Megerősíti Románia védelmét Olaszország, katonákat, vadászgépeket küldenek az országba – írta meg az RBK.
Az RBK azt írja: az incidens után Olaszország megerősíti Románia védelmét – 100 katonát és vadászgépeket küldenek a NATO keleti szárnyára.
Amellett, hogy légvédelmi tevékenységben vesznek majd részt az olaszok, a román katonákat is képzik majd drónvédelemre.
A lap azt írja: lehet, hogy vadászgépek mellett más repülő eszközök is mennek majd, például drónvadász drónok.
Az RBK azt nem közölte, mennyi vadászgép megy Romániába, csak annyit írtak, hogy Róma egy eleve tervezett küldetést hozott előre és erősített meg újabb képességekkel.
[type] => post [excerpt] => Közel 40 ukrán halt meg a román hegyekben, akik megpróbáltak illegálisan átlépni a román határon Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta. Ezt bizonyítja a Bild német kiadvány orosz nyelvű szerkesztőségének publikációja. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1779293220 [modified] => 1779265185 ) [title] => A teljes körű háború kezdete óta közel 40 ukrán halt meg a román hegyekben [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=284230&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 284230 [uk] => 284036 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 284037 [image] => Array ( [id] => 284037 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-217.png [original_lng] => 307438 [original_w] => 600 [original_h] => 300 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-217-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-217-300x150.png [width] => 300 [height] => 150 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-217.png [width] => 600 [height] => 300 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-217.png [width] => 600 [height] => 300 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-217.png [width] => 600 [height] => 300 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-217.png [width] => 600 [height] => 300 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-217.png [width] => 600 [height] => 300 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1779254393:12 [_thumbnail_id] => 284037 [_edit_last] => 12 [views_count] => 700 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 939648945001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 143081 [1] => 34175 [2] => 3939970 [3] => 3939971 [4] => 1818 ) [tags_name] => Array ( [0] => hadköteles férfiak [1] => halálesetek [2] => határsértés [3] => hegyek [4] => Románia ) ) [2] => Array ( [id] => 281049 [content] =>
Rekordszámú, 33 magyar nyelven írandó tankönyvre hirdetett közbeszerzést idén a román oktatási minisztérium, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szakpolitikusai szerint az intézkedés valódi irányváltást jelent, és mérföldkő a romániai magyar oktatásban – tájékoztatta az MTI-t csütörtökön az RMDSZ.
A romániai magyar érdekvédelmi szervezet jelentős előrelépésként értékeli, hogy a bukaresti oktatási minisztériumnak a 9. osztályosok számára meghirdetett tankönyvírási tenderében 33 magyar nyelven írandó tankönyv szerepel. A változás azért különösen fontos, mert a romániai magyar tankönyvellátás hosszú ideig főként fordításokra épült. A jogszabályok csupán néhány tantárgy esetében – magyar nyelv és irodalom, a magyar kisebbség történelme és hagyományai, zene, vallás – tették lehetővé a magyar nyelven írandó tankönyveket.
„Ez a lépés mérföldkő a romániai magyar oktatásban: a közvetlenül magyar nyelven készülő tankönyvek nemcsak nyelvi előrelépést jelentenek, hanem valódi esélyt adnak arra, hogy a diákok saját nyelvük logikája szerint korszerű és minőségi tananyagból tanuljanak” – idézte Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkárt a közlemény.
Hozzátette: a magyar nyelven íródó tankönyvek jobban illeszkednek a tanulási környezethez, pontosabb szaknyelvet használnak, és közelebb állnak az anyanyelvi oktatás igényeihez. A 9. osztályosok tankönyveinek elkészítésére kiírt tender a tavaly elfogadott új tantervek bevezetéséhez kapcsolódik. A 2026–2027-es tanévben bevezetendő új tantervek célja „szellőssebbé” tenni az oktatást, ami új tankönyveket feltételez az eddig használt, mintegy húsz éve alkalmazott kiadványok helyett.
A romániai közbeszerzések elektronikus rendszerében (SEAP) április 10-én közzétett kiírás 113 tankönyvcímre vonatkozik összesen 94,38 millió lej (6,78 milliárd forint) értékben – írta az Edupedu.ro oktatási szakportál. A kiírás újdonsága, hogy az eddig alkalmazottnál jóval hosszabb időszakra vonatkozik, a nyertes kiadóknak nyolc évig kell majd biztosítani a kiadványokat, az évente történő utánnyomást is beleértve. Így a most kiválasztott kiadványokat a 2032–2033-es tanévben is használhatják a diákok.
