A háború közel két éve alatt 152 milliárd dollár (124 milliárd euró) közvetlen anyagi kár keletkezett az országban az ukrán kormány, a Világbank és az ENSZ csütörtökön publikált közös jelentése szerint.
A kárösszeg 37 százalékát lakóingatlanok, 22 százalékát a közlekedési infrastruktúra és eszközök, 10 százalékát kereskedelmi és ipari létesítmények teszik ki, míg a mezőgazdaság és az energiaellátás egyaránt 7 százalékkal részesedik benne.
Az újjáépítés és a helyreállítás költségei az elkövetkező tíz évre a 2023. december 31-i állás szerint legalább 486 milliárd dollárra (mintegy 453 milliárd euró) becsülhetők, ami a bruttó hazai termék 2,8-szorosának felel meg.
Ez a 10 éves költségbecslés a tavaly márciusi 411 milliárd dollárról emelkedett 486 milliárd dollárra. A lista élén a lakhatási igények állnak 80 milliárd dollárral, azaz 17 százalékkal, ezt követi a közlekedési igények 74 milliárd dollárral, azaz 15 százalékkal, majd a kereskedelem és ipar 67,5 milliárd dollárral, azaz 14 százalékkal.
A mostani jelentéshez a háború 2022. februári kezdete és 2023 decembere között eltelt időszakot vették figyelembe.
A háború során mintegy 8400 kilométernyi autópálya, autóút és egyéb országos közút, több mint 200 vasútállomás és 150 vasúti híd sérült meg.
A jelentés szerint 2023 decemberében 5,9 millió ukrán menekültet regisztráltak Európában, belső menekült pedig a 2023 októberi adatok alapján 3,7 millió volt Ukrajnában.
Az orosz megszállók a Mariupol kerületeiben, már több mint 300 lakóépületet bontottak le, számolt be a Mariupoli Városi Tanács Telegram-csatornáján.
„A pusztítók nemzete! Miközben az oroszok felrobbantották a vízerőművet, a megszállt Mariupolban a kollaboránsok folytatják a lakóházak lebontását… A Mariupol kerületeiben romok és mély gödrök maradnak a házak helyén. A lakosság otthon nélkül marad. A megszállás kezdete óta már több mint 300 házat bontottak le” – áll a közleményben.
A központi kerületben, a Kotljarevszkij utca 6. szám alatt, ahol egy bérház állt, ma üres tér van. Az épületet a város blokádja alatt az orosz lövedékek súlyosan megrongálták, mára teljesen eltűnt Mariupol térképéről.
Hasonló sorsra jutott a Heroicsnij utca 31-es és az Anoszova utca 12-es számú épülete is.
„A házak lakói békés és boldog élete a múlté. Az orosz megszállók fájdalmat, gyűlöletet, halált és pusztítást hoznak” – hangsúlyozta a városi tanács.
Es ist 2024 und deutsche Soldaten treiben Sport mit russ. Soldaten, als sei nie etwas passiert ... auch Bundeswehr-Offiziere schnacken mit russ. Offizieren, als sei es das Normalste auf der Welt. Nach einer @BILD-Anfrage soll sich daran nun etwas ändern.https://t.co/0gHkamERdcpic.twitter.com/R7nk8DmyVO
A háború eredményeként Ukrajnában egyes városok egyszerűen eltűnhetnek, mindez azonban a pusztítás részletes felmérésétől függ majd – jelentette ki hétfőn Olena Suljak kormánypárti parlamenti képviselő, az államhatalom-szervezési, helyi önkormányzati, regionális fejlesztési és városrendezési bizottság vezetője egy televíziós műsorban, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Suljak az ukrán televízió non-stop háborús adásának nyilatkozva elmondta: „A már elpusztult települések között sajnos vannak falvak, városok. Tavaly fogadtuk el az erre vonatkozó jogszabályt, amely elsősorban a megszállt területeket érinti.” Hozzátette: ez előírja, hogy a helyreállítás megkezdése előtt stratégiai dokumentumot kell készíteni Átfogó helyreállítási program címmel.
A parlamenti bizottsági elnök jelezte, hogy a dokumentumban több dolgot kell elemezni: a gazdaságot (működő vagy visszatérő vállalkozásokat beleértve), a demográfiai helyzetet (hányan fognak élni ezen vagy azon a településen), a bányászat kérdését, valamint a környezeti összetevőket (megsemmisült épületek újjáépítését stb.). „Ezt követően lehet csak megbeszélni, hogy mit állítanak helyre és mit nem. És csak ezután lehet áttérni a közvetlen tervezési és kivitelezési munkákra” – magyarázta Olena Suljak.
