December közepén négy millió forint értékű tartós élelmiszerekből álló szállítmányt vitt a nagydobronyi gyermekotthonba a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara. Az adomány eljuttatását a magyar – ukrán kereskedelmi és iparkamara vállalta magára. Elnöke, Gelb Sándor úgy döntött, hogy újabb gyorssegélyt szervez a gyermekotthon számára még az újév előtt.
Több mint 434 millió forint gyűlt össze vasárnap késő estig a magyar közmédia Jónak lenni jó! elnevezésű jótékonysági kampányában, amellyel a KEGYES, a Kárpátaljai „Elfelejtett” Gyermekek Segítése Jótékonysági Alapítvány munkáját támogatják.
Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója a műsor zárásakor elmondta: a Kárpátalján élők drámai helyzete miatt kézenfekvő volt, hogy kedvezményezettként a KEGYES Alapítványt válasszák, amely a Kárpátalján élő árvákat és otthonukat vesztett gyerekeket támogatja.
Úgy éreztük, hogy erre a szomorú helyzetre fel kell hívni az ország, „sőt a világ figyelmét is” – fogalmazott a vezérigazgató.
Papp Dániel hozzátette: az eredmény is azt mutatja, hogy a magyarok ismét összefogtak egy határon túli szervezetért.
Sipos József, a KEGYES Alapítvány elnöke a műsorban felidézte: megható volt számára, amikor megtudta, hogy alapítványuk lesz a közmédia idei kampányának kedvezményezettje. „Nincsenek szavak arra a magas összegre, ami összegyűlt és arra az összefogásra, amely megvalósult” – hangoztatta.
Sipos József elmondta, hogy a koronavírus-járvány alatt alakult az alapítvány, de a háború miatt még nagyobb szükség lett a munkájukra. Sokan elhagyták Kárpátalját, de ők nem adták fel és kitartottak. Mint mondta, nagyon hálás a lehetőségért, amellyel ezt az ügyet tovább tudják vinni és meg tudják valósítani az álmukat.
A műsorban elhangzott, hogy a 1358-as szám hívásával vagy SMS küldésével továbbra is lehet támogatni a KEGYES Alapítványt.
Bár a CDU/CSU és az SPD koalíciós megállapodása tartalmazza azt, hogy idén áprilistól meg kellett volna szűnnie az ukrán menekültek különstátusának, az a mai napig nem lépett hatályba. Így az ukrán menekültek érkezésük után azonnal igényelhetik az alanyi jogon havonta járó 563 eurót.
A CDU/CSU és az SPD eredetileg abban állapodott meg, hogy 2025. április 1-től a Németországba érkező ukrán menekültek nem kapnak többé alanyi jogon járó állampolgári támogatást (Bürgergeld). Ehelyett a menedékkérők ellátásáról szóló törvény alapján kapnak majd ellátást, mint minden más menekült. Az ukrán menekültek „különleges bánásmódjáról” eredetileg az Ukrajna elleni orosz támadást követően döntött még a Scholz-kormány.
Florian Oest görlitz-i CDU-s parlamenti képviselő, akinek választókerülete a német-lengyel határon fekszik, most az ukrán menekültek különleges státuszának megszüntetését sürgeti, és a koalíciós megállapodás következetes végrehajtását követeli – írja a Bild.
Ennek van egy aktuális háttere: a német-lengyel határon egyre több fiatal ukrán férfi utazik be Németországba, amióta az ukrán kormány augusztusban úgy döntött, hogy feloldja a 18 és 21 év közötti férfiakra vonatkozó kiutazási tilalmat.
Oest a Bildnek elmondta: „Saját szemünkkel láthattuk az új helyzetet. Többször előfordult, hogy kisbuszok tucatnyi fiatal férfival lépték át a határt Németországba.” Ez önmagában teljesen legális. De a probléma Oest szerint az:
A fiatalemberek egyenesen az állampolgári juttatásba utaznak. Ez így nem mehet tovább. Senkinek sem segítünk, ha mágnesként működünk.
