A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség kezdeményezésére 2020-ban, a trianoni békediktátum századik évfordulóján indult útjára az Összetartozásunk Tüze mozgalom, amely a világ különböző pontjain élő magyarság egységét kívánja jelképesen kifejezni. Azóta minden évben, a nemzeti összetartozás napján szervezik meg az eseményt.
Június 4-én hat kontinensen, több tucat országban és több ezer településen gyújtanak egyszerre tüzet vagy gyertyát, hogy kifejezzék az összetartozást. Az elmúlt években az Ukrajnaban zajló háború következtében ezek a lángok egyre inkább a béke szimbólumává is váltak, imádságként a fegyveres konfliktus mielőbbi lezárásáért. A kezdeményezéshez idén először Ungvár magyar közössége is csatlakozott.
Rezes József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Városi Szervezetének (UVSZ) elnöke elmondta, hogy az összetartozás napján több rendezvény zajlott Ungváron.
– Reggel a magyar líceumban kezdtük az összetartozás táncával, ami nagyon felemelő élmény volt mindannyiunk számára, közel 200 gyerek táncolt – emelte ki, és a tűzgyújtás előzményeiről szólva megtudtuk: egy héttel ezelőtt jött az ötlet, hogy Ungvárra is elhoznák az Összetartozásunk Tüzét, amelyhez eddig Ungvár nem csatlakozott szervezetten.
– Lehet, hogy egyesek otthon gyújtottak tüzet, de közösen nem. Ezért döntöttünk úgy a KMKSZ Ungvári Városi Szervezetével, hogy Ungvár is csatlakozik ehhez a programhoz. Héder János református tiszteletes felajánlotta, hogy a templom udvarán az ungvári magyar református gyülekezettel közösen ezt meg tudjuk szervezni – mondta Rezes József.
A délutáni rendezvény közös áhítattal indult a református templomban 1 Korinthus 12,12-vel, amely így szól: „Mert ahogyan a test egy, bár sok tagja van, de a test valamennyi tagja, noha sokan vannak, mégis egy test, ugyanúgy a Krisztus is.”
A példabeszédben elhangzott, hogy a szikvójafák (mamutfenyők) hatalmas méretük ellenére meglepően sekély gyökérzettel kapaszkodnak a talajba, szétterülő gyökereik azonban akár 30 méter szélesen is összefonódnak a szomszédos fákkal, így a viharokban a liget egyetlen óriási, stabil hálózatként védekezik. A nehéz időkben mi, emberek is így tartjuk egymást.
Az egybegyűlteket köszöntötte Cseh Áron ungvári magyar konzul, majd a Magyar Örökség díjas zenetanár, karvezető, zeneszerző, Ivaskovics József gitárkíséretében a rögtönzött énekkar előadásában két ének hangzott el.
Ezt követően a parókia udvarán meggyújtották az összetartozás tüzét, majd sütöttek szalonnát is, hogy családias hangulatú, kötetlen baráti beszélgetések közben erősítsék a közösséget.
Héder János, a Kárpátaljai Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője, püspökhelyettes, valamint az ungvári és tarnóci református gyülekezetek lelkipásztora bevallotta, már nagyon régen vágytak arra, hogy bekapcsolódjanak ebbe a kezdeményezésbe, de sok minden közbejött.
– Volt Covid, aztán a háború, amikor korlátozták az összejöveteleket. Igaz, volt 1-2 év, amikor ezen a napon imába foglaltuk az egységet, vagy élő közvetítésben megpróbáltam megszólítani az embereket, de úgy éreztük, jó lenne, ha össze tudnánk jönni. Megtettük az első, lehet, hogy bátortalan lépést, és megpróbálunk szép hagyományt teremteni. Örülünk, hogy együtt voltunk. Ha nem veszik el tőlünk ezt a lehetőséget, itt jövőre is mindenkinek helye van, s amíg Isten engedi, hogy itt szolgálhatok, ez mindig így lesz!
A megható és felemelő nap végén Rezes József köszönetet mondva a református gyülekezetnek a közös szervezésért megjegyezte:
– Az ungvári magyarság történetében idén először csatlakoztunk az Összetartozásunk Tüze programhoz. Több mint ötvenen összegyűltünk, ami szép eredmény első alkalomra. Egy emberként imádkoztunk az összetartozásért, családjainkért és a békéért országunkban. Tudtuk és éreztük, nem vagyunk egyedül: a láng meggyújtásának pillanatában lélekben összekapcsolódtunk az összmagyarsággal, a Kárpát-medencétől egészen a tengerentúlig. A mi közösségünk ereje ebben a meleg, egymásra figyelő szeretetben rejlik. Reméljük, jövőre többen leszünk!