Az ajánlatokat június 9-én 15 óráig várják. Minden jelentkező egyetlen ajánlatot tehet az adott tantárgyra vonatkozóan, az ajánlatok elbírálásakor pedig a tudományos és pedagógiai szempontok a döntőek. A kiadványok tartalma 90 százalékot, az ár 10 százalékot nyom a latban. A tankönyveket szakértőkből álló testület bírálja el, melyek tagjait szintén szakmai szempontok alapján választja ki a szaktárca illetékes testülete.
A tender az újranyomásra is kitér, eszerint a kiadóknak évente legkésőbb szeptember elsejéig kell szállítani a kért tankönyveket a tanfelügyelőségeknek. Romániában a kisebbségi nyelvű tankönyvellátást a 2026/3333-as számú miniszteri rendelet szabályozza. Eszerint a tankönyvek készülhetnek az adott kisebbség nyelvén, fordítással vagy importból is származhatnak. Az RMDSZ szakértői szerint a mostani kiírás azt mutatja, hogy a rendszer egyre inkább az önálló, magyar nyelvű tankönyvfejlesztés felé halad.
„A magyar oktatás nemcsak jelen van a rendszerben, hanem saját tartalommal is erősödik” – írták.
Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke szerint a mostani áttörés szorosan kapcsolódik ahhoz a tankönyvírási programhoz, amelyet a szövetség indított a magyar nyelvű oktatás megerősítésére. Ennek része volt egy februárban, mintegy 50 pedagógus részvételével tartott intenzív tankönyvíró-képzés is. Hangsúlyozta: céljuk egy olyan oktatási rendszer, ahol a magyar diákok saját nyelvükön, korszerű és minőségi tankönyvekből tanulhatnak.
Romániában évek óta gondot okozott a magyar nyelvű oktatásban, hogy a diákok főként román nyelvű tankönyvek magyar fordításaiból tanulnak. Ezek sokszor nyelvhelyességi szempontból nem megfelelőek, tükörfordításokat tartalmaznak, ráadásul későn, hónapokkal a román verzió elkészülte után érkeztek meg. Ennek nyomán a romániai magyar diákok rendszeresen úgy kezdték a tanévet, hogy több tárgyból hónapokig nem volt tankönyvük.
Romániában újabb hóviharok okoztak fennakadást a közlekedésben az ország délkeleti részén szombaton, ahol a meteorológiai intézet sárga riasztást adott ki havazás és erős szél miatt.
Szombatra virradóra újabb nagy mennyiségű hó hullott Bukarestben, és a fővárost a Fekete-tenger partvidékétől elválasztó nagy kiterjedésű Baragan-síkságon. A sík területen az óránként hetven kilométeres sebességet elérő szél helyenként méteres hótorlaszokat emelt az utakra, fákat döntött ki és magasfeszültségű vezetékeket rongált meg.
Szombat reggel több autópályát és országutat hó borított, a délelőtt folyamán valamennyi sztrádát sikerült megnyitni a gépkocsiközlekedés előtt, három országúton és 23 megyei úton azonban még vannak lezárt útszakaszok. Több országúton súlykorlátozást vezettek be a nehézgépjárművek számára. A Fekete-tengeri kikötőket is lezárták a viharos időjárás miatt. A vonatközlekedés télies körülmények között zajlik, de nincsenek lezárt pályaszakaszok. A bukaresti repülőtereken sem kellett járatokat törölni, késések azonban lehetnek – közölték.
A katasztrófavédelmi felügyelőség (DSU) tájékoztatása szerint csapataiknak az ország hét délkeleti megyéjében – Braila, Buzau, Calarasi, Giurgiu, Ialomiţa, Ilfov, Prahova – kellett segíteniük a viharkárok elhárításában. Több mint félszáz jármű akadt el az utakon a hótorlaszok vagy a vastag hóréteg miatt, utasaik azonban nem szorultak egészségügyi ellátásra.
Szombat délelőtt több mint húsz település mintegy 4000 háztartásában szünetelt a villamosáram-szolgáltatás. A sárga riasztás egyelőre szombat estig marad érvényben az ország 16 déli megyéjében: Bukarest, a Baragan-síkság és a Fekete-tenger partján lévő Dobrudzsa térségében, ahol a széllökések sebessége eléri az 50-70 kilométert óránként.
