Az orosz űraktivitás már 3 éve apad, megbillentette a koronavírus-járvány és az ukrán konfliktus is, de az is baj, hogy a Roszkoszmosz monopóliuma nem segíti az ötleteket, az egyéni kezdeményezéseket. Lassan már a nem űripari nagyhatalmak is megelőzik az űrben.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány oldalán érdekes elemzésre bukkanhatunk Oroszország űriparáról.
A Szovjetunió felbomlását követően az ország űripara visszaesett, de a 2000-es években sikerült stabilizálni az ágazatot, a 2010-es években még némi növekedés is mutatkozott. De a koronavírus-járvány és az ukrán konfliktus megint visszavetette: a nemzetközi együttműködések leépültek, a nyugati technológiához való hozzáférés csökkent.
2014-ben még a világon indított kis műholdak 27 százalékáért volt felelős, 2024-ben ez az arány 3-ra csökkent. Az orosz űrprogram aktivitása már 3 éve apad, ezzel szemben az Egyesült Államok és Kína rekordokat döntenek. De már nem csak a nagyhatalmak előzik meg, Új-Zéland majdnem utolérte rakétaindítási számaival az oroszokat. Műholdjai száma is lecsökkent, és ami van, az is állami, vagy maximum a Roszkozmosz birtokában van.
Ezzel szemben az USA-ban földmegfigyelő egységek, SpaceX-jellegű magáncégek sorjáznak, sokkal sokkal több, mint Oroszországban. Kína is bőven megelőzte, úgyhogy most már nem is a felzárkózás az orosz cél, hanem a lemaradás mérséklése.
A háborút megelőző évben Oroszországnak egyetlen kereskedelmi célú földmegfigyelő műholdja sem volt, amivel a precíziós csapásokat és a célpontok pontos beazonosítását elvégezhette volna. Ukrajna viszont amerikai támogatással hozzáférést kapott olyan kereskedelmi szolgáltatók felvételeihez (például a Maxar vagy a Planet Labs), amelyek naponta képesek voltak megfigyelni az orosz csapatmozgásokat. A Pentagon birtokában lévő több ezer műhold – köztük számos civil és magánüzemeltetésű – előnyt biztosított az ukrán fél számára. A hozzáadott érték óriási volt: minél több műhold kering egy adott régió fölött, annál gyakrabban észlelhetők parancsnoki központok, fegyverraktárak vagy mozgásban lévő tüzérségi egységek.
Oroszország viszont 2022-ben, közvetlenül a háború kitörése után, azonnal szembesült a hírszerzési aszimmetria következményeivel, amelyek nemcsak taktikai, hanem stratégiai hátrányt is jelentettek.
Roszkoszmosz-monopólium
Az orosz űrkutatási ágazat szerkezetét meghatározza a Roszkoszmosz, ami szabályozza, irányítja és finanszírozza a legtöbb űrtevékenységet. De ez egyben az akadálya is a magánszektor kibontakozásának.
A Roszkoszmosz sokáig az embereket szállító űrrepülésekre építette presztízsét, főleg 2011 után, amikor az USA leállította a saját űrprogramját, és a NASA kénytelen volt helyet vásárolni az orosz Szojuz űrhajókon. Ezzel a Roszkoszmosz 14 év alatt közel 4 milliárd dollárnyi bevételhez jutott az amerikai megrendelésekből.
Így sikerült fenntartani a Nemzetközi Űrállomáson való orosz jelenlétet, sőt, nyereséget is termelni.
2020-ban azonban megváltozott a rendszer, amikor az amerikai magánszektor, főleg a SpaceX belépett az embert szállító űrrepülések piacára és létrejött a „keresztrepülési” megállapodás, amelynek keretében amerikai űrhajósok orosz járműveken, illetve orosz űrhajósok amerikai űreszközökön repülnek, az együttműködés súlya csökkent. A Nemzetközi Űrállomás 2028-ra tervezett leállítása pedig végképp új helyzetet teremt.
Oroszország válasza erre a ROSS, az új orosz orbitális állomás terve, amit eredetileg 2023-ra ígértek, most 2027 és 2033 között várható a modulok fokozatos felbocsátása. Fő célja talán nem is tudományos, inkább a meglévő ipari és szakmai kapacitások fenntartása. A nagy űripari szereplőknél, az Egyesült Államokban és Kínában az űripar egyfajta gazdasági motor, de Oroszországban inkább katonai és szimbolikus szerepe van. Így azonban fennáll a veszélye, hogy Moszkva nemcsak lemarad a technológiai versenyben, de ki is szorul a törekvő hatalmak közül, akiknél az emberes űrjelenlét a tudományos és gazdasági fejlődést szolgálja.
