A Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján a terhessége 40. hetében hozta világra az egészséges kisbabáját egy ukrán nő, aki a háború miatt menekült el hazájából. A kisbaba kedd este jött világra.
Az egészségügyi intézmény közleménye szerint a kisfiú 56 centiméterrel és 3400 grammal jött világra, és a Matvij nevet kapta.
Dr. Ács Nándor, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója elmondta, a szülés napján a szülőszobán és a csecsemőosztályon is dolgozott kárpátaljai származású és ukránul is beszélő kolléganő, így az édesanyával végig a saját nyelvén tudtak kommunikálni. Hozzátette, a kismama és a baba is jól vannak, hamarosan elhagyhatják a klinikát – olvasható a kórház honlapján.
Forrás: napi.hu
[type] => post
[excerpt] => A Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján a terhessége 40. hetében hozta világra az egészséges kisbabáját egy ukrán nő, aki a háború miatt menekült el hazájából. A kisbaba kedd este jött világra.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1646251200
[modified] => 1646250654
)
[title] => Budapesten adott életet a kisfiának egy Ukrajnából menekült kismama
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=92367&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 92367
[uk] => 92485
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 92368
[image] => Array
(
[id] => 92368
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/kisbaba-semmelweishu-1024x683-1.jpg
[original_lng] => 40358
[original_w] => 1024
[original_h] => 683
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/kisbaba-semmelweishu-1024x683-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/kisbaba-semmelweishu-1024x683-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/kisbaba-semmelweishu-1024x683-1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/kisbaba-semmelweishu-1024x683-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/kisbaba-semmelweishu-1024x683-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/kisbaba-semmelweishu-1024x683-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/kisbaba-semmelweishu-1024x683-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1646306610:8
[_thumbnail_id] => 92368
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 2
[views_count] => 4601
[translation_required_done] => 1
[_oembed_3a8111a97e0d835f27080b6b0a39b43a] =>
[_oembed_time_3a8111a97e0d835f27080b6b0a39b43a] => 1646810619
[_oembed_f17aa9acfdd76fd36a31c6af8de3d48d] =>
[_oembed_time_f17aa9acfdd76fd36a31c6af8de3d48d] => 1647851760
[_oembed_66ba6b27f0c97be4274dceffccbec704] =>
[_oembed_time_66ba6b27f0c97be4274dceffccbec704] => 1648840467
[_oembed_9887b58e3eae80ba588a6c54c2c08761] =>
[_oembed_time_9887b58e3eae80ba588a6c54c2c08761] => 1648840467
[_oembed_c26555359d079cd08015e5bdf3b32eaa] =>
Vier ukrainische Familien, die vor dem Krieg in ihrem Land nach Irland geflohen sind, haben in Ballindooley Castle - einer Burg aus dem Mittelalter - ein neues Zuhause gefunden. pic.twitter.com/C9puSBUO4V
⚡️ Over 82,000 Ukrainians have fled to US via state refugee program.
The U.S. Citizenship and Immigration Services said over 82,000 Ukrainians and their immediate family members have been paroled into the U.S. under the Uniting for Ukraine (U4U) process.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
November elején kezdődnek a Semmelweis Egyetemen és egyes magyarországi járványkórházakban azok a klinikai vizsgálatok, amelyek a tüdőhegesedés kezelésében (szaknyelven tüdőfibrózis) hatékony fluvoxamin terápia eredményességét vizsgálják – írta honlapján az egyetem.
A koronavírus kétféle módon károsíthatja a szervezetet, az egyik eset, amikor a már meglévő alapbetegségek, például a szív- és érrendszeri problémák, a vesebetegség vagy az onkológiai tünetek erősödnek fel általa, a másik eset pedig az, amikor túlzottan erős immunreakciót vált ki a szervezetünkből. Ez utóbbi oka az úgynevezett citokin vihar, amely komoly tüdőgyulladást és többszervi károsodást eredményezhet, ennek leküzdésében, a tüdőhegesedés kezelésében lehet segítségünkre a fluvoxamin terápia – idézi közleményében Merkely Béla rektort a Semmelweis Egyetem.