Romániában megkezdődtek a Dynamic Front 26 katonai gyakorlatok a NATO-tagállamok, köztük az Egyesült Államok részvételével. Ezt a Román Védelmi Minisztérium jelentette.
A gyakorlat több ország területén zajlik, és február 13-ig tart.
A romániai szakaszban részt vesznek Románia, valamint az Egyesült Államok, Lengyelország és Franciaország katonái.
A gyakorlat a Keleti Szárny Elrettentési Vonal (EFDL) gyakorlati megvalósítását szolgálja, célja a NATO regionális terveinek tesztelése, valamint a földi, légi, tengeri, űr- és kiberszektorban végrehajtott műveletek integrációja.
„Ezekkel a gyakorlatokkal az Egyesült Államok, Románia és más NATO-szövetségesek megerősítik elkötelezettségüket a kollektív védelem és a regionális biztonság iránt” – áll a román védelmi minisztérium közleményében.
Románia növelni fogja a katonai létszámot az Ukrajnával határos területeken a drónveszély miatt – jelentette be Radu Mîruce, az ország védelmi minisztere a helyi Digi24 televízió szerint.
A miniszter elmondta, hogy eddig legalább 14 esetben lépett be orosz drón a román légtérbe.
Az elmúlt hónapokban a nemzetvédelmi minisztérium egyre több csapatot és modernebb haditechnikát telepített az ukrán határhoz. Mîruce szerint a jövőben, a fenyegetettség szintjétől függően, további katonai egységeket is mozgósíthatnak a térségbe.
A katonai erőket úgy helyezik el, hogy csökkentsék a drónok lakott területekre eső becsapódásának kockázatát, de a miniszter szerint a veszély továbbra is fennáll.
A legutóbbi súlyos incidens a múlt hét végén történt: az hadseregnek egy nő jelentette, hogy egy orosz drón a Vrancea megyei udvaron zuhant le, ami majdnem 200 kilométerre van az ukrán határtól.
A repülőeszközt az ország radarjai nem észlelték, így a hatóságok nem tudják pontosan, mikor esett le.
[type] => post [excerpt] => Románia növelni fogja a katonai létszámot az Ukrajnával határos területeken a drónveszély miatt – jelentette be Radu Mîruce, az ország védelmi minisztere a helyi Digi24 televízió szerint. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1769001240 [modified] => 1768990543 ) [title] => Románia növeli a katonai erőket az ukrán határ mentén a drónok miatt [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=269897&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 269897 [uk] => 269752 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 269753 [image] => Array ( [id] => 269753 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/4380566.jpg [original_lng] => 62270 [original_w] => 610 [original_h] => 385 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/4380566-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/4380566-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/4380566.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/4380566.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/4380566.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/4380566.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/4380566.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1768983344:5 [_thumbnail_id] => 269753 [_edit_last] => 5 [views_count] => 839 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 694964907000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 83882 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 3696678 [1] => 3698793 [2] => 1818 ) [tags_name] => Array ( [0] => drónvédelem [1] => Radu Mîruce [2] => Románia ) ) [6] => Array ( [id] => 269007 [content] =>
Hatályba lépett Romániában az önkéntes katonai szolgálat bevezetésének jogi kerete, miután Nicusor Dan államfő kihirdette a honvédelmi felkészítésről szóló törvény módosítását – közölte kedden a Digi24.ro hírportál.
A román parlament által decemberben megszavazott jogszabály felhatalmazza a védelmi minisztériumot (MAPN), hogy négy hónapos katonai alapkiképzéseket szervezzen 18 és 35 év közötti, a szolgálatra önkéntesen jelentkező fiatal férfiak és nők számára, akik a felkészítő után az operatív tartalékos állomány tagjaivá válnak.
Az önkéntes szolgálat négy hónap kiképzést jelent egy katonai egységnél, amely gondoskodik a jelentkezők elszállásolásáról, étkeztetéséről, felszereléséről és a hivatásos állományéval megegyező havi zsoldjáról. Az erőnléti felkészítésen kívül az önkénteseket megtanítják a katonai fegyelem és alapvető szabályok és taktikák betartására, valamint különböző fegyverek használatára.
