Az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz szóvivői csütörtökön bejelentették, hogy sikerült megállapodniuk az Amerikai Űrügynökséggel, miszerint 2025-ig meghosszabbítják a közös repüléseiket a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), annak ellenére, hogy több gond is volt az oroszokkal.
Korábban az orosz űrügynökség arról beszélt, hogy 2024 után ki akar vonulni az ISS-ről, hiszen már javában készül a saját űrállomásuk, ennek ellenére most mégis úgy döntöttek, hogy maradnak az amerikaiakkal közösen az ISS-en. Az oroszok űrállomása a tervek szerint csak 2027-ben kezdik el pályára állítani, 2028-ig biztosan maradnak az ISS-en.
A következő években továbbra is fognak orosz teherűrhajók érkezni a Nemzetközi Űrállomásra, melyeken utánpótlás és különféle tudományos műszerek szoktak lenni. Az elmúlt időszakban többször is problémák merültek fel ezekkel a szondákkal, legfőképpen a hűtőfolyadékkal, ami többször is szivárgott. A NASA jelenleg 2030-ig tervez a Nemzetközi Űrállomással.
Továbbfejlesztenék az űrben eddig alig használt atomreaktoros meghajtást. Úgy tűnik, hogy a NASA mellett az oroszok is ebben a technológiában látják a jövőt.
Előbb a Holdat, majd a Vénuszt, végül a Jupitert is meglátogathatja az a nukleáris meghajtású űrhajó, amit Oroszországban fejlesztenek – írja a Sceince Alert tudományos portál.
A bolygóközi küldetés során a jármű műszereket vagy embereket szállítana, és 2030-ban indítanák útjára – közölte az Orosz Szövetségi Űrügynökség, a Roszkoszmosz.
Az energiát tulajdonképpen egy hordozható atomerőműként funkcionáló modul fogja biztosítani, ami a Zeusz nevet kapta.
Képes lesz arra, hogy akár nagyobb mennyiségű rakományt szállító űrhajót is eljuttasson a Naprendszer távoli zugaiba.
A rendelkezésre álló, napenergiát és gravitációs hatásokat hasznosító technikák nem adnak elég gyors meghajtást az űreszközöknek, így például jelenleg egy asztronautákat szállító űrhajó több mint három év alatt tudna csak eljutni a Marsra. Ez rettentő hosszú idő, ezért maga a NASA is kutatja a nukleáris meghajtású űrhajók fejlesztésének lehetőségeit; 2027-ben egy 10 kilowattos reaktorral felszerelt leszállóegységet küldenének a Holdra.
Az amerikaiak eddig mindössze egyetlen reaktort küldtek az űrbe, azt is 1965-ben. Oroszország ezzel szemben már több mint 30 reaktort felbocsátott, így jócskán a nagy vetélytárs előtt járnak. Amennyiben a készülő 500 kilowattos nukleáris reaktor is beváltja a hozzá fűzött reményeket, az óriási lökést adhat az orosz űriparnak.
A tervezett misszió során az új űrhajó előbb a Holdat érné el, majd a Vénusz felé menne. Itt a szomszédos bolygó gravitációs terét felhasználva állna pályára a Jupiter irányába. A manőverrel hajtóanyagot lehetne megspórolni.
A jelenlegi számítások szerint az egész küldetés nagyjából 50 hónapig (azaz kicsivel több mint 4 évig) tartana, de a részletek még nincsenek teljesen kidolgozva.
A nukleáris reaktorok nagy előnyei
A mostani űreszközök a Napból, akkumulátorokból vagy radioizotópos termoelektromos generátorokból nyerik az energiát.
A Jupitert tanulmányozó amerikai Juno űrszonda például napelemeket használ, ezekkel tölti fel akkumulátorait. Ha viszont a műhold távolabbra kerül a Naptól, a napenergia felhasználásának hatékonysága is drasztikusan romlik. Más űreszközök lítiumion-akkumulátorokat használnak, ezekkel viszont csak rövid távú küldetéseket lehet végezni.
A NASA Voyager-űrszondáit radioizotópos termoelektromos generátorok működtetik. Ezek már hosszabb távú űrutazást is lehetővé tesznek, de hatékonyságuk meg sem közelíti a nukleáris reaktorokét.
Utóbbiak ugyanis a világűr legsötétebb, leghidegebb tartományaiban is működőképesek, továbbá akár 10-12 évig is üzemelhetnek amellett, hogy a hagyományosnál gyorsabb meghajtást tesznek lehetővé.
Vannak persze hátrányai is a technikának. Az egyik, hogy az elképesztő hőt termelő reaktorok nagy valószínűséggel erősen dúsított uránt igényelnek, ami akár biztonsági kockázatot is jelenthet.
Alapja lesz egy új űrállomásnak
A Zeusz fejlesztése nem most, hanem 2010-ben indult azzal a céllal, hogy két évtizeden belül felküldjék az űrbe. Egyelőre úgy tűnik, tartható a kitűzött dátum.
A prototípus előállítása és tesztelése 2018-ban kezdődött, a fejlesztés vezetésével a Roszkoszmosz a szentpétervári székhelyű Arsenal vállalatot bízta meg. A munka költségei elérik a 4,2 milliárd rubelt.
Várhatóan a Zeuszon alapuló technika fogja működtetni a 2025-re tervezett orosz űrállomást is.
#SatelliteImagery from September 25, 2022 shows a large traffic jam of vehicles leaving #Russia and attempting to cross the border into #Georgia, at the Lars checkpoint, following Russian President Putin’s mobilization order for the war in #Ukraine. pic.twitter.com/iHUsC8hYs2
1/ The independent Russian media outlet Verstka ("Layout") has published a noteworthy piece on the devastating effect that mobilisation is having on Russia's schools. Thousands of teachers have been conscripted or have fled, bringing schools to the edge of collapse. ? follows. pic.twitter.com/D34mmb43PM
#UPDATE The head of Russian mercenary group Wagner, who has been entangled in a power struggle with the defence ministry, announced Friday the opening of recruitment centres in dozens of cities. pic.twitter.com/LHNrq9kf4y
A Russia-based disinformation network run by a former Florida cop has published a new fabricated story on a fake news website called "Seattle Tribune".