Fekete Andrea, a Semmelweis Egyetem docense elmondta, hogy fluvoxamin két ponton fejti ki védő hatását: a koronavírus következtében kialakult tüdőgyulladás akut szakaszában az úgynevezett citokin vihart gátolja oly módon, hogy a gyulladást beindító anyagok termelődését csökkenti, emellett pedig hosszú távon a tüdőgyulladás miatt kialakuló hegszövet termelődését is mérsékli, ezáltal kisebb felületen károsodik a tüdő, vagyis nagyobb marad a légzőfelület.
A szakemberek azt várják a terápia hatásaként, hogy a koronavírus szövődményként kialakuló és gyakran elhúzódó légzési nehezítettség is rövidebb ideig áll majd fenn. Nagyon ritkán fordul elő a magyar gyógyszerkutatás történetében, hogy egy hazai szabadalom eljut az úgynevezett klinikai vizsgálatok kettes fázisába, amikor betegeken alkalmazhatják – mondja Fekete Andrea.
A száz középsúlyos, kórházi kezelésre szoruló beteg bevonásával és egyéves követésével zajló vizsgálat novemberben kezdődhet a Semmelweis Egyetemen, ahol a betegek a kórházi kezelés részeként, és ezt követően bizonyos ideig otthon is kapják majd a fluvoxamin hatóanyagú tablettát. A kutatási program a Semmelweis Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia és a SigmaDrugs egyetemi spin-off cég együttműködésében valósul meg.
Gyorsabban és egyszerűbben mutatja ki a koronavírust az az új, egylépéses PCR-teszt, amelyet egy magyar tulajdonú molekuláris diagnosztikai cég fejlesztett ki – írta honlapján a Semmelweis Egyetem.
Egylépéses RT-PCR-tesztet fejlesztett ki a SARS-CoV-2 koronavírus kimutatására egy magyar tulajdonú, a nemzetközi piacon jelen levő molekuláris diagnosztikai cég, az Omixon Biocomputing Kft., amely európai megfelelőségi (ún. CE; Conformité Européenne) jelet kapott az AzureSeq elnevezésű termékére – olvasható a közleményben.
A magyar cég hangsúlyozza: egy forradalmian új laboratóriumi folyamatot alkalmaztak a virális RNS detektálására, így nem szükséges azt első lépésként kivonni a mintából.
A klasszikus PCR-vizsgálat a mintából kivont vírus RNS kimutatásán alapul. Az RNS-kivonás időigényes, több órán át tartó költséges folyamat, reagens és külön ezzel foglalkozó szakember is szükséges hozzá. Ráadásul a reagensgyártó cégek gyakran nem képesek megfelelő mennyiségben és időre szállítani. Éppen ezért óriási szükség van olyan tesztre, amihez nem kell kivonni az RNS-t, hanem közvetlenül a levett mintából elvégezhető a kimutatás – mondta dr. Vásárhelyi Barna, az eszköz elővizsgálatában részt vevő Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet igazgatója.
Mint elmondta, az új fejlesztésű, egylépéses direct RT-PCR tesztet kipróbálták, és a kapott eredmények teljes mértékben megegyeztek a klasszikus PCR-vizsgálatok eredményeivel.
Dr. Merkely Béla rektor hangsúlyozta: az új, magyar fejlesztésű teszttel végzett vizsgálatok gyorsabban adnak eredményt, kevesebb szakember kapacitását kötik le és várhatóan költséghatékonyabbak, éppen ezért a Semmelweis Egyetem növekvő számban használja majd ezeket a jövőben.
Egy magyarországi tudósok részvételével zajló vizsgálat során felfedezték, hogy a kígyók hőlátó képessége segíthet a retina gyógyításában, a mechanizmus felhasználásával pedig akár a látás is visszanyerhető.
A Science című tudományos lapban publikált kísérlet célja a fényérzékenység és a látás visszaállítása volt a vak retinában. Ehhez a kutatók a kígyók hőérzékelésében is szerepet játszó rendszert vettek alapul: a kígyók ugyanis nemcsak látnak, de egy speciális szervükkel a hőt is érzékelik.
Az egyetem közleménye szerint a kutatóknak adeno-asszociált (kis mennyiségű DNS-t tartalmazó, emberre ártalmatlan) vírusvektorok segítségével sikerült egy mesterségesen módosított, hőre érzékeny ioncsatornát bejuttatni a retinába. Ezt a látható spektrumon kívül eső, közeli infravörös fénnyel keltett hőhatással célzottan aktiválták. A vizsgálatok igazolták, hogy ennek segítségével visszatért a retina fényérzékenysége, az információ a látópályán keresztül a látókéregbe is eljutott, részben pedig a funkcionális látást is sikerült visszaállítani.