Április 29-én, a tánc világnapja alkalmából szervezett táncházat a KMKSZ Ungvári Alapszervezete a Magyar Udvar étteremben. A város magyar közösségének minden korosztálya képviseltette magát: sokan családostul érkeztek, nem egy esetben három generáció is együtt kapcsolódott be a programba.
Ungváron is bemutatták a „Magyar menyegző” című romantikus zenés néptáncfilmet. Az alkotás a népi hagyományokat a 70-es évek végén egy erdélyi, kalotaszegi faluban játszódó történet alapján mutatja be. A filmvetítésre a KMKSZ, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház és a Vándormozi együttműködésének köszönhetően került sor. Az alkalomnak a KMKSZ székháza adott otthont.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Alapszervezetének beszámoló-tisztújító közgyűlését szombaton délután a szervezet székházának üléstermében tartották.
A közgyűlés a magyar himnusz eléneklésével vette kezdetét, majd egyperces néma főhajtással adóztak a háborúban elesett katonák és a tavaly elhunyt tagtársak emléke előtt.
A napirendi pontok ismertetése után Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű szervezetének elnöke, megyei képviselő elmondta: tavaly, amikor a közgyűlések zajlottak, legalább apró remény világított Amerika felől, hogy ha ott változás lesz, akkor a mi életünk is jobbra fordul, és eljön a béke.
– Sajnos ez egy év múlva sem következett be, pedig semmire nem vágyik jobban a kárpátaljai magyar, de Ukrajna népe sem, mint arra, hogy végre újra béke legyen. Ugyanakkor érdemes ilyenkor megnézni, hogy mi változott, milyen folyamatok zajlanak a világban, hiszen mi is részesei vagyunk ennek – mondta az elnök asszony és kitért a gazdasági és politikai történésekre, a magántőkerendszerre, a nemzetállamok mintáját megtestesítő Magyarországra, ahol visszaszorítják a migránsáradatot, a stratégiailag fontos infrastruktúra államosítására, a keleti nyitásra, a mindent elfogadó szélsőségekre és a társadalmi normalitás felborítására Európában.
– Az elmúlt 16 évben a kárpátaljai magyarság nemcsak közösségeiben fejlődött az elmúlt 100 évben a legtöbbet, de intézményi rendszerében is. Nekünk létfeltétel, hogy a nemzeti irány megmaradjon az anyaországban. A mi jövőnk ettől is függ – hangsúlyozta Balogh Lívia.
– Magam sem akartam elhinni, hogy 3 éve álltam ugyanitt, és újra tisztújító közgyűlésünk van. A taglétszámunknak megfelelően, ami körülbelül 1700 fő, közel 170-en kellene, hogy itt üljünk. Sajnos ez nem megvalósítható – jegyezte meg Kulin Judit alapszervezeti elnök és megtartotta beszámolóját, amit képes kivetítéssel illusztrált kronológiai sorrendben.
Beszámolójában szó volt azokról a megyei és járási programokról, rendezvényekről, amelyeket 2025-ben a KMKSZ szervezett. Úgyszintén képekkel mutatta be azokat az eseményeket, ahol a KMKSZ városi alapszervezete társszervező volt, köztük az Ungvári Dayka Gábor Líceummal, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházzal, a Filharmóniával.
– A KMKSZ nagyon sok mindenben segíti a kárpátaljai magyarokat azért, hogy mi itthon megmaradjunk és boldogulni tudjunk. A legutóbbi ilyen támogatási eszköz a kezünkben az egészségügyi segély, amit 2023-ban 1 személy igényelt Ungváron, 2024-ben 18-an, 2025-ben 2-en. A másik szívügyem, amiről mindig is beszélek, hogy nincs jövőnk, ha nincs gyermek. 527 fő igényelt tavaly Ungváron oktatási-nevelési támogatást, ez közel százzal több, mint az előző évben. A pedagógusaink is helyben vannak, több mint 70 támogatásra volt igény.
A beszámoló után Bacsinszki Ágnes, a filharmónia programszervezője és Kulin Ágnes, a RIT elnöke beszélt a közös programokról.
