Hó borította be a világ legszárazabb sivatagát, az Atacama-sivatagot Észak-Chilében – közölte az ott található ALMA obszervatórium.
Az X-re föltett videofelvételhez fűzött szöveg szerint „hihetetlen, de havazik az Atacama-sivatagban, a világ legszárazabb sivatagában”, amire 10 éve nem volt példa a térségben.
Az Atacama egy magaslaton fekszik. Rendkívüli éghajlata ideálissá teszi az űrbeli megfigyelésekhez.
Az átlagos csapadék évi 3 milliméter a térségben, de volt olyan is, hogy 40 évig egyáltalán nem esett csapadék.
A Trojena nevű szaúdi síközpont a tervek szerint évente három hónapig áll a síelők rendelkezésére, míg az év további szakaszában vízi sportokkal várja a turistákat, valamint lehetőséget biztosít a hegyi kerékpározásra is.
Mint a mellékelt ábra mutatja, Szaúd-Arábia nem ismer lehetetlen, csak pénz kérdése a projekt. A szaúdiak legújabb merész ötlete, hogy most épp egy téli csodaországot álmodtak meg Neom hegyei közé. A sajátos sivatagi síparadicsomot közel 461 milliárd eurós költségvetésből építik fel.
Szaúd-Arábia készülő alpesi városa egész pontosan az ország északnyugati részén, Tabuk tartományban épül Trojena néven, ahol a sípályák és a lenyűgöző épületek mellett többek között egy hegyi tó is helyet kap.
Pontosan tisztában vagyunk vele, hogy a síelés műfaja elsőre meglehetően nevetségesen hangzik Neom lejtőin, ugyanakkor ezt kivitelezni egyáltalán nem olyan nehéz, mint sokan gondolnák. Például csupán mínusz 3 Celsius fokra van szükségünk ahhoz, hogy Neomban havat hozzunk létre, és ezt az év három hónapjában meg tudjuk csinálni – mondta el az Euronews Travelnek Clark Williams, a Trojena projekt kommunikációs vezetője.
Az ígéretek szerint a fenntartható turizmust szem előtt tartva Trojenát úgy építik fel, hogy a hó előállításához minimális vízfelhasználást alkalmazzanak, és maximálisan törekedjenek a körforgásos gazdaságra.
„A hóágyúzás során a lehető legtöbb fenntartható erőforrást be fogjuk vetni, legyen szó nap- vagy szélenergiáról” – tette hozzá Clark Williams.
Nem csak egy téli csodaország
A terveknek megfelelően összesen 36 kilométer hosszúak lesznek a trojenai sípályák, a téli síszezonon kívül pedig a városba épített hegyi tónál hűsölhetnek a látogatók, akik számos vízi sportot űzhetnek, illetve a hegyi kerékpározásra is lesz lehetőségük.
Nyáron pedig azért lehet vonzó Trojena, mert az átlaghőmérséklet itt ekkor tíz fokkal alacsonyabb, mint más szaúdi városokban, ahogy a páratartalom is jóval olcsóbb.
Mi mindent találnak még ezen túl a turisták a sivatagi síközpontban?
egy egészen új tájat;
éttermeket;
egy luxus wellnessfürdőt;
több szállodát;
bárokat;
A szaúdi Trojena-síközpont megnyitását 2026 végére vagy 2027 elejére tervezik. A nagyszabású projekt jelenleg a fejlesztés első fázisában van, ugyanakkor az építőmunkások már a beruházás helyszínen laknak és dolgoznak. A jelenlegi tervek szerint a készülő „falu” 7000 állandó lakossal üzemel majd, ők lesznek az, akik állandó jelleggel Trojenában élnek és dolgoznak. 2030-ra pedig összesen 3,5 millió turistával számolnak.