Ám a humán retina egy nehezen kutatható, kevésbé ismert szerv. Az állatokon elért eredményekből levont következtetéseket nem lehet közvetlen módon az emberi retinára alkalmazni, ezért alapvető fontosságú a kísérletek emberi szöveten történő elvégzése. Ennek azonban gátat szab a megfelelő minőségű humán szövethez való hozzáférés.
Ezért aztán a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének Retina Laboratóriumában Szabó Arnold vezetésével kifejlesztettek egy világviszonylatban is egyedülálló szövettenyésztési eljárást, mellyel a szervdonációból visszamaradó retinaszövet akár 14 héten át is életben tartható. A laboratórium által kifejlesztett eljárást olyan, terápiás célú szervdonációból fennmaradt retinaszöveten végezték, mely egyéb módon nem hasznosítható – az eljárásnak köszönhetően azonban lehetővé váltak az emberi idegszöveten eddig nem kivitelezhető, hosszú távú vizsgálatok is – olvasható a közleményben.
A Bázelben végzett kísérletek – Szabó Arnold-féle humán platformon – Roska Botond irányításával folytak, a génterápiás ötlet és fejlesztés az ő kutatócsoportjához tartozik. Roska és munkatársai ugyanis még korábban felfedezték, hogy vírusok segítségével be lehet juttatni a degenerált retinába olyan csatornákat, amelyek érzékelik a fényt, ezzel pedig a vak retinát ismét látóvá lehet tenni.
Eredményeiket azonban korábban nem tudták megfelelő módon tesztelni az humán retinán – ebben nyújtott segítséget nekik a Semmelweis Egyetem Retina Laboratóriuma.
A most, Restoring vision using tunable near-infrared sensors címmel publikált, úttörő megoldás egyik fő előnye, hogy a még fejlesztés alatt álló optogenetikai eljárásokkal szemben részlegesen megtartott látás esetén (így például időskori makula degenerációnál is) alkalmazható lehet – írja az Egyetem. A jelenleg is párhuzamosan, világszerte több laboratóriumban kutatott optogenetikai terápiás célú eljárásokban ugyanis a látható fényre érzékeny ioncsatornát próbálnak kifejeztetni a vak retinában, ezeket azonban csak nagyon erős látható fénnyel lehet stimulálni, amit ezért csak teljesen vak emberekben lehetne alkalmazni.
„A végső cél természetesen a vakság megszüntetése és a betegek látásának visszanyerése. Ennek elősegítésére szeretnénk Magyarországon a Semmelweis Egyetem aktív részvételével egy klinikai kutatóközpontot létrehozni, hogy itthon, magyar betegeken segíthessünk olyan terápiás eljárásokkal, amiket részben szintén magyarok fejlesztettek ki. Kutatópartnereinkkel közös reményünk, hogy ez a közeljövőben megvalósulhat” – idézi a közlemény Szabó Arnoldot.
A koronavírus-járvány
elleni magyarországi korlátozó intézkedések lazítása óta 51 ezer
koronavírus-szűrést végzett a négy magyar orvosképző – mondta el Merkely Béla,
a Semmelweis Egyetem (SE) rektora, a magyarországi klinikai járványelemző
munkacsoport vezetője hétfőn a Kossuth Rádió műsorában.
Hozzátette: a maszk hordása zárt térben még mindig fontos,
hiszen naponta átlag húsz új esetet regisztrálnak, és minden egyes eset mögött
lehetnek olyanok, akik kevés tünettel rendelkeznek, így betegségüket nem
bizonyítják.
A betegek tíz százalékát jelentő szuperfertőzők akár
százakat is megfertőzhetnek – hangsúlyozta.
A rektor elmondta, van esély arra, hogy novemberre elkészül
a védőoltás. A vakcina valószínűleg a 65 felettieknek, a betegségeik miatt
rizikócsoportba sorolandóknak, a kórházi dolgozóknak és az idősotthonok
személyzetének lesz kötelező – tette hozzá.