Fotó: Kiszó
A megyeszékhely magyarságát tömörítő szervezetet 9 évig vezető Kulin Judit letette elnöki mandátumát. A tagság egyhangúlag Rezes Józsefnek szavazott bizalmat, aki mostanáig alelnök volt. Ő megköszönte a megtisztelő bizalmat és elmondta: „Új energiával, közös tervekkel tesszük újra naggyá megyeszékhelyünk magyarságát! Modern, erős és megkerülhetetlen szerepünk lesz a város jövőjében!”
Az elkövetkező 3 évben a most leköszönt elnök asszony, Kulin Judit látja el az alelnöki teendőket.
Folytatódnak a tisztújító közgyűlések a KMKSZ Ungvári Járási Középszintű Szervezetében. Az ungvári magyarság a szervezet székházának üléstermében gyűlt össze, hogy számot vessen az alapszervezet tevékenységéről. A megyeszékhely magyarságát összefogó szervezetet 9 éve vezető Kulin Judit elnöki beszámolóját követően letette mandátumát. A tagság egyhangúan Rezes Józsefnek szavazott bizalmat. A KMKSZ Kincseshomoki alapszervezetében is értékelték az elmúlt időszak eredményeit. Az elnöki poszt betöltésére a tagság ismét Leskó Csillát bízta meg.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) június 14-én tartotta meg soron következő választmányi ülését a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark konferenciatermében. A tanácskozás során a résztvevők napirendi pontok szerint vitatták meg a közösséget érintő aktuális szociális, kulturális és társadalmi kérdéseket, valamint a Szövetség legfontosabb tevékenységi irányait.
Az eseményt Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke és a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány elnöke nyitotta meg ismertetve a jelenléti adatokat. A közgyűlésen 80 választmányi tagból 65-en jelentek meg, így a testület határozatképesnek bizonyult, hiszen a határozatképességhez 53 fő részvétele szükséges. A bevezető után külön üdvözölte a megjelent vendégeket, majd átadta a szót Brenzovics Lászlónak, a KMKSZ elnökének.
Az elnöki beszámoló aktuális kérdések átfogó elemzését nyújtotta, egyúttal értékelte a Szövetség tevékenységét és a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetét. A beszéd kiindulópontja az volt, hogy szimbolikus helyszínen, a honfoglalás korából származó magyar temetőnél és emlékhelynél gyűltek össze a közgyűlés résztvevői, hiszen a KMKSZ az elmúlt években tudatosan építette ki az emlékparkot, az Árpád- és Szent István-emlékművet, majd létrehozta a látogatóközpontot és a múzeumot.
Brenzovics László a háborús helyzet súlyos következményeiről is beszélt, különösen az orosz–ukrán konfliktus elhúzódásáról, annak nemcsak helyi, hanem európai és globális hatásairól. Utalt korábbi krízisekre, mint a klímaválság, a COVID–19-járvány és a migrációs nyomás, amelyek mára háttérbe szorultak, miközben a háborús pszichózis került előtérbe. „A rossz idők erős vezetőket termelnek ki, a jó idők viszont gyengéket” – idézte az ismert mondást, utalva arra, hogy Európa jelenlegi vezetői nem képesek megoldani a válságokat.
Kitért a magyar belpolitikai viszonyokra is, különösen a választási kampány hangulatára. Bírálta azokat a hangokat, amelyek szerint „teljesen mindegy, ki vezeti az országot, csak ne Orbán Viktor legyen az”, mivel ez szerinte felelőtlen és a nemzeti érdeket figyelmen kívül hagyó álláspont.
A magyar–ukrán kapcsolatok jelenlegi mélypontját is szóvá tette. Véleménye szerint a helyzet nem váratlan, hiszen hosszú ideje tapasztalható a viszony romlása. Úgy látja, ultimátumok helyett diplomáciai párbeszédre lenne szükség, ám a kisebbségi jogokat érintő tárgyalások is megszakadtak. Beszéde végén Brenzovics László megköszönte az Európai Parlamentben, valamint az önkormányzatokban és a civil szervezetekben dolgozók munkáját, akik a nehéz körülmények ellenére is próbálják érvényesíteni a kárpátaljai magyarság érdekeit. Végül felhívta a figyelmet arra, hogy a kárpátaljai magyarságnak a jelenlegi nehéz helyzetben is hűnek kell maradnia önazonosságához, és folytatnia kell közössége építését. Mint fogalmazott: „Nemcsak él ezen a helyen a kárpátaljai magyarság, hanem megtartotta önazonosságát, és igyekszik helytállni – ahogyan helytálltak ősei is.”