A négy hónapos időszak végén az önkéntes katonai szolgálatot elvégző fiatalok háromhavi országos bruttó átlagbérnek megfelelő bónuszt is kapnak a védelmi minisztériumtól. Tavaly a társadalombiztosítási költségvetés megalapozásánál 8620 lejes havi bruttó átlagbérrel számoltak, ami 5043 lejes nettónak felel meg.
Radu Miruta védelmi miniszter hétfőn ismételten leszögezte, szó sincs a (kötelező) sorkatonai szolgálat visszaállításáról, amelyet – békeidőben – Románia 2007-től függesztett fel. Az önkéntes katonai szolgálat megszervezését fél éven belül miniszteri rendelettel szabályozza a MAPN. A tárcavezető szerint egyelőre az a célkitűzés, hogy idén mintegy ezer fiatal önkéntest részesítsenek katonai alapképzésben.
A Digi24.ro szerint a program célja, hogy a hadsereg konfliktus esetén mozgósítható állománya elérje a 120 ezret. Jelenleg a MAPN-nek mintegy 70 ezer hivatásos katonája és körülbelül 40 ezer tartalékosa van, de utóbbiak között sokan az idősebb korosztályhoz tartoznak. Rajtuk kívül az elmúlt két évben körülbelül 3000 önkéntes tartalékost is kiképeztek – írta a hírportál.
Szakmai tényfeltáró bizottság alakult az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásainak vizsgálatára – közölte a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány csütörtökön az MTI-vel.
A Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként megalakult az a történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság, amely 2026 januárjában megkezdte munkáját. A bizottság feladata az 1989 előtti időszak erdélyi magyar irodalmi és kulturális életének állambiztonsági vonatkozású történeti feltárása, különös hangsúlyt helyezve a bukaresti CNSAS szaklevéltárában őrzött iratok feldolgozására.
A kutatási program egy több hónapos előkészítő folyamat eredménye, amely a két intézmény közötti szakmai együttműködés keretében valósul meg.
A kutatás szakmai irányítását egy közös bizottság látja el, amelynek felállításáról az ÁBTL közreműködésével döntött az Alapítvány kuratóriuma legutóbbi ülésén – olvasható a közleményben.
A hattagú szakmai bizottság koordinátori és irányítási feladatait az ÁBTL munkatársa, Bandi István történész, tudományos kutató látja el. A bizottság további tagjai: Benkő Levente történész, tudományos kutató, újságíró, szerkesztő; Fodor János történész, tudományos kutató; Főcze János történész, tudományos kutató; Jánosi Csongor történész, tudományos kutató; valamint Nagy Levente irodalomtörténész. A bizottság védnöki teendőit Csendes László, a Szekuritáté Irattárait Vizsgáló Országos Bizottság tagja látja el.
A közlemény idézi Bandi István történész kutatót, aki elmondta: „Magyarországon az evangélikus egyház tényfeltáró bizottsága az ÁBTL-lel együttműködésben közel két évtizedes, sokrétű kutatómunkával tárta fel és hozta nyilvánosságra decemberben az egyház és a kommunista állambiztonság kapcsolatának történetét. Ez a példa azt mutatja, hogy az ilyen horderejű feltárások nem gyors válaszokkal, hanem hosszú időn át végzett, felelősségteljes és több szempontot integráló munkával valósíthatók meg. Mi ugyanezt a szakmai alázatot és alaposságot kívánjuk érvényesíteni az erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet állambiztonsági múltjának vizsgálatában is”.
Nagy Elek, az alapítvány alapítója hangsúlyozta, hogy „egy ilyen kutatás eleve hosszú időtávra tervezett folyamat: a források feltárása, értelmezése és történeti összefüggéseik megértése láthatóan sok időt igényel. Éppen ezért a cél nem az, hogy szenzációhajhász részletek vagy félkész információk kerüljenek nyilvánosságra, hanem az, hogy a kutatás lezárását követően, kontextusba helyezett, megalapozott eredmények legyenek bemutathatók – mert csak így válhat a múlt feldolgozása a jövőt építő párbeszéd alapjává”.
Az alapítvány megfelelő időközönként tájékoztatást fog adni a kutatás menetéről, valamint annak lezárultát követően átfogó, hiteles és tudományosan megalapozott eredményeket fog nyilvánosságra hozni – tartalmazza az összegzés.
Pénteken már a második leprás esetet regisztrálták Romániában – számolt be róla a Romania Journal. A hírek szerint összesen négy gyanús pácienst tartanak számon, akik mind egy kolozsvári wellness szalonban dolgoztak. Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter közlése szerint a szalon ügyfelinek nem kell aggódniuk.