Az érkező ukránok száma valóban jelentősen megnőtt – a májusi 7961-ről szeptemberre csaknem 19 ezerre.
„Aki tud dolgozni, annak dolgoznia is kell, különben elveszítjük az elfogadottságot a lakosság körében” – követeli Oest. Három hónapos támogatás után véget kellene vetni a Bürgergeldnek. „Nem tartható fenn tovább a különleges státus az ukránok számára Németországban”.
Markus Söder bajor miniszterelnök már augusztusban felvetette az ukrán menekültek állampolgári juttatásának megszüntetését.
Söder azzal indokolta álláspontját, hogy Németországon kívül egyetlen más ország sem nyújt az ukrán menekülteknek az állampolgári támogatáshoz hasonló juttatásokat. Ez az egyik oka annak, hogy viszonylag kevés ukrán vállalt munkát Németországban, annak ellenére, hogy jó képzettséggel és szaktudással rendelkeznek.
Hogyan kezelik a helyzetet más uniós országok?
Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint Franciaország mintegy 70 ezer ukrán menekültet fogadott be. Ugyanazokat a juttatásokat kapják, mint más menedékkérők: 607,75 euró jár havonta egyedülállóknak és szállás egy befogadóközpontban. Itt tehát nincs külön státusuk, mint Németországban.
Olaszország 2027. március 4-ig meghosszabbította az ukrán menekültek ideiglenes védelemhez való jogát, de a készpénztámogatásokat már több hónapja nem fizeti ki. A háború kezdete óta közel 200 ezer ukrán kért menedékjogotOlaszországban, a többségük (mintegy 170 ezer) ideiglenes védelmi státusszal él ott. Ez hozzáférést biztosít számukra az olasz munkaerőpiachoz, az oktatási rendszerhez, a szakképzési programokhoz és az egészségügyi ellátáshoz. https://hu.euronews.com/embed/2598666 Jelenleg mintegy 375 ezer ukrán menekült él Csehországban – jelentette a Radio Prague International a belügyminisztériumra hivatkozva. A prágai kormány szerint mintegy 40 millió euróval járulnak hozzá az ország gazdaságához, ugyanis mintegy 130 ezer ukránnak van legális munkahelye Csehországban. Mások munkalehetőség megszerzése érdekében nyújtanak be kérelmeket. „Összességében a Csehországban élő ukránok mintegy 70 százaléka dolgozik” – mondta Vit Rakusan belügyminiszter.
Lengyelországban az ukrán menekültek mintegy 65 százaléka dolgozik – körülbelül kétszer annyian, mint Németországban. Ez derül ki az ifo Intézet 2024 októberében készült tanulmányából. Ennek egyik oka vélhetően az alacsonyabb nyelvi korlátok: a lengyel és az ukrán sokkal közelebb áll egymáshoz, mint a német és az ukrán. Emellett mintegy 1,5 millió ukrán már a háború kitörése előtt is dolgozott Lengyelországban, vagyis a menekültek a meglévő hálózatokra támaszkodhatnak.
A Deutschlandfunk jelentése szerint Norvégia mintegy 85 ezer ukrán menekültet fogadott be. Kezdetben kollektív védelmet kaptak, ez a gyakorlat mostanában változik. Az ország 2025 áprilisában Nyugat-Ukrajnát biztonságosnak minősítette, ezért a jövőben szigorúbban ellenőrzik a menekültügyi eljárásokat.
Az eljárás során a menekülteket befogadóközpontokban helyezik el. Azok azonban, akik teljes munkaidős állást találnak, és részt vesznek egy bevezető programban, ezután évi 20 ezer eurós támogatásra számíthatnak, amelyből többek között lakást lehet finanszírozni.
Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint mintegy 125 ezer ukrán menekült Hollandiába. Ők jogosultak az úgynevezett Leefgeldre, a megélhetési költségek fedezésére szolgáló támogatásra. A Leefgeld átlagosan 315 eurót tesz ki személyenként havonta.