Ferenc Viktória európai parlamenti képviselőként tájékoztatást adott a kárpátaljai magyarság helyzetének európai képviseletéről, és kiemelte: bár a háborús helyzet, a nyomásgyakorlás és a támadások mindennapossá váltak, a munkát továbbra is következetesen végzik. Mint mondta: „Nem mondhatjuk, hogy nem fáradtunk el ettől a helyzettől, de mégis azt gondolom, hogy valamilyen láthatatlan erő megsegít minket.” Beszámolt egy májusban megrendezett brüsszeli konferenciáról, mely a hátországban maradt nők mentális egészségére irányult. Hangsúlyozta, hogy céljuk a kárpátaljai magyar közösség számára elérhető anyanyelvi mentális egészségügyi szolgáltatások biztosítása. Ennek érdekében írásbeli kérdéssel fordultak az Európai Bizottsághoz. Kritikusan szólt az Ukrajna által elfogadott kisebbségi cselekvési tervről, amelyről csak közvetetten, egy uniós jelentésből értesültek. Mint fogalmazott: „Ez azt mutatja, hogy sajnos nem úgy történnek a dolgok az Európai Unió felé haladó úton Ukrajna számára, ahogy ennek történnie kellene.”
Hangsúlyozta, hogy több módosító indítványt is benyújtottak az Ukrajna-jelentéshez, ezek a KMKSZ kizárását, a kisebbségi jogok védelmét és a csatlakozási feltételek betartását érintik. Megerősítette: nemcsak a magyar delegáció fogalmaz meg bírálatokat, hanem más európai politikai pártok is. Végül kitért a Minority SafePack elutasítására, mely szerinte súlyos politikai üzenet az őshonos nemzeti kisebbségek számára. Mint mondta: „Tudomásul kell vennünk, hogy nem hogy hátszelünk nincs a kisebbségi kérdésekben, hanem erős szembe széllel kell számolnunk.” Beszéde végén ígéretet tett arra, hogy továbbra is minden fórumon kiáll a kárpátaljai magyarság jogai mellett, és a következő uniós vitákon is képviseli a közösség érdekeit.
Gulácsy Géza, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány vezetője beszédében részletes áttekintést adott a szervezet 2025. évi tevékenységéről, különös tekintettel a pályázati programok állására. Elmondása szerint az alapítvány továbbra is azokat a programokat valósítja meg, amelyeket már hosszú évek óta eredményesen működtet, és a Magyarország által nyújtott támogatási rendszerek – ígéret szerint – a jövőben is fennmaradnak.
Elmondta: a szociális célú Zrínyi Ilona Program három szakaszban valósul meg. Az első kör, amely az oktatási intézmények dolgozóit célozza, már majdnem lezárult, de az eddig beérkezett pályázatok még csak a tavalyi mennyiség 68%-át érik el, így a jelentkezési határidő előtt fontos, hogy minél többen éljenek még a lehetőséggel. A következő szakasz június végén kezdődik. Ekkor olyan szakmacsoportok dolgozói pályázhatnak, mint az egészségügyi alkalmazottak, könyvtárosok, művészek, sportiskolai pedagógusok, valamint gyermekjóléti intézmények munkatársai. Ezt augusztusban követi a gyermekétkeztetési támogatás pályázati fordulója.
A beszéd egyik fontos eleme az egészségügyi támogatási rendszer helyzete volt. A program újraindítása az év elején csúszott, mivel a tavalyi év végére az előző keretösszeg kimerült. Az újabb kérelmek befogadása azonban időközben elindult, és már folyamatban van a következő keret jóváhagyása. Beszéde zárásában megerősítette, hogy az alapítvány készen áll a további munkára és a beérkező kérdések megválaszolására. „Magyarország megígérte, továbbra is fenntartja azokat a támogatási rendszereket, amelyek eddig működtek” – fogalmazott, jelezve ezzel, hogy a közösség számíthat a rendszeres és célzott segítségre.
Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának igazgatója a szervezet Planning4U névre keresztelt EU-s projektben való részvételéről szólt, kiemelve annak stratégiai jelentőségét a kárpátaljai magyar közösségek számára. A fejlesztési terv célja, hogy hosszú távú fejlesztési stratégiák szülessenek a határ menti kárpátaljai önkormányzatok számára. „Ez a mi jövőnk előremutatása kell, hogy legyen” – fogalmazott, kiemelve, hogy nem pusztán elméleti terveket, hanem konkrét, megvalósítható programokat kívánnak kidolgozni, amelyek illeszkednek a helyi valósághoz és szükségletekhez. A beszéd végén együttműködésre és közös gondolkodásra kérte a KMKSZ megyei frakcióját és tagszervezeteit annak érdekében, hogy „a helyi lépések összhangba kerüljenek a megyei és nemzetközi szintű fejlesztési tervekkel”.
