Az Ukrajnában dúló fegyveres konfliktus időtartama a napokban döntötte meg az első világháború szomorú rekordját. Kirobbanása negyedik évfordulóján, február 24-én indult el a Katolikus Karitász budapesti székházától a 693. segélyszállítmány Ukrajnába.
A szervezet az első napok óta jelen van: a belső-ukrajnai menekültáradatot éppúgy igyekezett segíteni, mint a Magyarországra érkezőket.
„Kárpátalja maga is rengeteg menekültet fogadott be, nekünk is sok menekültszállást kellett megnyitnunk, helyben kezelni a kríziseket, s eközben integrációs feladatok vártak otthon az oda érkezőkkel” – sorolja Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász magyarországi igazgatója. Ekkor nyíltak a római katolikus és görögkatolikus egyházmegyék első népkonyhái is. Nagy szerencse, hogy mindenhol tudnak helyi szervezetekre támaszkodni, így közvetlenül a rászorulókhoz jut a támogatás. Eddig ötvenezer embert tudtak valamilyen formában segíteni Magyarországon és további több tízezer embert Ukrajna területén. Természetesen ők is gyakran utaznak terepre, ami a helyieknek különösen fontos. „Sokan meghatódnak pusztán attól is, hogy a támogatást személyesen visszük el, és ellátogatunk arra a veszélyes helyre, amit ők otthonuknak hívnak.
A kárpátaljaiak rendszeresen kifejezik, mennyire hálásak az anyaország támogatásáért és figyelméért” – teszi hozzá.
Az igények értelemszerűen változtak az idő múlásával: miután megindult az infrastruktúra elleni támadás, a generátor lett a segélyezés legkeresettebb eszköze. „2026 februárjában a mínusz húsz fokos hidegben harminckét áramfejlesztőt és 10 millió forintot tudtunk küldeni Ukrajnába” – mondja Zagyva Richárd. Varga László kaposvári megyés püspök adománygyűjtést indított, amely a Katolikus Karitászon keresztül további 14 millió forinttal járult hozzá a fűtés nélkül maradt családok támogatásához.
Az is igaz, hogy idővel lankad az emberek adakozókedve, ahogy a hírekben megszokják és félig-meddig napirendre térnek a szomszéd országban folyó borzalmak fölött. „Négy év alatt fáradnak, ez természetes” – fogalmaz az igazgató. Szerinte éppen ezért volt jó látni, hogy amikor a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia meghirdette az országos gyűjtést, rengetegen megmozdultak, és végül 133 millió forint jött össze adományokból.
Ebből tudtak fontos programokat finanszírozni, például 1170 rászoruló, köztük 350 gyermek megsegítését ruházattal és étkezéssel, illetve mentális segítségnyújtást a háborúból hazatérő katonáknak. Ezt általában a helyi karitászszervezetek végzik, de Magyarországról is mentek már pszichológusok Ukrajnába. „A Katolikus Karitász igyekszik a helyiekkel külön csoportokat szervezni, hogy például a hadiözvegyek egymást is tudják segíteni” – mondja az igazgató.
A fókusz idővel áthelyeződött az integrációra: igyekeznek a menekülteket mindennap fogadni, programokat szervezni nekik, nyelvtanfolyamokat indítanak, segítik őket eligazodni a bürokráciában vagy éppen egészségügyi ellátáshoz jutni, illetve a gyermekeik magyarországi iskolába való beilleszkedését is támogatják. Kiemelten igyekeznek a gyermekek integrációját segíteni családi programokkal, napközis táborokkal vagy éppen a balatoni nyaralással. Utóbbi egyébként éppen most kezdődik.
„Ahogy az előző négy évben mindig, elsőként kárpátaljai gyerekeket fogadunk” – emeli ki az igazgató.
Emellett ott van még az orvosmissziós tevékenység: a kórházmisszióként induló program kilencedik éve működik. „Akkor ismertük fel, hogy a kárpátaljaiaknak szükségük van az egészségügyi szolgáltatások támogatására” – teszi hozzá Zagyva Richárd, s példaként megemlíti a legutóbbi, gyermeknapi szűrővizsgálat-sorozatot. „Az integrációs munkát is kiegészíti, hogy az önkéntes orvoscsapat meglátogatja a családokat, és kézzelfogható támogatást visz. Érezzük, hogy ez mennyire fontos nekik.”
Az ukrán–orosz háború elől elmenekültek többsége a szomszédos Lengyelországot választja átmeneti otthonául. Már annyira elfogytak a kapacitások, hogy a pályaudvarokon alszanak az ukrán menekültek – írja az Al Jazeera.
A lengyel kormány és a lakosság első perctől és továbbra is a segítségnyújtás szándékával várja a menekülőket, a lengyel nagyvárosok befogadó kapacitása azonban már a végéhez ért.
A hétszázezer lakosú Krakkóban eddig már százötvenezer ukrán keresett menedéket. A helyi hatóságok minden létező helyszínt szállássá alakítottak át: sportlétesítményeket, kollégiumokat, szállodákat. A városban már lehetetlen akár albérletet vagy nem luxuskategóriás hotelszobát is találni az újonnan érkezők számára.
Problémát jelent, hogy az ukránok többsége kizárólag a lengyel nagyvárosokban – Varsóban, Krakkóban és Wrocław-ban – szeretne letelepedni, mert attól tartanak, hogy a kisebb települések infrastruktúrája nem elég fejlett, vagy hogy ott nem találnak munkát.
Krakkó vezetése a lengyel kormánytól és az Európai Uniótól várja a segítséget, konkrétan a finanszírozást a menekültek ellátására, valamint azok kötelező szétosztására akár Lengyelországon belül is.
További probléma, hogy a nagyvárosi egészségügyi és szociális ellátás sem tud már fogadni újabb menekülteket. Holott a lengyel szakértők az ukrán lakosság egynegyedének, azaz tízmillió embernek az elvándorlására számítanak, akiknek akár a fele Lengyelországban kereshet menedéket.
„Krakkóban az ukránok már a pályaudvaron alszanak. Próbálunk nekik fedelet találni, de a szomorú igazság az, hogy a férőhelyek elfogytak, lehetetlen mindenkit elszállásolni” – figyelmeztetett Konrad Pędziwiatr, a Krakkói Közgazdasági Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok tanszékének a professzora.
Cardinal Marcello Semeraro, under the mandate of @Pontifex, reads the apostolic letter by which the Pope inscribes the Venerable Servants of God Sr. Paschalis Jahn and nine Companions of the Congregation of the Sisters of St. Elizabeth among the Blessed. pic.twitter.com/Cfk8u7uVNR
Wysunięte dowództwo @VCorps USA, funkcjonujące w ??od 2020 r., otrzymało nazwę „Camp Kościuszko" w lipcu 2022. Jego głównym zadaniem jest koordynacja działań i nadzór nad siłami lądowymi USA w Europie oraz współpraca i synchronizacja działań sił amerykańskich z wojskami NATO. pic.twitter.com/A2CxivuCks
— Ministerstwo Obrony Narodowej ?? (@MON_GOV_PL) March 21, 2023
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