[type] => post
[excerpt] => Az orosz űraktivitás már 3 éve apad, megbillentette a koronavírus-járvány és az ukrán konfliktus is, de az is baj, hogy a Roszkoszmosz monopóliuma nem segíti az ötleteket, az egyéni kezdeményezéseket. Lassan már a nem űripari nagyhatalmak is megel...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1752186780
[modified] => 1752125800
)
[title] => Oroszország kezd nagyon lemaradni az űrprogramban
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=247814&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 247814
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 247815
[image] => Array
(
[id] => 247815
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/urprogram.jpg
[original_lng] => 185329
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/urprogram-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/urprogram-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/urprogram-768x403.jpg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/urprogram-1024x538.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/urprogram.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/urprogram.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/urprogram.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1752115003:12
[_thumbnail_id] => 247815
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1281
[_algolia_sync] => 233388886001
[_oembed_05cb82627e5726b90b90ba5f528dc6d1] =>
Russian youth in St. Petersburg party to anti-war music
Videos circulating on social media show crowds of young Russians singing along to banned anti-war songs — and have already sparked outrage among pro-Kremlin “Z-patriots.” So far, no arrests have been reported.
In Deutschland ist der Pianist und Dirigent Justus Frantz nicht mehr so gefragt wie einst, in Russland umso mehr. Wladimir Putin hat ihn nun ausgezeichnet - und Frantz fühlt sich geehrt. https://t.co/0VUn7dZmAa
Russia has created an AI-powered Agdroid "IDOL"🤣🤣🤣 The result is on video. These are the same people who scare everyone with various weapons – the Poseidon torpedo, the Burevestnik, Sarmat, and Oreshnik missiles... Don't get it? That's #putin's #russia. pic.twitter.com/ABlu25RUl7
A Vénusz tanulmányozására 1972-ben indított „Koszmosz-482” automatikus bolygóközi állomás visszatért a Földre, és az Indiai-óceánba zuhant, jelentette az EU űrmegfigyelő rendszere (EU SST) és az orosz Roszkoszmosz.
A berendezést egy Molnyija-M hordozórakéta indította pályára, de egy blokk meghibásodása miatt nem sikerült bolygóközi pályára kerülnie. 53 éve egy alacsony, Föld körüli pályán keringett, folyamatosan lassan ereszkedett le.
Sok más űrszeméttel ellentétben, amelyek általában elégnek a légkörben, a Koszmosz-482 titán burkolattal, körülbelül 500 kg tömeggel és 1 méter átmérővel rendelkezett – az EU SST szakembereinek becslései szerint ez tette lehetővé, hogy a készülék szinte sértetlenül elérje a Föld felszínét.
A Roszkoszmosz számításai szerint az állomás május 10-én 9:24-kor (kijevi idő szerint) lépett be a Föld légkörébe az Andamán-szigetektől nyugatra, és az Indiai-óceán vizébe zuhant, Jakarta közelében.
Ugyanakkor független kutatók megkérdőjelezik ezen információk pontosságát. Többek között Marco Langbroek, holland elemző megjegyezte, hogy sokan „a kritikus elemzés nélkül” fogadták el a Roszkoszmosz verzióját, bár a számítások megbízhatósága továbbra is megkérdőjelezhető.
Studies confirm there is no risk of asteroid 99942 Apophis impacting Earth for at least another century. Originally identified in 2004, new data have better defined the orbit of Apophis, putting astronomers at ease. Learn more: https://t.co/6a7zxeSLYFpic.twitter.com/EX8KXlXpWP
Az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz szóvivői csütörtökön bejelentették, hogy sikerült megállapodniuk az Amerikai Űrügynökséggel, miszerint 2025-ig meghosszabbítják a közös repüléseiket a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), annak ellenére, hogy több gond is volt az oroszokkal.
Korábban az orosz űrügynökség arról beszélt, hogy 2024 után ki akar vonulni az ISS-ről, hiszen már javában készül a saját űrállomásuk, ennek ellenére most mégis úgy döntöttek, hogy maradnak az amerikaiakkal közösen az ISS-en. Az oroszok űrállomása a tervek szerint csak 2027-ben kezdik el pályára állítani, 2028-ig biztosan maradnak az ISS-en.
A következő években továbbra is fognak orosz teherűrhajók érkezni a Nemzetközi Űrállomásra, melyeken utánpótlás és különféle tudományos műszerek szoktak lenni. Az elmúlt időszakban többször is problémák merültek fel ezekkel a szondákkal, legfőképpen a hűtőfolyadékkal, ami többször is szivárgott. A NASA jelenleg 2030-ig tervez a Nemzetközi Űrállomással.
Továbbfejlesztenék az űrben eddig alig használt atomreaktoros meghajtást. Úgy tűnik, hogy a NASA mellett az oroszok is ebben a technológiában látják a jövőt.
Előbb a Holdat, majd a Vénuszt, végül a Jupitert is meglátogathatja az a nukleáris meghajtású űrhajó, amit Oroszországban fejlesztenek – írja a Sceince Alert tudományos portál.
A bolygóközi küldetés során a jármű műszereket vagy embereket szállítana, és 2030-ban indítanák útjára – közölte az Orosz Szövetségi Űrügynökség, a Roszkoszmosz.
Az energiát tulajdonképpen egy hordozható atomerőműként funkcionáló modul fogja biztosítani, ami a Zeusz nevet kapta.
Képes lesz arra, hogy akár nagyobb mennyiségű rakományt szállító űrhajót is eljuttasson a Naprendszer távoli zugaiba.