Mester András, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács elnöke egy sürgető kulturális problémára hívta fel a figyelmet: a Beregvidéki Múzeum megszűnésére. Ismertette, hogy a múzeum igazgatója nyugdíjba vonulásával a gyűjtemény 80%-át – ami saját tulajdonában volt – magával vitte, így a múzeum „megszűnt létezni”. Az állami tulajdonban maradt anyag csupán „igen szerény kiállítási anyagot” képez, így a közösség fontos kulturális emlékhelye funkcióját vesztette el. A KMKSZ Elnöksége ezt a hiányt szeretné pótolni, és még időben lépni, mert – mint fogalmazott – „az utolsó előtti pillanatban vagyunk”, amikor még lehetőség van arra, hogy értékeket mentsenek meg. Ebből kiindulva ismertette a Kárpátaljai Magyar Helytörténeti Múzeum létrehozásának koncepcióját. A tervek szerint az intézmény célja a magyar közösségek múltjának, hagyományainak és tárgyi emlékeinek méltó megőrzése, valamint bemutatása lesz.
Sin József, a KMKSZ alelnökének beszéde egy súlyos természeti katasztrófára, valamint az arra adott közösségi és anyaországi válaszokra hívta fel a figyelmet. Elmondása szerint a Székelyföldön található, turizmusból élő település, Parajd, komoly károkat szenvedett el egy árvíz következtében. Hangsúlyozta, hogy az anyaország gyorsan reagált: „a magyar kormány is egy jelentős összeggel járult hozzá a település gondjainak a megoldásához”. Ugyanakkor a kárpátaljai közösségek is saját felelősségüknek érezték a segítségnyújtást. Mint mondta, „három kárpátaljai történelmi egyházunk vezetői összeültek és gyűjtést indítottak”. A példaként állított egyházi összefogás és a gyors reagálás egyaránt azt jelzi, hogy a kárpátaljai magyar közösség felelősséget vállal a határon túli magyarság más régióiért is. Ezért az alelnök a gyűjtésbe való bekapcsolódásra szólította fel a jelenlévőket. A választmány tagjai egyhangúlag támogatták a jótékony célt, hangsúlyozva a nemzeti összetartozás fontosságát.
Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára beszédében kiemelte, hogy a közgyűlés helyszínének választása nem véletlen, hiszen „minden év júniusában megemlékezünk arról, hogy Tiszacsomán honfoglalás kori sírokat tártak fel”, ezért a választmányi üléshez koszorúzás és kulturális program is társult.
A nyárra tervezett események sorában kiemelte a Déryné Program Határtalanul alprogramjának kárpátaljai rendezvényeit, amelyek célja a külhoni magyar közösségek nemzeti identitásának erősítése. A rendezvények komplexek: óvodás mesefoglalkozásoktól kezdve középiskolás tréningeken át felnőtt színházi előadásokig minden korosztályt megszólítanak.
A kulturális programok mellett egy másik közösségi kezdeményezésre, a Magyarok Kenyere ‒ 15 millió búzaszem elnevezésű jótékonysági akcióra is felhívta a figyelmet, amelyhez idén is csatlakozik a KMKSZ. Zárásként beszámolt arról is, hogy a Szövetség több nyertes pályázattal rendelkezik a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával, ezek nyomán újabb közösségi és ifjúsági programokat tudnak megvalósítani. Megemlítette, hogy a korábbi Határtalanul program mintájára „idén újra lehetőség nyílik arra, hogy magyar tanulók utazhassanak külhoni területekre”.
A napirendi pontok zárásaként egyéb javaslatok és hozzászólások is elhangzottak, melyek a KMKSZ munkájának hatékonyabbá tételét célozták. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke és a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője a határátkelők kérdéséről számolt be, amely „KMKSZ által előkészített folyamodvány formájában került napirendre a megyei tanácsban.” A javaslat három fő pontja: a meglévő határátkelők éjjel-nappali nyitva tartása, új gyalogos átkelők létesítése, valamint új határátkelők megnyitásának vizsgálata magyar, illetve szlovák és lengyel irányokba is.
