűncselekmény természetesen teljes mértékben elítélendő. Ugyanakkor mivel senki sem sérült meg, egy csipetnyi humorral hívtuk fel a figyelmet a cégünkre” – írta a BBC.
A Louvre igazgatója, Laurence des Cars a lopás után elismerte, hogy a múzeum biztonsági rendszere nem volt megfelelő: „Kudarcot vallottunk. Senki nincs biztonságban a bűnözőkkel szemben – még a Louvre sem”.
A tolvajok nyolc perc alatt szerezték meg a diadémokat, nyakláncokat, fülbevalókat és brossokat, több ezer gyémánt és drágakő kíséretében. A francia hatóságok szerint a rablást egy szervezett bűnszervezet irányította.
In a surreal twist that feels part Jackass, part propaganda, Afghanistan has released a bizarre tourism video targeting American travelers — complete with mock hostage scenes, gun-toting yoga, and grinning “tourists” handling U.S.-military rifles. The 50-second clip, created by… pic.twitter.com/KHAxw5GenT
— Afghanistan Times (@AfghanistanTime) July 12, 2025
Három férfi térdepel hátraszorított kézzel, fejükön fekete zsák. Mögöttük szakállas, turbános afgánok gépkarabéllyal a kezükben. Az egész jelenet az elmúlt évtizedek iszlamista lefejezős videóinak bevezetőjére emlékeztet. „Van egy üzenetünk Amerikának” – mondja a középső kaftános, szakállas férfi.
Ekkor – csavarva egyet a terrorszervezetek szokásos túszejtő videóinak sablonos, de jellemzően annál tragikusabb koreográfiáján – a középső túsz leveszi a zsákot a fejéről, leüti a tálib harcos által feldobott labdát, és megszólal: „Üdvözlet Afganisztánban!”
Ekkor a videó átcsap egy promóciós turisztikai anyagba. Bevillannak vágóképek a közép-ázsiai hegyekben túrázó emberekről, a tiszta vizekben fegyverrel fürdőző tálibokról, a különleges gasztronómia csodáit fogyasztó emberekről.
Szétlőtt harckocsi csövén húzódzkodó gondatlan fehérek, és képek, hogy a tálib katonák fegyvereit szemlélik, miközben nevetnek, hogy ki van biztosítva a fegyver, és tisztán látszik rajta a felirat: „Az amerikai kormány tulajdona.” Az utolsó képsorokon pedig virágokat tömködnek egy gépkarabély csövébe.
A közösségi médiát több ilyen és ehhez hasonló videó árasztotta el az elmúlt időszakban. És a célközönség nem csak Amerika.
https://twitter.com/i/status/1944048484119728559
Hasonló videó került elő „elfogott” olaszokról, akikért ötmillió dollárt követelnek bitcoinban. A forgatókönyv ugyanaz: a maszk levétele után „Welcome to Afganistan” felkiáltás és turisztikai imázsvideó. Az élővilággal, tájjal és emberekkel barátkozó vidám turisták.
Miután a NATO 2021-ben kivonult Afganisztánból és a Talibán átvette a hatalmat, az ország számtalan belső és exportált gondja ellenére is némiképp kikerült a világ biztonságpolitikai látóköréből.
A kabuli vezetés viszont tesz azért, hogy országuk visszakerüljön a világtérképre – ám ezúttal a turisztikaira.
Első ránézésre nehezen emészthető, hogy a kedvcsináló videók olyan forgatókönyvvel indulnak, melyeknek még néhány éve is gyakran lefejezés volt a vége, azonban az afgán turisztikai szakemberek alighanem joggal feltételezik, hogy aki odalátogatna, abba szorult némi fekete humor.
Az interneten felmerülhet, hogy a videók paródiaként készültek, ám rövid keresés után nyilvánvalóvá válik, hogy a tartalom teljesen komoly. A videókat eredetileg Yosaf Aryubi, a Raza Afghanistan turisztikai ügynökség alapítója posztolta az Instagramra, de azóta más platformon is terjednek a mémesült promóanyagok.
A nagy figyelem után Yosaf Aryubi kifejtette, hogy meg akarta kérdőjelezni a sztereotípiákat, és leszögezte: „Nem áll kapcsolatban egyetlen kormánnyal sem”. Az is kiderült, hogy a videókat nem túszokkal, hanem statisztákkal, pontosabban jelen esetben dublőrökkel vették fel.
„Ti is megértitek, hogy a média és Hollywood könyörtelennek és gonosznak festette le az afganisztáni hegyeket és azokat, akik védik őket” – szemlézi az Euronews a 28 éves Aryubit, aki az Egyesült Államokban nőtt fel, és most Kalifornia és Kabul között ingázik.
Terrorfészekből turistaparadicsom?
A tálib hatalomátvétel után konszolidálódott a helyzet Afganisztánban a terrortámadások és a közbiztonság terén, noha a nők helyzete jelentősen romlott. Feltűnő módon ők a videókból is kimaradtak.
A gazdasági helyzet viszont tragikus, amit a turizmussal lehetne kompenzálni. „Az afgán emberek melegszívűek és vendégszeretők, szívesen fogadják a más országokból érkező turistákat, és szeretnének kapcsolatba lépni velük” – mondta Qudratullah Jamal turisztikai miniszterhelyettes egy múlt havi interjúban. Kifejtette, hogy ki akarják használni az ország előnyeit a turizmus terén is.
A kabuli kormányzat szerint tavaly közel tízezer turista látogatott el Afganisztánba, 2025 első negyedévében pedig háromezren adták fejüket az odautazásra.
In a surreal twist that feels part Jackass, part propaganda, Afghanistan has released a bizarre tourism video targeting American travelers — complete with mock hostage scenes, gun-toting yoga, and grinning “tourists” handling U.S.-military rifles. The 50-second clip, created by… pic.twitter.com/KHAxw5GenT
— Afghanistan Times (@AfghanistanTime) July 12, 2025
Idén nyáron a hirdetőtáblák egész Olaszországban tele voltak a következő szlogenekkel: „Oroszország nem az ellenségünk.” Néhány közülük, amelyek megjelentek Rómában, erre szólítanak fel: „Elég volt a pénz fegyverekre Ukrajna és Izrael számára. Békét akarunk. Elutasítjuk a háborút.” A hírt a CNN közölte.
A kiadvány szerint eltérő volt a helyi hatóságok hivatalos reakciója a plakátokra: egyes helyeken a hivatalnokok eltávolították azokat, másutt pedig a hirdetési időszak végéig megengedték, hogy ott maradjanak.
„Rómában a plakátok a polgármesteri hivatal felháborodását váltották ki, mert rajta volt a város neve és hivatalos jelképe. A helyi rendőrséget és a római hirdetőtáblákat birtokló reklámcéget felszólították, hogy távolítsák el az összes plakátot” – áll a jelentésben.