[type] => post
[excerpt] => A Trojena nevű szaúdi síközpont a tervek szerint évente három hónapig áll a síelők rendelkezésére, míg az év további szakaszában vízi sportokkal várja a turistákat, valamint lehetőséget biztosít a hegyi kerékpározásra is.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1700432580
[modified] => 1700411305
)
[title] => Futurisztikus síközpontot épít a sivatag közepén Szaúd-Arábia
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=169592&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 169592
[uk] => 169683
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 169593
[image] => Array
(
[id] => 169593
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/siparadicsom.webp
[original_lng] => 29968
[original_w] => 800
[original_h] => 533
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/siparadicsom-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/siparadicsom-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/siparadicsom-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/siparadicsom.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/siparadicsom.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/siparadicsom.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/siparadicsom.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1700476261:8
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2925
[_thumbnail_id] => 169593
[translation_required_done] => 1
[_oembed_81686a82b6abc716457b22da2367f41a] =>
Spoke to Crown Prince of Saudi Arabia Mohammed bin Salman. Thanked for supporting Ukraine's territorial integrity, resolution at the UN General Assembly. We agreed to interact in the release of ?? prisoners of war. We agreed on the provision of ?? macro-financial aid to Ukraine.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 14, 2022
#SaudiArabia's specialist surgeons have successfully separated the Yemeni conjoined twins Yousef and Yassin, sons of Mohammed Abdulrahman, during a complicated, non-stop surgery that lasted 15 hours. https://t.co/fsM1uZ0jPk
#SaudiArabia's specialist surgeons have successfully separated the Yemeni conjoined twins Yousef and Yassin, sons of Mohammed Abdulrahman, during a complicated, non-stop surgery that lasted 15 hours. https://t.co/fsM1uZ0jPk
Spoke to Crown Prince of Saudi Arabia Mohammed bin Salman. Thanked for supporting Ukraine's territorial integrity, resolution at the UN General Assembly. We agreed to interact in the release of 🇺🇦 prisoners of war. We agreed on the provision of 🇸🇦 macro-financial aid to Ukraine.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 14, 2022
Már régóta problémát jelent Kairó túlzsúfoltsága, többek között ez keltette életre azt a már régóta dédelgetett projektet, hogy új közigazgatási fővárost építsenek a sivatagban – írja a The Globe and Mail.
Az üzleti központnak is szánt helyszín 45 kilométerre fekszik Kairótól. Az új városról, amelynek neve egyelőre nem ismert, annyit már tudni, hogy Szingapúrhoz hasonló méretű lesz, és azt is rebesgetik, hogy az ingatlanbefektetők paradicsoma lehet, ugyanis hatmillió személy számára kínálnak lakásokat és villákat.
A közintézmények és az irodák átköltöztetését decemberben kezdik meg.
A koncepciót kritikák is érik, sokan a sikertelen brazil főváros áthelyezési kísérletéhez hasonlítják, mások szerint a szegények és a gazdagok közötti ollót nyitja tágabbra, és nem képes helyettesíteni Kairó varázsát.
A Nagy Zöld Fal nevű projekt nem véletlenül kapott akkora érdeklődést: tulajdonképpen megtudhatjuk általa, hogy van-e értelme az erdősítésnek, van-e gyakorlati haszna annak, ha igyekszünk növények telepítésével megállítani a klímaváltozást. Nos, a projekt nem valósul meg, inverz módon ez mégis fantasztikus hír.
Az Afrikai Unió országai egy 8 ezer kilométeres, 18 millió hektáros sávot akartak dzsungellé tenni a Száhel-övezetben. Ez a régió is, mint sok másik, elsivatagosodik, és a folyamat vége, hogy az emberi életre alkalmatlanná válik, ez pedig sok millió embert érintene, vagyis igyekeznek tenni valamit ellene.
A területen csemetéket kezdtek ültetni, elképesztő mennyiségben. Ehhez kutakat kellett ásni, hogy az öntözés is megoldható legyen, és a talaj erózióját is meg kellett akadályozni – lassítani, hogy a fák képesek legyenek megkapaszkodni. Elképesztően sok munka, rengeteg pénz, de a dzsungel nincsen sehol – a projekt elbukott. Pontosabban a Nagy Zöld Fal dzsungelterve bukott el, mert már most, mikor igazából szavannás területek, fákkal tarkított részek jöttek csak létre, fantasztikus változásokat lehet tapasztalni.
A dzsungel feladata lett volna, hogy a növények a párologtatás révén sokkal több esőt hozzanak a területre, mely megállítaná, sőt, visszafordítaná a sivatag terjedését. Az erdők foltokban sem igazán jelentek meg, a változás azonban igen. Az ültetett növények közül szép számmal maradtak életben a fák, és ez már most, kicsit több, mint 10 év távlatából is megváltoztatta a helyi mikroklímát. A földre több csapadék érkezik, a terméshozam már most jelentősen növekszik, vagyis a projekt annak ellenére elképesztően sikeres, hogy elbukott.
Az afrikai országok ezért továbbra is minden erejükkel azon lesznek, hogy a fásítás folytatódjon, csupán a dzsungel lehetőségét vetették el. A cél most már egy sokkal reálisabb, szárazságtűrő fákkal és cserjékkel gazdagon meghintett sáv létrehozása, mely az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig tart, és amely megmutatja az egész világnak: a természettel összhangban az élet nem csak fenntartható, de sokkal kellemesebb is.
