Egy friss kísérlet kimutatta, hogy elrejtett tartalmak felhasználásával manipulálható a ChatGPT keresőmotorja. A hibákat persze feltehetően hamar javítják majd.
Néhány napja már sima regisztrációval, fizetős ChatGPT Plus hozzáférés nélkül is elérhető az OpenAI által fejlesztett új, mesterségesintelligencia-alapú keresőmotor, amit a Guardian szerkesztősége azon melegében le is tesztelt, hogy mennyire manipulálható.
A lap által kedden megjelentetett cikk szerint az újságírók olyan weboldalak összefoglalására kérték a keresőt, amelyeken rejtett tartalmak voltak megtalálhatók. Ezek a rejtett tartalmak lehetnek harmadik féltől származó utasítások, amelyek megváltoztatják, bizonyos irányba terelik a ChatGPT válaszait, illetve lehetnek olyanok, amelyek eleve azért készültek, hogy befolyásolják a mesterséges intelligencia reakcióját: ilyen lehet például egy hosszabb szövegrészlet, ami egy termék vagy egy szolgáltatás előnyeit taglalja.
A kísérlet során egy URL-t adtak meg a ChatGPT-nek, ami egy fényképezőgép termékoldalának látszó, ám hamis weblapra mutatott. A mesterséges intelligenciától azt kérdezték, érdemes-e megvásárolni a gépet. A ChatGPT elsőre pozitív, de kiegyensúlyozott választ adott, rámutatva a gépnek néhány olyan tulajdonságára is, ami nem feltétlenül előnyös.
Abban az esetekben viszont, amikor az oldalon található rejtett szövegben arra utasították a ChatGPT-t, hogy előnyös értékelést adjon, a válasz mindig teljes mértékben pozitív volt. Ilyenkor a mesterséges intelligencia még akkor is így tett, ha az oldalon egyébként láthatóan negatív értékelések szerepeltek a termékről.
Jacob Larsen, a CyberCX kiberbiztonsági szakértője úgy fogalmazott, hogy ha a ChatGPT keresőjét így, a jelenlegi formájában hagyják működni, abban az esetben komoly kockázatot jelenthet, mert a fenti hibáit kihasználva a csalók olyan weboldalakat hozhatnak létre, amelyekkel becsaphatják a gyanútlan internetezőket.
A szakember ugyanakkor hozzátette, ez a keresőfunkció még igen friss fejlesztés, és mint ilyet, az OpenAI fejlesztői minden bizonnyal tesztelik, a hibákat pedig valószínűleg rövid időn belül javítani fogják.
Február 4-én az egész világ a rák elleni küzdelem világnapját méltatja. És örömteli, hogy a legtöbb embernek ritkán jut eszébe ez a betegség, de a rákos betegségek, sajnos, évente emberek millióit „eszi” meg világszerte.
Éppen ezért évtizedek óta a világon rengeteg tudós keresi a rák elleni küzdelem hatékony módszereit. Ez rendkívül nehéz, alapos és felelősségteljes munka, mert a tét több mint tíz-, de talán több százmillió emberi élet megmentése.
Nagyon gyakran az ilyen irányú új módszertanok meglepő, vagy akár szkeptikus értékelést kapnak, de ez tudomány és a siker eléréséhez minden lehetőséget ki kell próbálni.
Közelmúltban az amerikai tudósok ismét meglepték a tudományos közösséget, amikor bejelentették, hogy létrehoztak egy olyan DNS részletet, amely képes elpusztítani a rejtett rákos őssejteket, ezzel megakadályozható azok újabb megjelenése, számolt be számos sajtóorgánum, többek között a New Atlas.
Ismeretes, hogy a myeloma multiplex a plazmasejtek rosszindulatú daganata, amely antitesteket termel. Felhalmozódnak a testben, károsítják a csontokat és a veséket, és befolyásolják a szervezet képességét a fertőzések leküzdésében. Sok betegnél rendszerint kiújul.
És ezt követően a rák ellenállóbbá válik a korábban sikeres kezelési módszerekkel szemben. Ennek okai a myeloma őssejtjei, amelyek a kezelés során a régi ráksejtek pusztulása után képes új ráksejteket kitermelni.
A kutatások és a korábbi vizsgálatok eredményeinek elemzése során a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a myeloma multiplexben szenvedő betegek túlélésének alacsony mutatóját az IRF4 fehérjét termelő gén magas aktivitása okozza. Az ezzel egy időben termelődött fehérje pedig csak növelte a myeloma őssejtek számát.
Ennek eredményeként a San Diego-i Kaliforniai Egyetem, (UCSD) és az Ionis Pharmaceuticals (Kalifornia, USA) biotechnológiai vállalat tudósai megtalálták a probléma megoldását.
Ehhez létrehoztak egy DNS-részletet, amely egy adott génhez kötődik. A DNS ezen kis töredékét ION25-nek hívják, és célpontja az IRF4 gén: segít nemcsak a rosszindulatú plazma sejtek, hanem a myeloma őssejtek elpusztításában is.
A kutatócsoport már tesztelte az ION251-t transzplantált emberi myeloma sejtekkel rendelkező egereken. Minden csoportba 10 egér került, amelyek az első hét folyamán naponta kaptak gyógyszert vagy placebo-t, majd héti 3 adagot a kísérlet végéig.
2-6 hetes kezelés után a kezelést kap egerekben sokkal kevesebb myeloma sejt volt, mint a kontroll csoportban. A kezelést kapó csoportban az egerek 70-100%-a életben maradt. Ugyanakkor a kontrollcsoport minden tagja belehalt a betegségbe.
Ezzel az amerikai tudósok kijelentették, hogy az ION251 DNS-részlet felhasználható a rákbetegség kezelésének hagyományos módszereivel kombinálva azzal a céllal, hogy a daganatokat érzékenyebbé tegyék a kezelésre és esetleg megelőzzék annak újabb kialakulását.
Eközben a WHO attól tart, hogy a rákos megbetegedések száma jelentősen megnő. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, a szervezet szakértői 60%-os növekedést prognosztizálnak.
„A rákos megbetegedések számottevő növekedése várható, különösen a szegény országokban, mivel korlátozott erőforrásaikat főleg a fertőző betegségekre, mint például a malária, valamint a gyermekek és az anyák egészségére összpontosítják, így a rák elleni küzdelemre szánt alapokra alig marad pénz” – összegezte a WHO főigazgatója.
Egyébként manapság Afrikában és Dél-Ázsiában az országok kevesebb, mint 15%-a rendelkezik a rákos betegek kezeléséhez szükséges minimális infrastruktúrával.