Belgium nem sokkal a háború kezdete után úgy döntött, hogy ideiglenes védelmet nyújt az ukrán menekülteknek. Az EU brüsszeli székhelyén és az ország többi részén a menekültek törvényes egészségbiztosításban részesülnek, és állami szociális segélyt kapnak: az egyedülállók 1288,46 eurót, a kétszemélyes háztartások fejenként 858,97 eurót, a gyermekes házaspárok pedig összesen 1741,29 eurót.
Ezen kívül ruházatra, áramra, élelmiszerre és bútorokra is jár külön támogatás. A védettségi státuszt 2025 elején 2026. március 4-ig meghosszabbították. A háború kezdete óta mintegy 66 ezer ukrán talált menedéket Belgiumban.
Németországban egyelőre nem világos, hogyan alakul az ott élő 1,14 millió ukrán menekült helyzete. A munkaügyi és szociális minisztérium (BMAS) törvénytervezetet nyújtott be, amely állítása szerint „egy az egyben végrehajtja a koalíciós megállapodást, és jelenleg a szövetségi kormányon belül egyeztetés alatt áll”.
A svájci hatóságok úgy döntöttek, hogy november 1-jétől korlátozzák a menedékkérők külföldre való kiutazását, ugyanakkor az ukránok nem esnek a tilalom alá, számolt be a svájci SRF kiadvány.
A tisztviselők elmondása szerint november 1-jétől a Svájcban menedékjogot kérelmező személyek – néhány kivételtől eltekintve – nem utazhatnak külföldre, beleértve a schengeni övezet országait és származási országaikat sem. Az ország parlamentje által elfogadott határozat értelmében a Migrációs Államtitkárság (SEM) csak kivételes esetekben, például egy rokon halála vagy súlyos betegsége esetén engedélyezi az ilyen utazásokat. Ezen esetekben az utazás legfeljebb 30 napra engedélyezett, pontosították a tisztviselők.
Ezenkívül Svájcban élő menekültek hazautazhatnak hazájukba, hogy megoldják a vagyonnal vagy az oktatással kapcsolatos kérdéseiket, illetve ha az utazás a svájci területen való munkavégzésükhöz szükséges.
„Az ukrán menekültek mentesülnek az utazási tilalom alól. A jövőben félévente 15 napot tartózkodhatnak Ukrajnában. A kormány konzultációkat kezdeményezett a határozat erre vonatkozó módosításairól, amelyek 2026 február elejéig tartanak” – pontosította az SRF kiadvány.
Korábban arról számoltak be, hogy a svájci hatóságok november 1-jétől megváltoztatják az ukrán menekültek védelmi státuszának (S státusz) megadására vonatkozó szabályokat, mivel az ország Szövetségi Tanácsa új megközelítést fogadott el az ideiglenes védelem megadásának eljárásával kapcsolatban. Most a parlament kérésére a svájci kormánynak figyelembe kell vennie a régiók közötti különbséget – annak meghatározása során, hogy hol tekinthető biztonságosnak a visszatérés, és hol nem.
A svájci tisztviselők többek között meghatározták Ukrajna azon régióit, ahová a visszatérés biztonságosnak tekinthető – Volinyi, Rivnei, Lembergi, Ternopili, Ivano-Frankivszki és Csernyivci megyék, valamint Kárpátalja.
Az új szabályok 2025. november 1-jén lépnek hatályba. Ugyanakkor nem vonatkoznak azokra az ukránokra, akik már megkapták a védelmi státuszt Svájcban. Ezenkívül a Szövetségi Tanács úgy döntött, hogy az ukránok védelmi státuszának visszavonása 2027 márciusa előtt nem történik meg, összegezték a tisztviselők.
Markus Söder bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője az ukrán menekülteknek járó Bürgergeld (másnéven: állampolgári pénz) nevű szociális segély teljes eltörlését sürgeti Németországban.