A választmányi ülés konstruktív hangulatban zárult. Brenzovics László záróbeszédében a közösség erejéről szólt: „a KMKSZ és a kárpátaljai magyarság él, és próbálja elvégezni feladatát” – vagyis megőrizni az eddigi eredményeket, támogatni a közösségi intézményeket és a magyar oktatást.
Az elmúlt napokban tartotta meg tisztújító közgyűlését a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása a makkosjánosi Helikon Hotelben. A tanácskozást Babják Zoltán, a társulás elnöke, egyben a Beregszászi kistérség polgármestere vezette, akinek ismét bizalmat szavazott a tagság, így a következő időszakban is Rezes Józseffel közösen vezetik majd vidékünk magyarlakta önkormányzatait tömörítő szervezetét.
Május 23-án tartotta tisztújító közgyűlését a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása (KHÖT) a makkosjánosi Helikon Hotelben.
A tanácskozást Babják Zoltán, a KHÖT elnöke és a Beregszászi kistérség polgármestere vezette. Az ülésen a megye magyar többségű településeinek önkormányzati képviselői vettek részt, hogy számot vessenek az elmúlt időszak eredményeivel, megvitassák a legsürgetőbb kihívásokat, és közösen kijelöljék a következő időszak teendőit. Az eseményen jelen voltak Kárpátalja több magyar szervezetének vezetői is.
A közgyűlés kezdetén felcsendült az ukrán és a magyar himnusz, majd a résztvevők egyperces néma főhajtással emlékeztek meg az ukrajnai háború halálos áldozatairól. A hivatalos napirend ismertetése után a jelenlévők elfogadták a tervezett pontokat, majd megválasztották a közgyűlés titkárát. Ezt követően Babják Zoltán elnöki beszámolója következett.
Az elnök elmondta, a rendezvény célja az, hogy a kárpátaljai magyar önkormányzatok vezetői személyesen találkozhassanak, eszmecserét folytathassanak és megvitassák az őket érintő legaktuálisabb kérdéseket. „Hiszem, hogy a mai találkozón olyan témák is terítékre kerülnek, amelyek alapvetően fontosak a sikeres munkavégzéshez” – fogalmazott a vezető.
Babják Zoltán részletes beszámolót tartott a térség önkormányzatainak helyzetéről. Kiemelte: az elmúlt évek rendkívül nehéz körülmények között teltek, a Covid-járvány, majd a 2022-ben kirobbant háború új és összetett kihívások elé állította a helyhatóságokat. „Soha nem volt ilyen nehéz polgármesternek lenni ebben az országban. Ma már nemcsak közösségi feladatokat látunk el, hanem a haza boldogulásáért is felelősséget kell vállalnunk” – hangsúlyozta. A polgármester beszámolt arról is, hogy a háborús helyzet súlyosan érintette a települések működését: az állami támogatások csökkentek, a napi fenntartási költségek megnőttek, a törvényi környezet pedig egyre kiszámíthatatlanabbá vált.
A jövő feladatai között kiemelte az önkormányzati autonómia megőrzését, a magyar–ukrán kormányzati kapcsolatok szorosabbra fűzését, a fiatalok helyben tartását célzó programok kidolgozását, valamint az infrastrukturális, oktatási és kulturális projektek támogatását.
A beszámolók sorát az ügyvezető igazgató értékelése követte. Rezes József szerint az elmúlt évek legnagyobb eredménye az, hogy a tagság egységesen, csapatként tudott működni. „Önök, polgármesterek, meg tudták tartani az irányításuk alá tartozó közösségeket, és meg tudtak küzdeni a kihívásokkal. Mi, együtt – mint a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása – közösen tudtunk eredményeket felmutatni” – fogalmazott. Hangsúlyozta: számos segélyt sikerült eljuttatni a tagönkormányzatokhoz, de még Belső-Ukrajnába, a fegyveres erők részére is. Ugyanakkor kiemelte: a nemzetközi partnerekkel való kapcsolattartás és az érdekképviselet továbbra is fontos prioritás. Reményét fejezte ki, hogy az újonnan elfogadott nyelvhasználati cselekvési terv konkrét eredményeket is hoz majd, és a kárpátaljai magyarság számára megmaradnak az anyanyelvhasználat lehetőségei az önkormányzatokban is.
A közgyűlés egyik kiemelt napirendi pontja az alapszabály módosítása volt. A résztvevők több új ponttal is kibővítették a dokumentumot, amelyek az együttműködés hatékonyabbá tételét szolgálják.