Arra a tisztázó kérdésre, hogy lehetnek-e olyan települések, amelyek egyszerűen eltűnnek, azt válaszolta a parlamenti szakbizottsági elnök: „Sajnos lehetnek ilyen városok, de részletes elemzés és megfelelő számítások után.”
The Russians destroyed hundreds of churches and prayer houses in #Ukraine.
President #Zelensky shared a video showing what many historic church buildings look like today as a result of the Russian invasion. pic.twitter.com/1A3IZD76Rz
Volodimir Zelenszkij elnök március 23-án látogatást tett a Herszonban. Elmondta, a felszabadított régióban több mint 50 falut szinte teljesen elpusztítottak az orosz megszállók – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
A régió ellenséges támadásaira adott válaszaink, az ellentámadások és minden más, amit katonáink tesznek, azért van, hogy tudassák a megszállóval, hogy nem bocsátjuk meg és nem felejtjük el a terrort. Ma az orosz hadsereg ismét csapást mért a Herszon régióra, Beriszlavra – a helyi közigazgatásra, házakra, a múzeumra… Még a beriszlavi történelmi múzeum is fenyegetést jelent Oroszország számára valamiért… Egy teljesen eszetlen állam, egy tisztán terrorista állam. Amit le fogunk fegyverezni – mondta az államfő.
Megjegyezte, hogy a felszabadított területen, a Herszon régióban több mint 50 falut szinte teljesen leromboltak a megszállók, és egyes helyeken a falvak épületeinek több mint 90%-át lerombolták.
A Rio Tinto angol–ausztrál bányaipari óriásvállalat vezetői a több millió dollár éves bónuszuktól estek el, mert leromboltak egy 46 ezer éves őslakos kulturális helyszínt Ausztrália nyugati részén – jelentette be a cég hétfőn.
A Juukan-szurdokban található, felbecsülhetetlen régészeti jelentőségű kőszállásokat májusban semmisítették meg egy vasércbánya bővítésekor a nyugat-ausztráliai Pilbara régióban.A Rio Tinto közölte: bár személy szerint senki sem hibáztatható a Perthtől északra fekvő 1122-es bánya robbantásos kiterjesztése miatt, amelyben a szóban forgó régészeti lelőhelyek megsemmisültek, a vállalat nem tartotta magát egyik alapelvéhez, a helyi közösségek és örökségük tiszteletéhez. Ezért három magas rangú vezetőtől megvonták éves teljesítménybónuszát.
A vállalat vezérigazgatója, Jean-Sebastien Jacques 4,9 millió ausztrál dollártól (több mint egymilliárd forinttól) esett el – számolt be az ABC ausztrál közszolgálati televízió. Jacques 2019-ben 10,5 millió ausztrál dollár (több mint 2,2 milliárd forint) bevételre tett szert.
További két vezetőtársától, Chris Salisburytől és Simone Niventől fejenként 1 millió ausztrál dollár (213,5 millió forint) bónuszt vontak meg.
A barlanglakások felrobbantásával a bányavállalat nyolcmillió tonna magas tisztaságú vasércet nyerhet, amelynek becsült piaci értéke 135 millió ausztrál dollár (28,8 milliárd forint).
A vasérc Ausztrália egyik fő exportcikke, amelyből tavaly 77 milliárd ausztrál dollár (mintegy 16.160 milliárd forint) bevétele származott az országnak. Az ásványkincs bányászatának központja a ritkán lakott Pilbara, amelynek jelentős részén őslakosok élnek.
Az ausztrál kormány 2013-ban adott engedélyt a Rio Tintónak a környék feltárására és robbantások elvégzésére. A rá következő évben azonban egy ausztrál archeológus több olyan leletre bukkant a Juukan-szurdokban, amely a legkorábbi morzsoló és daraboló eljárások használatára utaltak Nyugat-Ausztráliában. Találtak egy 28 ezer éves kengurucsontot, amelyből hegyes szerszámot faragtak. Ez az ismert, legkorábbi csontszerszámkészítő technológiával készült, ércmaradványokat tartalmazó eszköz, amelyet Ausztráliában találtak.
Emellett több ezer éves szövetmintákkal sikerült bizonyítani a genetikai kapcsolatot az őslakosok és a területen most élő leszármazottaik között. Ez az egyetlen olyan ausztráliai régészeti helyszín, amely arra utal, hogy emberek lakták a térséget az utolsó jégkorszak idején is.