A javaslat szerint ez mind az újonnan érkező, mind a már az országban tartózkodó menekültekre vonatkozna.
A bajor miniszterelnök szerint a segélyezési rendszer akadályozza az ukránok munkaerőpiaci integrációját. Úgy véli, sokan a meglévő képzettségük és készségeik ellenére sem vállalnak munkát a juttatások miatt.
Garantálni kell, hogy mindenki, aki Ukrajnából érkezett, ne kapjon többé szociális juttatásokat Németországban. A világon egyetlen másik ország sem jár el így az ukrán menekültekkel szemben – hangsúlyozta a politikus.
A bajor miniszterelnök eltökélt szándéka, hogy a kormánykoalíción belül keresztülviszi a változtatást, annak ellenére, hogy a kezdeményezés túlmutat a korábban elfogadott terveken – idézte a Korrespondent ukrán hírportált a Bild.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
A napokban ismét cseh fiatalok hoztak támogatást a kárpátaljai katonák számára, amit a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet segítségével fognak eljuttatni, ezúttal a 208-as dandár részére.
Nyugat-Ukrajnai magyar szervezetek számára vitt segélyszállítmányt a Máltai Szeretetszolgálat, akiknek önkéntesei felkeresték az Ivano-Frankivszkban és Lembergben (Lviv) élő magyarokat. A szervezet a Bethlen Gábor Alap támogatásával mintegy 150 – élelmiszerből és higiéniai eszközökből álló – csomagot állított össze. Az akció a tervek szerint jövő héten további, belső-ukrajnai városokban működő magyar szervezeteknél folytatódik.
Konrad Krajewski bíboros, a Szentszék Szeretetszolgálati Dikasztériumának prefektusa Ukrajnába utazott, hogy további adományokat vigyen Vatikánból. Ezúttal orvosi műszerekkel felszerelt mentőautókat és gyógyszereket kapott a háború sújtotta ország – közölte hétfőn a Vatican News az Interfax-Ukraine szemléje szerint.
A pápai küldött a Vatikáni Rádiónak elmondta, a több mint 200 ezer euró értékű gyógyszereket Nápolyban gyűjtötték össze, amelyeket civil emberek saját készleteikből adományoztak.
Krajewski bíboros legutóbb karácsonykor látogatott Ukrajnába. Akkor mobil műtőt és ultrahang-diagnosztikai berendezést szállított, valamint a karácsonyi misén is részt vett Harkivban.
Le pape Léon XIV a pris son premier bain de foule en papamobile, place Saint-Pierre. Il s'apprête à célébrer la messe d'inauguration de son pontificat, en présence de dizaines de milliers de fidèles et de dirigeants étrangers, dont le vice-président américain JD Vance. pic.twitter.com/InkJbLq8iZ
Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) 9,9 milliárd dollárnyi adományt kért a világ konfliktusai és válságai által sújtott gyerekek millióinak humanitárius segélyezésére 2025-ben.
Catherine Russell, a szervezet vezetője közleményében hangsúlyozta: „A gyermekek humanitárius szükségleteinek mértéke történelmi csúcson van, és napról napra több gyermek érintett”.
Hozzátette: becsléseink szerint 146 országban és területen 213 millió gyermeknek lesz szüksége jövőre humanitárius segítségre, ami elképesztő szám.
Egy olyan időszakban, amikor a humanitárius műveletek krónikus finanszírozási nehézségekkel küszködnek, a UNICEF 9,9 milliárd dolláros adománykérelme ezeknek a szükségleteknek csak egy részét fedi le, és csak 109 millió gyermeken segítene.
A segélyt elsősorban az egészségügyi alapellátásra, a szükséges mennyiségű ivóvíz biztosítására, oktatásra, az alultápláltság felderítésére, pszichológiai segítségre és a szexuális erőszak megelőzésére szánják.
A legnagyobb, több mint egymilliárd dolláros adományfelhívás az Afganisztánnak szánt segélyt fedezné, megelőzve Szudánt, a Kongói Demokratikus Köztársaságot, a palesztin területeket és Libanont.
