A Magyar Nemzet birtokába jutott dokumentumok szerint a Soros György által finanszírozott Open Society Foundation egykori igazgatója elismerte, hogy Magyarország és Lengyelorszg ellen is elfogult kampány zajlik a nemzetközi médiában.
Ismeretlen e-mail címről egy szokatlanul terjedelmes, komoly hírértékkel bíró dokumentumhalmaz jutott el a Magyar Nemzet szerkesztőségéhez. Az anyagok – amelyeknek feldolgozását a lap munkatársai megkezdtek – mások mellett több órányi Skype-interjút tartalmaz azzal az Andrej Noskóval, aki korábban a Soros György által finanszírozott Open Society Foundations egyik igazgatója volt. A megismert beszélgetésben Nosko gyakorlatilag elismerte, hogy Magyarország és Lengyelország ellen igaztalan, elfogult kampány zajlik.
A Soros-alapítvány volt igazgatója szerint:
Lengyelországot és Magyarországot valós érvek felsorakoztatása nélkül ostorozza a fősodratú média.
A magyar kormány népszerűségének az okait nem látják világosan.
A Magyarországról festett torz kép egyik oka, hogy az európai média színvonala az utóbbi időszakban lesüllyedt, a korábbinál jóval kevesebb a külföldi tudósító.
Óriási problémát jelent, hogy a külföldi tudósítók nem ismerik a valós magyarországi helyzetet, mert nem tudnak magyarul, és tájékozódni is a mások által kiválasztott, elfogult forrásból szoktak.
A Magyar Nemzet birtokába jutott információk közül az egyik legérdekesebb az az angol nyelvű interjú, amelyet egy beazonosíthatatlan személy készített Andrej Noskóval. A CEU-n politikatudományból doktorált férfi 2018-ig az Open Society Foundations (OSF), vagyis a Nyílt Társadalom Alapítvány igazgatójaként, majd első számú divízióvezetőjeként tevékenykedett. Ebben a tisztségében az Open Society Initiative európai részlegénél a think tankeknek megítélt ösztöndíjak harmadának az elosztását felügyelte. Tíz fő tartozott a közvetlen irányítása alá és évi 10 millió dolláros költségvetés felett diszponált. Nosko jelenleg a PILnet európai igazgatója Budapesten.
Néhány érdekes részletet kiemelt a lap!
Amikor Andrej Nosko beszélgetőpartnere arra volt kíváncsi, mi az oka annak, hogy több kelet-közép európai állam, köztük Magyarország és Lengyelország, a nemzetközi média érdeklődésének homlokterébe került, a Soros György által finanszírozott OSF korábbi igazgatója arról beszélt, hogy torzítanak a tudósítások ezekről az országokról.
Úgy gondolom, hogy Magyarország és Lengyelország ügyeit összekapcsolni önmagában sem túl becsületes dolog. A két országnak – ahogy a térség többi államának – megvannak a saját problémái, de ezek mind különbözőek. Ha például Lengyelországot és Magyarországot vesszük, akkor teljesen eltérő vezetői stílust, gazdasági struktúrát láthatunk, és más a kormányzatnak a civil társadalommal fenntartott viszonya is – fogalmazott.
Andrej Nosko szerint az, hogy egy kalap alá veszik ezeket az államokat, és hogy az erről írt beszámolók kiemelt hangsúlyt kapnak, összefüggésben áll azzal, hogy az európai média színvonala az utóbbi időszakban lesüllyedt. – Azzal lehet érzékeltetni a problémát, hogy a korábbinál jóval kevesebb a főbb médiumok külföldi tudósítója, akik ráadásul több ország ügyeiről tájékoztatnak. Ez pedig intellektuális lustaságot eredményez a fősodrú médiában is, ami ugyancsak központi szerepet játszott a fentebb vázolt jelenség kialakulásában. Mindez oda vezet, hogy Lengyelországot és Magyarországot nagyon könnyen, valós érvek felsorakoztatása nélkül lehet ostorozni – jelentette ki Nosko. Vagyis – tette hozzá – ezek a tudósítások elfogultak.
Ezek után felidézte, amikor az alapítványnál dolgozott, és külföldi tudósítók jellemzően arról érdeklődtek a szervezetnél, hogy tudnának-e ajánlani nekik valakit, akivel beszélhetnek, akkor a különböző mértékben elfogult kontaktok rendszerint a saját kollégáikat ajánlották; vagyis olyanokat, akik meggyőződése az övékéhez hasonló volt.
Több alkalommal magam is felbéreltem egy-egy újságírót, hogy népszerűsítse az ösztöndíjas think-tankek anyagait. Tehát nem volt túl kiegyenlített a játszma – ismertette a kialakult körülményeket Andrej Nosko, aki úgy gondolja, a nyelv miatt is viszonylag könnyű félreértelmezni a magyarországi történéseket.
Tudja, nem sok külföldi újságíró beszéli a magyart, így például az átlagemberekkel sem tudnak szóba elegyedni, de a helyi híreket sem tudják elolvasni.
Ezt saját tapasztalataim alapján mondom, mivel ismertem több korábbi tudósítót, akik sem beszélni, sem olvasni nem tudtak magyarul. Ezért a többségük másodlagos forrásokra tud csak támaszkodni. Ezek a másodlagos források pedig ugyancsak erősen torzítanak, egyebek mellett a magyar kormány legitimitásával kapcsolatban – fogalmazott az OSF korábbi igazgatója. Andrej Nosko szerint így például jellemzően nem említik meg, hogy a magyar kabinet ténylegesen nagy népszerűségnek örvend a társadalom jelentős része körében. – Ehelyett például azt írják, hogy a kormány a szabadság korlátozásával tartja fenn a hatalmát – hangsúlyozta a Nyílt Társadalom Alapítvány egyik korábbi vezetője.
A szóban forgó interjúban Andrej Nosko gyakorlatilag elismerte, hogy egy teljesen torz, valótlan képet festenek a külföldi tudósítók Magyarországról és Lengyelországról.
A lapunkhoz eljuttatott dokumentumhalmaz annak fényében is különösen érdekes, hogy a napokban a spanyol sajtó is a két országgal szemben a liberálisok által folytatott összehangolt támadásokról cikkezett. A nagy vihart kavart írás Carolina Punset korábbi spanyol európai parlamenti képviselő magánbeszélgetéseire hivatkozott. A politikus korábban a polgári liberális Ciudadanos képviselőjeként a liberális ALDE pártcsaládban tevékenykedett. Ez a politikai formáció vette fel Emmanuel Macron színre lépése után a Renew Europe nevet, s ide tartozik jelenleg a Momentum is.
Punset szerint a szólásszabadság igazi ellenségei nem Magyarország és Lengyelország, hanem a politikai korrektség brüsszeli szószólói.
A volt EP-képviselő a magánbeszélgetések sorozatában feltárta, hogy miközben Magyarországot és Lengyelországot folyamatosan elítélik Brüsszelben, a szólásszabadságot Európában fenyegető legfontosabb veszélyeket figyelmen kívül hagyják. Punset szerint ha a képviselők valóban elvi álláspontot képviselnek a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatban, akkor fel kellene lépniük az újságírók és tanárok elleni erőszakos támadások ellen. Ehelyett a liberális EP-képviselők olyan helyekre összpontosítják támadásaikat, mint Magyarország és Lengyelország, ahol a véleménynyilvánítás szabadságát védik a politikai korrektség béklyóitól.