Az ülésen többen is felszólaltak. Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja elismerését fejezte ki a kárpátaljai magyar önkormányzatok áldozatos munkájáért, amelyet a súlyos háborús körülmények között is a közösségek megmaradásáért végeznek. Hangsúlyozta, hogy a magyar állam és a külképviseletek továbbra is készen állnak a segítségnyújtásra. “Bármikor, bármilyen ügyben forduljanak hozzánk bizalommal” – fogalmazott a főkonzul, hozzátéve, hogy a kormány álláspontja továbbra is a béketeremtést támogatja.
Az ülésen többen is felszólaltak. Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy a járási tanács folyamatosan nyomon követte a kistérségek helyzetét, és különösen fontosnak tartja az európai uniós pályázati források kiaknázását. Véleménye szerint a jövőbeli fejlődés kulcsa a pályázati aktivitás és a testvértelepülési kapcsolatok erősítése. Optimizmusra biztatott mindenkit, kiemelve, hogy csak aktív hozzáállással lehet előrelépést elérni.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzatok öt éve rendkívüli körülmények között működnek, amelyek ellehetetlenítik a hosszú távú tervezést. A folyamatos bizonytalanság és a jövőkép hiánya negatívan hat a közösségi fejlődésre. Elmondása szerint a béke sem jelent automatikus megoldást, és komoly változásokra van szükség ahhoz, hogy visszatérjenek az emberek, és elinduljon a helyi újjáépítés. Elismeréssel szólt azokról, akik ezekben a nehéz időkben is vállalják a közösségi munka terheit, és bizakodásra, valamint közös cselekvésre buzdított.
Tóth Győző, a KárpátHáz Civil Szervezet ügyvezetője felszólalásában az elmúlt időszak kihívásaira utalva kiemelte, hogy az együttműködés és a civil szervezetek szerepe különösen fontos volt a rászoruló közösségek megsegítésében. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi időszak végéhez közeledve mindenkinek számot kell vetnie az eddigi munkájával, és optimizmussal, elkötelezettséggel kell készülni a jövőre.
A felszólalások után sor került a Társulás új vezetőségének megválasztására: a tagság megerősítette Babják Zoltánt az elnöki tisztségben, illetve Rezes Józsefet ügyvezető igazgatóként. Ezenkívül elnökségi tagokat is választottak Péterfalva, Nagydobrony és Visk polgármestereinek személyében.
Az újraválasztott ügyvezető igazgató köszönetet mondott a bizalomért, és gyakorlati kérdésekre hívta fel a figyelmet. Emellett emlékeztette a jelenlévőket a következő közgyűlés előkészítésére, ahol újabb kistérségek csatlakozásáról is döntés születhet.
A hivatalos napirend lezárását követően a résztvevők egyéb felvetéseket is megvitattak, ezzel biztosítva, hogy minden fontos kérdés terítékre kerüljön.
Később Gulácsy Géza a sajtónak tett nyilatkozatában méltatta az önkormányzati vezetők munkáját, akik a háborús viszonyok közepette is helytállnak. Fontosnak nevezte az Önkormányzati Társulást, amelynek a KMKSZ is egyik kezdeményezője volt, mivel az együttműködés és a tapasztalatcsere megerősíti a kistérségek működését.
Babják Zoltán, a Társulás elnöke úgy nyilatkozott, hogy az ülés során sikerült feltérképezni a legsürgetőbb problémákat. Fontos lépésként említette a Társulás bővítését, valamint a vezetőség megerősítését. Úgy véli, a háborús helyzetben még fontosabb az egység, a közös döntéshozatal, és az, hogy a polgármesterek képesek legyenek megtartani közösségeik komfortérzetét és működőképességét.
A tisztújító közgyűlés rávilágított arra, hogy bár a körülmények továbbra is nehezek, a résztvevők elkötelezettsége és együttműködési szándéka bizakodásra ad okot. A KHÖT célja változatlan: képviselni és támogatni a határ menti közösségeket – közösen, egymásra figyelve.
A Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel, Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyével, Szatmár megyével és a Tisza ETT-vel közösen a közelmúltban elnyert egy Európai Uniós pályázatot, amelynek keretében vidékünk számos kistérségében stratégiai fejlesztési terveket dolgoznak ki. A háború következtében Kárpátalja Ukrajnán belüli szerepe jelentős mértékben felértékelődött, hiszen az ország legbiztonságosabb régiójává vált. Kárpátalja a konfliktus kirobbanása óta eltelt három évben nagyfokú társadalmi-gazdasági átalakuláson ment keresztül, amire a KHÖT tagságának is reagálni kell, hangzott el a Planning4U projekt kárpátaljai megnyitóján, amit a beregszászi városházán tartottak meg a napokban.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Nagyszőlősi Középszintű Szervezete március 29-én közgyűlést tartott, ahol megemlékeztek a háború áldozatairól, értékelték az elmúlt év munkáját, és a közösség jövőjével kapcsolatos kérdéseket is megvitatták. A rendezvényen több közéleti szereplő is felszólalt, kiemelve az összefogás és a kitartás jelentőségét.
A közgyűlés a háború áldozataira és az elhunyt KMKSZ-tagokra való megemlékezéssel vette kezdetét. Az egybegyűltek közösen elénekelték nemzeti himnuszunkat, így tisztelegve az emlékezet és a nemzeti összetartozás előtt.
Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének ügyvezető elnöke ismertette a napirendi pontokat, majd elnöki beszámolójában értékelte az elmúlt év történéseit. Kiemelte, hogy immár hat éve folyamatos megpróbáltatások nehezítik a munkát: először a világjárvány, most pedig a háború, mely Ugocsát is sújtja. A régió lakossága jelentősen megfogyatkozott, az elmúlt évben közel 8700 tagot számlált a középszintű szervezet.
Az elnök elmondta, hogy az elmúlt évben sikerült teljesíteni azokat a feladatokat, melyeket az alapszervezetek kitűztek maguk elé. Tavaly már nem csupán csendes főhajtással emlékeztek a közösségi eseményeken, hanem kisebb színes kulturális programokat is szerveztek: gyermekprogramokat, anyák napi rendezvényeket, filmvetítéseket, családi napokat és színházi előadásokat is tartottak a háború adta körülmények és lehetőségek között. Az ugocsaiak idén is részt vettek a Magyarok Kenyere programban – 34 tonna gabonát gyűjtöttek össze.
A jövőre tekintve az elnök hangsúlyozta: nem a mennyiség számít, hanem az összetartozás és a túlélés. Mint fogalmazott: „Sok nehéz időszakot éltünk át mi, magyarok – de túléltük.” Gondolatait az alábbi idézettel zárta: „A magyarság nem javakon vett tulajdon, nem díj, bár érte küzdeni kell, nem nyerészkedési tárgya – a magyarság mi vagyunk.”
A közgyűlés elfogadta Pacuha Aranka, az ellenőrző bizottság elnökének beszámolóját is.
A hivatalos beszámolókat követően több vendég is felszólalt a közgyűlésen.
Buczkó István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezető konzulja köszöntötte az egybegyűlteket, tolmácsolva a beregszászi és ungvári konzulátus üdvözletét. Beszédében reményét fejezte ki, hogy az új amerikai adminisztráció a béke útjára tereli majd Ukrajnát. Hangsúlyozta: a magyar kormány a háború előtt, alatt, és azt követően is támogatja a kárpátaljai magyarságot, elősegítve annak fennmaradását, nemzeti identitását és szülőföldön való boldogulását.
A konzul hozzátette: „Kárpátalja legyen egy tündérkert, ahol különböző nemzetiségű emberek békében élnek, fejlődnek és gyarapodnak egymás mellett, ahogy eddig is tették.” Beszédét néhai Potápi Árpád János szavaival zárta: „Mindenki a saját közösségében, a saját településén kell, hogy megtegyen mindent annak érdekében, hogy a magyarságnak ne csak múltja és jelene, hanem jövője is legyen.”
Hevesi Miklós, a KMKSZ frakcióvezetője, felszólalásában az oktatási intézmények problémáira hívta fel a figyelmet – különösen a gyermek- és pedagógushiány súlyosságára, valamint a helyi önkormányzatokban végzett munka fontosságáról szólt, kiemelve, hogy a nehéz időkben felértékelődik a kistérségi összefogás és a magyar érdekképviselet folytonosságának megőrzése.
Petei Judit, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője hangsúlyozta, hogy Ugocsa példaértékű közösség, és Kárpátalja működőképes marad, ha megvan az összefogás. „Összefogva nagyon sok dolgot képesek vagyunk mozdítani” – fogalmazott, biztatva a jelenlevőket a jövőbeni közös lépésekre a magyarság megmaradásának érdekében.
Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának ügyvezető igazgatója a bizalom és a közösségi kitartás fontosságáról beszélt, míg Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke a fiatal generáció kulcsszerepét hangsúlyozta a megmaradásban.