Az ENSZ Népesedési Alapja (UNFPA), amely a szexuális és a reproduktív egészségre szakosodott, a maga részéről 1,4 milliárd dolláros adományfelhívást tett közzé, hogy 57 országban 45 millió nőnek és lánynak nyújtson támogatást.
Az ügynökség, amely bábákat, szülésznőket küld azokra a területekre, ahol hiány van belőlük, hangsúlyozta, hogy jövőre 11 millió várandós nőnek lesz szüksége segítségre a világon.
Natalia Kanem, az UNFPA vezetője szerint minden konfliktus- és katasztrófaövezetben a nők és a lányok élete, jóléte, az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférése van a legnagyobb veszélyben.
Hozzátette: „együtt képesek vagyunk gondoskodni arról, hogy a nők ne haljanak bele a szülésbe, és hogy minden nő és lány ártalomtól mentesen élhessen, még a legrosszabb körülmények között is”.
Magyarország az orosz–ukrán háború ezer napja alatt 98,5 milliárd forinttal támogatta Ukrajnát és az onnan érkező menekülteket – jelentette ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a beregsurányi Segítségponton tartott sajtótájékoztatóján pénteken.
Soltész Miklós hangsúlyozta, a segítő munkából hatalmas mértékben vették ki a részüket a karitatív szervezetek, amelyek 5500 tonna élelmiszert, ruházatot és gyógyászati segédeszközt szállítottak át Ukrajnába mintegy 13 milliárd forint értékben.
Óriási volt az összefogás Magyarországon, ahová eddig 1 millió 437 ezer menekült érkezett a szomszédos országból, az öt, magyar–ukrán határ mellett lévő segítségponton pedig összesen 673 ezer embert fogadtak – fogalmazott az államtitkár.
Kifejtette, az ország eddigi legnagyobb humanitárius akciójában a menekültek számára szállást, ételt, ruházatot, egészségügyi ellátást, munkahelyet, oktatási és ingyenes utazási lehetőséget biztosítottak, a családoknak üdülést, az ukrán sportolóknak pedig felkészülési helyszínt tettek elérhetővé.
Emellett energetikai területen is segítséget nyújtottunk Ukrajnának áramszállítás formájában – tette hozzá az államtitkár.
Soltész Miklós emlékeztetett arra, hogy a háború kitörésekor öt, Kárpátaljával határos magyar településen – Záhonyban, Beregsurányban, Barabáson, Lónyán és Tiszabecsen – állítottak fel segítségpontot. Záhonyban és Beregsurányban ez jelenleg is működik a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat fenntartásában.
Az államtitkár megköszönte a menekültek fogadásában és ellátásában segédkező hat karitatív szervezet és a települési önkormányzatok tevékenységét, valamint a Kárpátalján végzett segítő munkát. Nagy köszönet jár az állami szervezetek, a hatóságok és a kormányhivatalok munkájáért is – tette hozzá.
Úgy fogalmazott: az ukrán kormány korábbi, a magyar energiaellátást folyamatos támadás alá helyező politikája és a kárpátaljai magyarokkal szembeni ismétlődő jogfosztásai ellenére Magyarország minden lehetőséget megadott a menekülteknek és minden humanitárius segítséget megad a mai napig is Ukrajnának.
Soltész Miklós megjegyezte, jelenleg a háború „legsötétebb időszakában” vagyunk, ugyanis hiába nyerte meg az Egyesült Államokban a választásokat egy békepárti jelölt, a következő két hónapot a leköszönő Biden-adminisztráció és szövetségeik „további zavar és pusztítás” keltésére használják fel.
Éppen ezért Magyarország továbbra is segíti a Kárpátalja felől érkező menekülteket, legyenek ukránok, magyarok vagy bármilyen nemzetiségűek – jelentette ki, hozzátéve, a segítségnyújtás a karitatív szervezetek munkájának támogatásaként szerepel a 2025-ös központi költségvetésben.