A rendelkezésre álló, napenergiát és gravitációs hatásokat hasznosító technikák nem adnak elég gyors meghajtást az űreszközöknek, így például jelenleg egy asztronautákat szállító űrhajó több mint három év alatt tudna csak eljutni a Marsra. Ez rettentő hosszú idő, ezért maga a NASA is kutatja a nukleáris meghajtású űrhajók fejlesztésének lehetőségeit; 2027-ben egy 10 kilowattos reaktorral felszerelt leszállóegységet küldenének a Holdra.
Az amerikaiak eddig mindössze egyetlen reaktort küldtek az űrbe, azt is 1965-ben. Oroszország ezzel szemben már több mint 30 reaktort felbocsátott, így jócskán a nagy vetélytárs előtt járnak. Amennyiben a készülő 500 kilowattos nukleáris reaktor is beváltja a hozzá fűzött reményeket, az óriási lökést adhat az orosz űriparnak.
A tervezett misszió során az új űrhajó előbb a Holdat érné el, majd a Vénusz felé menne. Itt a szomszédos bolygó gravitációs terét felhasználva állna pályára a Jupiter irányába. A manőverrel hajtóanyagot lehetne megspórolni.
A jelenlegi számítások szerint az egész küldetés nagyjából 50 hónapig (azaz kicsivel több mint 4 évig) tartana, de a részletek még nincsenek teljesen kidolgozva.
A nukleáris reaktorok nagy előnyei
A mostani űreszközök a Napból, akkumulátorokból vagy radioizotópos termoelektromos generátorokból nyerik az energiát.
A Jupitert tanulmányozó amerikai Juno űrszonda például napelemeket használ, ezekkel tölti fel akkumulátorait. Ha viszont a műhold távolabbra kerül a Naptól, a napenergia felhasználásának hatékonysága is drasztikusan romlik. Más űreszközök lítiumion-akkumulátorokat használnak, ezekkel viszont csak rövid távú küldetéseket lehet végezni.
A NASA Voyager-űrszondáit radioizotópos termoelektromos generátorok működtetik. Ezek már hosszabb távú űrutazást is lehetővé tesznek, de hatékonyságuk meg sem közelíti a nukleáris reaktorokét.
Utóbbiak ugyanis a világűr legsötétebb, leghidegebb tartományaiban is működőképesek, továbbá akár 10-12 évig is üzemelhetnek amellett, hogy a hagyományosnál gyorsabb meghajtást tesznek lehetővé.
Vannak persze hátrányai is a technikának. Az egyik, hogy az elképesztő hőt termelő reaktorok nagy valószínűséggel erősen dúsított uránt igényelnek, ami akár biztonsági kockázatot is jelenthet.
Alapja lesz egy új űrállomásnak
A Zeusz fejlesztése nem most, hanem 2010-ben indult azzal a céllal, hogy két évtizeden belül felküldjék az űrbe. Egyelőre úgy tűnik, tartható a kitűzött dátum.
A prototípus előállítása és tesztelése 2018-ban kezdődött, a fejlesztés vezetésével a Roszkoszmosz a szentpétervári székhelyű Arsenal vállalatot bízta meg. A munka költségei elérik a 4,2 milliárd rubelt.
Várhatóan a Zeuszon alapuló technika fogja működtetni a 2025-re tervezett orosz űrállomást is.
#SatelliteImagery from September 25, 2022 shows a large traffic jam of vehicles leaving #Russia and attempting to cross the border into #Georgia, at the Lars checkpoint, following Russian President Putin’s mobilization order for the war in #Ukraine. pic.twitter.com/iHUsC8hYs2
1/ The independent Russian media outlet Verstka ("Layout") has published a noteworthy piece on the devastating effect that mobilisation is having on Russia's schools. Thousands of teachers have been conscripted or have fled, bringing schools to the edge of collapse. ? follows. pic.twitter.com/D34mmb43PM
#UPDATE The head of Russian mercenary group Wagner, who has been entangled in a power struggle with the defence ministry, announced Friday the opening of recruitment centres in dozens of cities. pic.twitter.com/LHNrq9kf4y
A Russia-based disinformation network run by a former Florida cop has published a new fabricated story on a fake news website called "Seattle Tribune".
Russian youth in St. Petersburg party to anti-war music
Videos circulating on social media show crowds of young Russians singing along to banned anti-war songs — and have already sparked outrage among pro-Kremlin “Z-patriots.” So far, no arrests have been reported.
Russia has created an AI-powered Agdroid "IDOL"🤣🤣🤣 The result is on video. These are the same people who scare everyone with various weapons – the Poseidon torpedo, the Burevestnik, Sarmat, and Oreshnik missiles... Don't get it? That's #putin's #russia. pic.twitter.com/ABlu25RUl7
In Deutschland ist der Pianist und Dirigent Justus Frantz nicht mehr so gefragt wie einst, in Russland umso mehr. Wladimir Putin hat ihn nun ausgezeichnet - und Frantz fühlt sich geehrt. https://t.co/0VUn7dZmAa