„A szalon ügyfeleinek nem kell aggódniuk és nem kell vizsgálatra menniük, mert az Országos Közegészségügyi Intézet és a Közegészségügyi Igazgatóság kiterjedt epidemiológiai vizsgálatot végez, amelybe bevonják a közelmúltbeli ügyfeleket is” – mondta az egészségügyi miniszter.
A most megerősített két esetet egy testvérpár kapta el, akik szeptemberben Ázsiában jártak, valószínűleg az ott-tartózkodásuk alatt kapták el, majd visszatértek Romániába.
Rogobete tisztázta, hogy a betegség továbbadásához hosszan tartó kontaktus szükséges: „Ehhez 2-4 hétig tartó, tartós érintkezés kell. Egy egyszeri masszázs nem tudja könnyen továbbadni a betegséget.”
„Az Országos Közegészségügyi Intézet által előírt összes fertőtlenítési intézkedést megtettük, így nincs veszély. Ezt meg kell értsék az emberek” – mondta.
Rogobete hangsúlyozta, hogy nem közegészségügyi vészhelyzetről van szó: A hír megdöbbentő, mert Romániában 1981 óta nem volt igazolt lepra-eset, de ez nem jelent közegészségügyi vagy járványügyi riadót. Figyelemmel kísérjük és kézben tartjuk a helyzetet. Ha további eseteket erősítenek meg, akkor meghozzuk a szükséges intézkedéseket, de jelenleg erre nincs szükség – jelentette ki.
A hét elején Kolozsvárott egy masszázsszalon ázsiai alkalmazottai körében leprás megbetegedést diagnosztizáltak, majd pénteken újabb esetről számoltak be, éppen Románia az az ország, ahol a mai napig működik lepratelep.
A Tulcea megyében, Tichilești településen működő intézmény egy leprás betegek kezelésére és elszállásolására szolgáló kórház. A lepratelepet a 20. század elején építették, majd 1916-ban a Dobrudzsába bevonuló bolgár hadsereg lerombolta. 1928-ban újjáépítették, és azóta is működik, mint Románia egyetlen ilyen intézménye.
Ugyanakkor inkább szanatórium, mint a kifejezés régebbi jelentése szerint a betegek elszigetelésére szolgáló hely.
A sajtóbeszámolók szerint két éve még kilenc beteget kezeltek az intézményben.
A falu a leprakórház körül szerveződött, és lakóépületekből, kiszolgáló helyiségekből és temetőből áll. Nincsenek ipari vagy mezőgazdasági létesítmények.
A kórház lakóépületein kívül kertes házak is épültek, ahol egyes betegek zöldségeket termesztenek. Az ellátás nem zavartalan: 2018-ban az egyik alkalmazott a Facebookon kért élelmiszer- és egyéb adományokat a betegek számára.
A kommunista rendszer idején a kórház létét eltitkolták, az objektumot katonákkal őriztették.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) részére minden évben azt jelentették, hogy a leprások száma nulla. 2005-ben a kórház egyik épületében európai uniós forrásokból öregotthont létesítettek. 2015-ben azt tervezték, hogy a leprakórházat szociális gondozó intézetté alakítják át, de ez nem valósult meg.
Egyébként bár a helyet Európa utolsó lepratelepeként emlegetik, egyes források szerint a 21. században még Ukrajna és Oroszország területén is voltak ilyen intézmények.
A légutakon keresztül terjedő mikobaktérium által okozott lepra egy régóta ismert fertőző betegség, amely azonban a nyugati országokban az életszínvonal és a higiéniai szint emelkedésével párhuzamosan spontán módon eltűnt.
Kezdetben a bőrt támadja meg, majd kezelés nélkül végül az idegeket is, és bénulást, végtagcsonkulást, valamint a szem károsodását okozhatja, ami vaksághoz vezethet. Rendkívül lassú lefolyása, tíz év vagy annál hosszabb lappangási ideje miatt a lepra nehezen kontrollálható húsz szegény országban, például Dél-Ázsiában és Afrikában, ahol endemikus.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint India a leginkább érintett ország (2013-ban több mint 127 000 új esetet fedeztek fel), a sorban a következők: Brazília (31 000 eset), Indonézia (17 000 eset) és két afrikai ország – Etiópia és a Kongói Demokratikus Köztársaság (3500, illetve 4500 új eset).
